Céges autó vásárlás és adózás: Részletes útmutató vállalkozásoknak

A céges autó egy nagyon elterjedt megoldás, akár juttatásként, akár az üzleti imázs részeként, akár egyszerűen az operatív feladatok ellátásának eszközeként gondolunk rá. Ebben a cikkünkben a cégautókra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük. A gépjárművekhez kapcsolódó adózási kérdések, bár a vállalati működés mindennapjainak részei, a gyakorlatban rendkívül összetettek. A gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban azonban mégsem azok. Számtalan apró adat befolyásolja az adóztatást, a mentességet és a kedvezményeket.

A vállalkozások számára ezért kiemelten fontos, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó áfakezelési és költségelszámolási szabályokat pontosan értsék és helyesen alkalmazzák. A Gjt. - magánszemély tulajdonában álló vagy hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, vagy az Szja tv. szerinti költséget számolnak el, adóköteles. Az Áfa tv., a Szja tv. és a Gjt. eltérő fogalmakat alkalmaz, ezért a vállalkozásnak minden esetben a használat célját és a jármű műszaki jellemzőit is vizsgálnia kell. A besorolási kategóriák eltérő jogi megfogalmazása dominóhatást indít el: indokolatlanul levont áfa, elmaradt cégautóadó, hibás költségelszámolás, és végül adóbírság.

Cégautóadó - Kötelezettségek és mentességek

A cégautóadó fizetési kötelezettség terheli a személygépkocsit, melynek definícióját a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Eszerint a személygépkocsi négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. A cégautóadó fő szabály szerint negyedévenként, önadózással (mely ez esetben adómegállapítási-, adóbevallási- és adófizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennáll. A cégautóadót negyedévente kell bevallani és befizetni, az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig. A cégautóadó a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsikra is érvényes, azonban a különböző lízing típusoknál eltérő lehet a szabályozás.

A jogszabály kimondja, hogy cégautóadót minden olyan személygépjármű után meg kell fizetni, amely cég tulajdonában áll és belföldi hatósági nyilvántartásba vették. Magyarul minden céges autóra cégautóadót fizetünk. Viszont egyes esetekben a magánszemély tulajdonában álló jármű is a cégautó szabályozás alá esik. Adóköteles minden olyan magánautó, amely után költséget, ráfordítást vagy értékcsökkenést számolnak el. Cégautó költség lehet az üzemanyag, kenőanyag vagy alkatrész, szerviz költség, de a lízingdíj vagy bérleti díj is.

Ki fizeti a cégautóadót?

Főszabály szerint az adófizetési kötelezettség a gépkocsi tulajdonosához kötődik. A hatósági nyilvántartásban szereplő gépkocsi esetén a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonost terheli a kötelezettség. Az adókötelezettség keletkezése a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódik. A tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napjától kezdődően, annak a hónapnak az utolsó napjáig áll fenn a kötelezettség, amikor az adóalany a gépjárművet eladja, elajándékozza vagy a lízingbe adónak visszaadja.

Ütközések személyautókkal Budapesten

Nem magánszemély tulajdonában lévő gépkocsi

A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő (tehát magyar rendszámú) személygépkocsi esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik. Az adókötelezettség független attól, hogy a járművel kapcsolatban történik-e költségelszámolás, használják-e vagy esetleg a forgalomból kivonják. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a személygépkocsit a tulajdonos eladja vagy elajándékozza, illetve a lízingbe adónak visszaadja.

Magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő, magyar rendszámú személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, ami követi azt a hónapot, amikor a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. Ha a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy másik magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély tulajdonos, illetve pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás ténylegesen megtörtént. Ha a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó, 8 napon belül a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe vevőt köteles írásban értesíteni.

Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi

A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, ami követi azt a hónapot, amikor a személygépkocsi után költséget számoltak el.

Cégautóadó mentesség

Cégtulajdonosként fontos kérdés, hogy mikor mentesülhetünk a cégautóadó megfizetése alól, azaz mikor vonatkozik ránk az adómentesség. Cégautóadó mentesség elsősorban a környezetkímélő gépjármű tulajdonosokat illeti meg. Ebbe a kategóriába tartoznak a tisztán elektromos (5E környezetvédelmi osztály) és az akkumulátorról legalább 50 km megtételére képes hatótávnövelt (5N környezetvédelmi osztály) autók. Tehát a cégautóadó és a gépjárműadó mentesség jár minden tisztán elektromos, plugin hibrid és hatótávnövelt elektromos autónak, illetve minden olyan autónak, ami használat közben nem szennyezi a levegőt. Azok a hibridek, amik nem külső forrásból nyert - nem tölthetők konnektorról - elektromos áramot használnak nem mentesülnek a cégautóadó és gépjárműadó megfizetése alól.

Az átalányadózó és a KATA adózást választó egyéni vállalkozóknak, illetve a fizetővendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást választó magányszemélyeknek szintén nem kell cégautóadót fizetniük.

Adózási tudnivalók cégautó vásárlásakor

ÁFA levonás a céges autók beszerzése és fenntartása során

Az áfa törvény speciális rendelkezéseket fogalmaz a személygépjárművek beszerzését és fenntartását terhelő előzetesen felszámított áfa levonásával kapcsolatban. A beszerzés során több kérdés is felmerülhet: vásároljuk, lízingeljük, esetleg béreljük a gépkocsit? Új vagy használt járművet vegyünk? A legáltalánosabb probléma, amivel számolni kell, hogy a beszerzést terhelő ÁFA alapesetben nem levonható, azaz ÁFA -finanszírozási csapdába kerül a cég.

Új személygépkocsik esetén az előzetesen felszámított áfa levonására nincs lehetőség, kivéve, ha a jármű maga a tevékenység tárgya, például bérbeadás. Ha nyílt vagy zárt végű lízing keretében használjuk azt, úgy legalább részlegesen mentesülhetünk az ÁFA -levonási tiltás alól. Fontos kiemelni, hogy az 50%-os áfa levonási jog bizonylatolási kötelezettség nélkül érvényesíthető. Abban az esetben, ha 50%-nál több (akár 100%) ÁFÁ-t akarunk levonásba helyezni, akkor több adminisztrációs teherrel is számolni kell. A tartós bérlet esetén tehát a tartós használat sokkal inkább kifizetődő lehet ÁFA -szempontból, mint az adásvétellel történő beszerzés.

A törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy ne csak új, hanem használt autót is lehessen lízingelni. A használt gépjárművek értékesítésének áfakezelése attól függ, hogy az eladó korábban jogosult volt-e az áfa levonására. Amennyiben az áfa levonása valaha megtörtént, az értékesítés áfakötelessé válik akkor is, ha a járművet később magánszemélyként értékesítik tovább. Az EU-n belüli gépjárműbeszerzés áfakezelésének alapja az „új közlekedési eszköz” fogalma. Újnak minősül a jármű, ha hat hónapnál nem régebbi, vagy 6000 km-nél kevesebbet futott; elegendő, ha a két feltétel közül bármelyik teljesül. Új jármű közösségi beszerzése esetén a vevő Magyarországon állapítja meg és vallja be az adót.

Fontos, hogy amennyiben a gépjármű kapcsán ingyenes magánhasználat is kimutatható, úgy erre ÁFÁ-t kell fizetni. Ha a magánhasználat ellenében a cég díjat szed, úgy ez bérleti díjként válik adókötelessé. Személygépkocsi esetén a javítási és karbantartási költségek áfájának legfeljebb 50%-a vonható le. Személygépkocsik esetében az üzemanyag áfájának levonása legfeljebb 50%-ig engedélyezett, kivéve, ha a járművet kizárólag levonásra jogosító tevékenységhez használják.

Céges autó beszerzési lehetőségek és azok adózási vonatkozásai

Céges autó vásárlása előtt számos kérdést át kell gondolnunk: vajon cégként vagy magánszemélyként vegyük? Mi a különbség vásárlás, lízingelés és tartós bérlet között? Mindkét megoldásnak lehetnek előnyei és hátrányai is, a szabályzás pedig rendkívül bonyolult, így a megalapozott döntéshez feltétlenül érdemes adószakértő véleményét is kikérni. A céges autókat a vállalkozások jellemzően vagy megvásárolják, vagy bérlik (ideértve a nyílt végű lízing konstrukciókat is). Az utóbbi években a gépkocsik bérlete mindinkább előtérbe került a vásárlással szemben.

Üzemanyag-fogyasztási adatok

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb beszerzési módokat és azok jellemzőit:

A fő különbség tehát a tulajdonjog alakulásában van, hiszen a hitelből történő vásárlás vagy az egy összegben történő fizetés esetében a gépjármű rögtön a vásárló tulajdona lesz. Saját tulajdonú autó esetén a gépjármű szabadon használható, lízing esetén azonban ez korlátozott lehet. A megvásárolt járműveket lehetőség van egy flottakezelő cégre bízni. Ennek az a lényege, hogy a tulajdonos mentesül a céges autók üzemeltetésétől karbantartásától és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatoktól.

Egyéb adók és költségek a céges autóval kapcsolatban

Céges autó vásárlása esetén a költségek kiszámításakor figyelembe kell venni a cégautóval kapcsolatos adóterheket is. Nézzük, hogy milyen adónemekkel kell számolnunk:

• Regisztrációs díj (regisztrációs adó): A gépjármű forgalomba helyezésekor kell megfizetni. Ez az adónem vonatkozik a Magyarország területén forgalomba helyezett személygépkocsikra, lakóautókra és motorkerékpárokra.
• Vagyonszerzési illeték: Az autó tulajdonosa fizeti, mértéke az autó teljesítményén és korán alapul. Az illetékfizetési kötelezettség, valamint a baleseti adó mértéke céges és magánszemélyként történő vásárlás esetén megegyezik.
• Gépjárműadó: A gépjármű birtoklásának és használatának általános adója, amelyet személygépkocsik vagy haszonjárművek után kell fizetni. A gépjárműadó fizetési kötelezettséget a jármű műszaki paraméterei (teljesítmény, gyártási év és környezetvédelmi besorolás) határozzák meg.

A gépjárműadó és a cégautóadó egymástól független kötelezettségek, ezért ugyanarra a járműre adott esetben mindkettőt meg kell fizetni. Fontos tudnivaló azonban, hogy a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható az ugyanarra a személygépkocsira megállapított gépjárműadó azokra a hónapokra, amelyekben együttesen áll fenn a két adónem fizetési kötelezettsége. A levonási lehetőség csak abban az esetben érvényesíthető, ha a két adó megfizetésére ugyanazon személy kötelezett. Különböző személyek esetén a levonás nem érvényesíthető. Cégautóadót és gépjárműadót sem kell fizetni a környezetkímélő gépjárművek után.

Biztosítási költségek

Biztosítási díj: Céges autókra ugyanúgy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni, mint a magánhasználatú személygépkocsikra. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése természetesen a céges autókra is vonatkozik, amelyet saját tulajdon és lízing esetén nekünk, mint üzembentartónak, tartós bérlet esetén pedig a bérbe adónak kell fizetnie. Bár a CASCO biztosítás nem kötelező, a céges autók esetében egyértelműen ajánlott. Fontos részlet, hogy amennyiben a jármű finanszírozott - ide tartozik a hitel és a lízing is -, a kötelező biztosítás mellett a CASCO biztosítás megkötése is kötelező, amelynek díját mindig az üzembentartónak kell rendeznie. A kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja elszámolható költség. A casco áfája levonható, ha a jármű olyan tevékenységet szolgál, amely áfalevonásra jogosít.

Fenntartási és üzemeltetési költségek

Az autó vételára mellett, a fenntartási költségekkel is szükséges számolni. Hiába sikerült kedvező áron autót vásárolni, ha az évek során az állandó, havi jellegű költségek magasak lesznek, akkor hosszú távon elvész a vásárlás kezdeti anyagi előnye. A gépjárművek értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény és a tao szabályai szerint történik. Személygépkocsik esetében a 100%-os értékcsökkenés elszámolása nem megengedett, mivel a jármű értékének egy része általában maradványértékként fennmarad. Az üzemeltetési és javítási költségek elszámolhatók, ha azok a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, ugyanakkor az áfakezelés járműkategóriánként eltér.

A vállalkozás választhat a számla vagy a fogyasztási norma szerinti elszámolás között, utóbbihoz pontos útnyilvántartás szükséges. A műszaki vizsgához kapcsolódó díjak a vállalkozás költségei között elszámolhatók, feltéve, hogy a járművet ténylegesen vállalkozási tevékenységhez használják. A díj áfamentes, így az áfa levonási kérdése nem merül fel. A vizsgáztatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások (például előzetes átvizsgálás) áfája már a rendes szabályok szerint kezelendő. A vállalkozás által létesített elektromos töltőállomás beruházási költsége elszámolható. A töltés szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynek áfáját a teljesítés helye határozza meg. A parkolás igénybevétele szolgáltatásnak minősül, amelyről a vállalkozás nevére szóló számla alapján számolható el költség.

A célnak megfelelő autó kiválasztása

Abban az esetben, ha nem a célnak megfelelő autót vesz, akkor a fent felsorolt szempontok semmit nem érnek. Éppen ezért a vásárlásnál fontos, hogy a felhasználási körülményekre optimalizáljon. Manapság a céges autók a virágkorukat élik. A legkülönbözőbb célokra használják őket, ezért a vásárlásnál nem csak azt kell megfontolni, hogy milyen típusú útra, környezetbe szánja őket, hanem a konkrét helyzeteket, célokat is.

• Városi közlekedéshez: általában kisebb méretű, alacsony fogyasztású elektromos jármű javasolt. A kényelem és az ergonómia is fontos, viszont az alacsony üzemeltetési díjak, a dinamizmus és könnyen parkolhatóság sokat is nagyon számít.
• Hosszú utakra: a kényelem az elsődleges, hiszen ebben az esetben a sofőr akár 4-8 órát is a járműben ülhet. A biztonsági funkciókról, rendszerekről sem szabad megfeledkezni, ugyanis az ilyen utak magasabb rizikófaktorral rendelkeznek.

Felhasználási célok típusai

• Személyszállítás: célja általában egy vagy több személy állandó utaztatása, legyen szó munkahelyi ingázásról, ügyfelek felvételéről.
• Áruszállítás: nagyobb mennyiségű, nehézségű áru mozgatására szolgál. Néhány kilométertől kezdve akár több ezer kilométert is megtehetnek. A furgonok és a kisteherautók megfelelőek az áruszállításra, mivel rendelkeznek rakodótérrel. Fontos szempont még a biztonság és a sofőr kényelme. A kisteherautók nem valók személyszállításra, mivel ahhoz túl magas fogyasztással rendelkeznek, nem elég kényelmesek és nem rendelkeznek megfelelő biztonsági rendszerrel sem.
• Munkavállalóknak, vezetőknek biztosított autók: ebben az esetben a dolgozó jogosult a jármű mindennapos, magáncélú használatára. A középkategóriás személyautók a dolgozók számára ideálisak, legyen szó belvárosi közlekedésről vagy rendszeres ingázásról.

A biztonsággal kapcsolatos tényező soha nem lehet kérdés, főleg olyan járműveknél, amiket sokat használnak, hiszen ezek nagyobb eséllyel szenvednek el balesetet. Fontos, hogy ezek az autók magas biztonsági felkészültséggel rendelkezzenek, így az utastérben lévők élete sincs akkora veszélyben, illetve az anyagi kár is kisebb lehet egy esetleges baleset esetén. A bemutatott szempontokon túl a választásnál, anyagi szempontból nem érdemes elhanyagolni az értékállóságot sem. A lassú értékvesztés pénzügyi értelemben a legjobb, ráadásul így kedvezőbb döntési helyzetbe kerül.

Elektromos és hibrid járművek a cégautóflottában

A nagyobb városokban manapság egyre könnyebben elérhetővé válnak az elektromos és a hibrid járművek, ezért a vásárlásnál ezeket a típusú autókat is érdemes számításba venni. Elektromos, valamint hibrid autók esetén figyelembe kell venni, hogy az elektromos töltés hogyan oldható meg. Mindemellett az ilyen típusú autók használata pozitív környezettudatos üzenet lehet a közösség számára. Természetesen a benzines autók mellett is sok érv szól. A környezetvédelem szempontjából az elektromos autó a legjobb választás. Bár jelenleg még szűkebb a piaci választék és magasabb a vételáruk.

Céges autó magáncélú használata és adózása

A céges autó magáncélú használata adóköteles juttatásnak minősül, amely a magánszemélynél jövedelmet keletkeztet. Az üzemanyagköltség magáncélú használat esetén nem számolható el. A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 8.37. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Ez alapján pusztán az a körülmény, hogy a munkavállalónak a részére biztosított céges autó magáncélú használatára is lehetősége van, nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget, és ugyanígy adómentes a céges autó kapcsán juttatott autópálya matrica is.

tags: #személyautó #vásárlása #cégbe #adózás #tudnivalók

• Fűtőradiátor csere Thalia
• Részletes Áttekintés Használt Teherautókról
• Jelek, hogy a váltó meghibásodott
• így nyisd ki a Chevrolet Spark ajtaját kulccsal
• Nagy fordulatszámú TDI problémák