A tengelyterhelés szabályai a KRESZ-ben és a közúti fuvarozásban
A közúti fuvarozás az egyik legfontosabb eleme a modern gazdaságnak, hiszen nap mint nap tonnányi árut mozgatnak az utak hálózatán, hogy eljussanak a gyártóktól a fogyasztókhoz. Ebben a komplex logisztikai rendszerben a járművek megfelelő műszaki állapota, valamint a szabályoknak való megfelelés elengedhetetlen. Mint azt az előző cikk bevezetőjében említettük, az utak védelme érdekében a járművek megengedett tengelyterhelését (és tömegét) jogszabályok korlátozzák.
A tengelyterhelés alatt azt a nyomást értjük, amelyet a jármű egyes tengelyei gyakorolnak az úttestre. Ha ez a terhelés egyenlőtlenül oszlik el, vagy túllépi a megengedett határértéket, komoly következményekkel járhat mind a jármű, mind a közlekedésbiztonság szempontjából.
KRESZ és a tengelyterhelés korlátozások
A KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) világosan meghatározza a tengelyterheléssel kapcsolatos fogalmakat és korlátozásokat. A tengelyterhelés, a KRESZ közúti járművekkel kapcsolatos fogalom meghatározása szerint, a jármű egy-egy tengelyén lévő kerekek által a talajra átvitt súly.
Közúti jelzőtáblák figyelmeztethetnek a tengelyterhelés-korlátozásra, amelyre a „Tengelyterhelés-korlátozás” (39. ábra) tábla utal. Hasonlóan, más korlátozások is érvényben lehetnek, mint például a „Szélességkorlátozás” (35. ábra), „Magasságkorlátozás” (36. ábra), „Hosszúságkorlátozás” (37. ábra) és „Súlykorlátozás” (38. ábra).
A tengelyterhelés jogszabályi háttere
A járművek megengedett tengelyterhelését és tömegét a többször módosított 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet szabályozza. Fontos megjegyezni, hogy a hazai szabályozás az uniós jogszabály előtt alakult ki, és adatait az akkoriban a hazai utakon futó járművek, valamint az útépítés financiális és technikai körülményei determinálták.
Gumiabroncs mintázat: szabályozás
Az uniós szabályozást a hazai jogrendbe a 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet ülteti be, de területi korlátozással. Az uniós jogszabály által megengedett tengelyterhelés és tömeg értékek jellemzően magasabbak, azonban a hazai utak jelentős része ezt a tengelyterhelést átépítés nélkül nem viselné el. Következésképpen az uniós szabályozás azonnali és az összes közútra vonatkozó érvényesítésére nem volt mód. Az uniós szabályozás jelenleg még csak néhány fő tranzit útvonalra vonatkozik.
2006. január elsejétől kezdve az ömlesztett árut fuvarozó járművekre vonatkozóan további korlátozások léptek érvénybe. A többször módosított 89/1988. (XII.20.) MT rendelet szerint a jármű vezetőjének rendelkeznie kell a megrakott jármű vagy járműszerelvény tömegét tartalmazó, a felrakó helyen hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű mérlegelés vagy tengelyterhelés mérés illetőleg a rakomány mérlegelése alapján kiállított tömegbizonylattal. A jogszabály részletesen rögzíti a tömegbizonylatban, a tömegértéken felül megadandó további adatokat is.
A megengedett tengelyterhelés és össztömeg határértékei Magyarországon
Az alábbiakban összefoglaltuk a tehergépjárművek megengedett össztömegét és tengelyterheléseit a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet alapján. A táblázat csak a teherautókra vonatkozó adatokat tartalmazza, nem tartalmazza a buszok, mezőgazdasági járművekre vonatkozó értékeket. A jogszabály 2020.02.05. napon hatályos állapota szerint.
Az egymáshoz közeli tengelyeket tengelycsoportnak nevezzük. Az útkímélő tengely egy olyan fajta tengely, ami légrugós vagy speciális rugózással csökkenti az út terhelését.
A fenti adatok mind fúvott gumiabronccsal felszerelt járművekre vonatkoznak, míg az ettől eltérő kerekekkel felszerelt járművek esetén a megengedett tengelyterhelés csupán 6 tonna.
Lada 328 teljesítmény növelése
| Járműtípus / Tengelyelrendezés | Tengelyterhelési határértékek (tonna) | Össztömeg határértékek (tonna) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Egyedi tengely (nem hajtott) | 10 | ||
| Egyedi tengely (hajtott) | 11.5 | ||
| Tengelycsoport (két tengely, távolság < 1 m) | 11.5 (összesen) | ||
| Tengelycsoport (két tengely, távolság 1-1.3 m) | 16 (összesen) | ||
| Tengelycsoport (két tengely, távolság 1.3-1.8 m) | Útkímélő: 19, Nem útkímélő: 18 | ||
| Tengelycsoport (három tengely, szélső tengelyek távolsága ≤ 2.6 m) | 22 (összesen) | ||
| Tengelycsoport (három tengely, szélső tengelyek távolsága > 2.6 m) | 24 (összesen) | ||
| Kéttengelyes jármű | Nem hajtott: max. 10; Hajtott: max. 11.5 | 20 | |
| Háromtengelyes jármű | Nem hajtott: max. 10; Csoport tengelyek: < 1m: 11.5; 1-1.3m: 16; 1.3-1.8m: útkímélő 19, nem útkímélő 18 | Útkímélő/ikerabroncs nélkül: 25; Útkímélő/ikerabroncs: 26 | |
| Négytengelyes jármű | Csoport tengelyek: < 1m: 11.5; 1-1.3m: 16; 1.3-1.8m: útkímélő 19, nem útkímélő 18 | Két kormányzott tengellyel, útkímélő tengelycsoport: 32 | |
| Négytengelyes járműszerelvény | Nem hajtott: max. 10; Hajtott: max. 11.5 | 36 | |
| Öt vagy több tengelyes járműszerelvény | Nem hajtott: max. 10; Hajtott: max. 11.5; Csoport tengelyek: < 1.3m: 21; ≥ 1.3m: 24 | 40 | Például nyerges vontató és félpótkocsi |
Általános mérethatárok
- Magasság: max. 4,0 méter
- Szélesség: max. 2,55 méter (hőszigetelt, konténeres cserefelépítmény esetén 2,6 méter)
- Hosszúság: max. 12 méter (jármű esetén), max. 18,75 méter (járműszerelvény esetén)
Uniós szabályozás a tengelyterhelésről
Az uniós szabályozás, amelyet a 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet ültetett be a hazai jogrendbe, területi korlátozásokkal érvényes, jellemzően magasabb értékeket enged meg, mint a hazai szabályozás, különösen a fő tranzit útvonalakon. Itt csak a szabályozás fő elemeit és adatait emeljük ki:
- Kéttengelyes jármű: 18 tonna
- Kéttengelyes pótkocsi: 18 tonna
- Háromtengelyes jármű: 25 tonna
- Háromtengelyes pótkocsi: 24 tonna
- Négytengelyes jármű, két kormányzott tengellyel, kímélő hajtott tengelyekkel: 32 tonna
- Kéttengelyes jármű, kéttengelyes pótkocsival: 36 tonna
- Négytengelyes járműszerelvény: 36 tonna
- Öt vagy hattengelyes járműszerelvény: 40 tonna
A tengelyterhelés ellenőrzése és a rakomány elosztásának fontossága
A megfelelő tengelyterhelés biztosításának egyik legfontosabb eleme a rakomány helyes elosztása a járművön. A rakomány szakszerű elhelyezése nemcsak a tengelyek egyenletes terhelését segíti elő, hanem a jármű stabilitását és irányíthatóságát is javítja, különösen hosszabb utak és nehéz közlekedési körülmények között.
Az egyik legfontosabb gyakorlat a megfelelő rakodás során, hogy a rakomány súlyát egyenletesen osszák el a jármű különböző tengelyei között. Ez különösen fontos akkor, ha nehéz vagy terjedelmes árut szállítanak. A rakomány legnehezebb részeit a jármű központi részére érdemes helyezni, ahol több tengely osztja el a súlyt, csökkentve ezzel az egyes tengelyek túlterhelését. Fontos továbbá a rakomány rögzítése is, különösen ha mozgó árukat szállítanak. Ha a rakomány mozgás közben elmozdul, az egyensúly megbomlik, és az egyes tengelyekre hirtelen nagyobb terhelés nehezedhet. Ez nemcsak a tengelyterhelés szabálytalanságához vezethet, hanem a jármű irányíthatóságát is veszélyezteti.
Végezetül, a túlsúly elkerülése érdekében a fuvarozóknak mindig pontosan fel kell mérniük a szállítandó áruk súlyát és méretét. Ha a rakomány meghaladja a jármű kapacitását, inkább több szállításra kell bontani, minthogy kockáztassák a tengelyek túlterhelését.
Gazdaságos és biztonságos fuvarozás az optimalizált tengelyterheléssel
A megfelelő tengelyterhelés nem csupán a közlekedésbiztonságot javítja, hanem jelentős mértékben hozzájárul a fuvarozás hatékonyságának növeléséhez is. A jól elosztott terhelés segíthet a jármű üzemanyag-hatékonyságának fokozásában, ami különösen fontos szempont a hosszútávú, nagy terhelésű közúti szállítások esetén.
A tengelyterhelés optimalizálása érdekében fontos, hogy a fuvarozók és a rakodók tisztában legyenek a rakomány súlyával és eloszlásával. A modern járművek gyakran rendelkeznek beépített mérőeszközökkel, amelyek segítenek a terhelés valós idejű figyelésében. Ezek az eszközök lehetővé teszik a sofőrök számára, hogy még az út megkezdése előtt megbizonyosodjanak arról, hogy a járművük minden tengelye a megengedett határokon belül van.
A hatékony tengelyterhelés közvetlen hatással van a gumiabroncsok és a fékrendszer állapotára is. A jól elosztott terhelés csökkenti a gumik kopását, ezáltal meghosszabbítva azok élettartamát. Ugyanez igaz a fékrendszerre is: ha minden tengely megfelelően terhelt, a fékek egyenletesen dolgoznak, és nem kell egyetlen tengelyre vagy kerékre túlzott nyomást gyakorolni, ami gyorsabb elhasználódáshoz vezetne. Az optimalizált tengelyterhelés hosszú távon gazdaságosabb fuvarozást eredményez. A járművek kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, ritkábban szorulnak karbantartásra, és csökken a balesetveszély is. Ez nemcsak a vállalkozások számára jelent pénzügyi előnyt, hanem hozzájárul a környezetvédelemhez is az üzemanyag-felhasználás csökkentése révén.
Keménypofa pontossági vizsgálata (e-Gyakorlat #110)
Rendszeres ellenőrzés és a külső tényezők hatása
A rendszeres tengelyterhelés ellenőrzés elengedhetetlen része a járműbiztonság fenntartásának, különösen a közúti fuvarozásban. Az ellenőrzések segítenek megelőzni a szabálytalan terhelésből adódó problémákat, így csökkentve a balesetveszélyt és a jármű alkatrészeinek idő előtti elhasználódását. Az ellenőrzések gyakoriságát több tényező is befolyásolja. Az egyik legfontosabb a jármű rakodásának típusa: ha a rakomány súlya vagy elhelyezése menet közben változhat, például ömlesztett áruk esetén, a terhelés ellenőrzését érdemes rendszeresen elvégezni.
A járművek karbantartási rutinjai szintén fontos szerepet játszanak a tengelyterhelés szempontjából. A rendszeres szervizelés során nemcsak a jármű mechanikai állapotát ellenőrzik, hanem a futómű és a fékrendszer állapotát is felmérik, amelyek kritikusak a megfelelő tengelyterhelés fenntartásához. A gumiabroncsok kopottsága és a felfüggesztési rendszer állapota nagyban befolyásolja a jármű terhelhetőségét és biztonságát.
Az úttest állapota szintén befolyásolja a tengelyterhelést. Rossz minőségű vagy kátyús útszakaszokon a tengelyekre gyakorolt nyomás megnőhet, ami gyorsabb kopáshoz és meghibásodáshoz vezethet. Éppen ezért a fuvarozóknak érdemes előre tervezniük az útvonalat, és ha szükséges, kerülőutat választaniuk a rosszabb minőségű utak elkerülése érdekében.
Semmilyen mérőeszköz sem hibamentes, ez a tengelyterhelés mérőre is vonatkozik. A megadott értékeket teljes mértékben ne közelítsük, a tengelyterhelésre vonatkozóan minimálisan 0,5 tonna „ráhagyás” indokolt. Ha maximálisan ki akarjuk használni a járműre megengedett adatokat, akkor a tengelyterhelést és a tömeget méréssel kell meghatározni, becslés esetén a megengedett értékeket könnyen túlléphetjük, vagy a jármű részleges terheléssel fut, ami gazdaságtalan lehet. Kis sűrűségű rakományok esetén fordul elő, ami az agrár ágazatban sokszor jellemző, hogy a járművet teljes mértékben megrakva is a tengelyterhelés és a tömeg a megengedett értékek alatt marad. Ilyen esetekben természetesen a mérés a közutak védelme okán nem szükséges.
Bírságok és jogorvoslat a tengelyterhelés túllépése esetén
A túlzott tengelyterhelés súlyos bírságokat vonhat maga után. Például: "A hétvégén megbüntettek mert a járdán félkerékkel parkoltam arra hivatkozva,hogy a jármü 1000 kilogramnál nagyobb tengelyterhelésű."
A jogszabály arra nézve semmilyen iránymutatást nem ad, hogy a tengelyterheléssel kapcsolatos korlátozások esetében a jármű saját vagy együttes tömeget kell-e figyelembe venni. Ennek hiányában a KRESZ fogalom meghatározásából kiindulva a parkolási esemény időpontjában mért súly az irányadó. A jogszabály egyértelműen alkalmazható azoknál a járműveknél, amelyek saját tömege meghaladja a 2 tonnát. A fentiekre figyelemmel a szabálysértési hatóság érdemi határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül kifogást nyújthat be, amelyben elő kell adni, hogy a hatóság nem bizonyította kétséget kizáró módon azt, hogy a jármű tengelyterhelése ténylegesen meghaladta az 1000 kg-t a parkolási esemény időpontjában.