A Küldeménydarabos Veszélyes Áruk Szállításának Jelölési Szabályai

A veszélyes áruk szállítása sok cég számára mindennapos feladat, de a jelölés tekintetében a lényeg a részletekben rejlik. Akár elhalványult címkék, rosszul elhelyezett figyelmeztető táblák vagy hiányzó UN-számokról van szó: még a legkisebb hibák is súlyos következményekkel járhatnak - mind a biztonság, mind a jogszabályok betartása szempontjából. A veszélyes áruk olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállításuk során veszélyt jelentenek az emberekre, a környezetre vagy a tárgyakra, például robbanó, mérgező vagy maró anyagok.

Az ADR a veszélyes árukat egy jól kimunkált kritériumrendszer segítségével csoportosítja. A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (narancssárga) táblák. A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont.

Az ADR szabályozás alapjai

A veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő szállításához nemzetközi szinten egyeztetett előírások vonatkoznak. Az alapot az ENSZ úgynevezett Orange Book, egy világszerte elismert szabálygyűjtemény képezi, amely ajánlásokat tartalmaz a veszélyes áruk szállítására vonatkozóan. Az ADR Egyezmény 1957-ben Genfben jött létre, Magyarország 1979-ben csatlakozott az ADR-hez az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel, mely így bekerült a magyar jogrendbe. Belföldi szállításokra történő alkalmazását a 20/1979. (IX. 12.) Korm. rendelet szabályozza.

Az ADR előírásait a technikai haladásnak megfelelően folyamatosan fejlesztik. A módosítások és kiegészítések általában 2 évenként lépnek hatályba. Ezeket a jogi előírásokat folyamatosan felülvizsgálják, hogy figyelembe vegyék az új ismereteket és anyagokat. A nemzetközi szinten működő cégek számára ezért rendkívül fontos, hogy a változásokról időben tudomást szerezzenek és azokat végrehajtsák.

A járművek általános jelölési elvei

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (narancssárga) táblák. A veszélyt jelző tábláknak ADR szerint két fajtája van: szám nélküli (sima) és számos veszélyt jelző tábla. Ha nem alkalmazható valamilyen mentesség, minden veszélyes árut szállító járműre két téglalap alakú narancssárga tábla kell, hogy kerüljön: egy az elejére, egy a hátuljára. A táblák 40×30 cm méretűek, de ha nincs elég felület, akkor indokolt esetben a 30×12 cm tábla használata megengedett. Alapszíne narancssárga, 15 mm fekete szegéllyel, fényvisszaverő tulajdonsággal. A számozott táblán a számjegyek 100 mm magasak, 15 mm vonalvastagsággal; a veszélyt jelölő szám felül, az UN szám alul helyezkedik el, köztük 15 mm vízszintes fekete vonal.

Üzemanyagszűrő csere lépésről lépésre Suzuki Swiftben

Az anyaguknak időjárás-állónak, a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készülniük, vagyis korrózió-, UV- és nedvességállónak kell lenniük. A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Fontos, hogy ADR narancssárga táblát csak ténylegesen veszélyes árut szállító járműre szabad tenni, a tábla levétele vagy „kint felejtése” egy ellenőrzésnél pénzbüntetést von maga után.

A küldeménydarabos szállítás jelölése

Küldeménydarabos szállításnak nevezzük, ha a veszélyes árut csomagolások valamelyikében - járművön vagy szabványos konténerben, cserefelépítményben - szállítják. Ez magában foglalja a hordókat, palackokat, kannákat, és a 0-450 liter (400 kg) közötti űrtartalmú minősített csomagolásokat, 450 liter (400 kg) és 3000 liter közötti űrtartalmú minősített nagycsomagolásokat, valamint a 3000 literig terjedő űrtartalmú minősített nagyméretű csomagoló eszközöket. Bizonyos veszélyes árut tartalmazó tárgyak, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül is szállíthatók, szintén ide tartozhatnak.

A jármű jelölése küldeménydarabos szállítás esetén

Küldeménydarabos szállításnál a jármű elöl-hátul szám nélküli narancssárga táblát visel. Elegendő, ha csomagolt árunál elöl-hátul szám nélküli tábla van elhelyezve, hiszen a küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági, illetve követelményrendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja.

A küldeménydarabok jelölése

A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák. A veszélyességi bárcák tájékoztatnak a veszély természetéről, és csúcsukra állított négyszögek. Küldeménydarab esetén a méretük 10x10 cm. A kezelési bárcák utasítást adnak az áru kezelésére, védelmére, rakodására. A feladó további jelölésre alkalmas bárcákat is elhelyezhet, szállítani viszont a bárcák mintázatának és darabszámának megfelelően kell.

Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk (LQ) jelölése

A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk kiskereskedelmi csomagolású, elsősorban háztartási felhasználásra szánt anyagok. Szállításuk során mentesülnek az előírások jelentős része alól, azonban az általános biztonsági előírásokat (pl. rakományrögzítés) be kell tartani. A tűzoltó készülékekre vonatkozó előírások nem vonatkoznak a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállító járműre; helyette a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló KöHÉM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Padlófűtés termosztát útmutató

Küldeménydarabok jelölése LQ esetén

A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat az erre előírt jelöléssel kell ellátni, amelynek mérete legalább 100 x 100 mm; a csúcsára állított négyzetet képező vonal vastagsága legalább 2 mm-esnek kell lennie. Az alsó és a felső része, valamint a keretező vonal fekete. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a jelölés külső mérete 50 x 50 mm-ig csökkenthető akkor, ha az jól látható marad.

A küldeménydarabokon (pl. palackokon) az álló helyzetet jelző nyilakat a küldeménydarab két, egymással szemben lévő függőleges oldalára kell feltenni úgy, hogy a nyilak függőlegesen a helyes irányba mutassanak. A jelölésnek négyszögletes alakúnak és a küldeménydarab méretéhez képest jól látható nagyságúnak kell lennie.

A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagolásokra az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot és az „LQ-jelet” akkor kell elhelyezni, ha a benne lévő veszélyes áruk jelölése kívülről nem látható. A felirat betűinek legalább 12 mm magasnak kell lenniük és azt a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni. Az egyesítőcsomagolások két, egymással szemben levő oldalára az álló helyzetet jelző nyilakat akkor kell elhelyezni, ha az egyesítőcsomagolásban olyan küldeménydarabok vannak, amelyeket ezzel a jelöléssel kell ellátni.

Járművek jelölése LQ szállításkor

A 12 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművet az elején és a hátulján legalább 250 x 250 mm-es, nagybárca méretű „LQ” jelöléssel kell ellátni. A 12 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű szállítóegységen levő, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállító konténert mind a négy oldalán az „LQ” jelöléssel kell ellátni, kivéve, ha a konténer olyan veszélyes árut is tartalmaz, amelyre nagybárca van előírva. Ez utóbbi esetben az előírt nagybárca elegendő a konténerre, de a nagybárca és a nagybárca méretű „LQ-jelölés” együtt is alkalmazható. A szállítóegységet csak akkor kell megjelölni, ha a konténeren levő jelölés kívülről nem látható.

Egyéb szállítási módok jelölése

A küldeménydarabos szállításon kívül további két fő szállítási mód létezik, amelyek eltérő jelölési szabályokkal bírnak:

a jármű egyedi azonosítója

• Tartányos szállítás: Ha a veszélyes árut rögzített vagy leszerelhető tartányban, battériás járműben, többelemes gázkonténerekben, tartány cserefelépítményekben vagy tankkonténerben, vagy mobil tartányban szállítják. Tartányjárművön, vagy 3000 litert meghaladó térfogatú, vagy 3,5 tonnát meghaladó össztömegű egy vagy több tartányt hordozó szállítóegységek esetén mindegyik tartány vagy tartánykamra oldalain jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan kell a táblákat elhelyezni. Ez a jelölési kötelezettség érvényes az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartályokra, tankkonténerekre és tartálybattériákra is. Számozott veszélyességi tábla akkor használható, ha olyan anyagot szállítanak, amelyet az ADR külön meghatároz és a jármű tartányos kialakítású. A tábla felső száma a veszélyt jelöli, az alsó az anyagszám (UN-szám), amely minden esetben 4 számjegyből áll. Ha csak egyféle veszélyes anyagot szállítunk, az oldalsó számozás elöl-hátul számozott táblákkal kiváltható. Tartányjárműveken a tartány két oldalára és a hátsó falára veszélyességi bárcákat is el kell helyezni, melyek mérete legalább 250 x 250 mm (gyakran 30x30 cm).
• Ömlesztett szállítás: Szilárd halmazállapotú veszélyes árunak, csomagolás nélkül történő szállítása járművön vagy konténerben, kivéve a 6.2 osztályba tartozó UN 3291 alá tartozó fertőző hulladékok ömlesztett szállítását. Azok a szilárd anyagok azonban, melyek szállítás alatt valószínűleg előforduló hőmérsékleteken folyékonnyá válhatnak, ömlesztve nem szállíthatók. Ömlesztett szilárd anyagoknál oldalt számozott (Veszélyt jelölő szám + UN) táblák is kellenek a járművön/konténeren/bulk konténeren, az elöl-hátul előírt szám nélküli táblákon felül. A veszélyes áruk ömlesztett szállításakor számmal ellátott veszélyt jelző táblákat kell használni. A tábla felső részén a veszélyt jelölő szám, alsó részén pedig az UN-szám szerepel.

Jelölési összefoglaló a szállítási módok szerint

Veszélyességi osztályok és bárcák

A veszélyes áruk jelölésével nem csupán egy törvényi kötelezettségnek tesz eleget, hanem alapvető fontosságú a helyes besorolás egy veszélyes áru osztályba. Kilenc nemzetközi szinten meghatározott veszélyes áru osztály létezik, amelyeket a veszély típusától függően speciálisan kell jelölni. Az ADR 9 veszélyességi osztályt határoz meg.

A veszélyességi és kezelési bárcákat az ADR előírja a járművekre és a küldeménydarabokra egyaránt. A jelölések mintáját is meghatározza. A járművön elhelyezett bárca mérete legalább 25x25 cm-es (nagybárca) kell, hogy legyen. Az 1. és 7. osztályba tartozó anyagokat szállító jármű esetén, ahol a jármű mérete és kialakítása szükségessé teszi, a bárcák 10x10 cm-es méretig csökkenthetők. Tartányjárművekre 25x25 cm vagy 30x30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára is.

A 9 veszélyességi osztály rövid áttekintése

• 1. Osztály: Robbanóanyagok

  Ez az osztály minden robbanásveszélyes anyagot és tárgyat magában foglal, vagyis olyan anyagokat, amelyek hő, nyomás vagy ütés hatására hevesen reagálnak. Példák: fekete lőpor, világítótestek. Jelölés: veszélyességi címke alosztályonként, UN-szám, veszélyességi szám.

• 2. Osztály: Gázok

  Ez az osztály a gáz halmazállapotú anyagokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok cseppfolyósítottak, oldottak vagy sűrített állapotban vannak. Példák: propán, hidrogén, hűtőközegek. Jelölés: 2.1-2.3 veszélyességi címke.

• 3. Osztály: Gyúlékony Folyadékok

  Ide tartoznak azok a folyékony anyagok, amelyek egy bizonyos hőmérséklet vagy nyomás elérése esetén gyulladnak. Példák: benzin, dízel, alkohol. Jelölés: 3. osztályú veszélyességi címke.

• 4. Osztály: Gyúlékony Szilárd Anyagok

  Ez a kiterjedt osztály három alosztályra tagolódik:

  • 4.1: önreaktív vagy érzéketlenné tett robbanóanyagok, pl. kén.
  • 4.2: levegővel érintkezve öngyulladásra hajlamos anyagok, pl. fehér foszfor.
  • 4.3: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, pl. nátrium.
• 5. Osztály: Oxidáló Anyagok és Szerves Peroxidok

  Ezek az anyagok oxidáló hatásúak és tűzveszélyesek, még akkor is, ha maguk nem égnek.

• 6. Osztály: Mérgező és Fertőző Anyagok
• 7. Osztály: Radioaktív Anyagok

  Minden olyan anyagot tartalmaz, amely radionuklidokat tartalmaz, mint például urán, plutónium vagy cézium. A sugárzás intenzitása alapján kategóriákba sorolják (I. kategória - fehér címke, II. és III. kategória - sárga címke).

• 8. Osztály: Maró Anyagok

  A maró anyagok kémiai reakció révén megsemmisítik a szerves szöveteket vagy anyagokat. Példák: kénsav, nátrium-hidroxid. Jelölés: 8. osztályú veszélyességi címke, I-III. csomagolási csoport.

• 9. Osztály: Különféle Veszélyes Anyagok és Tárgyak

  Ez a osztály egy gyűjtőkategória azoknak a veszélyes anyagoknak, amelyek nem sorolhatók más osztályba. Példák: azbeszt, szárazjég, lítium akkuk. Jelölés: 9. osztályú veszélyességi címke, UN-szám.

Csomagolási csoportok és követelmények

A megfelelő csomagolás több, mint csak egy formai lépés, ez képezi a veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő jelölésének központi kiindulópontját. Az úgynevezett UN-csomagolást írják elő: ezeket nemzetközi szabványok szerint vizsgálták, és az egyes veszélyes áruk osztályainak speciális követelményeihez igazították.

A besorolás emellett csomagolási csoportok szerint is történik - attól függően, hogy a csomagban található anyag veszélyessége magas (1. csomagolási csoport), közepes (2. csomagolási csoport) vagy alacsony (3. csomagolási csoport).

A látszólag üres tartályok is a veszélyes árukra vonatkozó előírások hatálya alá tartoznak, ha veszélyes anyagok maradványait tartalmazzák.

Jogi és ellenőrzési szempontok

A veszélyes áruk szállítása a nemzetközi előírások pontos betartását igényli. A nemzeti szabályozások kiegészíthetik ezeket a követelményeket (például konkrét kötelezettségekkel vagy kivételekkel), de nem állhatnak ellentétben velük. A veszélyes áruk szállításához emellett speciális ADR-képzés is elő van írva. Különösen érzékeny anyagok, például robbanóanyagok vagy radioaktív anyagok esetében további továbbképzésekre van szükség. A megfelelő jelölés is kötelező, és minden érintett fél felelőssége, a feladótól a címzettig.

Az ADR ellenőrzések során a bírság összege tételenként 30.000 Ft-tól akár 500.000 Ft-ig is terjedhet, melyet a 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet határoz meg. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás során az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben előírtakat kell alkalmazni, az ellenőrzést a rendeletben meghatározott ellenőrzési jegyzék alapján végzik.

Veszélyes áru szállítására kialakított, jóváhagyásra kötelezett (EX/II, EX/III, FL, OX, AT, MEMU) járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának engedélyezése a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes kirendeltségének hatásköre. Az adott járműre szerelt, veszélyes árut szállító felépítmény megfelelőségéről az illetékes szakhatóság és területi szervei állítanak ki vizsgálati jegyzőkönyvet.

A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezet-és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A veszélyes hulladékot kitöltött “SZ” kísérőjeggyel kell szállítani. Az ún. “begyűjtési engedéllyel” is rendelkező szállítók “K” kísérőjeggyel is végezhetnek szállítási tevékenységet. A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet tartalmazza. A hulladékot szállító járműveket két négyszögletes, visszatükröződő, 40 cm széles és legalább 30 cm magas, fehér figyelmeztető táblával kell ellátni. A figyelmeztető táblákat elöl és hátul a jármű felületén kell elhelyezni, max. 1,5 m magasságban. Ez a megjelölés nem váltja ki az ADR szerinti veszélyt jelző táblákkal történő megjelölést.

A veszélyes áruk nemzetközi szállításában kulcsfontosságú szerep jut az okmányoknak, hiszen a szállítmány okmányolásának adminisztratív hibája a szállítás zavartalan lebonyolítását akadályozhatja meg. Az a személy, aki a ráháruló feladatokat a szállítás során (szállításnak része a szállítás során történő ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-és kirakodása, beleértve a töltést és ürítést is) nem a jogszabálynak megfelelően végzi, szabálysértést követ el.

tags: #tobb #kuldemenydarabot #szallito #jarmu #jelolese

• Így teheted komfortosabbá a Fiat Stilo utazásait
• Jofogás hirdetési trendek Audi A6 felnikről
• Renault Megane 3 fényszórómosó rendszer
• kormányrudazat áttekintése
• Útmutató a Peugeot 307 típushibáihoz