A vasút fogalma és a vasúti átjárók szabályai a KRESZ szerint
Cikksorozatunkban a KRESZ alapjaival ismerkedhetsz meg. Lehet, hogy ez nem tartozik a legizgalmasabb témák közé, azonban rendkívül hasznos, ha el tudsz sajátítani egy-egy alapfogalmat, mert amikor eljön az ideje, hogy jogosítványt szerezz, kénytelen leszel az elméleti oktatásokon részt venni, ahol pedig nem hátrány, ha nem teljesen üres fejjel ülsz le az első alkalommal. Kezdjük is az egészet a legelején, a fogalmakkal! Könyvünk célja: az önálló közlekedésre való felkészítés. A közlekedésben rend, logika uralkodik, amelynek jogi alapját a KRESZ rögzíti.
Le tudja kötni a figyelmedet? Valószínűleg nem…Viszont hasznos? Egyértelműen igen!
A vasút fogalma és típusai a KRESZ-ben
A KRESZ számos fogalmat határoz meg a közlekedés biztonsága érdekében. Bár a "vasút" általános fogalmára nincs közvetlen, önálló definíció a szövegben, a KRESZ utal a közúti vasútra, melyet a továbbiakban villamosként is említ. Ez a megkülönböztetés fontos a közúti szabályok alkalmazásakor.
Harmadrendű főútvonal az amelyen közúti vasút (a továbbiakban: villamos) közlekedik.
A vasút jelenléte a közúti forgalomban kiemelt figyelmet igényel, különösen a vasúti átjárók esetében, ahol a közlekedés rendjét szigorú szabályok biztosítják.
Zöld Dízelmozdonyok a LEGO City Vasúton
A vasúti átjárók általános szabályai
A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
A szabad kilátás biztosítása a vasúti kereszteződésnél
A biztonságos áthaladás érdekében elengedhetetlen a megfelelő kilátás biztosítása. Ezzel kapcsolatban az alábbi előírások érvényesek:
- Városok és községek beépítésre kijelölt területén kívül, ahol a közút a vasutat keresztezi, a kereszteződés középpontjától számított 50 m-es körzetben épületet vagy más létesítményt elhelyezni, fát ültetni vagy magasnövésű növényt termeszteni nem szabad.
- A vasútvállalat kérésére a közlekedés- és postaügyi miniszter kötelezheti az ingatlantulajdonost, hogy a kilátás akadályát saját költségén távolítsa el.
- Ha az ingatlan tulajdonosa a felhívásnak eleget nem tesz, az eltávolításról a közlekedés- és postaügyi miniszter utasítása alapján - az ingatlantulajdonos költségére - a vasútvállalat gondoskodik.
Sorompók a vasúti átjáróknál
A vasúti átjárók biztonságát a sorompók is szolgálják, melyekre szintén részletes szabályok vonatkoznak a KRESZ-ben:
- A vasútvállalat a vaspályát keresztező közúton sorompót köteles felállítani, ha erre a közlekedés- és postaügyi miniszter az elsőfokú rendőri hatóság javaslatára kötelezi.
- A közút és a villamos kereszteződésénél akkor kell sorompót alkalmazni, ha az az elsőfokú rendőri hatóság javaslatára a közúti vasútvállalat irányító szerve elrendeli.
- Lakott területen a sorompókat ráccsal (szakállal) kell felszerelni.
- A vasúti átjáró előtti sorompót vörös-fehér, más sorompót (gátsorompó, utak elzárása stb.) pedig fekete-fehér színűre kell festeni.
- Közúton a leeresztett sorompót szürkülettől napkeltéig és sűrű ködben a sorompó közepén elhelyezett pirosszínű lámpával kell kivilágítani, vagy legalább 15 cm átmérőjű, vörösszínű prizmával kell ellátni.
- A sorompó leeresztésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a leeresztés megkezdésének időpontjában a kereszteződésben lévő gyalogjárók, járművek és állatok a sorompó lezárását megelőzően áthaladhassanak.
- A leeresztett sorompót önhatalmúlag kinyitni, - azon átmászni, alatta átbújni, vagy annak megkerülésével a vasúti pályatestre, illetve a közútra lépni tilos.
A vasúti pályán foglalkoztatottak biztonsága I rész
Jelzőtáblák a vasúti átjáróknál
A veszélyes helyeket jelző táblák célja, hogy időben figyelmeztessék a közlekedőket a várható veszélyre. Ezek a táblák csúcsával felfelé álló, egyenlő oldalú, háromszögalakúak; a háromszög belső mezője fehér, szegélye pedig piros színű.
A jelzőtáblát az útirányra merőlegesen a veszélyes helytől legalább 150 m, legfeljebb azonban 250 m távolságra kell felállítani. Ha a jelzőtábla és a veszélyes hely között a távolság 150 m-nél kisebb vagy 250 m-nél nagyobb, ezt a táblán a távolság méterekben való feltüntetésével külön jelezni kell. A jelzőtábla belső mezejében lévő fekete színű jelzés az adott veszélyes helyet jelöli.
Vasúti átjárókra vonatkozó közlekedési szabályok
Specifikus vasúti átjáró jelzések
A vasúti átjárók közeledtét és a kapcsolódó veszélyeket számos speciális jelzőtábla hívja fel a közlekedők figyelmét:
- Az X-alakú, illetve ferde sávozású táblák felállításáról a vasútvállalat, a többi tábla felállításáról pedig a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.
- Vasúti átjáró előtt - akár van sorompó, akár nincs - egyvágányú vasút esetében X-alakú, két- vagy többvágányú vasút esetében kettős X-alakú táblát is alkalmazni kell. E táblákat a szélső vágány tengelyétől 30 m-re kell felállítani.
- A közút és villamos, fogaskerekű vagy keskenyvágányú vasút kereszteződésénél az X-alakú tábla felállításának szükségességét az elsőfokú rendőri hatóság állapítja meg.
- Az X-alakú táblákkal valamennyi közút és iparvasút kereszteződését el kell látni.
- Vasúti kereszteződések előtt, a veszély könnyebb felismerhetősége céljából, a közlekedés- és postaügyi miniszter az elsőfokú rendőri hatóság javaslatára három, téglalapalakú, fehér színű, ferde piros sávozású tábla elhelyezését rendelheti el.
- E táblákat úgy kell elhelyezni, hogy a vasúti átjárót jelző tábla és a vasúti sín közötti távolságot három egyenlő részre ossza akként, hogy a vasúti átjárót jelző táblánál három, az utána következőn kettő és a vasúti sínhez legközelebb esőn egy piros sáv legyen. Az említett jelzőtáblák piros sávján vörös színű prizma is alkalmazható.