Hogyan működik a torziós lengéscsillapító és miért kritikus az állapota?
A mai modern motorok, főleg a dízelek, nagyobb torziós lengéseket gerjesztenek elődeiknél. Ennek fő oka az égési csúcsnyomás növekedése, ami a 200 bar-t súrolja a személyautó-dízelmotorokban, haszonjárművek esetén pedig már túl is lépte azt. A lengések hatására a forgattyús tengely egyébként sem egyenletes szögsebességére további szöglengések ülnek, ami káros a forgattyús tengely csapágyazására, a tengelyről hajtott segédberendezésekre, a szíjhajtásra és természetesen magára a tengelyre is.
Ezért fontos a káros lengések csillapítása, aminek egyik módja a kéttömegű lendkerék alkalmazása (ami a személygépjárművekben leginkább elterjedt), de gyakori a forgattyús tengely ellentétes végén elhelyezett lengéscsillapító is (TVD - Torsional Vibration Damper). Ezen lengéscsillapítóknak három fő típusa van: kisebb nyomatékú motor esetén gumibetétes, gumi-fém kombináció, míg nagyobb nyomaték esetén olajos, szilikonolaj nyírásán alapuló csillapítót alkalmaznak, de van mechanikus ingás lengésfojtó is. Jelen cikkünkben a gumibetétes verzió lehetséges meghibásodásait vesszük górcső alá.
A gumibetétes lengéscsillapító felépítése és működése
A két fém között elhelyezkedő gumi feladata a csillapítás. Anyagából és az őt érő lengő terhelésből adódóan hajlamos a kifáradásra, és időszakos cserére szorul. Ezt gyári előírások futáskilométerhez kötik. A szikragyújtású motoroknál általában nyitott, míg a dízeleknél főleg zárt kialakítású lengéscsillapítók használatosak. A lengéscsillapítókon található zárt furatok a tárcsa kiegyensúlyozása miatt szükségesek.
Mit csinál a lengéscsillapító? - Lola, Tordai István (SportVerda)
Meghibásodások felismerése és a csere szükségessége
Az elhasználódott csillapító nagyobb lengéseket, szíjzajnövekedést és a hajtáselemek gyorsabb elhasználódását eredményezi, például a generátor szabadonfutó szíjtárcsájának és hosszú távon a generátor tönkremenetelének az oka is lehet. Ezért, ha forgattyús tengelyen elhelyezett lengéscsillapítóval szerelt jármű érkezik a műhelybe, érdemes szemrevételezni annak állapotát, és az alábbi tünetek esetén cserélni a meghibásodott alkatrészt:
- Elszakadt a lengéscsillapító gumi.
- A lengéscsillapító gumiból hiányzik egy darab.
- A tárcsán található horony megsérül.
- Sok lengéscsillapító jelzi élettartamának végéhez közeledését a külső felületén megjelenő rozsdával.
- A hosszbordás szíj megcsúszik, kiugrik a helyéről.
Praktikus ellenőrzési módszer: Húzzon egy vonalat sugár irányban a lengéscsillapító tárcsán a palásttól a középpontig, majd járassa a motort 1 percig, közben 4-5 gázadással, ezután állítsa le a motort és ellenőrizze az előbb húzott csíkot. Ha a csík megszakad, a lengéscsillapító cserére szorul.
Torziós rugók: részletes leírás
Karbantartási és beszerzési tanácsok
A Gates az alábbi tanácsokat adja a torziós lengéscsillapítók karbantartására:
- A lengéscsillapítót ajánlott kicserélni a szíjjal és feszítőgörgővel együtt, legkésőbb 120 000 km-használat után.
- Minden szervizlátogatás alkalmával, főleg balesetet követően szemrevételezni kell a lengéscsillapító tárcsát, de maximum 60 000 km-enként.
- Mindig a gyártói előírásoknak megfelelően szereljék fel az új lengéscsillapító tárcsákat, ügyelve a megfelelő meghúzási nyomatékra.
Az új alkatrészek beszerzésekor pedig óvatosnak kell lenni, hiszen a torziós lengéscsillapítókat előszeretettel hamisítják. Az olcsó tárcsákban egyáltalán nincs lengéscsillapító funkció, a gumit egy O-gyűrűvel pótolják, így kívülről nehéz felismerni az eltérést. Az egyetlen biztos módszer a hamisítványok elkerülésére a megbízható forrásból vásárlás.
A Renault Megane 2001 torziós rugójának jelei
tags: #torzios #lengescsillapito #hogy #mukodik