A túlzott antibiotikum-fogyasztás globális veszélyei

Az antibiotikumok az orvoslás egyik legfontosabb szerei, melyekkel addig gyógyíthatatlan betegségek váltak kezelhetővé. Az antibiotikumok a világon a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerkészítmények közé tartoznak, mégis meglepően keveset tudunk róluk, és sajnos nem mindig használjuk őket megfelelően. A baktériumok - mint minden élőlény - alkalmazkodnak a környezet kihívásaihoz. Néhány baktérium már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben, ami globális egészségügyi kockázatot jelent a világon és ezen belül Európában is. Annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi válság kialakulásával fenyeget, az antibiotikumok alkalmazása világszerte 39 százalékkal emelkedett 2000 és 2015 között.

Miért vezet rezisztenciához a túlzott használat?

Az antibiotikum-rezisztencia egy globális egészségügyi probléma, ami rendkívül gyorsan képes terjedni különböző térségek között. A baktériumok gyorsan alkalmazkodtak a környezet kihívásaihoz, és olyan tulajdonságokat fejlesztettek ki, melyek segítségével képesek ártalmatlanítani az ellenük alkalmazott antibiotikumokat. Minden alkalmazott baktériumellenes gyógyszerrel növeljük az ellenálló, azaz rezisztens baktériumok szaporodásának esélyét. A legáltalánosabb gennykeltő baktérium, a Staphylococcus aureus a penicillin feltalálásakor teljesen érzékeny volt a szerre, mára azonban gyakorlatilag 100 százalékban ellenálló a szerrel szemben.

Vírusok és a tévhitek

Sokan tévesen azt gondolják, hogy az antibiotikum minden fertőzésre megoldást jelent. A mindennapi lázas betegségek nagy részét vírusok okozzák, amelyek esetében az antibiotikumok teljesen hatástalanok. Az antibiotikum olyan „méreg”, amely kizárólag a baktériumokat „mérgezi”, vírusos betegségek ellen - mint például a nátha vagy az influenza - hatástalan. A gyermekkori lázas betegségek túlnyomó része vírusos eredetű, mégis ebben a körben fogy a legtöbb antibiotikum, részben szülői nyomásra, részben helytelen szakmai szemléletből kifolyólag.

Az antibiotikumok hatása a szervezetre és a bélflórára

Az antibiotikumok sajnos nemcsak a betegségeket okozó kórokozókat pusztítják el, hanem azokat a jótékony hatású baktériumokat is, amelyek az immunrendszerünk megfelelő működéséért felelősek. A bélflóránk egészsége kulcsfontosságú, a reumatoid artritiszben szenvedők mikrobiomja pedig bizonyítottan kevésbé változatos. Az antibiotikumok alkalmazása esetén nemcsak a kívánatos, baktériumellenes, de a nem kívánatos „szervezetellenes” hatásokkal is szembe kell nézni.

A leggyakoribb panaszok a bélflóra egyensúlyának felbomlása miatt a puffadás, hasfájás, székrekedés vagy hasmenés. Hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású antibiotikum-kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának védelméről, a hasznos és jótékony hatású baktériumok visszatelepítéséről is. A leghatékonyabbak a többféle baktériumtörzset is tartalmazó, gyógyszertárban kapható probiotikum-készítmények.

Ártalmas a sok szénsavas ital?

Fontos irányelvek a biztonságos használathoz

Az antibiotikum-kiválasztás, a kezelés adagjára, módjára és időtartamára vonatkozó elvek komoly szakmai döntések, melyeket a betegeknek pontosan be kell tartaniuk. A helyes alkalmazás a beteg és az orvos közös felelőssége:

• Az antibiotikumokat kizárólag orvosi rendelvényre szabad alkalmazni.
• Pontosan az orvos által előírt adagban és ideig kell szedni, akkor is, ha már jobban érezzük magunkat.
• Ne használjunk másnak felírt, megmaradt antibiotikumot.
• Bakteriális fertőzés esetén is mérlegelni kell, valóban szükséges-e a gyógyszer, vagy az immunrendszerünk képes lehet a legyőzésére.

Szénhidrátok és izomnövekedés: Mi a kapcsolat?

Fehérjetúladagolás: Mit kell tudni?

tags: #tulzott #antibiotikum #fogyasztas

• részletek a Mercedes A 150 motorjáról
• tanksapka tartó kábel Skoda Octavia modellekhez
• A Cayenne hátsó lámpák stílusa és biztonsága
• Modern pelletfűtés információi
• 17 hüvelykes Audi könnyűfém felnik