Vagyoni biztosíték és kötelező biztosítás az utazásszervezői és -közvetítői tevékenységben
A utazásszervezőknél és utazásközvetítőknél a jogszabály vagyoni biztosítékot ír elő. A vagyoni biztosítékot (kauciót) az utasokkal szemben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből eredő kártérítés fedezésére kell nyújtani. Cikkünkben részletesen összefoglaltuk az utazási vállalkozókra és utazási szolgáltatásegyüttest nyújtó vállalkozásokra vonatkozó, vagyoni biztosítékkal kapcsolatos szabályokat, és bemutatjuk a legfontosabb változásokat.
Jogi háttér és a tevékenység feltételei
Utazásszervezői, illetőleg -közvetítői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben és az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek megfelel. Ezen túlmenően a tevékenység folytatására irányuló szándékát Budapest Főváros Kormányhivatala számára bejelentette.
Az utazási szerződésekkel kapcsolatos irányadó rendelkezéseket a hatályos kormányrendelet - az uniós irányelvnek megfelelően - tartalmazza. A 2015/2302-es EU-irányelv, mely EU-s jogszabály az utazókat védi, kötelezte a tagállamokat arra, hogy az utazók érdekében fizetésképtelenség esetére „védelmi rendszereket” dolgozzanak ki.
Mindkét tevékenység vonatkozásában ugyanazok a feltételek érvényesek azzal a kivétellel, hogy az utazásszervezői tevékenység esetén vagyoni biztosítékkal és - szükség esetén - kötelező biztosítással is rendelkezni kell.
Utazási irodák indulási biztosítéka
A vagyoni biztosíték formái és időtartama
Vagyoni biztosíték lehet az utazási vállalkozó által pénzintézetnél meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (pénzbeni letét), vagy bankgarancia, illetve hazai biztosítóintézettel kötött biztosítási szerződés (amely utaslétszámra vagy az utas javára is megköthető). Vagyoni biztosíték lehet hitelintézettel kötött garanciaszerződés, pénzbeli letét, illetve biztosítóval kötött biztosítási szerződés.
A biztosítási forma esetén a biztosítási szerződést legalább egyévi időtartamra kell megkötni. A hitelintézeti konstrukciók esetében pedig a letéti vagy bankgarancia-szerződésnek legalább tizennyolc hónapra kell szólnia. A kényszerű kint tartózkodás és hazaszállítás költségeit fedezni hivatott biztosítás kockázatviselési időszakának a vagyoni biztosíték időtartamához célszerű igazodnia, illetve ezt a biztosítást sem lehet egy évnél rövidebb időszakra megkötni.
A vagyoni biztosíték esetében az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. Amennyiben a biztosítékformák együttes alkalmazására kerül sor, a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről. Ez azt jelenti, hogy rendezni szükséges a felhasználás sorrendjét, azt, hogy a kárösszeg kielégítését melyik biztosítékforma felhasználásával lehet megkezdeni.
Változások a vagyoni biztosíték és a kötelező biztosítás terén
Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy az új szabályozás az utazók nagyobb biztonságát szolgálja. Mint mondta, változott a vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályozás. Korábban a vagyoni biztosíték az utazási vállalkozó fizetésképtelensége esetén fedezetet nyújtott az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére és szükséghelyzetben a hazaszállítás és a kényszerű kinn tartózkodás költségeire.
Felnőttképzés és vagyonbiztosíték
Az új szabályozás értelmében azonban egyfelől a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek - fizetésképtelenség esetén történő - fedezése egy új, kötelező, az utazó javára megkötendő biztosítás körébe került át. A vagyoni biztosíték tehát mostantól csak a befizetett részvételi díjak visszatérítésére szolgál, a hazautaztatás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére a kötelező biztosítás hivatott.
A kötelező biztosítás szerepe és mértéke
Az ún. kötelező biztosítás az utazásszervezői tevékenységhez kapcsolódóan a fizetésképtelenség elleni védelem egyik pillére. Amennyiben az utazásszervező által összeállított és nyújtott utazási csomagnak az utazók szállítása is részét képezi, akkor az utazásszervező köteles az utazóra mint kedvezményezett részére megkötött kötelező biztosítással rendelkezni. A biztosításnak fedezetet kell nyújtania az utazás során bármely okból, vagy az utazási vállalkozó fizetésképtelensége miatt szükséghelyzetbe került utazók érdekében teendő intézkedések, így a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére.
A kötelező biztosítás mértéke a fizetésképtelenség elleni védelem kapcsán igazolandó vagyoni biztosíték összegének minimum 10 százaléka. A kényszerű kint tartózkodás és hazaszállítás költségeit fedezni hivatott fizetésképtelenség elleni védelmi elem csak biztosítási formában lehet igazolható.
A vagyoni biztosíték felhasználása
Az utazási vállalkozó köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot - amennyiben e tevékenységét tovább kívánja folytatja - haladéktalanul, legkésőbb harminc napon belül pótolni.
Mit várhatsz az egészségbiztosítodtól külföldön és mire jó az utasbiztosítás
A vagyoni biztosíték szerepe az utazásban
A vagyoni biztosíték mértéke és számítása
A vagyoni biztosíték összegét a tervezett értékesítési nettó árbevételből kell számolni. Az árbevétellel arányos vagyoni biztosíték mértékéről jogszabály rendelkezik, aminek köszönhetően nagyobb biztonsággal lehet garantálni az utazási iroda csődje esetén az utasok hazahozatalát és a befizetett előlegek visszaadását.
Melyik év értékesítési nettó árbevétele számít a vagyoni biztosíték alapját képező árbevételnek egy már működő utazási vállalkozásnál? Minden esetben a vagyonibiztosíték-szerződés megkötésének évében december 31-éig várható, a következő évre tervezett, valamint a szerződéskötés évét megelőző naptári évben realizált értékesítési nettó árbevételek közül a legmagasabbat kell alapul venni. Induló vállalkozásnál az irányadó árbevétel az e tevékenységből az indulás évére várt összeg.
A vagyoni biztosítékot a nemzetközi és a belföldi tevékenység együttes végzése esetén külön-külön kell számításba venni, és a két tevékenységhez külön-külön kell vagyoni biztosítékot és szükség esetén kötelező biztosítást igazolni.
A vagyoni biztosíték minimális mértékei az utazásszervezői tevékenységhez
Az utazásszervezői tevékenységen belül a szabályozási környezet belföldi és nemzetközi tevékenységhez kapcsolódó vagyoni biztosítékokat különböztet meg. Belföldi utazásszervezői tevékenység alatt a Magyarországon megkezdett és Magyarország határainak átlépésével nem járó utazások szervezését értjük, míg nemzetközi alatt minden ezen halmazon kívül eső utazás megszervezését.
| Tevékenység típusa | Vagyoni biztosíték mértéke | Minimum összeg |
|---|---|---|
| Belföldi utazásszervezés | az irányadó árbevétel 3%-a | 500 000 Ft |
| Nemzetközi utazásszervezés (személyszállítás nélkül) | az irányadó árbevétel 12%-a | 5 000 000 Ft |
| Nemzetközi utazásszervezés (személyszállítással) | az irányadó árbevétel 12%-a | 7 000 000 Ft |
| Nemzetközi utazásszervezés (nem menetrend szerinti repülőjárat, vagy garantált szerződés > 25% árbevétel) | a releváns árbevétel 20%-a | 50 000 000 Ft |
Évközi módosítások a vagyoni biztosítékban
A folyó év során a már igazolt vagyoni biztosíték mértékét az irányadó jogszabályi előírások alapján két esetben szükséges kötelezően emelni:
- Egyrészt az utazási vállalkozó - szükség esetén - köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot megemelni az előző évi elszámolt értékesítési nettó árbevétel alapján, amennyiben annak összege meghaladja a folyó évre igazolt vagyoni biztosíték alapjául szolgáló árbevétel összegét.
- Másrészt abban az esetben, amennyiben az év folyamán a még nem teljesített utazási csomagok kapcsán befizetett előlegek, részvételi díjak összege 10 százalékkal több, mint a vagyoni biztosíték alapját képező árbevétel, úgy az utazási vállalkozó köteles hét munkanapon belül a vagyoni biztosíték összegét az irányadó előlegek és részvételi díjak alapján megemelni, és ennek megtörténtét haladéktalanul a BFKH-nak igazolni.
A vagyoni biztosíték összegének emelésével egyidejűleg, amennyiben az utazásszervező kötelező biztosítással is rendelkezik, úgy a kötelező biztosításnak az összegét is emelni szükséges!
Az utazási szolgáltatásegyüttes
Az „utazási szolgáltatásegyüttes” kifejezésről akkor beszélhetünk, amikor ugyanazon utazáshoz vagy üdüléshez igénybe vett legalább két különböző típusú utazási szolgáltatás olyan formában kerül az utazó felé értékesítésre, hogy a szolgáltatások nem alkotnak ún. utazási csomagot, és az egyes utazási szolgáltatókkal önálló szerződések megkötésére kerül sor. Ez történhet úgy, hogy a vállalkozás:
- értékesítési helyének egyetlen alkalommal történő felkeresése vagy azzal való kapcsolatfelvétel során elősegíti az utazók számára az egyes utazási szolgáltatások külön-külön való kiválasztását és kifizetését, vagy
- célzott módon elősegíti legalább egy további szolgáltatásnak egy másik vállalkozótól való igénybevételét, feltéve, hogy ez utóbbi vállalkozóval az első utazási szolgáltatás foglalásának visszaigazolását követően legalább 24 órán belül szerződés jön létre.
Az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedelmi tevékenység folytatásához kapcsolódó vagyoni biztosíték fedezetet nyújt az utazási szolgáltatásegyüttes értékesítése kapcsán az utazó által a még nem teljesült szolgáltatásokra befizetett előlegek, részvételi díjak visszafizetésére. Az ehhez kapcsolódó vagyoni biztosíték minimális mérteke az utazási szolgáltatásegyüttes értékesítéséből származó éves értékesítési nettó árbevétel 10 százalékának, de legalább ötmillió forintnak megfelelő összeg.
Amennyiben az utazási szolgáltatásegyüttesnek az utazók szállítása is részét képzi, akkor az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedő köteles az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződés megkötésekor az utazóra mint kedvezményezett részére kötelező biztosítást kötni. Ennek a biztosításnak a mértéke az utazásszervezői tevékenységhez hasonlóan a vagyoni biztosíték legalább 10 százalékának, illetve nem menetrend szerinti repülőjárattal (charterjárattal) történő személyszállítás esetén legalább 20 százalékának megfelelő összeg. A vagyoni biztosíték kapcsán releváns árbevétel az utazásszervezői tevékenységhez hasonlóan irányadó három év árbevétele közül a legmagasabb, vagy az indulás évére várt összeg, de ez esetben a szolgáltatásegyüttesek értékesítéséből származó összeget kell figyelembe venni.
Határidők és adatszolgáltatási kötelezettségek
Október utolsó napja minden évben fontos határidő a Magyarországon bejegyzett utazási vállalkozók számára: eddig kell igazolniuk ugyanis az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) felé, hogy rendelkeznek a következő év december 31-éig terjedő időszakára szóló vagyoni biztosítékkal. Minden esetben október 31-éig kell a vagyoni biztosítékkal összefüggő igazolásokat és nyilatkozatokat a BFKH felé igazolni. Amennyiben az utazásszervező által összeállított utazási csomagoknak a személyszállítás is részét képezi, úgy a kötelező biztosítás meglétét is javasolt ezen időpontig igazolni a hatóság felé.
A Magyar Közlöny 2020. évi 233. számában megjelent az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása. Az utazási vállalkozóknak minden év október 31-éig kellett a következő évre tervezett értékesítési nettó árbevételét bejelenteni a Kormányhivatalnak. A módosítást követően ez a dátum 2020-ban november 15-e volt.
Meghosszabbodik a vagyoni biztosíték igazolásának határideje is. A módosítás nyomán az utazási vállalkozók 2020-ban október 31. helyett november 15-ig igazolhatják a Kormányhivatalnak, hogy rendelkeznek az előírt mértékű vagyoni biztosítékkal. A november 15-i határidő a vagyoni biztosíték szerződés igazolására és a kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítésére egyaránt vonatkozik.
Ezzel egyidejűleg kötelesek a kereskedelmi hatóságnak adatot szolgáltatni minden utazási szerződéssel összefüggésben a kibocsátott utazási utalványaik számáról és összesített értékéről. Fontos, hogy az adatszolgáltatás kiegészült, ezért immár az árbevételi adatokról és az utazási utalványok állományáról is adatot kell szolgáltatni.
A módosítás alapján az utazási vállalkozó az utazási utalványokról szóló nyilvántartásban szereplő összegnek, a nyilvántartott előlegek és részvételi díjak összegének 2021. március 31., 2021. április 30. és 2021. május 31. napján aktuális állásáról köteles a határnapokat követő 3 munkanapon belül a kereskedelmi hatóság felé - annak külön felhívása nélkül - adatot szolgáltatni. Legkésőbb november 15-ig az adatlapon feltüntetett adatokat (árbevételek; nyilatkozatok charter járat igénybe vételéről, garantált szerződésekről, utazási csomag személyszállítási tartalmáról, R. 8. §-a szerinti bejelentés) meg kellett küldeni a BFKH felé a 2021. évre vonatkozóan.
2021-es különleges szabályok
A módosítás értelmében az irodáknak a Rendeletben írt feltételek esetén a következő évre a 2019. évi forgalom 50 százalékát kell alapul venni a vagyoni biztosíték meghatározásakor. Bizonyos feltételek fennállása esetén az utazási vállalkozóknak lehetőségük volt a 2021. évre irányadó nemzetközi vagyoni biztosítékuk mértékét 50%-kal csökkenteni, de a csökkentett vagyoni biztosíték nem csökkenthette a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott minimális értéket. Csökkentett vagyoni biztosíték igazolása esetén az utazási vállalkozónak 2021. év során is folyamatosan nyomon kellett követnie az utazásaira befizetett előlegek és részvételi díjak állományát, de ennek aktuális összegébe a kibocsátott utazási utalványainak összértékét is bele kellett számítania. Mindezek figyelembe vételével kellett az utazási vállalkozónak - szükség szerint - a folyó évi vagyoni biztosítékát megemelnie a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerint.
További változások és az utasok jogai
Jelentősen kibővült azoknak az információknak a köre, amelyeket az utazási szerződés megkötésekor az utazóval kötelezően közölni kell, és azoké, amelyeket a szerződésbe kell foglalni. Az utazási szerződés bármikor felmondható, és minden esetben kiköthető arányos bánatpénz az utas felmondása esetén.
Nőtt az utazási irodák kártérítési felelősségének maximális mértéke is. Eddig a jogszabály a teljes részvételi díj kétszereséig engedte korlátozni a kártérítési felelősség felső határát, ez most a teljes részvételi díj háromszorosára emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy ez a korlátozás nem terjedhet ki a személyi sérülésre, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kárra.
További újdonság, hogy az utazó saját maga orvosolhatja az utazási szerződés hibás teljesítését, amennyiben az utazási iroda nem tesz megfelelő lépéseket. A keletkező költségek megtérítését az utazó az utazási irodától követelheti.
Nemzetközi példa: a német DRSF
Amikor egy utazó megtalálja a vágyott úticélt, sokszor a már tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező utazási irodához fordul. A magyar jog szerint ilyen esetben is köteles az utazási iroda az úton lévő utazóit hazautaztatni, az elmaradt utazásokra befizetett előlegeket és részvételi díjakat teljes összegben visszafizetni. Ha a magyar jog szerinti vagyoni biztosítékkal rendelkezik az utazási iroda - ahogy azzal a Beontrips Utazási Iroda is rendelkezett -, akkor annak az olyan befizetett részvételi díjakra is fedezetet kell nyújtania, amely szerződéseknél még nem kezdődött meg az utazás.
A Thomas Cook Group 2019. évi fizetésképtelensége során kialakult helyzetre tekintettel Németországban az akkori rendszert felülvizsgálták, megváltoztatták, és 2021-ben a német állam létrehozta a Német Utasbiztosítási Alapot (Deutsche Reisesicherungsfonds - DRSF). A DRSF működésének alapja is a 2015/2302-es EU-irányelv, mely EU-s jogszabály az utazókat védi és az utazók érdekében fizetésképtelenség esetére „védelmi rendszerek” kidolgozására kötelezte a tagállamokat. Ez megvalósulhat az utazási iroda által kötött biztosítási szerződés vagy bankgarancia útján is, ahogy az hazánkban történik.
Napjainkban minden nagyobb utazási iroda, amely legalább évi 10 millió eurós árbevételt generál, köteles a DRSF-nél biztosítani magát. Korábbi rendszer szerint ugyanis Németországban a fizetésképtelenségi helyzet esetén a 110 millió eurós visszatérítési korlát megakadályozhatta, hogy az utazók követelései teljes körűen megtérüljenek, ahogy ez történt a Thomas Cook esetében is. Azonban ma már biztonságosabb az utazók helyzete, mivel a DRSF-nél kötelezően szerződő utazási irodákra ilyen korlát már nem vonatkozik. Az elmúlt napokban történtek ellenére alappal bízhatunk abban, hogy amennyiben az érintett utazók benyújtják igényüket és utazási csomagra szerződtek, úgy a káruk a vagyoni biztosítékból megtérül.
tags: #vagyoni #biztositek #kotelezo #limitemeles