Szombathely és a Tóth család: Történelmi áttekintés 1950 körül
A Szombathely városához és a Tóth családhoz kapcsolódó történetek gazdag és sokszínű képet festenek a múltból. Bár az rendelkezésre álló anyag nem tartalmaz konkrét információkat egy 1950-ben Szombathelyen működő Tóth Miklós nevű autószerelővel kapcsolatban, a város történelme és a Tóth család más jeles tagjainak életpályája betekintést enged a korszak és a régió jellegzetességeibe. Az alábbiakban Szombathely történetét, demográfiai adatait és néhány, a szövegben említett Tóth nevű személy tevékenységét mutatjuk be, tágabb kontextust adva a felhasználó által felvetett témának.
Szombathely, a Nyugat királynője: Történelem és földrajz
Szombathely (németül: Steinamanger, latinul: Savaria vagy Sabaria) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban. Vas vármegye, a Szombathelyi egyházmegye és a Szombathelyi járás székhelye. Magyarország legrégibb városa, amely colonia - azaz városi rangját, még alapítójától, Claudius római császártól kapta, elsőként Pannoniában. Szombathelyt a nyugat királynőjének is nevezik. Az ország tizedik, a Dunántúl negyedik és a Nyugat-Dunántúl második legnépesebb települése, a harmadik legsűrűbben lakott megyeszékhely, az Alpokalja legnépesebb települése.
A város a Perint és Gyöngyös patakok partján épült fel, ókori elődje Savaria, Pannonia Prima római provincia fővárosa volt. Magyar városként 1578-ban nőtt meg regionális szerepe, amikor Vas vármegye székhelyévé vált, majd Mária Terézia 1777-ben püspöki székhellyé tette. A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m.
Éghajlati jellemzők
Szombathely sok éves átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve kikövetkeztethető, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb hónap a július. Az évi közepes hőingás 20,6 °C. A város átlagos évi csapadékösszege 590 milliméter, amely jellegzetes évi rendszert mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónapok, eddig több mint háromszor akkora összegekkel, a június és júliusi hónapok. Szombathelyen a napsütéses órák összege átlagosan 1850 óra egy évben, de ez az évenként nagy változékonyságot mutat.
Szombathely a szocializmus idején
Szombathely népessége a város vasúti csomóponttá való válásával és a betelepülő iparral egyetemben indult gyors iramban növekedésnek. A szocializmus idején a város népességnövekedését a központi fejlesztések és a környező falvak népességének elszívása biztosította. A rendszerváltást követően a népesség drasztikusan csökkenni kezdett az országos mutatókkal egyetemben. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 85 617-en, azóta csak csökken a város népessége, egészen napjainkig. Ma már kevesebben laknak Szombathelyen, mint 1980-ban.
Toth Tibor autós szolgáltatásai
ÉVADZÁRÓ: Újabb NKA infók, viszlát Gulyás és Sulyok! Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora #35
Tóth családnevet viselő személyek Szombathelyről és a régióból
Az archív dokumentumok és családi feljegyzések több Tóth nevű személyt is említenek, akik valamilyen módon kötődtek Szombathelyhez vagy a tágabb régióhoz. Bár egy 1950-ben működő autószerelő Tóth Miklósról nincs konkrét adat a rendelkezésre álló anyagban, a következőkben néhány más, jeles Tóth nevű személyt mutatunk be:
Tóth István (1861-1934), a szombathelyi szobrászművész
Tóth István a magyar képzőművészet élvonalába tartozó mester. Művei mindig újra megcsodálhatók és koronként újraértelmezhetők. Alkotásai kompozíciójukat, hangulatukat és mondanivalójukat tekintve egyaránt nagy élményt jelenthetnek a modern kor emberének is. A Képzőművészeti Szövetség elnöke volt, magyar királyi kormányfőtanácsos, számos szakmai kitüntetés tulajdonosa. 400-nál több kiváló mű alkotója. 1861-ben született Szombathelyen, szülőházát a Mátyás király utcában emléktáblával jelölte meg az utókor. 1882-1890 között Európa egyik legkiválóbb mesterképzőjének, a bécsi szobrászati akadémiának növendéke. Az akadémia elvégzése után műtermet a tabáni Várkertbazárban bérelt, ahol élete végéig egyedül alkotott oltárokat, szobrokat, domborműveket, síremlékeket, kisszobrokat, plasztikákat, lovas szobrot. Művei az ország számos helyén megtalálhatók, például a Parlamentben, a Halászbástyán, Nagyváradon, Szentesen, Pozsonyban, Sárváron. A szegedi dóm mintegy 140 alkotásával büszkélkedhet. Tóth Istvánt katolikus hite, hazafisága, kimagasló tehetsége, szorgalma, szerénysége, segítőkészsége, a szülőföldjéhez való ragaszkodás jellemezte.
Tóth József Miklós (szül. 1971), egyházzenész és karnagy
Tóth József Miklós egyházzenész, karnagy, a Prohászka templom orgonistája. Iskolai tanulmányait Nagykanizsán, egyházzenei tanulmányait Székesfehérváron és Budapesten végezte 1990-97-ig. 1994-ig Nagykanizsán két templom kántoraként is szolgált, és megalapította a helyi kántorképzőt is. Ezt követően Székesfehérváron folytatja hivatását, mint a Vasútvidéki Prohászka Emléktemplom kántor-karnagya, és az itteni kántorképző tanára. Sokoldalú, tevékeny képviselője a helyi egyházzenei életnek. 1995-ben kezdeményezésére alakult meg a Lisznyay-Szabó Gábor Kamarakórus. Eközben egyházzenei előadásokat tart a Nagykanizsai Identitás Szabadegyetemen, szívügyének tartja, hogy - a jó hangszerek tekintetében sok kívánnivalót maga után hagyó Székesfehérváron - a Prohászka templom új orgonát kapjon, terve - munkatársakat találva - 1998-ban valóra is válik. A szép hangú, Aachenből idekerült orgona a város kulturális ékessége is lett egyben. Tóth József Miklós nemcsak hangversenysorozatokat szervez, hanem ő maga is koncertezik. Előadói, szervezői, pedagógiai munkássága mellett jelentős alkotói, zeneszerzői tevékenységet is folytat; ebben mesterének Lisznyay-Szabó Mária neves egyházzenészt tekinti. Tóth József Miklós gondolkodásában is nyitott, ökumenikus szemléletű, a közös értékek fontosságát hangsúlyozza.
A Tóth család egyes tagjai
A Szombathelyhez köthető családi fényképek és feljegyzések között számos Tóth nevű személy szerepel. Például egy 1887 körüli fénykép hátsó sorában Tóth Leona látható. Egy másik, id. Tóth József és felesége, Vojacsek Adél 1894. novemberi fényképét is megemlítik. Az első sorban Tóth Miklós és Tóth András is megjelenik egy csoportképen. Vojacsek Adél, mint "Nagymama", szintén feltűnik egy képen Leona, Emi, Maca és Tóth Józsi mellett a Szentkirályi utcában. Ezek a feljegyzések rávilágítanak a Tóth család széleskörű jelenlétére és történetére a régióban, még ha a konkrét "autószerelő" foglalkozás nem is szerepel az információk között.
Szombathely demográfiai és vallási adatai
Szombathely lakónépessége 2011. január 1-jén 78 884 fő volt, ami Vas megye össznépességének 30,7%-át tette ki. A város Vas vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma átlagosan 809,1 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1111 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.
Nemzetiségi és vallási hovatartozás
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3562 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül a németek (1574 fő) és a cigányok (609 fő) száma megkétszereződött Szombathelyen. A román (95 fő) nemzetiségűek száma megháromszorozódott. A magukat horvátoknak (441 fő) és szlovénoknak (130 fő) vallók száma kismértékben nőtt az elmúlt tíz év alatt.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szombathelyen a lakosság több mint a fele (58,1%) kötődött valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (52,3%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 41 144 fő, míg a görögkatolikusok 119 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg evangélikusok (2136 fő) és reformátusok (1560 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (22 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 39 fő volt. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (32%), tíz év alatt megháromszorozódott a számuk.
Kaputelefon szerelés: Keszthelyi útmutató
tags: #Tóth #Miklós #autószerelő #Szombathely #1950 #története