Tengelykapcsolók tengelyre rögzítése és a tengelyvonal-beállítás módszerei

Azon gépcsoportok esetében, amelyeknél a hajtó és a hajtott gép tengelykapcsolóval kapcsolódik egymáshoz, az egyensúlyhiba után a leggyakrabban előforduló rezgéskeltő ok a tengelyvonal nem megfelelő beállítása. Korrekt beállítás ebben az esetben a tengelyek nincsenek egymáshoz eltolva, egymáshoz képest szöget sem zárnak be.

Párhuzamossági hibáról akkor beszélünk, ha a tengelykapcsolóval összekötött gépek tengelyei egymáshoz képest párhuzamosan el vannak tolva. Szöghibáról akkor beszélünk, ha a tengelykapcsolóval összekötött gépek tengelyei egymással szöget zárnak be. A gyakorlatban - szinte kivétel nélkül - a két hiba kombinációjával találkozunk.

Tengelyvonal-beállítási módszerek

A méréseink során azonban célszerűen kettéválasztjuk, külön kezeljük a hiba két alapesetét. E közismert (ősi) módszer, az élvonalzóval és hézagmérővel történő beállítás legkiemelkedőbb előnye, hogy csak mérsékelten eszközigényes. Hátránya viszont, hogy erősen érzékeny a tengelykapcsoló gyártási pontosságára, a használt eszközök állapotára, valamint a személyzet kvalifikáltságára. További gond, hogy a beállítás „jósága” nehezen számszerűsíthető.

Mérőórák használatával megfelelő pontosság érhető el, a mért értékek jól számszerűsíthetők, és így a beállítás "jósága" minősíthető. A méréshez két mérőóra szükséges, amelyeket felszerelhetünk radiálisan és axiálisan, illetve kétoldalasan radiálisan. Kétoldali radiális mérés esetén kiküszöbölhető a hosszú és két óra révén súlyos rögzítőkar elhajlásának kihatása a mérésre.

Lézeres tengelyvonal-beállítás

A lézeres egytengelyűség-beállító készülékek a kétoldali radiális módszeren alapulnak. A lézeres rendszerek az elmúlt években rohamosan fejlődtek. Az indikátorórás rendszerekkel összehasonlítva felszerelése egyszerű, nincs mechanikai játéka, és nagyobb távolságok áthidalására is képes. A mérési értékeket a kiértékelő egység regisztrálja, és azonnal kiszámítja a tengelybeállítási hiba mértékét, illetve a szükséges korrekciókat.

Tengelykapcsoló: funkció és jelentőség

A precíz rögzítés és hézagolás fontossága

Ha az alapkeret rögzítési pontjai és (vagy) a mozdítandó gép talpai önmagukban nem egy síkba esnek, a hiba korrigálása szükséges (hézagolás), így a csavarok lehúzásakor nem érheti az embert meglepetés. Még egy fontos tanács: hiába mérjük meg a szükséges korrekciók értékét akár mikrométeres pontossággal a modern műszerek segítségével, ha a korrekció kivitelezéséhez nem áll rendelkezésünkre megfelelő hézagoló alátét.

Az alátétnek egyenletes vastagságúnak kell lennie, nem szabad rozsdásodnia, ne törjön szét, és ne lapuljon le az idők folyamán. Leginkább célszerű előre gyártott minőségi nemesacél hézagoló alátétlemezeket alkalmazni.

A tengelykapcsolók szerepe és típusai

A tengelykapcsolók nemcsak nyomaték átvitelére alkalmasak, de kompenzálják a két tengely közötti pozícióeltéréseket is. Napjainkban a technikai megoldás és az erőátviteli elemek a konkrét alkalmazás igényeihez vannak kiválasztva. Így a precíziós tengelykapcsolók két nagy csoportra oszthatók: rezgéscsillapító tengelykapcsolók és torziósan merev tengelykapcsolók.

• Rugalmas tengelykapcsoló: Képes a kisebb szöghibák, tengelyeltérések és rezgések kiegyenlítésére, csökkenti a dinamikus terheléseket.
• Merev tengelykapcsoló: Precíz hajtásokhoz ideális, ahol a cél a holtjátékmentes nyomatékátvitel.
• Nyomatékhatároló: A túlterhelés elleni védelem eszköze, amely az előre beállított nyomaték felett megszakítja az erőátvitelt.

Kuplungpedál holtjátékának beállítása

Dacia MCV (2011) kuplung rezgések

tags: #tengelykapcsolo #tengelyre #rogzitese #módszerek

• Stílus és biztonság a Honda Black Widow-val
• Alvázszám keresése MTB kerékpáron
• Merülj el a UAZ terepjárók szibériai legendájában
• Budapesti Suzuki bontó kínálata
• Visszapillantó tükörlap csere útmutató