Benzin vagy Dízel? A Taxisok Örök Dilemmája és a Modern Autópiac Kihívásai

Fordulatos párbaj zajlik az autóiparban az autózás pionír korszaka óta: a szikragyújtású benzines vagy az öngyulladással belobbanó gázolajos belsőégésű motor a jobb az autók mozgatására? Műszaki és gazdasági tényezők egyaránt rángatták a közvéleményt ide-oda az elmúlt évtizedek során. Különböző szempontok alapján sok embernek megvan erről a témáról a sziklaszilárd véleménye. A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát.

Az autóvásárlók dolga az ezredforduló előtt még könnyebb volt, mert lényegében csak a benzines (esetleg LPG gázos) és a dízel hajtások közül kellett választani. Aki rövid távokat ment, olcsóbb autót engedhetett meg magának, vagy a csendesebb motort szerette, benzinest vett, aki viszont sokat autózott, annak a takarékos, de drágábban megvásárolható és csúnyább hangú dízel érte meg jobban. Ma már autóvásárláskor az a fő kérdés, hogy benzines vagy dízel, esetleg gázos, hibrid vagy elektromos legyen?

Benzin és Dízel Motorok Alapvető Különbségei

Az alapvető különbségek tulajdonképpen máig megmaradtak; pörgősebb, csendesebb, szebb orgánumú és jobb illatú a benzinmotor, takarékosabb, nyomatékosabb és műszakilag robusztusabb, tartósabb a dízel. Ezek mellett ugyanakkor hol technológiai újítások, hol olajválságok vagy épp gazdasági fellendülések befolyásolták, finomították az autóvásárlók döntéseit. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le.

A dízel motor lényege, hogy nincs gyújtógyertya benne. A dízel motor nem üzemanyaggal kevert levegőt szív be, mint a benzinmotor, hanem tiszta levegőt sűríti össze. A sűrítés lényegesen nagyobb mint a benzin motoroknál. A nagy nyomáson a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe egy úgynevezett adagoló szivattyú dízel üzemanyagot (gázolaj) fecskendez be. Az elektronika és a hatékonyság növelés persze nem csak a dízel motorokban terjedt el. A benzines autók gyártói sem ültek a babérjaikon. A klasszikus karburátort ott is felváltotta a befecskendezés. Ott is van turbó, meg annyi elektronika, érzékelő és ketyere, hogy a mechanika már ki se látszik belőle. A modern motorokban a teljesítmény, a hatékonyság és a környezetbarátság növelésért felelős technológiák az eredeti konstrukciók közötti különbséget egyre inkább elmossák.

Városi vagy Országúti Használat?

Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani. Amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni.

Melyik Ladát taxizni?

Benzines előnyei városban

  • Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során.
  • A benzines motorok olcsóbbak, mint a dízelek.
  • Az Otto-motorokra általában az egyszerű felépítés jellemző (főleg a szívókra), ami kisebb meghibásodási arányt is jelent, valamint alacsonyabb szerviz- és javítási költségeket.
  • Egy benzinmotor simábban és csendesebben jár a dízelnél, jobban pörgethető, gyorsabban éri el az üzemi hőmérsékletét, és ha nincs benne turbófeltöltő, akkor a megállás után azonnal leállítható.

Dízel hátrányai városban

  • A dízel motor lassabban melegszik.
  • A modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat.
  • Kis távolságokhoz nem való a dízel technológia, mert a motor nem tudja elérni az üzemi hőmérsékletet, és a részecskeszűrők tisztítási folyamata túl gyakran szakad meg vagy el sem kezdődik, ami eltömődéshez vezethet.
  • A dízelmotorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet.
  • A nagyobb hatékonyság kisebb veszteséghővel jár egy benzinmotorhoz képest, aminek az a kellemetlen hozadéka, hogy télen bizony sokkal lassabban fűti fel az utasterét a dízel autó.

Karbantartás és Költségek

A régi szívó benzines motorok szerkezete jóval egyszerűbb és olcsóbb alkatrészekből állnak. Bár a szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani, a fogyasztása jelentősen magasabb. Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban (kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.

A dízeleknél megszokott ritka, de akkor magas fődarab-csere vagy -felújítási költségek persze nem lettek alacsonyabbak, egy kettős tömegű lendkerék-csere, egy magasnyomású üzemanyag-rendszer-javítás vagy egy turbófelújítás ma is komoly pénz a dízeleknél. Viszont időközben főleg drágább, nagyobb autóknál a benzines technika is hasonlóan komplikálttá vált, ott is általános a feltöltés és a bonyolult, tehát baj esetén drágábban javítható benzinellátó- és kipufogó-rendszer.

Minél bonyolultabb egy benzinmotor, annál több hibalehetőséget rejt. A modern Otto-motorokban szinte kivétel nélkül alkalmaznak nagynyomású üzemanyag-ellátást, turbófeltöltőt, közvetlen befecskendezést, kettős tömegű lendkereket és részecskeszűrőt, amelyek mind a lehetséges hibaforrások számát növelik. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a kopott benzinmotorok hajlamosabbak az olajfogyasztásra, általában már 200-300 ezer km után. Egy közvetlen befecskendezéses modern benzinmotorban a gyertyák, az injektor cseréje vagy a kokszos lerakódások dióhéjas eltávolítása jelentős, több százezer forintos költség lehet, amit 2-4 évente illik megismételni.

Üzemanyag-fogyasztás és Árak

Egy ugyanolyan teljesítményű dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km, ami nem tűnik soknak, de 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva a fogyasztáskülönbség 1 250 000- 1 900 000 forint. Ezt az összeget jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni. Jelenleg a 95-ös benzin és a gázolaj magyarországi átlagára között minimális a különbség, viszont a nagy európai országokban jellemzően mindig a benzinár a magasabb. A benzinmotorok másik hátránya a jobb hatásfokú dízelekhez képest a 15-30 százalékkal nagyobb üzemanyag-fogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás.

A diesel üzemanyag és a benzin ára 20 évvel ezelőtt még jelentősen eltért egymástól, a gázolaj olcsóbb volt. Mára a helyzet némileg megváltozott, az árak szinte forintra ugyanannyiak, sőt, a dízel időnként drágább is lehet. Ennek ellenére a dízel még kevesebbet fogyaszt, és valamivel kisebb teljesítményt biztosít, de az alkatrészek és a javítás költségei drágábbak.

Taxi autó eladás

Környezetvédelmi Szempontok és Szabályozások

Az Európai Unió közreadta az Euro 7 emissziós szabvány javasolt határértékeit. A 2025-ös vagy valamivel később bevezetendő szabvány még kevésbé környezetszennyező motorokat és tisztább levegőt ígér, többek között a nitrogén-oxidok, a szálló porhoz kapcsolódó szilárd részecskék, a metán és a szén-monoxid limitjének szigorításával. Az Euro 7-es javaslat konkrét emissziós határértéket jelöl meg. A lényeg talán a nitrogén-oxidok szintje. 2014 óta, az Euro 6-os normával ez egységesen 80 mg/km a dízel autóknak és 60 mg/km a benzineseknek. Az Euro 7-es normával a kevésbé szigorú határérték 30, a szigorúbb 10 mg/km lenne. A benzines, a gázolajos és a benzin-gázüzemű autók kitiltásával egyenértékű az a kitétel, hogy a szigorú, de teljesíthető határértékeket a kulcs elfordításától kezdve tudnia kell az autóknak.

A dízel kormol és magas a NOx-kibocsátása, vagyis városi forgalomban hiába takarékosabb, az egészséget jobban károsítja. Ráadásul a politika is mintha szemforgatva ráébredt volna az utóbbi egy-két évben arra, amit azért igazából mindig is tudtunk: a dízel kormol és magas a NOx-kibocsátása, vagyis városi forgalomban hiába takarékosabb, az egészséget jobban károsítja. Na és persze ott voltak az emlékezetes dízelbotrányok, amelyek tovább rontottak a dízelek PR-jén. A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés. A vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízel modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket.

A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. Kontra: A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).

Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. A dízelek végleges kitiltása egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan.

A Volkswagen dízelbotrányának magyarázata

A Használt Autó Piac és a Taxisok Dilemmája

Megéri most használt dízelt venni? Igen is meg nem is. A kereskedőknél eléggé bennszorultak a dízelautók, főleg a nyugat-európai piacokon, ahol nem csak a PR a probléma, hanem egyre több városban is korlátozni kezdték a dízelmotoros autók közlekedését. Ez a hatás érezhetően nyomja lefelé az árakat és bővíti a kínálatot a dízel javára. Pillanatnyilag a kurrens modelleknél nehéz jó állapotú és jó árú benzinmotoros példányt kifogni, dízelből viszont hihetetlenül széles a választék.

7 Fős Taxi Árak Balaton

Ha hallgatunk a szóbeszédre, a legtöbb ismerősünktől azt hallhatjuk, hogy semmi esetre ne vásároljunk használt dízel autót, mert mindenképpen póruljárunk. Pedig az alapképlet egyszerű: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható.

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt épeszű ember nem választott a szalonból nagy benzinmotoros autót.

Taxisok Szempontjai: Futásteljesítmény és Fenntartás

Többnyire használtan vett és dízelmotoros autók mellett döntenek a taxisok. Egy fővárosi taxi évente legalább 50-60 ezer kilométert fut, de 100 000 kilométer sem ritka, pláne, ha ketten osztanak meg egy autót. 2018. január elsejétől csak az Euro 5 szabványnak megfelelő autóval lehet taxizni Budapesten, de a 2011 utáni használt autók ennek zömmel megfelelnek.

A Suzukikat a Főtaxi szabályzata továbbra is kizárja. Benzinessel nem érdemes taxizni, a legtöbbnek annyival magasabb a fogyasztása. Ezzel szemben a hibridek jók volnának, de azok új árát nem tudod kitermelni - állítja két szakember. Az elektromos autókkal megpróbálkoznak páran, tankolni egyelőre díjtalanul vagy potom pénzért lehet őket, de ezeknél a beszállási költség még használt autóval is magasabb, mint egy Dacia újonnan. Egyelőre marad a dízelmotor.

Szécsényi István, a Főtaxi munkatársa 911 ezer kilométert tett meg egy 1,9 SDi szívódízel Škoda Fabia Combival, mostani TDI Superbjével 577 000 kilométernél jár. A legfontosabb az autó megértése és körültekintő használata, amihez a motor óvatos bemelegítése és kihűtése ugyanúgy hozzátartozott, mint mínusz 15 fokban nem döngetni vele autópályán. A karbantartással kapcsolatos elsődleges tapasztalat, hogy minőséget venni mindig a legolcsóbb. Motorolajból szerinte sem kell a legnagyobb név és a legdrágább kenőanyag, inkább a 10, maximum 15 ezer kilométerenkénti olaj és olajszűrőcsere számít. A szíjas vezérlés cseréjére 90 helyett 120 ezer kilométerenként kerített sort a tulajdonos az összes vezető- és feszítőgörgővel együtt.

Alternatív Hajtásláncok a Taxisoknak

A 2010-es évektől kezdve már elektromos autókat is lehetett vásárolni, egyre nagyobb teljesítménnyel és hatótávval.

Gázautó (LPG, CNG)

  • Az egyik legolcsóbb és legtisztább üzemanyag.
  • A hagyományos benzines és dízelmotoros autókhoz képest a cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) hajtott autók 10-20 százalékkal többet fogyasztanak, de LPG-vel járni még így is megéri, mivel az átlagára alig több mint a fele a benzinének.
  • Jóval elérhetőbb autógáz hazánkban az LPG, mint a sűrített földgáz (CNG): nem csak sokkal több helyen, de sokkal olcsóbban is lehet megvásárolni.
  • Hátrány viszont, hogy egyes mélygarázsokba - ahol tábla tiltja - tilos behajtani biztonsági szelep nélküli LPG-s autóval, valamint az is, hogy drágább a vizsgáztatás, illetve általában 10 év letelte után a gáztartály már nem használható.
  • Nem olcsó az utólagos átalakítás, egy átlagos négyhengeres motor esetében 4-500 ezer forinttal érdemes számolni az új műszaki vizsga költségével együtt, de 15-20 ezer km után így is megtérül a befektetés.
  • Ma a Dacia az egyetlen autómárka, amely gyári beszerelésű LPG-szettet kínál autóihoz változatlan garanciális feltételek mellett.

Hibrid autók

  • A hibrideknek már van villanymotor a hajtásláncukban, de megtartották a belső égésű motort is. Két világ előnyeit kombinálják a hibridek: tisztábban üzemelnek, mint a belső égésű motoros társaik, de tankolni pont olyan gyorsan és egyszerűen lehet őket, a hatótávjuk pedig sokkal jobb, mint a villanyautóké, és könnyebbek is.
  • Nem árt tudatosítani, hogy a hibridekkel főleg városban lehet jelentős fogyasztáscsökkenést elérni, mivel itt jellemző az alacsony átlagsebesség és a sok fékezés, nem véletlen, hogy sok taxis erre esküszik. Autópályán már nincsenek jelentős előnyben egy hagyományos benzineshez vagy pláne egy dízelhez képest.
  • A hibrid autók mellett a csendes működés, a könnyű vezethetőség, a kedvező fogyasztás és károsanyag-kibocsátás mellett még az alacsony fenntartási költségek szólnak. Hiányoznak ugyanis belőlük az olyan, költségesen javítható/cserélhető alkatrészek, mint a turbó, a kettős tömegű lendkerék, a nitrogén-oxid szűrő, a kuplung, és a nagynyomású üzemanyag-ellátó rendszer, ráadásul még a fékrendszerük is jóval kisebb terhelésnek van kitéve.
  • A konnektoros hibridek (PHEV) abban különböznek a normál hibridektől, hogy a nagyfeszültségű akkumulátorát külső forrásból is fel lehet tölteni. Egyes plug-in hibridek ma már akár 100 kilométert is képesek egy töltéssel elmenni kizárólag villanymotorral hajtva, de az átlag inkább 40-50 kilométer között mozog.
  • Sok tanulmány kimutatta, hogy a plug-in hibridesek csak elvétve töltik az autójukat, és főleg a belső égésű motorral használják őket. Ilyenkor azok úgy működnek, mint egy normál öntöltő hibrid, vagyis majdnem úgy, mivel a nagyobb akkumulátor révén egy csomó felesleges terhet cipelnek magukkal, ami nem csak a fogyasztásra és károsanyag-kibocsátásra, de a menetdinamikára is rossz hatással van.
  • 2024 októbere óta Magyarországon a konnektoros hibridek már nem jogosultak a zöld rendszámra és az azzal járó adókedvezményekre, amitől az eladásaik azonnal a földbe álltak (98 százalékkal estek vissza).

Elektromos autók (BEV)

  • Az elektromos autók továbbra is zöld rendszámot kapnak és adókedvezmények is járnak hozzájuk.
  • Manapság már nem csak rövid távú városi, hanem közepes távolságú használatra is alkalmasak, ugyanis a valós hatótávjuk akár 4-600 km is lehet.
  • Vezetésük a váltások és vibrációk hiánya, a csendesség, valamint a kiváló gyorsulás és az azonnali gázreakció miatt élvezetes.

Valós Taxis Tapasztalatok

Attila barátomnál a pénzkeresésre a taxizás jelent B-tervet. Napi 10 órával 600-650 ezret is össze lehet szedni havonta, ebből lejön a taxitársaság franchise-díja a címekért, de kijön az autó meg a benzin. Szép projekt, de ehhez először kellene valamilyen autó. Egy kellően nagy és kényelmes kocsi, amelyre minél kevesebbet kell majd költeni, legyen az vételár, üzemanyag, karbantartási és javítási költség. Megkérdeztünk két tapasztalt taxisofőrt arról, milyen autót ajánlanak, mit kellene „betaxizni” és mi mindenre kell még ügyelnie Attilának, mire felveheti az első utast?

Az első kérdés a hajtóanyag. „470 000 kilométer van a 2008 decemberi Škoda Octaviámban. Az 1,4-es motort LPG-vel használtam és nagyon megérte, kutya baja nincs tőle, jelenleg a feleségem jár a kocsival. De ma már nincsenek olyan taxinak alkalmas, szívócső-befecskendezős benzinesek a piacon, amelyek jól bírnák az autógázt. A CNG, a sűrített földgáz tisztább és olcsó is. Egyelőre a gyér kúthálózat miatt esik ki, bár ez bővülhet a közeljövőben. CNG-töltőállomás nagyjából 15 működik az egész országban, Budapesten és az agglomerációban is talán ha tíz akad.”

A Prius+ nagyjából 11 millió forintba kerül újonnan, ami betaxizva, fóliázással, taxivizsgával, rádióval, pénztárgéppel, kártyaterminállal stb. 12 millió. „Megyek vele évi százezret hét éven át, amíg repterezni lehet vele, utána az az autó kuka, nem ér semmit. Ez havonta 142 857 Ft amortizáció és ebben nincs benne az üzemanyag, a karbantartás, a javítás, a taxik magasabb kötelező biztosítása, az évenkénti műszaki vizsga és nem vettem rá egy gumit sem.”

Esettanulmány: Volvo S90 Dízel a Hibrid Helyett

Egy barátomnál egy váratlan plug-in-hibrid autóval tett próbakör indította el az amúgy is érlelődő autócsere-programot. Tetszett neki a gondolat, hogy a gyakori, nagyon rövid távú városi utakat emissziómentesen, villanymotorral teheti meg, sőt akár országúton, autópályán is normál dinamikával használhatja a kocsit. A benzinmotor megléte és normális teljesítménye pedig jót tett a heti egyszer megtett vidéki útnak, ami alkalmanként 350 km autópályázást jelent. A Volvo S80 AWD D5 autója lecserélése volt a cél.

A hibrid illúzióval le kellett számolnia: „Becsapva éreztem magam, vagy csak nem voltam elég tájékozott és azt képzeltem, eljutott oda a világ, hogy ebben az ár- és méretkategóriában a hibridek már nagyjából kétharmad-fele üzemanyag-fogyasztásból tudják azt, amit egy „átlagos” hagyományos motorral szerelt kategóriatárs. Hát nem.” Ekkor az új célt úgy határozta meg, hogy legyen egy kényelmes autó, amely a Volvo S80-at leválthatja és 9,1 liter alatt fogyaszt százon: mindegy milyen motorral.

Végül a Volvo szalonban ajánlották az S90-est, az új generációs dízellel. Az alku 13 150 000 forintban állt meg, ez bizony jó 4 millió forinttal a listaár alatti, és kevesebb, mint ahonnan elindult a vásárlási ajánlatsor, tehát a második, már nullkilométeres Passat GTE áránál. Így itt barátom megállt, és megvásárolta a Volvót.

Visszatekintve igazoltnak érzi a gondolatmenetét, amit az is alátámaszt, hogy azóta a MOL fizetőssé tette az áramtankolást a kútjain. Gyakorlatilag az összes szóba jöhető hibrid üzemanyag fogyasztása magasabb, mint a győztes dízelé. Az eddigi használat alapján a saját fedélzeti komputer szerint 7 liter az átlagérték, a katalógus 7-8-at ígér. Autópályán 5,8 literes fogyasztást ért el a nagy autó.

„19-re lapot húztam a dízellel a jelenlegi közhangulatban, de látva azt, hogy a német piacon is a visszaesés után 46% körül stabilizálódott az új dízelek értékesítési aránya, akkor ez azért nem a világvége. Ennek még bőven van kifutása. Az autóval hosszú távra tervezek, tisztában lévén azzal, hogy 7-8 év múlva elveszti értéke kétharmadát, háromnegyedét. Viszont akár csak a jelenlegi trendeket nézve is teljesen bizonyos, hogy bármely mostani elektromos, plug-in, vagy öntöltő hibrid értéke éppúgy fog állni a technikai avulás miatt. Így értékvesztés vonalon olyan soktól nincs mit tartanom. Így ért véget a környezettudatos kalandom.”

Üzemanyag Típusok Összehasonlítása

A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb motor típusok előnyeit és hátrányait:

Motor Típus Előnyök Hátrányok
Dízel Alacsonyabb fogyasztás, nagyobb hatótávolság Magasabb károsanyag-kibocsátás, drágább javítás
Benzin Egyszerűbb szerkezet, alacsonyabb vételár Magasabb fogyasztás
LPG (Autógáz) Alacsonyabb üzemanyagköltség Helyveszteség a csomagtartóban, gyakoribb tankolás
Hibrid Alacsony fogyasztás városban, csendes működés Magasabb vételár, komplexebb szervizelés

tags: #taxi #benzines #vagy #dízel #összehasonlítás