Több jármű a nevünkön: Költségek, adminisztráció és spórolási tippek

Sokakban felmerül a kérdés, mi a teendő, ha több jármű is a nevükön van, vagy épp egy új autó vásárlásakor még megvan a régi. Gyakori probléma, hogy az évek során megszerzett kedvező bonus-malus besorolás nem vihető át automatikusan minden járműre, ami jelentős költségnövekedést okozhat a kötelező felelősségbiztosítás (KGFB) terén. Jelen cikkünkben részletesen bemutatjuk a több jármű üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat, az átírás folyamatát és a spórolási lehetőségeket.

Párhuzamos üzemeltetés és a KGFB: Miért fontos az üzembentartó személye?

Meglehetősen gyakori, hogy egy háztartásban kettő vagy több autó van. Akkor beszélünk párhuzamos üzemeltetésről, ha az üzembentartó nevén lévő járművek azonos járműkategóriába tartoznak, tehát ha az illető egynél több autónak, motornak, vagy más típusú gépjárműnek az üzembentartója. Gyakran előfordul, hogy valaki több gépjárművel is rendelkezik, ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy párhuzamos üzemeltetésről van szó: ha például te csak az autók tulajdonosa vagy, az üzembentartó személye eltér, rögtön nem kell ezzel számolnod. Szintén nem számítasz párhuzamos üzemeltetőnek, ha a járműveid eltérő kategóriába tartoznak, tehát ha van egy autód, egy nagymotorod és egy robogód.

A bonus-malus besorolás és a több jármű

A második autó bonus-malusa gyakran okoz fejtörést az üzembentartóknak, hiszen sokan azt gondolják, hogy az évek során elért kedvező bonus besorolást akármennyi járműre átvihetik. Ez sajnos nem így van: bár a bonus-malus besorolás valóban személyhez kötődik, azt egyszerre csak egy szerződésen lehet érvényesíteni, így ha második vagy harmadik járművet vásárolsz azonos járműkategóriában, minden további szerződésed a kiinduló, A00 fokozattal fog indulni. Természetesen erre a járműre is ugyanúgy ketyegni kezd a bonus kedvezmény, tehát néhány kármentes évet követően a második járműre is díjkedvezményhez juthatsz.

A megszolgált bonusz fokozat, gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződések közötti áthelyezésére a jelenlegi törvényi szabályozás nem ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy ha például két autó van a neveden, és az egyiken már B10-es besorolásod van, a másikra nem tudod automatikusan átvinni ezt a kedvezményt, hanem az új szerződés A00-ról indul.

KGFB: Tulajdonos vagy üzembentartó?

A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Abban az esetben ha az elajándékozott gépjármű forgalmi engedélyében bejegyzett üzembentartóként a gépjármű használója kerül bevezetésre, akkor mivel ezen okmány módosítás alapján neki biztosítási kötelezettsége keletkezik, saját névre szóló gfb-t kell kötnie.

Üzemanyagszűrő csere lépésről lépésre Suzuki Swiftben

Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia.

Spórolási lehetőségek több autó esetén

Ha egy háztartásban több jármű van, és az egyikre a bonus-malus besorolás miatt jóval drágább lenne a biztosítás, érdemes megfontolni az üzembentartó személyének megváltoztatását. Például, ha a régi autó üzembentartója a feleséged lesz, a biztosítóváltás kalkulátorai a feleség adatai alapján a jelenleginél 20-30 ezer forinttal olcsóbbat is kiadhatnak másik biztosítóknál. Egy új forgalmi engedély kiállítása, benne az üzembentartó bejegyzésével, mintegy 6 ezer forintba kerül. Ezután az új kocsira már érvényes lehet a kedvezőbb besorolás, így jóval olcsóbb lesz a biztosítás. Ezáltal akár 20 ezer forintot is lehet spórolni a két biztosításon. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Union-nál 70 ezerrel kevesebbe kerülhet a két biztosítás, ami jelentős megtakarítást jelenthet. A KGFB díja rengeteg különféle tényezőtől függhet, például a lakcím, az életkor, a jármű teljesítménye és hengerűrtartalma. Továbbá a biztosítási díj függhet az üzembentartó bonus-malus besorolásától, tehát hogy okoztunk-e kárt az előző biztosítási időszakban.

Párhuzamos üzemeltetés új autó vásárlásakor

A párhuzamos üzemeltetés egy speciális esete, amikor valaki új autót vásárol, de még nem adta el az előző, azonos kategóriájú járművét. Ebben az esetben az új járműre a kiinduló, A00 fokozattal kell megkötnöd a kötelező biztosítást, azonban az előző autód eladását követően már az adásvétel napjával igényelheted a bónuszod érvényesítését az új szerződésedre. A biztosító ekkor korrigálja az éves díjadat és a besorolásodat, és visszautalja vagy rögzíti a túlfizetés összegét. Ez az eljárás, főleg, ha az új autó megvásárlása és a régi eladása között csak pár nap telik el, meglehetősen macerásnak tűnhet, azonban érdemes ekkor is betartani a játékszabályokat, ugyanis ha nem kötöd meg időben a kötelező biztosítást, nem a fedezetlenségi díj kiszabása a legrosszabb dolog, ami történhet.

Kötelező biztosítás váltása és kalkulátor használata

A Netrisk.hu kötelező biztosítás kalkulátorának segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk a piacon elérhető összes kötelező biztosítást. Elsőként meg kell adni a gépjárműre, illetve az üzembentartó személyére vonatkozó adatokat, majd kiválaszthatjuk, hogy milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak, végül pedig a díjfizetés gyakoriságát és módját kell megadnunk. Ezután a kalkulátor megjeleníti a biztosítók ajánlatait, így könnyen megtalálhatjuk, hogy hol a legolcsóbb a KGFB. Kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük.

Hol tudom megnézni, mi van a nevemen? - Hivatalos lekérdezések

Legyen szó lakásvásárlásról, hitelfelvételről vagy egyszerűen a saját vagyonunk áttekintéséről, a hivatalos lekérdezések elengedhetetlenek. Több olyan nyilvántartás létezik, amelyből gyorsan és biztonságosan kideríthetjük, milyen ingatlanok, járművek, adó- és TB-tartozások vagy jogi kötelezettségek kötődnek a nevünkhöz.

Padlófűtés termosztát útmutató

Ingatlanok

Az ingatlan az egyik leggyakoribb érdeklődési terület. Lakás, ház vagy telek esetén a tulajdoni lap az alapdokumentum, amelyből kiderül, ki a tulajdonos, van-e jelzálog vagy egyéb teher az ingatlanon. A tulajdoni lapot elektronikusan is lekérdezhetjük a Földhivatal rendszerén keresztül, Ügyfélkapu vagy DÁP hozzáféréssel. A lekérdezés gyors és átlátható, ráadásul e-hiteles másolatot is ad, amely hivatalos ügyintézéshez is használható.

Járművek

A járművek, legyen az személyautó, motorkerékpár, lakóautó, szintén gyakori lekérdezési tárgyak. A tulajdonjog ellenőrzése, valamint a zálogjogok és egyéb terhek is fontosak, különösen például használt autó vásárlásakor. A Közlekedési Hatóság online rendszere lehetővé teszi az alvázszám alapján történő lekérdezést, ami gyors és biztonságos megoldást kínál. Azonban az alvázszám alapján történő lekérdezés ugyan hasznos, de önmagában nem minden részletet ad vissza. Ha teljes körű képet szeretnénk, érdemes ezt kiegészíteni más forrásokkal is. A Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) lehetővé teszi, hogy lekérdezd a neveden lévő járművek adatait, beleértve a tulajdonjogot, zálogjogokat, esetleges forgalmazási korlátozásokat, műszaki állapotot, futásteljesítményt, biztosítást és kártörténetet.

Adó és TB tartozások

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiból kideríthető, hogy van-e tartozásunk vagy túlfizetésünk. Az adószámla ellenőrzése fontos például hitelfelvételkor vagy egy nagyobb vásárlás tervezésekor. A TB jogviszony és a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása fontos lehet például CSOK igénylésekor vagy hitelfelvételnél. Ezek lekérdezése többféleképpen történhet: ügyfélkapu nélkül egyszerűen ellenőrizhetjük a nyugdíj szolgálati időt, ügyfélkapuval pedig részletes információhoz juthatunk a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időről; továbbá a TB jogviszony ellenőrzése online és személyesen is elvégezhető.

Az autó átírás folyamata és költségei

Az autó átírás nem bonyolult, de szigorú határidők és fix költségek tartoznak hozzá. A jogszabály szerint a vevőnek 15 naptári napja van az adásvételi szerződés aláírásától számítva arra, hogy kezdeményezze az autó átírását. Az autó átírása az adásvételi szerződés aláírásával indul, és a kormányablaknál történő hivatalos ügyintézéssel zárul. Bár a folyamat jól meghatározott, a sorrend betartása kulcsfontosságú: például érvényes kötelező biztosítás nélkül nem tudod elindítani az átírást, és az eredetiségvizsgálat igazolására is szükség lesz a kormányablaknál bizonyos esetekben. Vevőként érdemes már a vásárlás napján átgondolni a teljes folyamatot, és időben időpontot foglalni az eredetvizsgára, illetve a kormányablakba. Így elkerülheted a kapkodást és a határidőcsúszást.

Az autó átírás menete röviden, 4 lépésben

1. Adásvételi szerződés: A tulajdonosváltás alapja a szabályosan kitöltött, 4 példányos adásvételi szerződés. Az adásvételi szerződés hiányos kitöltése az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a kormányablak visszadobja az ügyintézést. A legkisebb elírás (pl. hibás alvázszám, rosszul megadott időpont) is problémát okozhat.
2. Eredetiségvizsga: Tulajdonosváltás esetén jellemzően kötelező az eredetvizsga, amely igazolja a jármű azonosító adatainak hitelességét. Az előzetes eredetiségvizsgálatot Magyarországon kizárólag a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kijelölt vizsgálóállomásokon lehet elvégezni.
3. Kötelező biztosítás a vevő nevére: Az eladó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (KGFB) nem „öröklődik” át az új tulajdonosra. A biztosítás a tulajdonosváltás napján automatikusan megszűnik, ezért a vevőnek az adásvétel napjára visszamenőleg kell saját nevére új biztosítást kötnie. Ha az adásvétel és a biztosításkötés között akár csak néhány nap fedezetlenség keletkezik, az fedezetlenségi díjat vonhat maga után, amelyet utólag meg kell fizetni.
4. Ügyintézés a kormányablakban: A vevő itt fizeti meg a vagyonszerzési illetéket és az okmánydíjakat, valamint itt történik az új forgalmi kiállítása. Az ügyintézéshez be kell mutatni az adásvételi szerződést, a kötelező biztosítás fedezetigazolását, az eredetvizsga dokumentumát (ha szükséges volt), valamint a személyes okmányokat. Maga az ügyintézés általában 20-40 percet vesz igénybe.

Az eladó teendői az autó eladás után

Az autó eladását követően az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie a tulajdonosváltást a hatóság felé (személyesen vagy elektronikusan), hogy a jármű kikerüljön a nevéből a nyilvántartásban. Ha ezt elmulasztja, a későbbi gyorshajtási bírságok, parkolási pótdíjak vagy egyéb hatósági értesítések továbbra is hozzá érkezhetnek.

a jármű egyedi azonosítója

Autó átírás költségei

Az autó átírás teljes költsége jellemzően 60 000-150 000 Ft között mozog egy átlagos használt személyautó esetén. A pontos összeg főként az autó teljesítményétől (kW), korától és az eredetiségvizsga díjától függ. A legnagyobb kiadást jellemzően a vagyonszerzési illeték jelenti, amely az autó teljesítményétől (kW) és korától függ. Egy átlagos használt személyautó esetében a teljes költség jellemzően 60 000-150 000 Ft között alakul, de nagyobb teljesítményű vagy fiatalabb autóknál ez magasabb is lehet.

Vagyonszerzési illeték (használt autó illeték)

A vagyonszerzési illeték mértéke a jármű teljesítményétől (kW) és életkorától függ: minél erősebb és fiatalabb az autó, annál magasabb az illeték összege. Például egy 85 kW-os, 6 éves autó a 81-120 kW és a 4-8 év közötti sávba esik, így 650 Ft/kW díjjal számolva az illeték összege 85 × 650 = 55 250 Ft. Személyautóknál a költség jellemzően a motor méretétől függ, míg a tisztán elektromos autók külön díjsávba tartoznak.

Forgalmi, törzskönyv, rendszám díjai

Az autó átírás során az új forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítása is díjköteles. Új rendszámra általában nincs szükség tulajdonosváltáskor, kivéve ha a jármű korábban külföldi rendszámos volt, megsérült vagy elveszett a rendszám, esetleg egyedi rendszámot szeretne az új tulajdonos.

Kötelező biztosítás várható költsége

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) nem része az átírási illetéknek, de az autó átírás elengedhetetlen feltétele. Érvényes biztosítás nélkül a jármű nem vehet részt a forgalomban, és a kormányablaknál sem intézhető el a tulajdonosváltás. A díjat befolyásolja a lakóhely (irányítószám), az életkor, a vezetési tapasztalat és a bonus-malus besorolás, valamint a jármű teljesítménye (kW) és típusa. Ugyanarra az autóra két különböző tulajdonos akár teljesen eltérő ajánlatot is kaphat. Átlagosan évi 30 000-120 000 Ft közötti díj jellemző személyautóknál, de fiatal, nagy teljesítményű autó vagy kedvezőtlen bonus-malus besorolás esetén ennél magasabb összeg is előfordulhat.

Különleges esetek az autó átírásnál

Vannak olyan speciális helyzetek, amikor az autó átírás nem teljesen a „klasszikus” forgatókönyv szerint zajlik. Ilyenkor vagy a költségek, vagy a szükséges dokumentumok, esetleg maga az eljárás tér el az általános szabályoktól.

Családon belüli átírás, ajándékozás

Közeli hozzátartozók között (pl. szülő-gyermek, házastárs) bizonyos esetekben illetékmentesség vagy kedvezmény járhat. Ilyenkor adásvételi helyett ajándékozási szerződés szükséges, és kérhetnek rokonságot igazoló dokumentumot (pl. anyakönyvi kivonat). Ha a gépjármű átírás családon belül történik, akkor is jár bizonyos költségekkel még a fentieken kívül, mivel a már említett kötelező biztosítást az új üzembentartó (tulajdonos) nevére kötelezően meg kell kötni.

Céges autó eladása magánszemélynek vagy fordítva

Ha az egyik fél gazdasági társaság, az általános iratokon túl szükség lehet 30 napnál nem régebbi cégkivonatra, aláírási címpéldányra vagy aláírási mintára, valamint a cég képviselőjének személyes okmányaira.

Külföldről behozott autó

Ebben az esetben nem egyszerű tulajdonosváltásról, hanem honosításról és első magyarországi forgalomba helyezésről beszélünk. Külön eljárás, külön vizsgálatok (pl. műszaki vizsga), valamint további díjak - például regisztrációs adó - merülhetnek fel.

A Gépjárműadó: Amit tudni érdemes

2025-től a gépjárműadó (korábban közismert nevén: súlyadó) mértéke inflációkövetővé válik, de nem ez az egyetlen fontos változás. A gépjárműadó törvény jogszabályai alapján az adó befizetése annak a személynek a kötelezettsége, aki a magyar járműnyilvántartás alapján az év első napján a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartója. Az adót mindig az aktuális üzembentartó, vagy ennek hiányában a tulajdonos fizeti.

A gépjárműadó számítása és befizetése

A gépjárműadó alapja a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban. Az összeg a jármű típusától (például személygépjármű, autóbusz, tehergépjármű stb.) és korától is függ, hiszen minél idősebb a jármű, annál alacsonyabb az adó mértéke. 2024-től az adózóknak - az évközi adókötelezettség keletkezésének vagy változásának kivételével - az adót egyben kell megfizetniük április 15-ig. Természetes személyek számára 2025-ben lehetőség van az adó öthavi, pótlékmentes részletekben történő megfizetésére is.

Forgalomba helyezés esetén a gépjárműadót a forgalomba helyezést követő hónap első napjától kell megfizetni. Az újként vásárolt vagy újra forgalomba helyezett gépjárművekre vonatkozóan a NAV folyamatosan küldi ki a gépjárműadóról szóló határozatokat. Az év közben vásárolt használt gépjárműre csak a következő évtől kell gépjárműadót fizetni.

Amikor egy autó gazdát cserél, akkor kötelességei vannak az eladónak is, és a vevőnek is. Az eladó kötelessége, hogy a változás napjától számított 8 napon belül bejelentse a tulajdonosváltás tényét, bármelyik okmányirodában. A vevőnek 15 napja van arra, hogy a gépjármű átíratását a saját nevére megtegye az okmányirodában. A törvény erről úgy rendelkezik, hogy amennyiben, a korábbi tulajdonos a bejelentési kötelezettségét az előírt 15 napon belül megtette, akkor a bejelentési kötelezettség megtörténtét követő év, első napjától nem minősül adóalanynak. Magyarán ez azt jelenti, hogy amennyiben a tranzakció év közben történt, akkor az adott év végéig még az eladó, azaz az előző tulajdonos fizeti a súlyadót.

Gépjárműadó mértéke személygépkocsik esetén (2024)

Járművek forgalomból történő kivonása

Amennyiben gépjárművel közlekedik, akkor előfordulhat az a helyzet, hogy valamely oknál fogva ki kell vonatni a járművet a forgalomból.

Járművek forgalomból történő ideiglenes kivonása

Az ideiglenes forgalomból történő kivonást intézheti az üzemben tartó, a tulajdonos, valamint meghatalmazott is eljárhat, ha jogszerűen rendelkezik a törzskönyvvel. A jármű a kérelemben meghatározott ideig, de maximum 6 hónapig tartható ideiglenesen forgalomból kivonva, melyet a közlekedési igazgatási hatóság bejegyez a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe. A közúti forgalomban nem vehet részt az a jármű, amelyet előzőleg ideiglenesen kivontak a forgalomból addig, amíg ez a státusz meg nem szűnik. Amennyiben a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonás idejének lejárata előtt azt közúti forgalomban szeretnék használni, az ismételt forgalomba állás tényét az üzemben tartónak vagy tulajdonosnak be kell jelentenie a közlekedési igazgatási hatóságnál, egyidejűleg a forgalomban tartáshoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek igazolásával. Amennyiben a szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel, a közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű részt vehet a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül.

A kérelem benyújtásakor az alábbi dokumentumok szükségesek:

• a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt,
• igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló postai feladóvevényt,
• ügyfél személyazonosságát igazoló okiratot.

Járművek forgalomból történő átmeneti kivonása

A jármű átmeneti forgalomból való kivonását kérheti az ügyfél, amennyiben azt okirattal igazolja az alábbi esetekben:

• annak eltulajdonítása,
• külföldre való értékesítése,
• tartós külföldön való tartózkodás, letelepedés,
• a jármű muzeális előminősítése.

Ezen eljárás során a forgalmi engedélyt, és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni, a hatósági jelzést pedig bevonni, amennyiben a hatósági jelzés visszavonása és a járműnyilvántartásba való bejegyzés megtörtént. Az átmeneti időszak a kérelem hatósághoz érkezésétől, valamint a külföldi hatóság nyilvántartásba vételétől számított tíz év.

A kérelem benyújtásakor szükséges csatolmányok:

• a rendszámtábla, amennyiben nem eltulajdonításról van szó,
• a megjelölt indokot tanúsító okirat másolata.

Emellett be kell mutatni:

• a jármű törzskönyvét,
• a forgalmi engedélyét,
• igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló postai feladóvevényt,
• ügyfél személyazonosságát igazoló okiratot.

Végleges forgalomból való kivonás

Végleges forgalomból való kivonás esetén a jármű törzskönyvét, forgalmi engedélyét, valamint hatósági jelzését a közlekedési hatóságnál le kell adni. A bontási átvételi igazolás alapján a jármű hatósági jelzését bevonja, forgalmi engedélyét és törzskönyvét bevonja, ezzel egyidejűleg egy egyszerűsített határozattal visszavonja. Azok a járművek, melyeket a bontási átvételi engedély alapján a hatóság végleg kivont a forgalomból, nem helyezhetők újra forgalomba. Az ügyfél kérése alapján, és a hivatali eljárást követően a forgalomból átmeneti időszakra kivont járműveket tíz év elteltével forgalomból véglegesen kivontnak kell tekinteni.

tags: #több #jármű #a #nevemen #tudnivalók

• aktuális átjárólezárások és vasúti munkálatok
• négyévszakos teljesítmény csúcsa
• 60 000 kilométeres Lada Granta karbantartás
• Ismerd meg a legendás Suzuki GS500-at
• Kertigép alkatrészek Budapesten