Kártérítés szállítás közben sérült autó esetén: A teljes folyamat és teendők

Rendkívül kellemetlen, ha olyan káresemény történik, amelynek elkövetője ismeretlen, vagy nem rendelkezik kötelező biztosítással. Minél nagyobb balesetről van szó, annál bonyolultabbá válik a kárrendezési folyamat, ezért fontos, hogy időben felkészülj egy esetleges káreseményre, és akkor is ismerd a vonatkozó teendőket, ha még soha nem okoztál kárt. A baleset okozta stressz miatt biztosan nehezebben fogunk tudni tiszta fejjel cselekedni. Ráadásul nagyban meg is könnyíti az ügyintézést, ha ismerjük a kárrendezés folyamatát.

A kártérítési folyamat első lépései: Kárbejelentés és helyszíni teendők

A kárrendezési folyamat első és egyik legfontosabb lépése maga a kárbejelentés. Egy baleset után sok hibát véthetünk a stresszhatás következtében. Első lépésként mindenképp győződj meg arról, hogy nem történt személyi sérülés! Ha balesetet szenvedünk, elsőként mindenképp arról kell meggyőződnünk, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor rendőrt kell hívni. Rendőri intézkedésre van szükség akkor is, ha vitás helyzet alakul ki, például nem tudják eldönteni a felek, hogy ki okozta a balesetet. Ilyen esetben fontos, hogy sokkhatás alatt ne kérjünk bocsánatot és ne is írjunk alá semmit! Ez egy vitás helyzetben később ellenünk fordítható. Várjuk meg, amíg megnyugszunk. Minden olyan esetben is rendőrt kell hívni, amikor a másik gépjármű okmányaival probléma van, például nincs az autón érvényes kötelező biztosítás, vagy érvényes műszaki vizsga. Soha ne menj bele olyan megoldásokba, amelyek nem a valóságot fedik. Amennyiben ebbe belemész, akkor Te is biztosítási csalást követsz el.

Ha mindenki jól van, és te magad is megnyugodtál, nekiláthatsz a szükséges teendőknek. Amennyiben lehetséges, állj meg az autóddal úgy, hogy ne akadályozd a forgalmat, és tedd ki a vészvillogót. Nem érdemes rendőrt hívni, ha a felelős egyértelmű, senki sem sérült meg, és a balesetező sofőrök meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a kiérkező hatóságoknak kötelességük a felmerülő szabálysértés miatt megbüntetni a vétkes felet. Ha egyértelmű, ki volt a baleset felelőse, és ezt el is ismeri az illető, akkor az elismerést írásban kell rögzíteni. Ezt a sárga-kék nyomtatvány megjegyzés rovatában teheted meg.

A kárbejelentés menete és határidői

A kárbejelentést mind a károsultnak, mind a károkozónak meg kell tennie - előbbinek 30, utóbbinak 5 napja van erre a káresemény bekövetkezésétől számítva. A kötelező biztosítás kárbejelentésének határideje különböző a károkozónál és a károsultnál. A károsultnak 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójának bejelentse a balesetet. Külföldön történő balesetnél ezt a hazaérkezés időpontjától számítjuk.

A káreseményt minden esetben a károkozó biztosítójánál kell bejelenteni, kivéve, ha a károkozó személye ismeretlen vagy a károkozó jármű nem rendelkezik kötelező biztosítással - utóbbi esetekben a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ) kell keresned. Ha olyan kellemetlen helyzetbe kerülünk, hogy a károkozó elhagyja a helyszínt vagy nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nál kell jelentenünk az esetet, ugyanis ilyenkor a Kártalanítási Számlából kifizethetik a károk helyreállítását. Jó tudni, hogy ismeretlen károkozó esetén csak akkor jár ilyen módon kártérítés, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt, biztosítatlan gépjármű esetén pedig hiába fizet a Kártalanítási Számla, a MABISZ utólag akár polgári peres úton is behajthatja az összeget a károkozótól.

Problémák az Opel Crosslanddel?

A kárbejelentéshez és a kárrendezéshez is szükséged lesz a kék-sárga kárbejelentő lapra, amit két példányban kell kitölteni, hogy mind a károsultnak, mind a károkozónak legyen egy példánya. Ha ez a nyomtatvány nincs kéznél, online is jelezheted a MABISZ kárbejelentő applikációján keresztül. A papír alapú kárbejelentést kiváltja a MABISZ online kárbejelentési felülete, illetve az E-kárbejelentő nevű, ingyenesen letölthető telefonos applikáció. Minden esetben érdemes fotókat is készíteni. Ezáltal a kárrendezés menete is felgyorsítható, a biztosító pedig pontosabban tudja majd megítélni a kártérítés mértékét.

A biztosító meg fogja állapítani, hogy ki milyen százalékban felelős, és eszerint az adat szerint fog téríteni. Előfordulhat, hogy a vétkes sofőr olyan autóval okozott balesetet, melynek nem ő a tulajdonosa. A kötelező biztosítás megkötése a jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának a feladata. Így ha a sofőr üzembentartóként van bejegyezve, az ő biztosítása fedezi a kárt. Ha a sofőr kölcsön autóval utazott, akkor a tulajdonos kgfb-je állja a javíttatást.

A kárszemle és kárfelmérés folyamata

Miután megtörtént a kárbejelentés, sor kerül a szemlére, amely során egy kárszakértő megtekinti a járművek sérüléseit, és jegyzőkönyvet készít ezekről. A kárfelmérés során a kárszakértő átad nekünk egy úgynevezett gépjármű-kárbejelentő nyomtatványt - ez nagyon hasonlít a baleseti bejelentőre, ám mindkettőre szükség van a kárrendezéshez, ezért ezt is külön ki kell töltenünk. A szemle célja, hogy a sérülések alapján minél több részlet kiderüljön a baleset keletkezésének körülményeiről és a károkozó felelősségéről.

A kárszemle helyszínét neked kell megszabnod: amennyiben a jármű menetképes és használod is, olyan címet adj meg, ahol munkaidőben rendelkezésre tudsz állni, egyéb esetben pedig azt a helyszínt kell megadnod, ahol a jármű jelenleg tartózkodik, legyen az a lakcímed, vagy akár az autószerelőd műhelye. Ha a baleset után nem a lakcímünkre, hanem egyenesen a szervizbe kell szállítanunk a járművet, akkor a szemle helyszínének a javítóműhely címét adjuk meg, és feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy mi is ott tartózkodjunk a megbeszélt időpontban.

A szemlére készítsük elő a kitöltött kék-sárga baleseti bejelentő lapot, a jármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét, a baleset bekövetkeztekor az autót vezető sofőr jogosítványát, valamint amennyiben rendőrségi intézkedés is történt, a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát. A kárszakértő azt is felméri, hogy a jármű sérülései közül melyek azok, amelyek nem a káreseménnyel kapcsolatban keletkeztek, a kártérítés ugyanis nem vonatkozik a korábban szerzett sérülésekre.

Denso injektorok: szállítási értékek és kódolás

A kárszemlére általában 3 munkanapon belül sor kerül, majd a kárszakértő további 2 napon belül meghatározza a kár mértékét és a biztosítónál javaslatot tesz a kártérítés összegére vonatkozóan. Ezután a biztosító határozza meg a kártérítés mértékét, majd a kifizetést is ő intézi. A gépkocsi javítási folyamata során előfordulhat, hogy a sérülésből eredő, további hibák kerülhetnek felszínre, emiatt pótlólagos szemlét kell elrendelni, amely további napokkal növeli a javítás idejét. Ezzel szemben a biztosító azzal az optimális javítási idővel számol, ami a tényleges javítás idejét veszi alapul, a valós javítási szakaszok a köztük lévő állásidők figyelembevétele nélkül.

Kártérítési típusok és jogosultság

A kötelező biztosítás kártérítése alapvetően dologi és nem dologi károkra vonatkozhat. Aki másnak kárt okoz, azt köteles megtéríteni, írja a Ptk 339. paragrafusa. A közlekedési balesetben vétlen személyek vagyoni, tehát autójában, ruházatában, poggyászában, stb., valamint a baleset miatti sérelemdíjat (külföldi balesetnél fájdalomdíj kártérítés), elmaradt hasznot és kieső jövedelmet, stb. a károkozó, vagy biztosítója köteles megtéríteni.

Dologi károk

Dologi kárnak számít a gépjármű sérülése, de például az utasok vagy a vétlen sofőr használati tárgyainak sérülése és megsemmisülése is. Ha a balesetben ruha, cipő, szemüveg, táska, vagy bármilyen más tárgy sérült, fontos, hogy ezt az érintettek feltüntessék a kárbejelentő lapon, vagy hely hiányában egy mellékleten, és a tárgyak pótlásához kapcsolódó számlákat eltegyék. A megsérült tárgyakat érdemes megőrizni és lefotózni, ugyanis a káreljárás során ezeknek a károknak a bizonyítása is szükséges lehet. Szintén a dologi károk közé tartozik, ha a baleset során károsodott egy villanyoszlop, kerítés, vagy bármilyen más, közterületi elem - ezekért a károkozó ugyanúgy anyagi felelősséggel tartozik, amelyet a biztosító szintén átvállal.

Nem dologi károk és személyi sérülések

A nem dologi károk alatt a személyi sérüléssel vagy halálesettel kapcsolatos károkat értjük, amely megnyilvánulhat egészségkárosodásban, átmeneti vagy végleges munkaképtelenségben, vagy a legrosszabb esetben a sérült halálában is. A közlekedés során személyi sérülést eredményező balesetek sajnálatos módon egyre gyakrabban végződnek súlyos sérüléssel illetve halállal. Súlyos személyi sérülést szenvedett gyalogos, kerékpáros, motoros, gépjármű és autóbusz, valamint a BKV-BKK által üzemeltetett tömegközlekedési eszköz (vonat, metró, troli, villamos, HÉV, hajó, stb…) utasa vagy vezetője, kártérítési igénnyel élhet a baleset okozójával szemben. Amennyiben Önt személyi sérülés érte, ezt a tényt minél előbb jelezze biztosítónk felé.

Kisebb károk esetén a károkozónak legfeljebb egy szabálysértési eljárással kell számolnia, súlyosabb esetben, jellemzően ittas vezetés, személyi sérülés vagy haláleset bekövetkezésekor azonban büntetőeljárás indul a károkozó ellen, amely akár börtönbüntetést is vonhat maga után. Egyes esetekben, a sértett hozzájárulásával sor kerülhet úgynevezett közvetítői eljárásra, amely során a károkozó közös megegyezéssel kártalanítja a baleset sérültjét, így megszűnhet a károkozó büntethetősége, vagy enyhülhet a büntetés mértéke. Mivel ez az eljárás gyorsabb és lelkileg kevésbé megterhelő, mint egy hosszas büntetőeljárás, a károkozónak és a károsultnak egyaránt érdemes lehet megfontolnia.

Gumiszőnyeg teszt

Különleges közlekedési balesetek kártérítése

Gyalogos közlekedés közben gyakran előfordulnak kisebb-nagyobb balesetek. A gyalogosgázolások többsége a kijelölt gyalogátkelőhelyeken történik. A jog kiemelten védi a közlekedésben résztvevő „gyengébb” felet. Tipikus és sajnos gyakori kerékpáros balesetek, hogy egy autó nem adja meg az elsőbbséget és elüti a kerékpárost. A közlekedési balesetben vétlen motorosnak is jár kártérítés, ha motoros baleset vétlen részesévé válik. Ha gépjármű okozta a motoros balesetet, akkor a kárrendezés a károkozó gépjármű felelősség biztosítása (kgfb) alapján történik.

Ha a buszbaleset okozója egy másik jármű, akkor minden más közlekedési balesethez hasonlóan a kárt okozó jármű felelősségbiztosítása terhére rendezhető a baleseti kártérítés. Vonatbaleset esetén az utasra érvényes a MÁV (üzemeltető) által kötött, menetjegybe épített balesetbiztosítása. A vonatbaleset kártérítése a menetjegybe lévő balesetbiztosítás terhére a legegyszerűbb és a leggyorsabb, viszont viszonylag alacsonyak a kártérítési összegek. A biztosítási szerződésben szereplő összegeken felül magasabb kártérítési összeget is igényelhet. A tömegközlekedési balesetek kártérítése azért is nehezebb dolog, mert az utas sokkal kiszolgáltatottabb, mint egy személyautós balesetnél.

A kártérítés rendezésének módjai és a biztosító határidői

Miután a biztosítótársaság befogadta a kárbejelentést, az autót egy szakértő vizsgálja meg. Ő rögzíti az autón esett sérüléseket, és megállapítja, melyik köthető a balesethez, és melyik nem. Amennyiben a kárfelmérés során a szakértő úgy határoz, hogy a jármű gazdaságosan javítható - tehát nem áll fenn a gazdasági totálkár esete -, két lehetőség közül választhatunk a kárkifizetést illetően. A biztosítókat szigorú határidők kötik mind a kárrendezés, mind a kártérítés kifizetése kapcsán.

Számlás vagy egyezségi kárrendezés

Az egyik az úgynevezett egyezségi kárrendezés: ha úgy látjuk, hogy a kárszakértő által meghatározott és a biztosítótársaság által elfogadott összegből rendezni tudjuk az autó javítását, válasszuk ezt a kifizetési módot. Az ajánlatban meghatározott összeget a biztosító minden egyéb számla vagy bizonylat nélkül megtéríti nekünk. Az egyezségi megállapodás szerint történő kártérítés lényege, hogy a biztosító saját számítása alapján határozza meg a nettó javítási költséget, amelyet kártérítésként felajánl - erre akkor is sor kerül, ha később úgy döntesz, hogy inkább számla alapján kéred a kártérítést.

A másik opció a számlás kárrendezés, amely során a kárszakértő kalkulációját be kell mutatnunk a választott javítóműhelynek, majd az ott kapott számlát el kell juttatnunk a biztosítónak, a kifizetés pedig ez alapján történik. A javítási számla alapján történő kárrendezés során a biztosító az autószerelőtől kapott számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget, amelyben figyelembe vesz minden, a kárrendezés és kárfelvétel során készült dokumentumot. Ebből az összegből a biztosító levonhatja az avulás mértékét, valamint a munkadíj-különbözetet, így elképzelhető, hogy nem kapod vissza a számla teljes összegét. Kárrendezés javítási számla benyújtása nélkül: ebben az esetben a pénzintézet egy előzetes kalkulációt készít, és felajánl egy összeget.

TIPP: Ha nem értesz egyet a kártérítés felajánlott összegével, érdemes több szerviztől is ajánlatot kérni, hogy kiszámold, jobban járhatsz-e a számlás kárrendezéssel.

Gazdasági totálkár és értékcsökkenés

Amennyiben az autó nem javítható, az úgynevezett totálkár-rendezési forgatókönyv lép életbe. Gazdasági totálkár esetén is számíthatunk a biztosító segítségére, azonban meg kell fontolnunk, hogy megjavíttatjuk-e az autót vagy inkább eladjuk a roncsot - a biztosítók általában vállalják az értékesítést is, ha úgy döntünk, hogy ezt nem mi intéznénk. Az értékcsökkenés lehet műszaki, illetve forgalmi (bizalmi) értékcsökkenés. Az értékcsökkenés alapvetően bizalmi kérdés, a vásárlói bizalmon vagy bizalmatlanságon alapul.

Csereautó és utazási költségek

A szervizben álló alsó/középkategóriás autónk helyett a biztosító nem fog egy felső kategóriás csereautó költségeibe beszállni, viszont a kategóriával egyező autó esetében sem lesz 100%-os a költségtérítés, hiszen levonásra kerülnek a guruló költségek (saját autónk használatával járó költségek pl.: amortizáció, biztosítás, gumikopás, stb.). A csereautóra való igény nem jelent teljes körű megoldást és mindenre kiterjedt kártérítést. A végső megoldást a csereautó assistance biztosítás jelenti. A közlekedési hozzájárulás megtérítése nem automatikus, minden esetben egyedi igazolást és elbírálást igényel.

Teendő Határidő Felelős fél
Kárbejelentés (károkozó) 5 nap Károkozó
Kárbejelentés (károsult) 30 nap Károsult
Kártérítési javaslat (dokumentumok beérkezésétől) 15 nap Biztosító
Kártérítési javaslat (dokumentumok hiányában / igény benyújtásától) 3 hónap Biztosító

Speciális esetek: Szállítás közbeni károk és felelősségbiztosítás

A közúti árufuvarozás minden esetben kockázatot jelent, nem csak az extrém szállítmányok esetében. Ki fogja megtéríteni a vétlen szereplők kárát, ha fuvarozás közben egy teherautó letarolja a kerítést vagy belehajt egy ház oldalába? Az ilyen rendkívüli szállítások legnagyobb nehézsége, hogy nem csak a termék célba juttatásáról kell gondoskodni, de óvni kell a szállítási útvonalat és annak környezetét is.

Néhány napja járta be az internetet egy történet egy hatalmas kínai szélerőmű építéséről. Az erőművet egy magas hegyen építették. A közlekedés már önmagában is kihívás, nem hogy az egyenként 12 tonnás és 52 méter hosszú turbinalapátokkal. A lapátokat nem lehet jobban szétszerelni és nem lehet a helyszínen gyártani sem. Az 52 méteres lapátokat így félig álló helyzetben, nagyjából 45 fokos szögben erősítették a teherautóra, majd menet közben ezen többször is változtattak. Úgy döntötték, forgatták a lapátokat, ahogy az út akadályai azt megkívánták. Az autókra olyan felépítményt építettek, mellyel menet közben állítani tudták a rakomány dőlésszögét. Ezen példa is mutatja, hogy a szállítás közbeni károk megelőzése és kezelése komplex feladat.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) és a CMR

A kgfb, azaz a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a mások gépjárművében okozott károkat téríti meg. A kgfb az autóval történt minden károkozásra kiterjed. Tehát nem csak akkor téríti meg a kárt a biztosító a kötelező alapján, ha a baleset egy másik autóval történt és annak a kárát kell megtéríteni. A kötelező biztosítás terhére kell kártérítést fizetni akkor is, ha a jármű valakinek a vagyonában tesz kárt a baleset során. A biztosított jármű által másnak okozott károkat a biztosító a kötelező felelősségbiztosítás terhére fizeti ki. A kgfb akkor fizet kártérítést, ha egyértelműen megállapítható, hogy a károkozó felelősségre vonható a balesetben. A kgfb akkor fizet, ha a baleset okozója beazonosítható és van érvényes biztosítása. A kgfb akkor is védelmet nyújt, ha a kár az Európai Gazdasági Térség vagy a Zöldkártya Rendszer valamelyik országában történik. Ne feledjük: érvényes kötelező biztosítás nélkül közlekedni szabálysértés, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy legyen biztosításunk és az aktuális díjat mindig időben rendezzük!

Az MNB engedélyével, felelősség-biztosítással, felkészült és nagy tapasztalatú munkatársakkal dolgozunk. A CMR Egyezmény értelmében a nemzetközi árufuvarozást végzőknek rendelkezniük kell Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítással (CMR). Ez a biztosítás téríti meg a fuvarozás során keletkező árukárokat - de ez a kártérítési felelősség a szállított rakományra terjed ki! Az áru tulajdonosának a biztosító e CMR szerződés alapján téríti meg egy meghatározott összegig az áru elvesztéséből, ellopásából, megrongálódásából, beszennyeződéséből, stb… eredő kárát. Ha a biztosító valamilyen kizárásra hivatkozva nem téríti meg a kgfb alapján az okozott kárt, a fuvarozó akkor is kártalanítási felelősséggel tartozik. Csak nem háríthatja a kár megtérítését a biztosítóra, saját zsebből kell mindent kifizetnie.

Kizárások és speciális esetek

Természeti erők okozta károkat nem fedezi a kötelező biztosítás, csak a casco. Ha csak a jármű sérült, ismeretlen károkozó esetén többnyire csak a saját CASCO biztosításodra támaszkodhatsz, ezért mindenképpen javasolt legalább egy törés CASCO-t kötni a járműre. Ismeretlen jármű által okozott kár még akkor sem téríthető, ha egyértelmű, hogy a kárt gépjármű okozta. Sajnos, sok esetben a lakókörnyezetben okozott károk elkövetőjét nem lehet azonosítani. Ha nincs meg az elkövető, akkor a kárt szenvedett tulajdonos részére nem fizethető kártérítés (ismeretlen károkozó). Vannak olyan esetek is, amikor a kötelező biztosítás terhére egyáltalán nem fizet a biztosító, például a környezetszennyezéssel a jármű baleset nélkül bekövetkezett károk esetén.

tags: #szállítás #közben #sérült #autó #kártérítés #folyamata