Gyalogos-átkelőhelyek és a biztonságos közlekedés szabályai: Távolágtartás és elsőbbség

A gyalogosok biztonsága a közúti közlekedésben kiemelten fontos, hiszen ők a leginkább sérülékeny résztvevők. Országszerte tartanak baleset-megelőzési akciókat a gyalogosok biztonságának erősítéséért, mint például a „Zebra” terv. Ezen kezdeményezések célja, hogy felhívják a figyelmet a szabályok betartásának fontosságára mind a járművezetők, mind a gyalogosok részéről.

A Gyalogos-átkelőhely fogalma és fejlődése

A kijelölt gyalogos-átkelőhely - a köznyelvben zebra - „az úton a gyalogosok áthaladására szolgáló, útburkolati jellel jelölt terület, ahol a KRESZ 21. § (7) bekezdés értelmében a gyalogosoknak elsőbbsége van a járművekkel szemben.” Napjainkban a gyalogos-átkelőhelyek a gyalogosok közúton történő átkelésének szimbolikus, egyben legbiztonságosabb helyszínei.

Történelmileg már az ókorban is voltak törekvések a gyalogosok úttesten való áthaladására szolgáló területek kijelölésére. Például Pompei-ben találtak olyan lecsiszolt kőtömböket az úttesten, amelyek lépéstávolságra helyezkedtek el, megkönnyítve a gyalogosok átkelését, és óvva lábuk tisztaságát. Ezeken az átkelőhelyeken azonban még nem élveztek elsőbbséget a gyalogosok, mindenkinek magára kellett vigyáznia. A járdák megjelenése Londonban és Párizsban a 17-18. században, majd a gépkocsik elterjedése a 19. század végén adott hatalmas lökést a közlekedési infrastruktúra fejlődésének. A modern gyalogos-átkelőhelyek kialakulásához vezető út a 20. század 30-as éveiben kezdődött, amikor az első komplex közúti közlekedési kódexek, mint a magyarországi KRESZ is, megjelentek.

A gyalogos-átkelőhely fogalmát először az 1949. szeptember 19-én kiadott, Genfben aláírt Közúti Közlekedési Egyezmény vezette be. A napjainkban hatályos előírások alapját az 1968. november 08-án Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény jelenti, amelyet hazánkban az 1980. évi 3. törvényerejű rendelet hirdetett ki. A Bécsi Egyezményben a gyalogosok védelme összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet kapott a korábbi normákhoz képest.

A KRESZ előírásai a járművezetők és gyalogosok számára

A járművezetők kötelezettségei

A KRESZ egyértelműen előírja, hogy kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművezetőknek elsőbbséget kell adniuk a gyalogosoknak. Ezen túlmenően:

Zárt végű lízing előnyei

• Az útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - akkor is, ha nincs kijelölt gyalogos-átkelőhely - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten megy át, amelyre a jármű bekanyarodik.
• A jármű vezetőjének azt a helyet, ahol a gyalogosoknak elsőbbsége van, csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni.
• A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
• A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és csak akkor szabad továbbmenni, ha ezzel nem sértik meg a gyalogosok elsőbbségi jogát.

A gyalogosok kötelezettségei

Fontos, hogy a gyalogosoknak is figyelniük kell a közlekedésben. Bár nem kell KRESZ vizsgát tenniük, a szabályok nem ismerete nem mentesíti őket a felelősség alól. A gyalogosoknak tilos váratlanul lelépni az úttestre, és kötelesek a legrövidebb úton átmenni. Nem tehetnek olyat, amellyel zavarják, vagy megtévesztik a járművezetőket. Olyan helyen, ahol a járművekkel szemben nincs elsőbbségük, mielőtt az úttestre lépnek, kötelesek meggyőződni arról, hogy nem fogják zavarni a járműforgalmat.

A gyalogosoknak elsősorban a járdán van a helyük. Amennyiben járda, útpadka, leállósáv vagy kerékpárút sem áll rendelkezésre, vagy alkalmatlan a gyalogosközlekedésre, az úttesten is közlekedhetnek. Lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben kell haladniuk, hogy lássák a szemből érkező autó mozgását.

Hol élvez elsőbbséget a gyalogos?

• Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen: A gyalogos-átkelőhelyen a gyalogos elsőbbséget élvez (még a villamossal szemben is), kivéve a megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben.
• Útkereszteződéseknél kanyarodó autóval szemben: Az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van azokkal a járművekkel szemben, akik arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad, akkor is, ha nincs kijelölt gyalogos-átkelőhely.
• Várakozóhelyről elinduló járművel szemben: Ha telephelyről, garázsból, úttestnek nem minősülő területről kíván elindulni egy jármű, a vezetőnek elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járműveknek és a gyalogosoknak is.

A gyalogos-átkelőhelyek kialakításának követelményei és a 50 méteres láthatósági szabály

A gyalogos-átkelőhelyek kialakításával kapcsolatos követelményeket a 20/1984 (XII.21.) KM rendelet és annak melléklete, a Forgalomszabályozási műszaki szabályzat (FMSZ) tartalmazza. Eszerint:

• A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet útburkolati jel mellett közúti jelzőtáblával is jelezni szükséges.
• „Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők - napszaktól függetlenül - legalább 50 méter távolságból felismerhetik.” Ez a szabály alapvető a járművezetők számára az időben történő észlelés és reagálás biztosításához.
• Gyalogos-átkelőhelyet kizárólag szilárd burkolatú úton lehet kijelölni, és az ide vezető járdáknak is szilárd burkolatúnak kell lenniük.
• A szegélyeket a gyalogos-átkelőhely vonalában 2 cm-re, a kerékpáros átkelőhely vonalában 0 cm-re kell süllyeszteni.
• A szigeteknek legalább 2,00 m szélesnek kell lenniük a gyalogosok által használt felület mentén, eltolt gyalogos-átkelőhely esetén pedig minimum 3,00 m szélesnek.
• Az akadálymentesítés magában foglalja a szegélyek megfelelő mértékű süllyesztését, taktilis elemek, akusztikus jelzők, valamint tapintható térképek meglétét.

Gyakori probléma lehet az útburkolati jel hiánya vagy elkopottsága, ami miatt a gyalogosok számára nem egyértelmű a zebra létezése. Emellett a jelzőtábla elhelyezése is kritikus; a szabvány szerint maximum 2 méterre lehet az átkelőtől, de vannak esetek, amikor ennél jóval távolabb helyezkedik el, rontva az észlelhetőséget.

Baleseti statisztikák és a kockázati tényezők

A személyi sérüléses közúti baleseti adatok azt mutatják, hogy a gyalogosbalesetek aránya az összes balesethez képest jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2008-ban 19 174 közúti baleset történt, ebből 3 267 esetben történt gyalogos elütése, ami az esetek 17,0%-át jelenti.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

A balesetek okai sokrétűek. Békés megyében például tavaly átlagosan minden hónapra jutott egy gyalogos-átkelőhelyen történt baleset, melyek közül három súlyos sérüléssel végződött. A felvétel megmutatja, hogy pillanatnyi figyelmetlenségnek is súlyos, vagy akár végzetes következménye lehet.

Viselkedési sajátosságok és baleseti kockázat

• A gyalogosok nemük, életkoruk, közlekedési magatartásuk, mozgásképességük és számos egyéb tulajdonságuk miatt eltérően viselkednek.
• Sok esetben a fiatalok bátrabban - akár tilos jelzésen - kelnek át, és a modern technikai eszközeik (pl. mobiltelefon) használata során elmulasztják meggyőződni a biztonságos átkelés feltételeiről.
• Egy 2006-os ausztráliai tanulmány kimutatta, hogy a mobiltelefonon beszélő nők lassabban haladtak át a gyalogátkelőhelyeken, és kevésbé figyeltek a forgalomra. A férfiak jelzőlámpa nélküli átkelőhelyeken haladtak át lassabban mobiltelefonálás közben.
• A szabálytalan átkelések magukban hordozzák a konfliktushelyzeteket, melyek következtében balesetek következhetnek be. Egy felmérés szerint a válaszadók 46%-a gyakran, 37%-a csak sietés esetén kel át tilos jelzésen, miközben 99%-ukat még soha nem büntették meg emiatt.

Gyalogos-átkelőhelyek vizsgálata és forgalomtechnikai szempontok

A diplomamunka a jelzőlámpás szabályozású kijelölt gyalogos-átkelőhelyekkel foglalkozik, azok forgalomtechnikai kialakítását, jelzésrendszerét és közlekedési gyakorlatát vizsgálva. A kutatás 6 csoportba sorolta és 12 budapesti helyszínen elemezte az átkelőhelyeket videófelvételek kiértékelésével. A helyszínek kialakítása, jelenlegi állapota befolyásolhatja a viselkedést mind a gyalogos, mind a járművezető szempontjából.

A vizsgált gyalogos-átkelőhelyek forgalmi jellemzői:

A mérések során a gyalogosok a felvétel készítéséről nem szereztek tudomást, hogy természetes mozgásukat ne befolyásolja a kamera jelenléte. Az elemzés rávilágított, hogy a jelzések egyértelműsége, láthatósága és észlelhetősége kritikus. Egy nem megfelelően elhelyezett jelzőlámpa azt a hatást keltheti, mintha nem is lenne szabályozva az átkelés.

A konfliktusvizsgálatok is fontos képet adnak a forgalombiztonságról. A szabálytalan átkelések aránya jelentős eltéréseket mutat, és a gyalogosok a 40 jármű/perc (2400 J/ó) forgalom alatt keresztezik nagyobb arányban szabálytalanul az átkelőket. A jelzéseket a gyalogosok többnyire jól értelmezik, de a nyomógomb használata sok esetben elmarad. A nem megfelelő beláthatóság, a gyalogos-jármű keresztezés szöge befolyásolhatja a konfliktus kimenetelét.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

Modern technológiai megoldások a gyalogosbiztonságért

Az elmúlt évtizedekben a digitális technológiák dinamikus fejlődésének köszönhetően új, intelligens megoldások jelentek meg a gyalogos-átkelőhelyek biztonságának növelésére. Ezek a rendszerek a közlekedők tudatosságának növelését, a várható forgalmi helyzetről való értesítését és a balesetek, különösen a gyalogos gázolások számának visszaszorítását célozzák.

Okos zebrák (Smart Pedestrian Crossing - SPC)

Az "okos zebrák" a többfunkciós C-ITS rendszerekhez sorolhatók, melyek kamerákkal és egyéb érzékelőkkel monitorozzák a közlekedőket. Mesterséges intelligencia-algoritmusokat alkalmaznak a veszélyhelyzetek előrejelzésére. Ha gyalogos kíván áthaladni, de jármű közeledik, a rendszer hang- és/vagy fényjelzéssel figyelmezteti a gyalogost, a járművezetőket pedig LED fényjelzésekkel. Helsinki Jätkäsaari városrészében 2019 óta tesztelnek ilyen rendszereket. Az SPC rendszerek figyelmeztető jelzést is küldhetnek a közeledő járművek műszerfalára, ha a technikai feltételek adottak.

LED világítású és világító zebrák

Az egyszerűbb megoldások közé tartoznak a kisebb méretű, egymástól meghatározott távolságra elhelyezett LED világítótestekkel kiegészített gyalogos-átkelőhelyek, melyek számos országban elterjedtek. Németországban 2007 óta alkalmazzák, ahol szenzorok érzékelik a gyalogos közeledését, és sárga fénnyel villogni kezdenek az útburkolatba integrált diódák.

Az ausztriai „Védőút kezdeményezés” keretében 2015-ben vizsgálták a zebrák biztonságosabbá tételét. Megállapították, hogy éjszaka a járművezetők megállási hajlandósága jelentősen alacsonyabb, ezért a jó megvilágítás kritikus. Ennek érdekében üveggyöngyfestékkel vonták be a zebrák felfestéseit, és kísérleteztek a zebrát közvetlenül, nagyobb fényerővel megvilágító lámpákkal is.

A "világító zebrák" koncepciója egy 10 éves kislánytól, Aurorától ered, aki sötétben nem érezte magát biztonságban a zebrán. A holland Lighted Zebra Crossing cég fejlesztette ki az első ilyen rendszert, ahol az út burkolatába integrált LED fényforrásokkal ellátott lightbox-ok teszik láthatóvá az átkelőhelyet. Londonban 2017-ben mutatták be a Starling Crossing prototípusát, ahol mozgásérzékelő kamerák aktiválják az úttestbe épített LED táblákat, és a gyalogosok részére zöld sáv jelenik meg a járdához eső széleken.

A magyarországi helyzet és kritikák

Hazánkban is léteznek technikai támogatású kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, jellemzően a debreceni Pearl Enterprises Kft. Solarway SafeCross rendszere, valamint a székesfehérvári székhelyű Visible Crossing Kft. SafeXOne rendszere terjedt el. Az ország első SafeCross zebráját 2016 őszén adták át Debrecenben.

A Solarway SafeCross lényege, hogy a gyalogos a járdán elhelyezett fotocellás oszlopok között áthaladva jelet küld az útburkolatba épített LED lámpáknak, amelyek fehér fénnyel villogni kezdenek. A SafeXOne napenergiával működik, és irányított, villogó narancssárga fényt bocsát ki, valamint sötétben lézerfénnyel világítja meg a gyalogosok lábát, cipőjét, jelezve mozgásuk irányát és sebességét.

Kritikák és aggályok

Egyes álláspontok megkérdőjelezik ezeknek az eszközöknek a hasznosságát, mondván, hogy azok mindössze a szubjektív biztonságérzetet növelik, az objektív biztonságot azonban nem. Kritika érte az útburkolatba integrált LED-ek kis méretét, ritka elhelyezését, valamint semlegesnek tartott fehér színét. Felvetődött az is, hogy a termékek beszerzési és telepítési költségeiből fizikai jellegű gyalogosvédelmi megoldásokat (pl. középszigeteket, szintben megemelt zebrákat, fekvőrendőröket) lehetne kialakítani.

Svájcban komoly szakmai bírálat érte az aktív működésű fényjelzőket, olyannyira, hogy 2016-ban elutasították szabványosításuk lehetőségét. A Svájci Közúti és Közlekedési Szakértők Szövetségének hivatalos álláspontja szerint az útburkolati világítás alapvetően csak a gyalogos-átkelőhelyeket teszi láthatóvá, az azon haladó gyalogosokat nem, ami a járművezetők figyelmét „rossz helyre irányítja”. Ezenfelül a rendszerek gyakran túl későn aktiválódnak, és meghibásodásuk lehetősége sem kizárható. Mindezekre tekintettel Svájcban az útburkolatba épített fényjelzőket a „mellőzött ötletek” közé sorolták.

tags: #szemelygepkocsi #gyalogos #atkelohely #tavolsag #szabályok

• Corolla E11 futómű bölcső beszerzése
• Válassza ki a megfelelő műanyag kukát
• Prémium marhahús Békéscsabán
• Mi a féktárcsa esztergálás?
• Klíma problémák Volvo S40-ben?