A vagyonbiztosíték követelményei a felnőttképzésben
A felnőttképzés Magyarországon fontos szerepet tölt be a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberek képzésében. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szabályozza a felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételeit, beleértve a vagyoni biztosítékra vonatkozó követelményeket.
A Fktv. 2/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig vagyoni biztosítékkal kell rendelkezni. Ennek célja az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése, amelyre a felnőttképzési tevékenység bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást.
A vagyoni biztosíték formái
A vagyoni biztosíték többféle formában is rendelkezésre állhat:
- Biztosítóval kötött biztosítási szerződés
- Hitelintézetnél lekötött és elkülönített zárolt pénzösszeg
Fontos, hogy vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a biztosító vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díjra.
A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés tartalmi követelményei
A szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kikötéseket:
- A vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges.
- A vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a biztosító vagy hitelintézet - a kifizetést követő tizenöt napon belül - írásban közli a felnőttképzési államigazgatási szervvel.
- Ha a felnőttképző nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, vagy nem mellékeli a szükséges kimutatást, a vagyoni biztosíték felhasználható.
A felnőttképző kötelezettségei
A felnőttképző köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik a megfelelő mértékű vagyoni biztosítékkal. Továbbá köteles az 1. § (2) bekezdése szerinti engedélykérelemhez csatolni a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító szerződést.
A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a vonatkozó előírásoknak.
A vagyoni biztosíték felhasználása és megszüntetése
A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 10. § (2) bekezdése alapján döntést hoz.
Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából törli, és a felnőttképző a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét teljesítette, hozzájárul a vagyoni biztosíték megszüntetéséhez.
Szankciók
Ha a felnőttképző nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, nem mellékeli a szükséges kimutatást, vagy nem rendelkezik a megfelelő vagyoni biztosítékkal, a felnőttképzési államigazgatási szerv szankciókat alkalmazhat.
A felnőttképző jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha nem köt felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, vagy ha az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.
Ellenőrzés
A felnőttképzési államigazgatási szerv minden év november elsejéig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzőkről.
A szakértői bizottság a felnőttképzőnél szakértői vizsgálatot folytat le, amely során megvizsgálja, hogy a felnőttképző teljesíti-e a jogszabályi kötelezettségeit.
Munkaerő-kölcsönzés és vagyonbiztosíték
A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete, valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.
A kölcsönbeadó a munkavállalóval munkaszerződést köt a későbbi kikölcsönzés céljából. A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint.
Érvényes vezetői engedély Magyarországon
A munkaerő-kölcsönzőnek a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal be kell jelentenie a szándékát a székhely szerinti kormányhivatalnak. A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege tizenötmillió forint.
A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell.
Ha a kölcsönbeadót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó ellen a munkavállaló kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor.
Utazásszervezők vagyoni biztosítéka
Belföldi utazásszervezés esetén a vagyoni biztosíték mértéke: az e tevékenységből származó, a vagyoni biztosíték alapját képező árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint. Nemzetközi utazásszervezői tevékenység esetén a vonatkozó árbevétel 12%-a, de legalább hétmillió forint, amennyiben a személyszállítás is részét képezi a vállalkozás által összeállított utazási csomagok akár egyikének is.
A vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettség részleteit a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. §-a tartalmazza.
Consumer Unit Explained - Fuse Board
tags: #biztosító #felnőttképzés #vagyoni #biztosíték #követelményei