A vállalkozásból kivont gépjárművek áfaszabályai Magyarországon
Ez a cikk a vállalkozásból kivont gépjárművekkel kapcsolatos áfaszabályokat, adózási tudnivalókat foglalja össze Magyarországon. Ismerteti a tehergépkocsik bérbeadásának, üzemeltetésének adózási vonatkozásait, a költségek elszámolását, valamint a cégautóadó- és gépjárműadó-fizetési kötelezettségeket.
A következőkben egy konkrét példán keresztül mutatjuk be a szabályokat:
Egy Kft. egy adószámmal rendelkező magánszemélytől venne bérbe tehergépkocsit. A bérleti szerződés, illetve az üzembentartói jogot átruházó szerződés alapján (az üzembentartói jogot a forgalmiba bejegyeznék) az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket a Kft. viselné. Mivel tehergépkocsiról beszélünk, cégautóadó-fizetési kötelezettség véleményem szerint nem keletkezik.
Az ügylet feltétele, hogy a Kft. alanya az áfának. Az áfatörvény az adólevonhatóság esetén nem vizsgálja, hogy a gépjármű költségeit a Kft. mint üzembentartó elszámolhatja-e.
Lássuk, milyen adózási kérdések merülnek fel egy ilyen konstrukcióban!
Alkatrész útmutató Lada típusokhoz
A bérleti díj adózása
Az adószámmal rendelkező magánszemély részére a Kft. által kifizetett bérleti díj a magánszemély esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az 1995. évi CXVII. szja-törvény 16. §-a szerint. Ebből a jövedelem-megállapítási szabályból következik, hogy a kifizető által levont szja alapja nem a bevétel lesz, hanem annak költségekkel csökkentett jövedelemrésze.
A Kft., mint kifizető, levonná a 15 százalék szja-t, illetve megfizetné a 27 százalék ehót. Ez esetben az 1998. évi LXVI. ehotörvény 3. paragrafusának (1) bekezdése szerint a kifizető - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az szja-törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (szja-törvény 70. §) adóalapként meghatározott összege után.
A bérleti szerződés - adózás szempontjából - kritikus pontja a bérleti díj meghatározása. Fontos, hogy a felek a szokásos piaci árat alkalmazzák. Ez egyébként akkor is fontos szempont, ha nincsenek kapcsolt viszonyban, csak akkor nincs adóalap-korrekciós szabály a taoban, azonban van az alapelvek között.
Üzembentartói jog
Az üzembentartói jogot átruházó szerződést kell eljuttatni az okmányirodába (kormányablakba) ahhoz, hogy üzembentartóként bejegyezhessék a Kft.-t a forgalmi engedélybe. Az 1999. évi LXXXIV. törvény 2. paragrafus (9) bekezdése határozza meg az üzembentartó fogalmát, mely szerint üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
Költségkönyvelő szerepe – Meghatározás és magyarázat
A költségek elszámolása
Az a kérdés, hogy a Kft. a tehergépjármű fenntartásának költségét, mint üzembentartó elszámolhatja-e, azért érdekes, mert sem a számviteli törvény, sem a társasági adó törvény nem különböztet meg gépjármű esetén tulajdonost és üzembentartót.
VW Golf 1.4: A forgalomból kivonás háttere
A különbség alapvetően ott van, hogy az üzembentartó - ebben az esetben - nem tartja nyilván a tárgyi eszközt (mivel nincs tulajdonosváltás, nincs a tárgyi eszközhöz kapcsolható bekerülési érték, vagyis nem lesz beruházás, így nem lesz használatba vételkor tárgyi eszköz sem), vagyis értékcsökkenést nem számolhat el a könyvelésében. (Ha figyelembe vesszük, hogy az elszámolt értékcsökkenés a forrása a tárgyi eszköz pótlásának, ez is teljesen logikus, hiszen az üzembentartónak nincs pótolnivaló tárgyi eszköze, mivel nem tulajdonos.)
A számviteli törvény viszont nem tiltja, hogy a bérbevett gépjárművel kapcsolatos összes anyagjellegű, igénybevett és egyéb ráfordítást a Kft. elszámolja. Abban az esetben, ha a Kft. alanya a társasági adónak, akkor az adóalap az adózás előtti eredményből indul ki. Azt az előbb megállapítottuk, hogy a számviteli törvény engedi az adózás előtti eredmény terhére történő költségelszámolást.
Az 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 8. paragrafusának (1) bekezdése szerint az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. §-ban foglaltakra.
Amennyiben a Kft. igazolja, hogy az általa üzembentartóként elszámolt költség a vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggésben van, akkor nem kell megnövelnie az elszámolt költségekkel a társasági adó alapját.
Ha a Kft. nem a társasági adónak az alanya, akkor a jövedelmét adózhatja a kisvállalati adó (kiva) és az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) szerint.
Mire figyeljünk a kivont jármű adásvételénél?
A kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégek a 2012. évi CXLVII. törvény 15. §-a szerint adóznak. A kiva alapjának meghatározása - még a 2016. évben is - eltért a 2017. január 1-jétől hatályos szabályoktól.
A kiva-alap meghatározását a kiva-törvény 20. paragrafusa tartalmazza, amely utal a korrekciós tételekre is, a (6) bekezdés szerint nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés: 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel.
Tehát, ha a gépjármű üzemben tartása a Kft. tevékenységéhez szükséges, akkor a költségek elszámolhatók.
Gépjárműadó és cégautóadó
Az 1991. évi LXXXII. gépjárműadóról szóló törvény 1. paragrafusának (1) bekezdése szerint a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó-fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti cégautóadót kell fizetni.
Tehát a kérdező jól vélekedett, amikor a bérbevett tehergépjármű után nem számolt cégautóadó-fizetési kötelezettséggel. Ugyanezen törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerint az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e paragrafus alkalmazásában: tulajdonos) szerepel.
A Kft.-nek gépjárműadót kell fizetnie attól az évtől, amely év január elsején a Kft. az üzembentartó, de cégautóadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
ÁFA levonhatósága
Feltételezhető, hogy a Kft. alanya az áfának. Az adó levonhatóságának feltételeit a 2007. évi CXXVII. áfatörvény VII. fejezete tartalmazza. A törvény 119. paragrafus (1) bekezdése szerint adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő adóalapot képező terméket értékesítették, szolgáltatást nyújtották.
Ha tehát a tehergépjárművet a Kft. adóköteles és adómentes tevékenységéhez egyaránt használja, abban az esetben az adólevonási jog nem illeti meg teljes mértékben, a levonási hányad alkalmazása válik szükségessé.
A 127. paragrafus (1) bekezdése szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla.
Ha a Kft. alanya az áfának, rendelkezik az áfalevonás tárgyi feltételével (névre szóló, szabályosan kiállított számla), akkor élhet az áfalevonási jogával, feltéve, hogy a számlázott tétel nem esik az áfatörvény 124. paragrafusának tételes tiltása alá, és a keletkezett költség olyan bevételszerző tevékenységhez köthető, amely után a Kft.-nek áfafizetési kötelezettsége keletkezik.
Alkalmazotti jogviszony
Amennyiben a Kft. a saját alkalmazottjától veszi bérbe a gépjárművet, az sem a magánszemély szja-előlegére, sem a Kft. szocho- és jövedelemadó-fizetési kötelezettségére, sem az áfa levonhatóságára nincs hatással.
Azt kell megvizsgálni, hogy az alkalmazott jelentős befolyással bír-e a Kft.-ben, a társasági adótörvény 4. paragrafusának 23. pontja szerint, és így kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? A társasági adótörvény 18. §-a tartalmazza a szokásos piaci ár meghatározásának szabályait.
Összefoglalás
Összefoglalva: a Kft. a saját alkalmazottjától bérbe veheti a tehergépjárművet, a bérleti díj jövedelemtartama után a magánszemélytől szja-előleget von, és 27 százalékos szochót fizet. Mint üzembentartó, a gépjárművel kapcsolatban felmerült költségeket és ráfordításokat elszámolhatja, kivéve az értékcsökkenési leírást. Amennyiben a gépjárművet a vállalkozási tevékenységéhez vagy az ésszerű gazdálkodásához használja, akkor az elszámolt költségek nem jelentenek jövedelemadó- (társasági adó, kisvállalati adó) korrekciós tételt.
Az üzemben tartásnak a hatósági nyilvántartásban való átjegyzése illetékkötelezettséget eredményez, ami a normál visszterhes illeték 25 százaléka.
tags: #vallalkozasbol #kivont #gepjarmu #afa #szabalyai