Személygépkocsik és Tárgyi Eszközök: Átfogó Útmutató Vállalkozásoknak
Egy vállalat életében számtalan különféle beszerzés és értékesítés történik, legyen szó szolgáltatásról, termékről vagy eszközről. Ezeket a beszerzéseket a vállalat könyveiben mind különféleképp kell kezelni, úgy, hogy folyamatosan megfeleljenek a jogszabályoknak és kövessék az aktuális változásokat. A tárgyi eszközök beszerzéséhez és értékesítéséhez kapcsolódó elszámolások a számvitel és az adózás egyik legösszetettebb területét jelentik. A helyes gyakorlat megköveteli a számviteli törvény, az Áfa tv., valamint a Tao és a KIVA szabályainak együttes figyelembevételét. A tárgyi eszközök beszerzése és értékesítése számos adózási és számviteli kérdést vet fel.
A Tárgyi Eszközök Fogalma és Osztályozása
Tárgyi eszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás tevékenységét szolgálják, és több mint egy éven keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak. A tárgyi eszköz fogalmát a számviteli törvény és az Áfa törvény eltérően határozza meg. A számviteli törvény szerint tárgyi eszköznek minősül minden olyan rendeltetésszerűen használatba vett eszköz, amely tartósan, legalább egy éven túl szolgálja a vállalkozás tevékenységét, ideértve az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket és járműveket. Az Áfa törvény ezzel szemben az adólevonási és adókötelezettségi szabályokhoz igazodva szűkebb és speciális fogalmat alkalmaz, például az ingatlanokra vonatkozó eltérő mentességi szabályokkal vagy a személygépkocsik áfa-levonhatóságát korlátozó rendelkezésekkel.
A beszerzéskor elsődleges feladat annak eldöntése, hogy az eszköz melyik mérlegtételbe kerüljön: tárgyi eszközként (befektetett eszköz), készletként vagy akár közvetlen költségként. Az eszköz minősítésekor azonban figyelemmel kell lenni a használati célra, várható hasznos élettartamra, és arra, hogy az eszköz bekapcsolódik-e közvetlenül a vállalkozás fő tevékenységébe.
A Tárgyi Eszközök Főbb Típusai és Funkciójuk
A tárgyi eszközök különböző kategóriákba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szerepet töltenek be a vállalkozás működésében. Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb típusokat és jellemzőiket:
| Tárgyi Eszköz Kategória | Jellemző | Példa |
|---|---|---|
| Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok | A földdel tartós kapcsolatban létesített anyagi eszközök. | Épületek, telkek, építmények |
| Műszaki berendezések, gépek, járművek | Közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet. | Személygépkocsi taxis vállalkozásnál; számítógép könyvelő irodában |
| Egyéb berendezések, felszerelések, járművek | Közvetetten szolgálják a vállalkozási tevékenységet. | Személygépkocsi könyvelőirodában; háttér adminisztrációt végző számítóg taxis vállalkozásnál |
A Tárgyi Eszközök Beszerzése és Elszámolása
A számvitelben van egy kötelező sorrend: bármilyen tárgyi eszközt szerzünk be, azt először mindenképpen beruházásként kell kimutatnunk. A beruházás a még „használatba nem vettséget” jelenti. A tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos valamennyi költséget itt gyűjtögetünk, majd a használatbavételkor egy lépésben az összes felmerült költséget átvezetjük a megfelelő tárgyi eszközök közé. Ez akkor is így van, ha a vásárlás pillanatában használatba vesszük az eszközt (pl. autóvásárlásnál azonnal beleülünk és elvezetjük a cég telephelyére, majd csak ezután könyveljük le). Általános szabály, hogy a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékét a rendeltetésszerű használatbavételkor kell a megfelelő tárgyi eszköz főkönyvi számlára átvezetni.
Értékcsökkenés (Amortizáció) és a Kis Értékű Eszközök
Ilyenkor az egyéb beszerzésekkel ellentétben nem közvetlenül költségként kerülnek be a könyvekbe, hanem beruházásként. A számviteli törvény úgy határozza meg, hogy a tárgyi eszközök hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az adott eszköz tehát költségként ezekre az évekre elosztva, ilyen arányban fog bekerülni a könyvekbe. Fontos kiemelni, hogy különbséget kell tenni a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés között.
A társasági adó számítása során, az arra vonatkozó törvényben szereplő leírási kulcsokat kell használni az értékcsökkenés kiszámításához, amellyel az adóalapunkat csökkenthetjük, ezzel egyidőben azt a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel pedig meg kell növelnünk. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés elszámolása alapvetően a Tao alapját képezi, ugyanakkor a Tao. törvény meghatározott leírási kulcsokat alkalmaz, amelyek gyakran eltérnek a számviteli nyilvántartásban használt kulcsoktól. Az eltérés miatt adóalap-módosításra van szükség. Amennyiben a vállalat halasztott adó kimutatását választotta, a számviteli és a társasági adótörvény eltéréséből adódó értékcsökkenési különbözet hatással lesz a halasztott adója összegére is.
Kis Értékű Tárgyi Eszközök Speciális Szabályai
Ez alól kivételt képeznek a kis értékű, 200 000 forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök, amelyek a használatbavételkor egy összegben elszámolhatóak. A számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó döntése alapján az egyedi bekerülési érték alapján kis értékű eszköznek minősíthető tárgyi eszköz (200 000 Ft alatti) esetében az eszköz használatba vételkor egy összegben elszámolható értékcsökkenési leírásként. Ez nem azt jelenti, hogy a kis értékű tárgyi eszköz bekerülési értékét a beszerzéskor azonnal terv szerinti értékcsökkenési leírásként el lehet számolni. A beruházási számlán kimutatott kis értékű tárgyi eszközt is - dokumentáltan - rendeltetésszerűen használatba kell venni, és csak akkor lehet egy összegben a bekerülési értéket terv szerinti értékcsökkenési leírásként kimutatni. Kis értékű tárgyi eszközök esetében nem tekinthető törvényellenesnek az a gyakorlat, mely szerint a rendeltetésszerű használatbavételkor azok bruttó értékét nem vezetik át a megfelelő tárgyi eszköz főkönyvi számlára, hanem - a vállalkozó döntésének megfelelően - azonnal elszámolják terv szerinti értékcsökkenési leírásként. Más és más jellemzőkkel bír elsősorban számviteli értelemben egy kis értékű, illetve nagy értékű tárgyi eszköz.
Áfa (Adó a Hozzáadott Értékre) Szempontok, Különösen Személygépkocsik Esetében
A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó áfa főszabály szerint levonható, ha az eszköz igazoltan a vállalkozás adóköteles gazdasági tevékenységét szolgálja. Korlátozás vonatkozik többek között a személygépkocsikra, egyes ingatlanokra és reprezentációs célú eszközökre. A számla ellenőrzésekor nemcsak a kötelező adattartalomra kell figyelni, hanem arra is, hogy az eszköz pontosan beazonosítható legyen (megnevezés, műszaki azonosító), valamint a teljesítési időpont igazodjon a használatba vételhez. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert az áfa levonhatósága legkorábban a rendeltetésszerű használatba vétel hónapjától gyakorolható. Ha a vállalkozás magánszemélytől vásárolt személygépkocsit, majd likviditási okból visszlízing konstrukcióban értékesíti és visszalízingeli, az első értékesítés áfamentes, míg a visszlízingelt ügylet áfás.
Leltározás és Eszköznyilvántartás
A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Amennyiben a vállalat tárgyi eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, az adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni és meghatározott időközönként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel alátámasztani. Az év végi leltározás segítségeként kinyomtatható a leltárív mind a kis értékű, mind a nagy értékű tárgyi eszközök tekintetében. A lista a tárgyi eszközök fizikai elhelyezkedése, nyilvántartási helye szerinti csoportosításban is megtekinthető. E nyomtatvány segítségével összevethetők a nyilvántartásban szereplő, illetve a ténylegesen meglévő tárgyi eszközök.
Forgalomból való kivonás Magyarországon
Tárgyi Eszközök Kivezetése és Értékesítése
A tárgyi eszközök, akár, ha már teljes mértékben el is számoltuk rájuk az értékcsökkenést és értékük nulla, nem tűnnek el a vállalat könyveiből, egészen addig, amíg kivezetésre nem kerülnek. Ilyen eset lehet, ha az adott eszközök rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, hiányoznak, selejtezve, vagy értékesítve lettek. Abban az esetben, ha értékesítjük az eszközt, számviteli szempontból meg kell vizsgálni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét. Egyéb bevételként kell kimutatni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. Ezzel szemben egyéb ráfordítások közt kell szerepeltetni a különbözetet, ha a könyv szerinti érték a magasabb. Amennyiben egy tárgyi eszköz értékesítési céllal kerül a vállalkozás nyilvántartásába, azt a mérlegben át kell sorolni a forgóeszközök közé.
Értékhelyesbítés: A Reális Vagyoni Helyzet Bemutatása
Amennyiben egy tárgyi eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb mint a könyv szerinti értéke, a pozitív különbözet értékhelyesbítésként mutatható ki (vagyis nem kötelező, számviteli politikai döntést igényel). Gondolj bele: számvitelesként az a feladatunk, hogy a vállalkozás valós vagyoni helyzetét mutassuk be. Ha egy cég vásárolt egy ingatlant 20 évvel ezelőtt 100 000 000 Ft-ért, azóta elszámolt 60 000 000 Ft értékcsökkenést, akkor a könyv szerinti értéke jelen pillanatban 40 000 000 Ft. Igen ám, de az elmúlt 20 évben sokszorosára nőttek az ingatlanárak. Vagyis az akkor 100 000 000 Ft-ért vásárolt ingatlan most mondjuk 600 000 000 Ft-ot ér. Nálunk meg 40 000 000 Ft-os értéken van nyilvántartva.
Gyakori Hibák és Szoftveres Támogatás a Tárgyi Eszközök Kezelésében
A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó elszámolások során tipikus hiba a téves számviteli besorolás, amikor egy beruházást készletként, vagy épp fordítva, készletet tárgyi eszközként tartanak nyilván. Mivel a tárgyi eszközök sok esetben hosszú évekig kísérik egy cég működését, érdemes már az elejétől kezdve odafigyelni rá, hogy számvitelileg helyesen legyenek kezelve és nyilvántartva. Ahhoz képest, hogy a teljes számvitelhez képest milyen jelentőséggel bírnak a tárgyi eszközök értékváltozásai, ennek a területnek a nyilvántartása és vezetése aránytalanul sok munkát jelenthet a könyvelők számára. Leggyakrabban használatos lehetőség, mely a tárgyi eszközök azon csoportjára automatikus terv szerinti értékcsökkenési leírást számít, melyek értékcsökkenése ugyanazon időpontra vonatkoznak. A leggyakrabban használatos csoportos terv szerinti értékcsökkenési leírás mellett számos értékváltozást kezel a Tárgyi Eszköz modul. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a modul a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés mellett a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenéseket is vezeti, melyek tételesen és összesítetten is nyomtatványok formájában megjeleníthetők. A Kiegészítő mellékletben kötelezően szerepeltetendő a tárgyi eszközök tárgyévet érintő értékváltozásai meghatározott részletezésben. Az eszköz a számviteli törvény szerinti részletezésnek megfelelően összesítő kimutatást állít elő a tárgyi eszközök értékváltozásáról. A tárgyi eszközök élete során fellelhető tranzakciók alapján tetszőleges összetettségű listák állíthatók össze a felhasználó egyéni igényei alapján, melyeket később is bármilyen időpontban bármilyen időszakra kiírathat.
Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?
tags: #szemelygepkocsi #targyi #eszkoz #tudnivalók