A Személygépkocsi Elszámolásának Részletes Útmutatója: Adózási és Számviteli Szabályok

A gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban azonban mégsem azok. A gépjárművekhez kapcsolódó adózási kérdések, bár a vállalati működés mindennapjainak részei, a gyakorlatban rendkívül összetettek. Számtalan apró adat befolyásolja az adóztatást, a mentességet és a kedvezményeket. A vállalkozások számára ezért kiemelten fontos, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó áfakezelési és költségelszámolási szabályokat pontosan értsék és helyesen alkalmazzák. Az adózásnak, a számvitelnek is vannak „örökzöldjei”, olyan kérdések, problémák, amelyek újra- és újra felmerülnek a vállalkozások gyakorlatában.

I. Személygépkocsi beszerzésének és aktiválásának szabályai

A személygépkocsi beszerzése számos adózási és számviteli kérdést vet fel már az első pillanattól kezdve. Fontos tisztázni a bekerülési érték fogalmát, az ÁFA kezelését, és a különböző beszerzési formák, mint például a lízing, sajátosságait.

A bekerülési érték meghatározása

A vásárolt (más által korábban már előállított) termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi érték, nettó vételár. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A bekerülési érték tartalmazza a jármű vételárát, az illetéket, a banki költségeket, a kamatokat és minden olyan járulékos tételt, amely a jármű üzembe helyezéséhez szükséges.

Az előzőek alapján a rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi akkor aktiválható, ha azok a gépjármű beszerzési árának részét képezik, vagyis az eladó a vételárban felszámította ezeket a költségeket. Amennyiben a vételár a felsoroltakat nem tartalmazza, akkor azokat dologi kiadásként kell elszámolni.

Zárt végű lízing előnyei

Az ÁFA kezelése beszerzéskor

Az általános forgalmi adó aktiválására szintén más szabályok vonatkoznak a költségvetésben. A vállalkozásoknál a bekerülési értéknek része a le nem vonható áfa. A költségvetésben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát nem aktiválható, sem a levonható, sem a le nem vonható áfa. Az előzőekből következően az államháztartási könyvvitelben a vállalkozásoktól eltérően az áfa (sem a levonható, sem a le nem vonható áfa) nem része a bekerülési, aktiválási értéknek. Az értékcsökkenési leírást az áfa nélküli nettó értékre kell számítani.

Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személygépkocsi beszerzési áfáját nem lehet levonásba helyezni néhány kivételtől eltekintve (halottszállító személygépkocsi, továbbértékesítés vagy bérbeadás céljára vásárolt gépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó), ezért a gépkocsibeszerzés áfáját le nem vonható áfára kell könyvelni. Új személygépkocsik esetén az előzetesen felszámított áfa levonására nincs lehetőség, kivéve, ha a jármű maga a tevékenység tárgya, például bérbeadás.

Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.)

A lízingkonstrukciók sajátosságai

A zártvégű lízing lényege, hogy a futamidő végén a tulajdonjog automatikusan a lízingbe vevőre száll át. A pénzügyi lízing áfája úgy működik, mint a részletfizetéses vásárlás: a teljes ellenérték áfaköteles, a tőkerész a bekerülési érték része, a kamat pedig áfamentes pénzügyi szolgáltatás. Személygépkocsinál a levonási jog kizárólag akkor érvényesíthető, ha a jármű maga képezi a hasznosítás tárgyát (pl. bérbeadás). A lízingelt jármű tárgyi eszközként szerepel a vállalkozás könyveiben, és az értékcsökkenést a vállalkozás számolja el.

Nyílt végű lízing esetén a jármű a szolgáltató tulajdona marad, a vállalkozásnak csak használati joga van. Az áfát a szolgáltatás igénybevétele alapján kell kezelni; személygépkocsi esetén levonási korlát érvényesül. ÁFA körös egyéni vállalkozóknak most kifejezetten érdemes a nyílt lízing vagy tartós bérleti konstrukcióval történő beszerzést választani! Fontos előnyük, hogy útnyilvántartás vezetése mellett a lízing- vagy bérleti díj ÁFÁ-ját a vállalkozói tevékenységgel összefüggő, üzleti célú utak arányától függően akár 100%-ban visszaigényelheti. Ezzel pedig egy átlagos autó esetén a lízing ÁFA átalány-elszámoláshoz képest 2.100.000 Ft-ot lehet spórolni.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Autólízing okosan! Tedd olcsóbbá az autóvásárlásod!

II. Az egyéni vállalkozók személygépkocsi elszámolása

Ha egy egyéni vállalkozó céges ügyei intézéséhez személygépkocsit használ, akkor érdemes tájékozódnia, hogy milyen elszámolási szabályok vonatkoznak rá. Egyéni vállalkozóknak alapvetően útnyilvántartást kell vezetniük, ha a saját személygépkocsit üzleti célra használják és nem az 500 km-es átalányt választják a költségelszámoláshoz.

500 km-es átalány vagy útnyilvántartás?

Azok a vállalkozóknak is, akik nem mozognak otthonosan a számvitel, az adózás világában, „rémlik” valami a személygépkocsi használatához kapcsolódó 500 km átalányról. Ez a személyi jövedelemadózásban a nem átalányadózó őstermelők és egyéni vállalkozók számára választható módszer a jármű költségeinek elszámolására, ha nem szeretnének útnyilvántartást vezetni. Esetükben ez azzal az előnnyel is jár, hogy megússzák a cégautóadót is.

Bár általában az egyéni vállalkozó is a saját autóját használja, mivel kiküldetési rendelvényt az egyéni vállalkozó saját magának nem adhat, csak útnyilvántartás szolgálhat a hivatali, üzleti célból megtett utak nyilvántartására, amennyiben havi 500 kilométernél több út kerül költségelszámolásra. Az egyéni vállalkozó saját személygépkocsiját akkor számolhatja el költségként, ha üzleti célú utakat teljesít. Ehhez útnyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a megtett km-eket, célokat, partnereket.

Eleinte az 500 km-es költségátalány mellett döntöttem az egyéni vállalkozó személygépkocsi elszámolása kapcsán: kényelmes, egyszerű. Aztán azonban láttam, hogy több mint 1000 km-t megyek havonta, ezért ha útnyilvántartást vezetnék, és minden út pontosan dokumentálva lenne, sokkal jobban járnék. Azóta nemcsak a költségeim lettek átláthatóbbak, de évente akár több százezer forinttal többet spórolok, mint amikor átlagosan számoltam az 500 km-es átalány alapján.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Cégautó beszerzés egyéni vállalkozóként és a kisvállalkozói kedvezmény

Azok az egyéni vállalkozók, akik a bevételükkel szemben tételesen számolják el a költségeiket és kevesebb, mint 250 főt foglalkoztatnak, a kisvállalkozói kedvezményt korábban még használatba nem vett személygépkocsi után is érvényesíthetik. A kedvezmény összegével az egyéni vállalkozásból származó bevételt lehet csökkenteni, legfeljebb a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részével.

Amennyiben az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vesz igénybe a céges autója után, akkor az érvényesítést követő 4 adóévben cégautóadó fizetési kötelezettsége van. Ebben az esetben is útnyilvántartás vezetésével tudja elszámolni üzleti célt szolgáló személyautójának költségeit.

Igen. Egyéni vállalkozóként saját tulajdonú személygépkocsinak minősül a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő személygépkocsi is.

III. Üzemeltetési és fenntartási költségek elszámolása

A gépjármű költség elszámolása azt jelenti, hogy a vállalkozó elszámolja a jármű üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat (pl. üzemanyag-, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya-matrica). Az üzemeltetési és javítási költségek elszámolhatók, ha azok a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, ugyanakkor az áfakezelés járműkategóriánként eltér.

Üzemanyag és egyéb használati díjak ÁFA kezelése

Az üzemanyag-, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya-matrica áfalevonását illetően az Áfa-tv. 124. §-ának előírásait kell figyelembe venni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonható le a motorbenzin. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a személygépkocsi parkolási szolgáltatása, az f) pont alapján pedig az úthasználati díj (autópálya-matrica) áfája nem helyezhető levonásba. Ezek egyébként nem részei a gépkocsi üzemeltetési költségeinek.

Személygépkocsik esetében az üzemanyag áfájának levonása legfeljebb 50%-ig engedélyezett, kivéve, ha a járművet kizárólag levonásra jogosító tevékenységhez használják. A vállalkozás választhat a számla vagy a fogyasztási norma szerinti elszámolás között, utóbbihoz pontos útnyilvántartás szükséges. 2026. október 1-től elektromos és tölthető hibridautókra is el lehet számolni üzemanyagot hivatalos alapnorma-átalány alapján.

Javítási, karbantartási és egyéb költségek

Személygépkocsi esetén a javítási és karbantartási költségek áfájának legfeljebb 50%-a vonható le. A műszaki vizsgához kapcsolódó díjak a vállalkozás költségei között elszámolhatók, feltéve, hogy a járművet ténylegesen vállalkozási tevékenységhez használják. A díj áfamentes, így az áfa levonási kérdése nem merül fel. A vizsgáztatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások (például előzetes átvizsgálás) áfája már a rendes szabályok szerint kezelendő.

A kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja elszámolható költség. A casco áfája levonható, ha a jármű olyan tevékenységet szolgál, amely áfalevonásra jogosít. A káridőszak elszámolását a biztosító által kiállított dokumentumok alapján kell elvégezni.

Adók és értékcsökkenés

A gépjárműadó fizetési kötelezettséget a jármű műszaki paraméterei (teljesítmény, gyártási év és környezetvédelmi besorolás) határozzák meg. A gépjárműadó és a cégautóadó egymástól független kötelezettségek, ezért ugyanarra a járműre adott esetben mindkettőt meg kell fizetni. Majdnem duplájára emelkedett a Cégautó adó összege 2022. július 1-től.

A cégautóadó minden olyan személygépkocsira vonatkozik, amely után a vállalkozás költséget számol el, függetlenül attól, hogy a jármű céges vagy magánszemély tulajdona. Az adó mértékét a hatósági nyilvántartás adatai határozzák meg, és a kötelezettség az üzembentartót terheli. Magántulajdonú, vállalkozási célra használt személygépkocsi esetén cégautóadó akkor keletkezik, ha a vállalkozás költséget számol el a járművel kapcsolatban. A költségelszámolás útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján történhet.

A gépjárművek értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény és a tao szabályai szerint történik. Személygépkocsik esetében a 100%-os értékcsökkenés elszámolása nem megengedett, mivel a jármű értékének egy része általában maradványértékként fennmarad. A vállalkozás által létesített elektromos töltőállomás beruházási költsége elszámolható. A töltés szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynek áfáját a teljesítés helye határozza meg.

IV. Hivatali/üzleti célú használat igazolása: Útnyilvántartás és Kiküldetési rendelvény

A saját gépjármű használatának költségtérítése az egyik ilyen "örökzöld" probléma. Az egyéni vállalkozó is a saját autóját használja, mivel kiküldetési rendelvényt az egyéni vállalkozó saját magának nem adhat, csak útnyilvántartás szolgálhat a hivatali, üzleti célból megtett utak nyilvántartására, amennyiben havi 500 kilométernél több út kerül költségelszámolásra. Fontos tisztázni, hogy egyéni vállalkozó kiküldetési rendelvényt nem vezet, amikor saját személyautóját használja üzleti célra.

Az útnyilvántartás fontossága és tartalma

Az útnyilvántartást az Szja tv. 5. számú II. 7. pontjában rögzített szabályok alkalmazásával kell vezetni. Az útnyilvántartás az ügyvezető bizonylata lesz, amely alapján majd az éves adóbevallás során megállapítja, hogy a költségtérítés kapcsán keletkezett-e adóköteles jövedelme. Az ügyvezető a saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. részében - Járművek költsége - előírt szabályok szerint számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket (az üzemanyag-felhasználásának, valamint számlával/bizonylattal történő elszámolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége). Ha az éves szinten kapott költségtérítés összege megegyezik az elszámolható költségekkel, akkor az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme.

Érdemes digitális útnyilvántartó eszközt használni, amely automatikusan rögzíti az utakat, támogatja a NAV-álló dokumentációt, és egyszerűsíti az üzemanyag-elszámolást vagy a költségkalkulációt. Ha a költségek tételes elszámolásától vagy a bérleti- és lízing díj ÁFA visszaigénylésétől már csak az útnyilvántartás vezetésével járó adminisztráció tartana vissza, akkor van egy jó hírünk: az útnyilvántartás vezetése egy minden elvárásnak megfelelő útnyilvántartó programmal gyerekjáték lesz!

A RoadRecord Online pont ilyen! A RoadRecord online útnyilvántartó program használata egyszerű: mobil alkalmazással akár automatikusan is rögzülhetnek útjaid. Hiányzó útjaidra pedig automata útajánlás tervezetet kérhetsz, akár visszamenőleg is. A RoadRecord az első és egyetlen megoldás világszerte, amely képes a Google Idővonalból visszamenőlegesen, automatikusan NAV-álló útnyilvántartást készíteni. Különösen hasznos, ha korábban elmaradt az útjaid rögzítése. Beépített NAV-ellenőr: Nyomtatás előtt a rendszer 70 különféle logikai ellenőrzést végez, és azonnal figyelmeztet, ha hiányos adat, ellentmondás vagy a NAV útnyilvántartás előírásainak való meg nem felelés merülne fel. AI-alapú útajánlás: A mesterséges intelligencia alapján elkészíti a teljes, NAV-álló útnyilvántartás tervezetet az általad megadott partnerek, címek, szokások és útjaid alapján.

A RoadRecord applikációval elkezdtem automatikusan rögzíteni az útjaimat: km-óra állás, úticél, indulási és érkezési hely - és ha valami kimarad, a rendszer jelzi. Eleinte tartottam tőle, hogy elveszek a részletekben, de hamar rájöttem, hogy pont ez adja az egész értelmét: jogszerűen tudom elszámolni az üzleti utak költségeit.

A kiküldetési rendelvény és alkalmazása

A kiküldetési rendelvény egy másik módja a hivatali utazások igazolásának. A kiküldetés olyan, munkavégzési célból teljesített utazás, amelyet a kiküldetési rendelvény igazol. Kiküldetési rendelvénnyel is elszámolható adómentesen havi rendszerességgel fizetett költségtérítés, de csak olyan összegben, amelyet a kiküldetési rendelvényben szereplő teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével határoznak meg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem ír elő olyan feltételt, amely alapján az elszámolásnak e módja alól kizárná az egyszemélyes társaságokat.

Fontos feltétele azonban az elszámolásnak, hogy az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használata hivatali, üzleti utazásnak minősüljön: ennek definícióját az Szja tv. 3. § 10. pontjában találjuk. További - és nem kevésbé fontos - feltétel, hogy a térített összeg nem haladja meg a kiküldetési rendelvényben meghatározott kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma, a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeget, azaz az igazolás nélkül elszámolható mértéket. Amennyiben a fenti kritériumok együttesen teljesülnek, akkor az ügyvezetőnek a költségtérítésként kapott bevételt nem kell bevallania.

Az Szja tv. a kiküldetési rendelvényt érintően is rögzít elvárásokat. Ennek alapján az akkor felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával őrzi meg.

Költségnyilatkozat nélkül a bevétel 10 százalékában meghatározott költséghányadot veheti figyelembe a kifizető. A költségnyilatkozattal csínján kell bánni: a túlzó mértékben vélelmezett aránynak jogkövetkezményei vannak.

Vizsgálni kell még a cégautóadó-kötelezettséget is. Az ügyvezetőnek a tételes („útnyilvántartásos”) költségelszámolás alkalmazása esetén fizetnie kell a cégautóadót. Ezzel szemben, ha az ügyvezető tulajdonában álló személygépkocsi használatával összefüggésben kiküldetési rendelvény alapján kapja költségeinek térítését, akkor cégautóadót nem kell fizetnie.

Az Mt. 51. § (2) bekezdése szerint munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni. Amennyiben tehát a munkavállaló a munkáltató érdekében, a munkaviszony teljesítésével összefüggésben használja a saját személygépkocsiját, úgy az azzal összefüggésben felmerülő szükséges és indokolt költséget meg kell téríteni. Ez a 15 Ft/km-es normaköltség összeg az Szja tv. 3. számú melléklete szerint az igazolás nélkül elszámolható költség felső határa, ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály nem határoz meg minimális összeget. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a munkáltató saját hatáskörben határozhatja meg a személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel az üzemanyag- fogyasztási normán felül a kilométerenkénti normaköltség összegét. Ez lehet az Szja tv. szerinti 15 Ft/km összegnél alacsonyabb, de magasabb összeg is.

Összehasonlító táblázat: Költségelszámolási módszerek egyéni vállalkozók és cégvezetők számára

Módszer Alkalmazható Cégautóadó Dokumentáció Előnyök Hátrányok
500 km átalány Nem átalányadózó egyéni vállalkozók és őstermelők Nincs Nincs útnyilvántartás szükség Egyszerű, kényelmes Csak korlátozott távolságig éri meg, havi 500 km felett nem optimális
Útnyilvántartás Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások (vezetői is) Igen (tételes elszámolás esetén) Részletes útnyilvántartás vezetése Pontos elszámolás, magasabb költségek elszámolhatók, ÁFA visszaigénylés lehetősége (lízing esetén) Adminisztrációigényes, de digitális programokkal egyszerűsíthető
Kiküldetési rendelvény Társas vállalkozások ügyvezetői (saját autó hivatali célra) Nincs Kiküldetési rendelvény kiállítása (tartalmi és formai követelményekkel) Adómentes költségtérítés, nincs cégautóadó Az utazásnak hivatali, üzleti célnak kell minősülnie, korlátozott keretek (normaköltség)

V. Személygépkocsi értékesítésének ÁFA szabályai

Az alanyi adómentes vállalkozásoknak is a következők alapján kell eljárniuk. A személygépkocsi belföldi értékesítésére vonatkozó adózási szabályok eltérőek lehetnek attól függően, hogy a beszerzéskor levonható volt-e az ÁFA, vagy sem.

Az ÁFA mentesség feltételei

Az értékesítésnél a különbözet szerinti adózás szabályai nem alkalmazhatóak, mivel a beszerzés nem továbbértékesítési célból valósult meg. Ha a vállalkozás a személygépkocsit saját használatra vásárolja meg, akkor az ahhoz kapcsolódóan felmerült áfát nem vonhatja le. Ennek következtében a személygépkocsi belföldi értékesítése áfamentes. Ezt a szabályt az Áfa tv. 87. § b) pontja tartalmazza.

Például a vállalkozás a személygépkocsit autókereskedőtől vásárolta, amely a vételár után áfát számított fel. Ha a vállalkozás a személygépkocsit saját használatra vásárolja meg, akkor az ahhoz kapcsolódóan felmerült áfát nem vonhatja le. Ennek következtében a személygépkocsi belföldi értékesítése áfamentes.

Például a vállalkozás a személygépkocsit egy magánszemélytől vásárolta. A magánszemély eseti jelleggel értékesíti az ingóságát, így áfát nem számíthat fel. Amennyiben annak beszerzéséhez áfa kapcsolódott volna, akkor azt a beszerzési cél miatt (saját célú használat) nem lehetne levonni. Ezáltal a személygépkocsi belföldi értékesítése áfamentes. Tehát a vevő felé áfát nem kell felszámítani.

Az előzőek alapján, ha a vállalkozás a személygépkocsit saját célú használatra szerzi be, akkor annak belföldi értékesítése mindenképpen áfamentességet élvez. Vagy az Áfa tv. 87. § b) pontja, vagy a 87. § c) pontja alapján. Ennek módját az Áfa tv. tételesen nem írja elő. Ezt meg lehet tenni úgy, hogy a számlán a vonatkozó jogszabályi rendelkezést tüntetik fel. Azaz azon az Áfa tv. 87. § b) pontjára, illetve a 87. § c) pontjára hivatkoznak (például megjegyzésként felvezetik a számlára a következő szöveget: „Az értékesítés az Áfa tv. 87. § b) pontja alapján áfamentes”). Az is megfelelő, ha a számlán az adómentesség jogcímét szerepeltetik. Az Áfa tv. 87. §-a az áfa alóli mentességet a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel biztosítja. A számlán az áfamentesség indokát erre való utalással is lehet jelölni.

VI. Fogalommeghatározások és gyakori hibák

A gépjárművekkel kapcsolatos szabályozásban gyakran előfordul, hogy az egyes jogszabályok eltérő definíciókat használnak, ami félreértésekhez és hibákhoz vezethet.

A személygépkocsi fogalma az ÁFA tv. szerint

A személygépkocsi fogalmát az Áfa tv. értelmező rendelkezés keretében nem szabályozza. Az általános forgalmi adó tekintetében terméket (birtokba vehető dolgot) a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása alapján kell meghatározni. A személygépkocsit terméknek kell tekinteni. Az a jármű személygépkocsi, amelyet a Kereskedelmi Vámtarifa besorolás alapján a személygépkocsik közé sorolható. A Kereskedelmi Vámtarifa 2018. január 1. napján hatályos besorolást kell tekintetbe venni. A Kereskedelmi Vámtarifa ezen időpontban érvényes besorolása alapján személygépkocsi az a jármű, amely a Kereskedelmi Vámtarifa 8703 besorolása alá tartozik. A besorolás szempontjából más körülmények nem relevánsak.

A gépjármű adójogi besorolásának eltérő fogalomhasználata miatt előfordulhat, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján személygépjárműnek minősül, a másik törvény alapján pedig nem. Az Áfa tv., az Szja tv. és a Gjt. eltérő fogalmakat alkalmaz, ezért a vállalkozásnak minden esetben a használat célját és a jármű műszaki jellemzőit is vizsgálnia kell. A besorolási kategóriák eltérő jogi megfogalmazása dominóhatást indít el: indokolatlanul levont áfa, elmaradt cégautóadó, hibás költségelszámolás, és végül adóbírság.

Az EU-n belüli gépjárműbeszerzés áfakezelésének alapja az „új közlekedési eszköz” fogalma. Újnak minősül a jármű, ha hat hónapnál nem régebbi, vagy 6000 km-nél kevesebbet futott; elegendő, ha a két feltétel közül bármelyik teljesül. Új jármű közösségi beszerzése esetén a vevő Magyarországon állapítja meg és vallja be az adót.

A céges személygépkocsi magáncélú használata adóköteles juttatásnak minősül, amely a magánszemélynél jövedelmet keletkeztet. Az üzemanyagköltség magáncélú használat esetén nem számolható el.

Az Szt. 47. (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtás. Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot nem kell ide érteni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén.

tags: #szemelygepkocsi #teljesitmeny #elszamololap #leírás