Személygépkocsi Külföldi Használatának Szabályai Magyarországon
A legtöbb Magyarországra visszaköltöző honfitársunk egyszerűen beül az autóba, berámolja az egész életét a csomagtartóba, és hazagurul vele. Ez nem mindig okoz bonyodalmakat, függően attól, hogy melyik országból költözik haza valaki.
Sok tévhit kering a külföldi autók magyarországi honosításával kapcsolatban, talán a legelterjedtebb az, hogy érvényes külföldi műszaki vizsgával egy jármű „automatikusan” honosítható.
A Külföldi Autók Forgalomba Helyezésének Lépései
Külföldről behozott autóra kizárólag hatósági megvizsgálást követően kerülhet magyar rendszám.
- Magyarország EU tagsága előtti idők öröksége, hogy a külföldi autók forgalomba helyezési eljárásnak a mai napig mindig megkerülhetetlen szereplője a vámhatóság. Vámhatósági eljárásban kizárólag olyan személy vehet részt ügyfélként, akinek van úgynevezett VPID száma. A VPID szám az adószámhoz hasonlóan egy életre szól, tehát aki egyszer már hozott be autót az országba a saját nevére, annak már egészen biztosan van VPID száma.
- A külföldi autók és egyéb járművek magyarországi forgalomba helyezéséhez kötelező közlekedéshatósági vizsgálatnak több típusa létezik, ezekre összefoglaló néven évtizedek óta KPM vizsgaként szokás hivatkozni. Szoktak még NKH vizsgaként is hivatkozni a külföldi járművek hazai hatósági megvizsgálására, ez az elnevezés a Nemzeti Közlekedési Hatóság rövidítéséből (NKH) származik.
- A sikeres KPM vizsga és eredetiségvizsgálat után megnyílik az út a regisztrációs adó eljárás lefolytatásához.
- A forgalomba helyezési kérelem benyújtása a jogszabályban előírt dokumentumok beadásával történik meg. A forgalomba helyezési kérelem rögzítésével egyidőben az ügyintéző kiveti a vagyonszerzési illetéket (korábbi nevén: átírási illeték).
- A magyar rendszám feltétele a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) és az ezzel járó biztosítási fedezet.
Sajnos a jogszabály ebben a tekintetben nem tesz különbséget az alapján, hogy mi az autó előélete. Az eredetiségvizsgálatot egyedül azok ússzák meg, akik diplomata státusszal rendelkeznek Magyarországon a Külügyminisztérium jegyzéke alapján, tehát úgynevezett CD rendszámra jogosultak.
Céges Autó Külföldi Használata
Cikkünkben átfogóan bemutatjuk, mikor, hol és hogyan használható szabályosan a céges autó egy másik uniós országban. Ez azt jelenti, hogy ha például egy magyar székhelyű vállalkozás vásárol egy járművet, azt Magyarországon kell forgalomba helyezni - akkor is, ha az autóval rendszeresen külföldre utaznak.
Egyes országok engedélyezik a külföldi rendszámú céges autó fél évnél hosszabb használatát is, de ehhez mentességet kell kérni a helyi gépjármű-nyilvántartó hatóságtól. Ebben az esetben is persze bizonyítani kell, hogy az utazás munkavégzési céllal történik, máskülönben regisztráltatni kell az autót az adott országban. Amennyiben ez nem történik meg, a vállalkozás importvám fizetésére kötelezhető, ami egy komolyabb (és igazából könnyen elkerülhető) költséget jelent.
A jármű elsődleges rendeltetése természetesen továbbra is az üzleti célú közlekedés, de időnkénti magánhasználat - például hazautazás, bevásárlás - engedélyezhető, amennyiben ezt a szerződés tartalmazza.
Utazás előtt tehát mindig érdemes tájékozódni az aktuális előírásokról és helyi rendeletekről az adott ország gépjármű-nyilvántartó hatóságánál. Lízing- és flottaszerződés felülvizsgálata: szerepel-e benne a külföldi használat lehetősége, illetve van-e bármilyen korlátozás időtartamra, országra vagy tevékenységre vonatkozóan.
Operatív lízing (tartós bérlet) szolgáltatásunkkal levesszük az Ön válláról a terhet, hogy már tényleg csak a cégautó használatával kelljen foglalkoznia!
Forgalomból való kivonás Magyarországon
Cégautót vásárol? Íme, amit először tudnia kell
Fontos Tudnivalók és Jogszabályi Háttér
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. §-a szabályozza a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket.
Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni.
A külföldön végzett rendszeres tevékenység igazolására az üzembentartó által cégszerűen kiállított magánokirat alkalmas. A rendszeres tevékenység alatt nem egy vagy két alkalmat kell érteni, hanem valamilyen gyakoriságot, gyakori tevékenység végzését feltételezi.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (1) bekezdése alapján elfogadják.
A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl. személyi igazolvány) alkalmas.
Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?
A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük.
A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, bérelt tehergépjármű használatára az adott naptári évben legfeljebb két egymást követő hónapon keresztül, az 1071/2009/EK rendelettel és az 1072/2009/EK rendelettel összhangban kerülhet sor.
Gyakori Kérdések és Válaszok
Mire figyeljek külföldi autóvásárlásnál?
Az első és legfontosabb feladatunk külföldi autóvásárlásnál az, hogy kinézzük a megfelelő járművet, és alaposan utánajárjunk bizonyos dolgoknak. Mivel többnyire az interneten fogunk keresgélni, ezért elsősorban nagyon fontos megjegyezni azt, hogy a gépjármű akármilyen szép is a képeken, az nem biztos, hogy vissza fogja adni a valóságban ugyanezt, ezért erre mindig érdemes számítani.
Hogyan hozhatom haza a megvásárolt autót?
Erre több mód is rendelkezésünkre áll, de a többség „saját talpán” szereti hazahozni megvásárolt gépjárművét. Természetesen emellett hazahozhatjuk kamionon, hajóval vagy akár trélerrel is: ezek a megoldások valamivel drágábbak, mégis egy kicsivel kényelmesebb módszerek.
Kell-e vámot fizetnem?
Ha Európán belül szeretnénk autót vásárolni, akkor jó hír, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta nem kell vámot fizetnünk az uniós országokban, illetve az EGT (Európai Gazdasági Térség) országaiban vásárolt autókra, ami az uniós országokon felül érinti Izlandot, Liechtensteint, valamint Norvégiát. Ezen kívül Svájcból és Törökországból is 0%-os vámtétellel vásárolhatunk autót.
Milyen környezetvédelmi besorolású autót hozhatok be?
Másik fontos szabály a környezetvédelmi rendelet, aminek értelmében EURO1-es kategóriájú autót nem lehet behozni külföldről. EURO-2-es autó behozatala már engedélyezett, de ha tehetjük, akkor ennél is jobb besorolású autót nézzünk.
A Honosítás Részletes Fázisai 5 Lépésben
Az elmúlt hónapokban és hetekben sok változás történt a honosítási folyamatban, ezért különösen fontos naprakésznek lenni. Lássuk tehát a magyarországi forgalomba helyezés részletes fázisait 5 lépésben.
- Előkészületek és dokumentáció: Autó forgalomba helyezés fontos eleme a COC okmány. Hogy mi az a COC? Ezért, ha német, holland, osztrák vagy bármilyen más autó import jár a fejünkben, ne elégedjünk meg azzal, hogy a gépkocsit ott abban az adott országban már forgalomba helyezték. Sajnos az autó forgalomba helyezése Magyarországon akkor sem lesz egyszerűbb, ha a lámpákat vagy egyéb alkatrészeket átalakították.
- Időpontfoglalás az NKH-nál: Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő az elektronikusan beküldött dokumentum, az időpontot indoklás és figyelmeztetés nélkül törölni fogják.
- Műszaki vizsgálat az NKH-nál: Ha sikeres volt a látogatás a NKH-nál, akkor kapsz egy „jármű műszaki adatlap”-ot. Ha nem szeretnéd, hogy sikertelen legyen az autó forgalomba helyezése, akkor lehetőség szerint már előtte nézesd át szakszervizben.
- Regisztrációs adó megállapítása és befizetése: A vizsgálat során megállapítják, hogy az autó alvázszáma manipulálva volt-e, és hogy megegyezik-e a forgalmi engedélyben szereplő azonosítókkal. Nem mindig szerepel a német forgalmi engedélyekben a gépkocsi környezetvédelmi besorolása. Ha valakinek elfelejtett köztartozása van, akkor a regisztrációs adó kiszabásánál ez ki fog derülni. A NAV-nak 30 napja áll rendelkezésre a regisztrációs adó kiszabására. Ezért, ha nem kapod meg másnapra a határozatot, nem érdemes bosszankodni, de általában mindig hamarabb megvan, mint a 30 nap. Nem fizethetsz készpénzzel vagy kártyával a NAV-nál. Céges autó magyarországi forgalomba helyezése kapcsán csak utalással, magánszemélyként csak bizonyos pénzintézeteknél. Ha megtörtént a befizetés, csak akkor mehet vissza a határozatért, tehát ez lesz a második NAV-os kör.
- Forgalomba helyezés: Ha a kezünkben vannak a fenti dokumentumok, akkor irány az okmányiroda!
Vagyonszerzési Illeték
Létezik több vagyonszerzési illeték kalkulátor, amelyekkel kiszámolhatjuk a költségeket (köznyelvi nevén átiratási illeték). Igaz, véleményem szerint ezek meglehetősen pontatlanok. Például tisztán elektromos autóknál sok esetben hat számjegyű illetéket kalkulálnak, ami teljesen téves. Ezért kérlek, kezeld fenntartásokkal.
Lehet, hogy közhely, de mindig tervezz előre. Ha úgy gondolod, hogy az autóbehozatal Németországból felesleges fáradságot és időráfordítást igényel, keress minket, örömmel segítünk a teljes körű ügyintézésben.
tags: #személygépkocsi #külföldi #használata #szabályai