A Toyota és a Corolla emblémájának története
A japánok mindennapi életüket, s egész világszemléletüket mélyen áthatja a sintoizmus és a zen buddhizmus filozófiája - az élet minden területét, így a gazdaságot is ennek összefüggésébe helyezik. Természetesen így gondolkodott a szegény asztalos és egy szövőnő fia, a modern japán ipari forradalom atyjának tekintett, ma a "japán feltalálók királyá"-nak és a "japán Edison"-nak nevezett Toyoda Szakícsi is.
A Toyota gyökerei és az autógyártás kezdetei
Az alapító, Toyoda Szakícsi víziója
A mérnökké vált Szakícsi mélyen tisztelte szüleit és persze volt némi fogalma azok szakmájáról is. Szövőgépeket, melyek akkoriban még fából készültek, kezdett tehát konstruálni. Első szövőgépét, amely még kézi hajtású volt, 1890-ben alkotta meg, de hat évvel később már úttörőnek számító, elektromotorral hajtott masinájával keltett nagy feltűnést a szigetországban.
A már komoly feltalálói hírnevet szerzett Szakícsi 1918-ban megalapította a Toyoda Fonó és Szövő Vállalatot, ahol immár fiával, Toyoda Kijicsíróval együtt szőtte a jövőre vonatkozó terveket. 1924-ben bemutatta a világ első automatikus utántöltésű, állandó sebességű szövőgépét, a Toyoda Type G-t. A masina legnagyobb és akkor legmeglepőbb újdonsága az volt, hogy automatikusan leállt, ha működési probléma lépett fel. A gépgyártásban eladdig sohasem alkalmazott alapelvet, amely a világhírű Toyota Gyártási Rendszer (Toyota Production System = TPS) egyik legfontosabb eleme, Szakícsi "jidoká"-nak (autonóm automatika) nevezte el. Szakícsi másik alapelve az "öt miért" volt: ha probléma adódik, ötször tedd fel magadnak a kérdést, hogy "miért", hogy pontosan be tudd határolni az okot.
Ilyen alapozás után a siker nem is maradt el. A cégvezetésben aktív szerepet vállaló, apjához hasonlóan rendkívül invenciózus Kijicsíró - jórészt Európában és az USA-ban folytatott tanulmányútjai hatására - elhatározta, hogy szerencsét próbál az autógyártás területén is.
A "Toyoda" névből "Toyota" lesz
Az elhatározást rövidesen tettek is követték: Kijicsíró a TALW-on belül létrehozott egy részleget az autógyártás alapjainak lerakása céljából. A dinasztiaalapító Toyoda Szakícsi már nem érte meg a napot, amikor 1934-ben elkészült a cég első, Type A elnevezésű, 3,4 literes, 62 lóerős, felülszelepelt (OHV), soros hathengeres erőforrása. A motort hamarosan volt is hová tenni, hiszen 1935-ben elkészült Toyodáék első személyautójának, a középkategóriás, későbbi Toyota AA-nak három prototípusa A1 néven.
Embléma csere: 1999-es Toyota Corolla
Kijicsíró 1935-ben végképp függetlenítette a TALW-tól az autógyártó szekciót, így Aichi prefektúrában megalapította a Hinode Motors-ot, amely a Toyota Motor Corporation közvetlen elődjének tekinthető. Annak érdekében, hogy már jó előre széles körben megismertesse magát, a Hinode Motors nyilvános pályázatot írt ki a cég logójának megtervezésére. Miután már a hivatalos logó is megvolt, 1936-ban Kijicsíró létrehozta a Toyoda Motor Corporation-t.
A cég élére 1937-ben Kijicsíró sógora, Toyoda Risaburo került. Talán azért is, mert ő maga nem ezzel a családi névvel született, inkább a "Toyota" nevet preferálta részben egyszerűbb írásmódja, részben a fül számára kellemesebb hangzása miatt - így alakult ki a ma is használatos Toyota Motor Corporation név. A család (Risaburo is!) természetesen megtartotta a "Toyoda" vezetéknevet. Ennek megfelelően az 1941-ben megjelent új modell, az AE is Toyota néven futott.
Érdekes, hogy egy nyilvános pályázatot hirdettek az embléma megalkotására, ami elsőre egy stilizált gyémánt lett, benne a Toyoda felirattal. Bár már ekkor javasolták többen is, hogy változtassák Toyotára. Ám az autókon többnyire simán a Toyota felirat díszelgett, aminek változását egyetlen képen be lehet mutatni, ez látható fent.
A Toyota embléma evolúciója
Az első logók és a névváltozás
A Toyota története nem nyúlik annyira régre, mint néhány más autógyártóé, de a japán cég sem ma kezdte a bizniszt. Sok más autógyártóhoz hasonlóan ők sem négykerekűek gyártásával indultak. Textilárukat és automata szövőszékeket készítettek még Toyodaként, az alapító, Sakichi Toyoda neve után.
Az autógyártás a fia, Kiichiro Toyoda elnöklése alatt indult, miután a japán kormány noszogatta őket, hogy fogjanak bele, hiszen a Kína elleni háborúhoz szükségük volt a gépjárművekre. Így Kiichiro Európába utazott, és ott leste el az autógyártás fortélyait, hogy aztán 1935-ben elkezdődjön az első autójuk gyártása.
Avensis motorolaj feltöltési útmutató
A modern három ovális embléma születése
A ma ismert embléma az autógyártó részleg 50. évfordulójára készült el, mivel az hivatalosan csak 1939-ben alakult. Ezt a logót 1989 októberében tették közzé, a TOYOTA 50. évfordulója alkalmából. A design az elliptikus kompozíció szimmetrikus összetételére összpontosít.
Az embléma három oválisa olyan szimmetrikus elrendezést kapott, hogy mind szemből, mind tükörből nézve felismerhető legyen. A belső két ovális a vásárló és a vállalat szívét jelképezi, ezek átfedése a kölcsönös előny és bizalom megtestesítője, de ezen túl egy T betűt is formál. A külső ovális a Toyotát körülvevő világot jelenti. A mögötte lévő hely azt jelenti, hogy a TOYOTA fejlett technológiája a világ minden táján kibővül és kibővül, szembenézve a jövővel és a világegyetem felé.
Ezt az emblémát állítólag 5 évig tervezték és csiszolták annak érdekében, hogy aztán a világ összes piacán alkalmazható legyen. Először 1989-ben, egy luxusautón, az első Lexus LS-nek megfelelő Celsioron debütált. Mivel a Toyota 1989-ben bemutatta a háromgyűrűs „tehénfejet”, ez a logó a Toyota minőségének, megbízhatóságának és tartósságának képviselője. Ez a szimbóluma a Toyota szoros kapcsolatának az ügyfelekkel, míg a külső nagy ellipszis kifejezi a Toyota üzleti világának világszerte való elképzelését.
Nem sokkal ezelőtt a Toyota hivatalosan frissítette a márka márkáját, beleértve a LOGO márka beállítását és egy új márka Slogan elindítását: "Menjünk helyekre". A beállított logó eltávolítja a fém 3D-s textúrát (amely csak a testben látható a jövőben), és egységes kialakítású lesz. A piros téglalap alakú táblával ellátott LOGO-t reklám- és marketingkommunikációra, valamint alkalmazásokra fogják használni. A LOGO ez a verziója használható a márka szlogenjével és a Tacoma sorozatsal.
A Toyota Corolla felemelkedése
A Publica, a Starlet és a megbízhatóság
A II. világháború sebei még nagyon elevenek voltak, amikor a közeli Koreai-félsziget lángba borult, számtalan menekültet zúdítva Japánra. Az amerikai hadseregnek a leggördülékenyebben kellett megoldania a hadi utánpótlást, ezért 1950-ben a Toyotát kérték fel 100 db, a Willys Jeep alapjaira épülő katonai jármű kifejlesztésére és gyártására. A japán szakemberek 1951-re készültek el az első Toyota "Jeep" BJ prototípussal, amely nem annyira az amerikai terepjáróra, mint inkább az angol Land Roverre hasonlított.
A Prius gyújtógyertyáinak fontossága
Kevesen vitatják, hogy a Toyota második világháború utáni történetének talán legfontosabb modellje az 1961-ben bemutatott puritán kisautó, a Toyota Publica volt. Nem is annyira maga a valóban egyszerű, kezdetben fűtés és rádió nélküli, kicsiny, kétajtós 700 cm³-es, léghűtéses, kéthengeres, 28 lóerős boxermotorral ellátott, fronthajtású, négy személyt és csomagjaikat aránylag kényelmesen szállítani képes autócska volt meghatározó jelentőségű, hanem a mögötte álló koncepció. Ez utóbbit még 1955-ben a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium hirdette meg azzal a céllal, hogy lendületet adjanak a széles néptömegek motorizációjának.
A Publica generációit 1973-ban váltotta fel a később világszerte rendkívül népszerűvé vált Toyota Starlet, amelynek döntő szerepe volt abban, hogy a Toyota márkanév mindenütt a rendíthetetlen megbízhatóság és az ésszerűség szinonimájává vált. A Corolla sikere - főleg a magas szintű megbízhatóság, a jó kihasználhatóság, a viszonylag kedvező vételár és fenntartási költség miatt - a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta.
TOYOTA COROLLA [A világelső] (reklám)
1966: A Corolla bemutatkozása
Miközben Oroszország és az USA közt dúlt az űrverseny, és a Beatles rajongói izgatottan várták a következő slágert, a Toyota maga is történelmi jelentőségű lépésre készült 1966-ban: az új Corolla bemutatójára. A nevét a virágszirmok koszorújáról kapó Toyota Corollát arra fejlesztették ki, hogy kielégítse a hatvanas évek közepén rohamos tempóban fejlődő japán gazdaság közlekedési igényeit. Ekkoriban már egyre több ember akart saját járművel közlekedni.
Az autó tervezői Tatsuo Hasegawa vezetésével arra törekedtek, hogy a Toyota Corolla első pillantásra meghódítsa a nagyközönséget. Ez a forradalmian új modell többféle karosszériaváltozatban készült. Számos olyan technológiát kínált, amelyek a japán piacon addig ismeretlenek voltak: például MacPherson rugóstagos futóművet vagy négyfokozatú sebességváltót.
A Corolla generációi: Innováció és megbízhatóság
Az első generáció (E10): Forradalmi kezdetek
Az E10-es Corollát 1966 novemberében leplezték le, az új 1100 cc K pushrod motorral együtt. Amikor az első modellgeneráció gyártása a végéhez ért, a mérnökök és a formatervezők izgalmas kihívással szembesültek, hiszen egy sikeres előd után kellett megalkotniuk a második generációt.
A fejlődés útján: E20-tól E60-ig
1970 májusában az E20-at egy lekerekített testtel újrarendezték. A most egymást kölcsönösen kizáró Corolla és Sprinter neveket használták, hogy megkülönböztessék két, enyhén eltérő fémlemez-kezelést. 1974 áprilisában egyre több, nagyobb és nehezebb Corollát és Sprintert hoztak. A tartományt két ajtós felnyitással egészítették ki. A Corollák E30 kódokat kaptak, míg a Sprinterek E40 kódokat kaptak.
A harmadik generációs Toyota Corolla nehéz időkben született. A szigorodó jogszabályok miatt új motort és kipufogórendszert kellett tervezni az autóhoz. E tisztább és takarékosabb Toyota Corolla nevéhez más modern technológiák is kötődnek - például a szélcsatornás tervezés -, így ez a modellgeneráció már láthatóan áramvonalasabb lett.
Az újabb olajválság ellenére is úgy tűnt, hogy a japán gazdaság erősödik, s a Toyota Corolla negyedik generációja ebben az optimista hangulatban lépett porondra. A modell egyre népesebb rajongótábora nem fogadott volna el egy radikális formavilágot. Ezért a Toyota Corolla éles vonalai szinte észrevétlenül lekerekedtek.
Az ötödik modellgeneráció fejlesztőcsapatának vezetője, Fumio Agetsuma a lehető leginnovatívabb autót tervezte meg, mondván: ugyanolyan lélegzetelállító járművet szeretne alkotni, mint amilyen az első Toyota Corolla volt. Az új modell volt az első, amelynek megtervezéséhez már számítógépet is használtak. A legtöbb modell mostantól az első kerék meghajtót használta, kivéve az AE85 és AE86 típusokat, amelyek az utolsó Corollas a hátsó kerék meghajtóként vagy az FR elrendezésben voltak.
A hatodik generációs Toyota Corolla fejlesztőinek jelszava a ‘minőség’ volt - mind az autó, mind pedig a vezetési élmény tekintetében. Több mint 100 alkatrészgyártó beszállítójával közösen a Toyota mintegy 2000 módosítást hajtott végre a Corollán, a zajszint csökkentésétől kezdve a puhább tapintású utastéri anyagokig minden szempontból tökéletesítve az autót.
Egy kissé lekerekített és aerodinamikus stílust alkalmaztak az 1987-ben bevezetett E90-re. Összességében ez a nemzedék finomabb érzete van, mint a régebbi Corollák és más régebbi alkategóriák. A legtöbb modell most már elülső kerék meghajtású volt, néhány AWD All-Trac modell mellett.
Környezettudatosság és minőség: A hetedik generációtól napjainkig
1991 júniusában a Corollas újratervezést kapott, hogy nagyobb, nehezebb legyen, és az 1990-es évek teljesen lekerekített, aerodinamikus alakja legyen. Ekkoriban kerültek előtérbe a környezetvédelmi és a gazdaságossági szempontok, és ezt a nyolcadik generációs Toyota Corolla fejlesztői sem hagyhatták figyelmen kívül. Japán gazdasága lassulóban volt, és a fejlesztő csapat a vásárlók elvárásaihoz formálta az új modellt.
Az E110 Corolla gyártása 1995 májusában kezdődött el. Az autó kialakítása kissé megváltozott, de az E100-hoz hasonló megjelenésű volt. 1998-ban először néhány nem japán Corollas kapott az új 1ZZ-FE motort. Az új motor az első olyan Toyota volt, amely alumínium motorblokkot és alumínium hengerfejeket tartalmazott, ami könnyebbé tette ezt a generációt, mint az E100 Corolla.
Az immár Európában tervezett kilencedik generációs Toyota Corolla feladata az volt, hogy szakítson a múlttal, és kijelölje a 21. század irányát. 2000 augusztusában Japánban bemutatták az E120 kilencedik generációs Corollát, amelynek edgier stílusa és több technológiája hozta a névtáblát a 21. századra. 2001 közepén megjelent az E130 Corolla Altis. Felfrissült megjelenésű, kissé hosszabb és szélesebb, mint az E120, de hasonló testtartókkal és belső térrel.
Az E140 Corolla tizedik generációja 2006 októberében jelent meg. A japán piacok a szedán Corolla Axio-nak nevezték. A Corolla 40. születésnapja remek mérföldkőként szolgált egy új formatervezési stílus bevezetéséhez. Az autó menetdinamikája Európa legjobbjai közé tartozott, ugyanakkor könnyű kezelhetősége és térkínálata az észak-amerikai vásárlók számára is vonzó volt.
A tizenegyedik generációs Corolla került forgalomba Japánban 2012 májusában. A szedán elemzi a Corolla Axio, amíg a kocsi nevezzük Corolla Fielder. A Toyota kiadta a Corolla Axio szedán és a Corolla Fielder vasúti kocsi hibrid változatait a japán piacra 2013 augusztusában. Mindkét gépkocsi rendelkezik egy 1,5 literes hibrid rendszerrel, amely hasonló a Toyota Prius c-hez, 3,03 L / 100 km (93,2 MPG-imp; 77,6 MPG-US) alatt JC08 vizsgálati ciklus.
2013-ban jelent meg a piacokon a Toyota Corolla tizenegyedik generációja, méghozzá hatásos belépővel. Az önbizalomtól duzzadó, elegáns és minőségi modell büszkén viselte a ‘világelső’ címet. 2016-ban az akkor 50 éves Toyota Corolla minden addiginál jobb minőségű és vonzóbb lett. Ez azt jelentette, hogy a modell még 50 év elteltével is a csúcson volt. Az elegáns hűtőmaszk, a LED fényszórók és a könnyűfém keréktárcsák inspiráló, új külsővel ruházták fel az autót.
A tizenkettedik generációs Corolla hatchback test stílusban mutatkozott be a 2018-as Genfi Autókiállításon, az Aurisszal egyszerre. A Corolla szedán változatát 2018. november 15-én mutatták be Carmel-by-the-Sea-ben, Kaliforniában, az Egyesült Államokban és Kínában a 2018-as Guangzhou International Motor Show-on. A modell 2 változatban kerül forgalomba: a Prestige (Kínában, Európában és más országokban) és a Sporty (eladva Észak-Amerikában, Japánban, Kínában Levin és más országokban).
A Toyota Corolla 1.4 D-4D Live modell főbb műszaki adatai
| Műszaki adat | Érték |
|---|---|
| Hossz | 4620 mm |
| Szélesség | 1775 mm |
| Magasság | 1465 mm |
| Tömeg | 1340 kg |
| Üzemanyag | benzin, dízel |
| Üzemanyagtartály | 55 Liter |
| Váltó | 6 sebességes kézi váltó, 7 sebességes CVT váltó |
| Teljesítmény | 132 LE |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 10,0 másodperc |
A Toyota Corolla globális sikere
A Toyota Corolla egy kompakt személyautó, amelyet a japán Toyota Motor Corporation készít 1966 óta. Összesen 12 generációja van. A világ legnagyobb példányszámban eladott autója.
A Corolla eseménydús történetét végigkíséri a technológia, a dizájn és a minőség folyamatos fejlődése. Mindezt úgy, hogy közben a modell mindvégig hű maradt az alapelvhez: előre látni a vásárlói igényeket és világszerte élvezhető autókat adni az embereknek. A modell tartotta is magát ehhez, ugyanis a legújabb, újragondolt Corolla Sedan az intelligens tervezés és a kiváló hatékonyság tökéletes kombinációja, amely a vezetési élményt egy magasabb szintre emeli.
Bertha Bulcsu A kenguru című regényének főszereplője, Varjú István a Car and Driver autós magazinból kivágott Toyota Corolla-reklámot tartja egyik legbecsesebb kincsének, és természetesen ilyen autót szeretne, bár a történet elején megtudjuk, hogy Magyarországon még csak nem is látott Corollát.