A szobi rév sorsa és a Dunakanyar kompjáratainak kihívásai
Szobon jártam a közelmúltban. Vonattal mentünk, vittünk kerékpárt, hogy a Duna-parti bicikliúton letekerjünk Vácig. Az állomástól pár perc az út a révig, ahol meglepetésemre sem itt, sem a túlparton, sem a két part között nem láttam a kompot, amellyel már néhányszor megtettem az utat Pilismarót és Szob között.
Egy pecástól megtudtam, hogy a közelmúltban átadták a Szobbal határos Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba közötti Ipoly-hidat, így a kompnak megcsappant a forgalma, és a bérlőnek már nem éri meg az üzemeltetés. Komp tehát nincs, de van közúti híd.
A szobi rév megszűnésének okai
A szobi rév sorsát az esztergomi híd pecsételte meg, hiszen kamionok már csak ott közlekednek, a komp forgalma pedig annyira lecsökkent, hogy nem éri meg működtetni; éves költsége körülbelül 60-70 millió forint lenne a révész becslése szerint, miközben 5-10 millió körüli árbevételt hozna. A szobi pedig leállt, jövőre teljesen megszűnik.
A révátkelés gazdasági kihívásai
„A személyszállító révátkelések mindenhol veszteségesek” - mondja Szalai Balázs, a Dunakanyar Révhajózási Kft. ügyvezetője, a Pilismarót-Zebegény komp üzemeltetője. Hozzáteszi, hogy „A kompozás ott rentábilis, ahol személy- és teherszállítás is folyik, van teherforgalom.”
Szalai szerint ez egy drága szakma: a hajókat néhány évente vizsgáztatni kell, aminek a költsége esetenként 150 ezer forint, ilyenkor az eszközökre jelentős összegeket kell költeni, és további kiadásokkal is számolni kell (szemle-, mederhasználati díj, biztosítások, iparűzési adó stb.). A bér-, az üzemanyag- és a kenőanyagköltségeket is ki kell termelni, ezért könnyen lehet, hogy bár még el sem indult a rév, már milliós tételeket adtak ki az üzemeltetők. Egy járat napi költsége százezres nagyságrendű; ez függ a megtett út hosszától, a széljárástól, vízállástól, sodrástól - és a bevétel nem fedezi ezt. „Minél többet megyünk, annál nagyobb a veszteség” - mondja Szalai Balázs.
Ütközések személyautókkal Budapesten
Változó utazási szokások és a révek szerepe
Szalai Balázs szerint a 60-as, 70-es években még megérte a szolgáltatás, ugyanis Pilismarótról, Dömösről, Visegrádról átjártak a túloldalra, ahol akkoriban is korszerű vasúthálózat volt Vác és Budapest irányában. Az utazási szokások változása miatt ma már csak szezonálisan, a nyári hónapokban dolgozik rév Pilismarót és Zebegény között, szinte kizárólag turisták használják a vonalat. (2011-ben indította újra a dömösi átkelést Szalai, az első évben télen is mentek, aminek szerinte „semmi értelme nem volt”.) A hatályos jogszabályok szerint a 65 év feletti európai polgárok díjmentesen utazhatnak.
Az Ipoly folyó és az újjáépülő hidak jelentősége
Az Ipoly kedves kicsiny folyó, amely Nógrád és Hont vármegyék között kétszázötven kilométer hosszan tekereg, míg Szobnál eléri a Dunát. Minden ellentétes állítással szemben azonban nem hajózható, legfeljebb a nyár egy időszakában, magas vízálláskor kenuval járható. Magam is egyszer Ipolytölgyes és Szob között lecsurogtam rajta, de néhol ki kellett szállnunk, hogy átcipeljük a megfeneklett vízialkalmatosságot. Szép, árnyas utazás volt a Nagy-Dunáig, amelynek megpillantása a folyócska után olyan volt, mint mikor az ember a tengert megpillantja.
A trianoni békediktátum, a cseh lobbi ügyeskedése következtében az Ipolyt mégis hajózhatónak minősítette, ezért lett határfolyó, amely évtizedekre szinte hermetikusan elválasztotta egymástól a pár száz méterre lévő, de a folyó ellentétes oldalán álló színmagyar falvakat, rokon családokat.
1920 előtt negyvenhét híd volt az Ipolyon, most, az újonnan megépülttel együtt tizenkettő. Ezek közül négy olyan, amely a magyar oldalt köti össze a Felvidékkel.
| Időpont | Ipoly hidak száma | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1920 előtt | 47 | |
| Jelenleg | 12 | Ebből 4 összeköti a magyar oldalt a Felvidékkel |
A legújabb Ipoly-híd EU-s pénzből, a határon átívelő kezdeményezéseket támogató úgynevezett Interreg-támogatással valósult meg. Esztergom és Szob között így félóra az út, a szomszédos falvak pedig végre mindennapi kapcsolatot tarthatnak egymással. A Börzsöny és a Dunakanyar falvainak munkavállalói és diákjai így hamarabb eljutnak esztergomi iskolájukba, munkahelyükre, a felvidékiek pedig Vácra.
Adózási tudnivalók cégautó vásárlásakor
Ferenc pápa 2016-ban, a legrangosabb európai kitüntetés, a Károly-díj átvételekor kötötte a lelkünkre, hogy hidakat, ne falakat építsünk.
A Dunakanyar réveinek jövője
Veszteségesek a folyami réveket működtető vállalkozások, és ha valamiért nem jön a normatíva, akkor lehúzhatják a rolót. Amikor nemrég a pilismaróti bányaügyről írtunk (lásd: Sóder, sóder a lábam alatt, Magyar Narancs, 2022. november 9.), és a Duna túloldaláról, a légvonalban alig 20 kilométerre lévő Vácról akartunk a helyszínre menni, csak jókora kerülővel tudtuk ezt megtenni.
A Dunakanyar több pontján (Vác-Tahitótfalu, Nagymaros-Visegrád stb.) működnek révek, viszont jó néhány településen már megszűnt ez a szolgáltatás. A dömösi rév már évek óta nem jár (egy ideig ezt a vonalat is Szalai üzemeltette), a zebegényi rév szezonálisan működik. Egy korábbi szóbeszéd szerint azért nem működnek, mert a koronavírus-járvány alatt annyian álltak át home office-ra, hogy nem éri meg egy kisebb településen a révezés - az okok azonban ennél összetettebbek.
tags: #szobi #rév #személyautó