Személygépkocsi árokba hajtása: Okok, következmények és megelőzés

Az ország útjait járva naponta találkozunk olyan kisebb-nagyobb balesettel, amelynél hátulról ütköznek az elöl haladó gépkocsiba. A közlekedés fejlődésével és a közúti forgalom sűrűsödésével a közúti balesetek száma is növekedett, így - az ittas vezetés mellett - ma a közlekedési büntetőjog egyik leggyakrabban előforduló bűncselekményének tekinthető a közúti baleset okozása.

A közúti balesetek gyakori okai

A közúti balesetek hátterében számos tényező állhat, melyek a járművezetők figyelmetlenségétől az út- és időjárási viszonyokig terjednek. Mivel a jármű vezetője nem az út-és látási viszonyoknak megfelelően vezette az autót, ezért elvesztette uralmát a gépkocsi felett, és árokba hajtott. A havas, csúszós utakon, valamint a ködben a lassabb haladás mellett nagyon fontos a követési távolság növelése is.

A fáradtság befolyásolja a reakcióidőt, könnyebben kalandozik el a figyelmünk és nehezebben mérjük fel a veszélyhelyzeteket, így könnyebben előfordulhatnak balesetek. Aki úrvezetőként hosszú útra indul, iktasson be időnként egy-egy negyedórás pihenőt. A hirtelen jött felmelegedés és a változó időjárás hatására akár otthon vagyunk, akár az utakon, nehezebb megőrizni figyelmünket, ez pedig balesetekhez vezethet. Akár városi közlekedésben, akár autópályán használjuk többet az autónkat, néhány másodperc figyelmetlenség súlyos balesetet is okozhat. Ennek hátterében gyakran állnak a mobiltelefonok, amik nélkül már elképzelhetetlen lenne az életünk. Telefonálás mellett gyakran használjuk őket navigálásra is, így vezetés közben is könnyen elérhető helyen, jó esetben erre a célra kitalált tartóban tartjuk őket.

Az általános közlekedési szabályok a vezetés személyi feltételeire, a járművekre és a járművezetésre vonatkoznak. Ennek megszegése lehet például olyan, a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló betegségek - mint például epilepszia, látászavarok, reakcióképességet befolyásoló elváltozások - eltitkolása az orvos előtt, amelyek fennállása esetén a vezetésre alkalmasság nem lenne megállapítható és így a vezetési engedély sem lenne kiadható. A járművezetőnek nem csak az általános, hanem a vezetés pillanatában fennálló lelki állapota is megalapozhat közlekedési szabályszegést akkor, ha olyan állapotban vezet járművet, amelynek következtében nem képes a biztonságos járművezetésre. Ilyen lehet, ha olyan mértékben ideges vagy zavart, amely a veszélymentes vezetéshez szükséges koncentráció-képességét hátrányosan befolyásolja.

Ugyan a járművezetésre vonatkozó legáltalánosabb követelmény a kellő figyelem és körültekintés tanúsítása a vezetés során, a közúti balesetek leggyakoribb okai mégis a járművezetésre vonatkozó speciális szabályok megszegése. Ilyenek lehetnek a megengedett sebesség túllépése, az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, az irányváltoztatásra, irányjelzésre vonatkozó előírások be nem tartása, az előzésre, a bekanyarodásra és a követési távolságra vonatkozó rendelkezések megszegése. A szakértők szerint a frontális ütközések gyakran a figyelmetlenség, a gyorshajtás vagy a szabálytalan előzés következményei. Előfordult, hogy egy nagyívű kanyar előtt a sofőr elaludhatott, utána pedig már nem tudta visszanyerni az irányítást a jármű felett.

Zárt végű lízing előnyei

Speciális esetek: ittas vezetés és motoros balesetek

Fontos, hogy ha a baleset oka a járművezető alkoholfogyasztása, akkor nem közúti baleset okozása, hanem a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének súlyosabban büntetendő esete valósul meg.

A motoros balesetek esetében is hasonló okokról beszélhetünk. A szakemberek kezdetben abban látták a sok baleset legfőbb okát, hogy a téli kényszerpihenő után egyes motorosok nem számoltak azzal, hogy a rutinjuk megkophatott és úgy vágtak neki az első tavaszi útjuknak, mintha végig motorozták volna a telet egyetlen nap kihagyás nélkül. Egy másik gyakran felmerülő „tavaszi probléma”, hogy a szezon kezdete után el kell telnie még egy kis időnek, amíg az autósok megszokják a motorosokat. A volán mögött ülők szeme az övékével közel azonos vagy nagyobb méretű járművekre figyel, nehezebben észlelik a kisebbeket és lassabban is reagálnak azok jóval gyorsabb mozgására. A főbb baleseti okok a motorosok esetében sem különböznek az autósoknál tapasztaltaktól. A sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbségi, valamint az előzési és kanyarodási szabályok be nem tartása miatt történik a legtöbb baleset. Egy felmérés szerint a balesetek háromnegyedében a motorosok más járművel vagy járművekkel ütköznek - az esetek kétharmadában a motorosok hibájából.

A balesetek következményei

A közúti baleseteknek súlyos fizikai, jogi és anyagi következményei lehetnek. Az események súlyosságát jól mutatják a közelmúltbeli esetek is.

Példák árokba hajtásra és ütközésekre

• Lesodródott az útról, árokba hajtott és felborult egy személygépkocsi vasárnap délelőtt Valkó közelében. A gépkocsiban egyedül a sofőr utazott, aki önerejéből elhagyta az autót. A gödöllői hivatásos tűzoltók áramtalanították és átvizsgálták a járművet, majd biztosították a helyszínt.
• Árokba hajtott egy személygépkocsi vasárnap reggel Kőröstetétlen közelében. A gépkocsiban két felnőtt és két gyermek utazott, ketten a roncsba rekedtek. A ceglédi hivatásos tűzoltók kézi erővel az autóban rekedt két embert kiszabadították, az árokban lévő autót az úttestre visszavontatták, áramtalanították és átvizsgálták a járművet, majd biztosították a helyszínt.
• Villanyoszlopnak ütközött egy személygépkocsi vasárnap délután Gyömrő közelében. Az ütközés következtében az oszlop eltört. A gépkocsiban két ember utazott, akik önerejükből elhagyták az autót. A gyömrői önkéntes tűzoltók áramtalanították és átvizsgálták a járművet, majd biztosították a helyszínt.
• A 8417-es úton Tét közelében egy személyautó árokba hajtott és fának ütközött, a sofőr beszorult, őt feszítővágóval szabadították ki, az érintett útszakaszt félpályán lezárták.
• A 2-es főúton Nőtincsnél egy jármű árokba hajtott és fának csapódott.
• Baleset történt szerda délután Pocsaj közelében a 4807-es számú úton, menet közben kapcsolódott le egy személygépkocsi utánfutója. Mint írják, a vontatmány az ütközés következtében az útról lesodródott, egy fának ütközött, majd felborult. Az utánfutón két lovat szállítottak, melyek közül az egyik nem élte túl a balesetet. Az autó utasai nem sérültek meg. A létavértesi önkormányzati és a konyári önkéntes tűzoltók kézi erővel távolították el az úttestről az elpusztult állatot.
• Záhony irányából, a 4-es főút balesettel érintett szakaszán, Nyírtassnál egy nagyívű kanyarnál történt a tragédia. Az autó rettenetesen összetört, a felismerhetetlenségig.

Sérülések és testi következmények

Egy közlekedési baleset után nem feltétlenül derül ki azonnal, hogy ki mennyire súlyosan sérült meg. Például a ráfutásos közlekedési balesetek gyakran okoznak olyan izom és csigolya sérüléseket a nyakon, amelyek csak napok múlva éreztetik hatásukat. Már csak ezért is érdemes elmenni egy kivizsgálásra akkor is, ha látszólag nem történt semmi tragikus, mindenki szerencsésen megúszta a karambolt.

Nemes professzor lapunknak elmondta: attól függően, hogy valaki elöl vagy hátul ülő utasként, illetve sofőrként utazik egy balesetet szenvedett autóban, különböző sérülések érhetik. Jellemzően nem is egy, hanem két-három vagy akár több is egyszerre. Egy vezető frontális ütközés esetén, ha nem volt bekötve, vagy nem szabályosan használta a biztonsági övet, testének három különböző szintjén is megsérülhet egyszerre is. Jó eséllyel lefejeli az ablakot vagy a műszerfalat, esetleg mindkettőt, a mellén fájdalmas nyomot hagyhat a kormány, de még akár a térdtájon is. Szabályos övhasználat mellett mindezek részben vagy akár teljes egészében is elkerülhetők - legalábbis alacsony ütközési sebesség mellett. Negyven kilométer/óra felett viszont már bármi megtörténhet. Minél nagyobb az ütközés ereje annál több kárt okozhatnak, ami az ütközés irányától is függ. Az már említett arc, mellkas és térdsérülésekhez például ilyenkor már igen nagy valószínűséggel tipikus nyak- és csigolyasérülés is társulhat. Amikor a mellkason, szegycsonton sérül valaki az ütközés következtében, esély van arra, hogy a hátcsigolyák is megsérülnek ebben a magasságban.

Forgalomból való kivonás Magyarországon

Sokan azért „nem szeretik bekötni magukat” és közülük nem kevesen nem is kötik be magukat, mert attól tartanak, hogy baleset esetén az öv megakadályozza majd őket abban, hogy kimeneküljenek az autóból. Nemes professzor mindenkit óva int (nemcsak a hölgyeket) attól, hogy efféle kényelmi megfontolásokból vagy hamis biztonságérzettől vezérelve mellőzzék a biztonsági öv használatát.

A húgyhólyag viszont nyomásra megsérülhet, mert a gyomorral ellentétben a testen belül nem tud elmozdulni, és mert a benne lévő folyadék nem összenyomható, így egy nagy erejű ütközés esetén a tele hólyag elrepedhet. Csak egy viszonylag nagy és bonyolult műtéttel lehet helyrehozni a kiszakadt húgyhólyagot. Sokan túlságosan bíznak az autójuk biztonsági eszközeiben, az ütközési energia nagy részét elnyelő karosszériában, a légzsákokban. Bizonyos sebességhatárok között a mai gépkocsikban a védelem szinte garantált. Ez persze nem azt jelenti, hogy a sofőr minden esetben egy karcolás nélkül ki tud szállni az autójából. Egy ütközéskor az autóban utazók többszörösen „ütköznek”. Először az autó a másik autónak vagy egy fának, műtárgynak. Az agyunk például az ütközési sebességnek megfelelő tehetetlenségi erővel csapódik a koponyánk belső falához. A következmények beláthatatlanok.

A motoros balesetek 96-98 százaléka végződik könnyebb-súlyosabb személyi sérüléssel, illetve halállal. Amikor a mellkason, szegycsonton sérül valaki az ütközés következtében, esély van arra, hogy a hátcsigolyák is megsérülnek ebben a magasságban. A traumás csípőficam rendkívül súlyos sérülés, és nemcsak azért, mert az ütközés hatására a combcsont valamilyen irányba kimozdul a csípőízületből, amivel már önmagában is igen komoly galibát tud okozni, tekintettel arra, hogy a helyre tevése nehéz és csak altatásban lehetséges. Olykor azonban csonttörésben is van valami jó. Fontos tudni azt is, hogy az úgynevezett ráfutásos baleseteknél, amikor egy álló vagy lassan haladó autóba hátulról nagy sebeséggel belerohan egy másik autó, csak két-három nap múlva jelentkezik a sérülést sejtető nyaki, nyaktáji fájdalom.

Jogi következmények és büntetések

Mivel a közúti közlekedésben egy apró figyelmetlenség is súlyos következményhez vezethet, a jogalkotó a közúti baleset okozását bűncselekménnyé, csekély mértékben társadalomra veszélyes alakzatát pedig közlekedési szabálysértéssé nyilvánította. A Btk. 235. § (1) bekezdése értelmében vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése.

A bűncselekmény megállapítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha a baleset bekövetkezését megelőző ,,közvetlen veszélyre” az elkövetőnek csak a gondatlansága terjed ki. Szintén csak gondatlanság jellemezheti a bűncselekmény eredményét, tehát a súlyos testi sértést. Ez azt jelenti, hogy a járművezető előre láthatja azt, hogy szabályszegése következtében a közlekedési forgalomban résztvevő más személynek súlyos testi sértést okozhat, azonban könnyelműen bízik annak elmaradásában. A gondatlanság másik - és a közlekedési balesetek vonatkozásában a leggyakoribb - esete az, amikor az elkövető azért nem látja előre közlekedési szabályszegésének lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja, tehát a járművezetőt az odafigyelés teljes hiánya jellemzi.

Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?

A szabálysértést a bűncselekménytől egyrészt a balesettel okozott sérülés gyógytartama illetve a közvetlen veszély előidézésére irányuló bűnösség alapján lehet elhatárolni. Ez azt jelenti, hogyha a járművezető ugyan megszegi a közlekedés szabályait és ezzel másnak gondatlanságból testi sértést is okoz, ha az nyolc napon belül gyógyul, csak közlekedési szabálysértés fog megvalósulni. Ugyanez a helyzet akkor, ha testi sértés nem történik, de az elkövető másnak vagy másoknak az életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. Itt fontos megemlíteni, ha a jármű vezetőjét e tekintetben nem gondatlanság, hanem szándékosság jellemzi, akkor közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósul meg.

A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény, ezért a legtöbb - szándékos - közlekedési bűncselekményhez képest enyhébb megítélésű, mivel alapesetben legfeljebb egy évi szabadságvesztéssel fenyegetett, míg ha a bűncselekmény eredménye komolyabb a súlyos testi sértésnél, akkor a büntetési tétel legfeljebb három, öt illetve nyolc évre emelkedik. Az ijesztően magas büntetési tételek ellenére felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztésre - az ítélkezési gyakorlat alapján - csak kiemelkedően súlyos esetekben kerül sor, például ha a baleset következtében maradandó fogyatékosság, tömegszerencsétlenség vagy akár halál következik be. További szigorú büntetésre akkor lehet számítani, ha az elkövető ugyanilyen vagy hasonló jellegű bűncselekményeket korábban is elkövetett, visszaesőnek számít, vagy ha számos más súlyosító körülmény áll fenn.

A bírói gyakorlat szerint a pénzbüntetés jellemző, melynek mértéke mindig az elkövető személyi és vagyoni körülményeitől függ. Ugyancsak gyakori büntetés a közérdekű munka, ha munkaképes az elkövető, viszont anyagi helyzete nem teszi lehetővé a pénzbüntetésnek akár részletekben történő megfizetését sem. A járművezetéstől eltiltás általában valamilyen más büntetés mellett szerepel - például pénzbüntetés vagy közérdekű munka - és legrövidebb tartama egy hónap, míg leghosszabb egy év lehet. Emellett gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt 9 közlekedési büntetőpont is feljegyzésre kerül a járművezető közlekedési előéletében. Közlekedési büntetőpont nem csak bűncselekmény, hanem a közúti közlekedés rendjének megzavarásának szabálysértése esetén is jár. Ha a szabálysértés megvalósul, de nem következik be könnyű testi sértés, akkor 5, míg ha az bekövetkezik, 6 büntetőpont kerül feljegyzésre.

Pénzügyi következmények és kárrendezés

Egy baleset okozásának természetesen számos jogi és anyagi következménye lehet, amelynek mértéke függ a baleset súlyosságától. Ha kisebb koccanás, vagy személyi sérüléssel nem járó baleset történt, amelyhez nem kellett rendőrt hívnunk, a kárrendezés a saját kötelező biztosításunk terhére történik. A 8 napon belül gyógyuló személyi sérüléssel járó baleset okozása szabálysértésnek minősül, amelynek következtében főként pénzbírságra és a vezetéstől való ideiglenes eltiltásra számíthatunk.

Károkozóként 5 napunk van arra, hogy bejelentsük a baleset tényét a biztosítónknál, amely a kárrendezési folyamat lezárulta után felkínálja a lehetőséget, hogy a megítélt kártérítés összegét rendezzük a biztosító felé - erre az értesítéstől számított 6 hétig van lehetőségünk. Ha úgy döntünk, hogy ezt nem szeretnénk megtenni, két fokozattal - A00 esetén például M02-be - romlik a bonus-malus besorolásunk, így a következő biztosítási időszaktól jelentősen magasabb KGFB díjra számíthatunk.

Amennyiben érvényes KGFB nélkül balesetet okozunk, nagy bajba sodorjuk magunkat. Ebben az esetben teljes mértékben ránk hárul az általunk okozott kár megtérítése, amely súlyos baleset esetén többmilliós összegre is rúghat, valamint viselnünk kell a fedezetlenség következményeit is. Ez jobb esetben csak annyit jelent, hogy a fedezetlen időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnünk , rosszabb esetben szabálysértési eljárás is indul ellenünk, sőt, még a rendszámunkat is elkobozhatják.

Amikor egy nagycsaládosoknak szóló támogatással vásárolt autó összetörik, esetleg gazdasági totálkáros lesz, speciális, hézagos és kicsit nehezen értelmezhető szabályok lépnek életbe. A rendelet értelmében szabadon, a támogatás időarányos visszafizetése nélkül el lehet adni az autót, ha vagy letelt az első három év, vagy a kocsit a műszaki állapota miatt véglegesen kivonták a forgalomból (kvázi bontóba került). Látható tehát, hogy a gazdasági totálkár bekövetkezése esetén sok minden nem magától értetődő a kárrendezési folyamatban érintett intézményi szereplők számára, nem is beszélve a laikus magánszemélyről. A kártérítés korrekt összegét ma, Magyarországon csak kiharcolni lehet, mert azt valahogy sosem akarják kifizetni a biztosítók.

Balesetek megelőzése: mit tehetünk?

A közúti balesetek megelőzése érdekében a legfontosabb a tudatos és felelősségteljes járművezetés. Igyekezzünk legalább 7-8 órát aludni naponta. Fontos tudni, hogy egy baleset lehetséges következményei szempontjából korán sem mindegy ki hol ült az autóban. Az sem mellékes, hogyan. Szabályos övhasználat mellett a sérülések részben vagy akár teljes egészében is elkerülhetők - legalábbis alacsony ütközési sebesség mellett. Nemes professzor külön is hangsúlyozta, hogy balesetveszély esetén ezért kell padlóig nyomni a féket, és mindent elkövetni, amit csak lehetséges, hogy az ütközés a lehető legkisebb sebesség mellett következzen be. A közlekedési balesetekben elszenvedett sérülések súlyosságát ugyanis az ütközési sebesség határozza meg.

Még nógatják is a gyerekeket, hogy menjenek csak ki a mosdóba, hogy út közben emiatt ne kelljen megállni. Nemcsak a gyerekeknek tanácsos azonban pisilni menni indulás előtt. A felnőtteknek is. Ha valaki az utazás előtt teleeszi magát, legfeljebb elálmosodik, egy ütközés esetén pedig a biztonsági öv „visszahozza az ebédet”.

A legáltalánosabb követelmény a kellő figyelem és körültekintés tanúsítása a vezetés során. Ha tudod, hogy milyen helyzetben van elsőbbséged és milyen helyzetben nincs, magabiztosabban közlekedhetsz és könnyebben kerülheted el a baleseteket. Ezen kívül fontos, hogy mindig légy körültekintő. Habár a sisak viselése csak lakott területen kívül és 40 km/óra fölötti sebességnél kötelező, komoly sérülésektől óvhat meg a városi utakon is.

Nemes professzor hangsúlyozta, az aktív és passzív biztonsági eszközök és elemek csak akkor mentenek életet, ha szabályosan használják őket, ha pontosan állították be azokat. Nagyban növelné a biztonságot az is, ha a lehető legrövidebb ideig motoroznának az autók tükreinek holtterében.

Teendők baleset után

Hiába vezetünk körültekintően, és reménykedünk abban, hogy velünk nem történhet ilyesmi, sajnos bárkivel előfordulhat, hogy közúti balesetet okoz. Legyen szó akár kisebb, akár súlyosabb közlekedési balesetről, a helyzet váratlansága és a jelentős stressz miatt megesik, hogy ütközést követően nem tudunk józanul gondolkodni - néhány alapvető teendőre azonban még egy ilyen szituációban is jó odafigyelni.

Az első és legfontosabb lépések

Természetesen minden baleset után az első és legfontosabb teendő az emberi élet védelme, így ha tehetjük, szálljunk ki az autóból, és győződjünk meg arról, hogy senki sincs életveszélyben. Személyi sérülés esetén értesítsük azonnal a mentőket és a rendőrséget, nagyobb akadály, szivárgó üzemanyag vagy más veszély esetén pedig a tűzoltókat is. Ha nincs személyi sérülés, gondoskodjunk arról, hogy a lehető legkisebb mértékben tartsuk fel a forgalmat, és helyezzünk ki elakadásjelző háromszöget. Minden esetben fontos kitenni az elakadásjelző háromszöget további baleset megelőzése céljából.

Dokumentáció és rendőrségi bejelentés

Ha egyértelmű, hogy mi okoztuk a balesetet, nem szükséges feltétlenül rendőrt hívnunk, azonban ha a felelős személye kérdéses, vagy a balesetben külföldi jármű is részt vett, fontos, hogy értesítsük a hatóságokat, és készüljön rendőrségi jegyzőkönyv. A balesetet követően - ha személyi sérülés ezt nem akadályozza - mindenképpen dokumentáljuk fotókkal a helyszínt, valamint a balesetben részt vett járművek helyzetét és sérüléseit. Ha nem történt személyi sérülés és kisebb mértékű vagyoni kár keletkezik a baleset során, amelyben a balesettel érintett járművek vezetői meg tudnak egyezni, akkor az úgynevezett ,,kék-sárga” bejelentő lap kitöltésével a baleset összes körülménye megfelelően rögzíthető, ami a kárrendezés lebonyolítását könnyíti meg.

A károkozónak a kárt saját biztosítójának öt munkanapon belül be kell jelentenie, a károsultnak a kárigényét pedig a káreseményt követő harminc napon belül. Manapság nem nehezíti meg a kárrendezést az sem, ha a károkozó külföldi állampolgár, mivel a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál meg lehet tenni a bejelentést, de ebben az esetben érdemes feljegyezni a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának a nevét.

Orvosi tájékoztatás és jogi védelem

Talán a legrosszabb, amit a sérült és a balesetben érintett társai, a karambol szemtanúi elkövethetnek egy baleset után, ha tudják, de nem mondják el pontosan az orvosnak, hogy mi történt. Nemes professzor szerint három dolgot feltétlen közölni kell az orvossal: azt, hogy ki hol ült az autóban, hogy be volt-e kötve a sérült vagy sem és, hogy szabályosan működtek-e a légzsákok.

Tekintettel arra, hogy a közlekedési ügyekben, legyen szó akár büntető-, akár szabálysértési eljárásról a bizonyítás rendkívül szerteágazó és bonyolult folyamat, mielőbb javasolt a hatékony ügyvédi védelem igénybevétele. Felkészült védekezés esetén, esetlegesen kompetens szakértő eljárásba történő bevonásával, nem csak a várható büntetés mérséklése, hanem kedvező esetben akár a felmentő ítélet is reálisan elérhető céllá válhat. Látható, hogy érdemes a mielőbbi szakszerű ügyvédi védelem igénybevétele az ügy lehető legkedvezőbb kimenetele érdekében.

tags: #szemelygepkocsi #arokba #hajtott #okai #következményei #megelőzése

• Canter fogyasztási adatok
• Dormi Katica kutyabiztonsági öv
• Vásárlási tippek Meriva és Zafira választásához
• Közlekedési rend átalakítása: részletek
• Hátsó lámpa vásárlása Mazda platós kisteherautóhoz