Taylor Swift és a Zeneipari Jogok Forradalma
„A legnagyobb álmom vált valóra” - írta az énekes-dalszerző Taylor Swift, aki hat év után szerezte meg első hat albumának hangfelvételi jogait. Levelében a honlapján közölte, hogy „Ha azt mondom, hogy a legnagyobb álmom vált valóra, akkor még visszafogottan fogalmaztam”. Ez a jelentős lépés nem csupán személyes diadal, hanem az egész zeneipar számára is fontos tanulságokkal jár. A rajongói tudják, miért ilyen jelentős ez számára, és pont ezeknek a lemezeknek a sorsa mutatta meg a - zeneipari részletek iránt nem érdeklődő - közönség a korábbinál jóval nagyobb részének, hogy miért olyan fontosak a hangfelvételi jogok. Taylor Swift szavai szerint: „Minden zene, amit valaha készítettem, immár az enyém. És minden videoklipem. Minden koncertfilmem. A lemezborítók és a fotók. A kiadatlan dalok. Az emlékek, a varázslat, az őrület. Minden egyes korszak.”
A Hangfelvételi és Szerzői Jogok Különbségei
Rónai András az Artisjus Dalszerző blogján közölt elemzése világosan teszi érthetővé, mit is jelent pontosan a hangfelvételi jog - és miért különbözik ez a dalszerzői jogoktól. A zenei tartalmak kereskedelme két párhuzamos pályán fut: az egyik a dalok jogait (kompozíció, szöveg), a másik a hangfelvételek jogait (a konkrét rögzítés és annak tulajdonosi viszonyai) kezeli.
A nemzetközi gyakorlatban tipikus, hogy a sikeresebb dalok esetén a szerzői rész tekintetében a dalszerzőkkel leszerződött zeneműkiadó (publisher), a hangfelvétel rész tekintetében a hangfelvétel-kiadó (label) hozza az érdemi üzleti döntéseket. Az, hogy a szerző, az előadó milyen hatással lehet a döntésekre, tehát például beleszól-e, hogy milyen filmhez használják a dalt, az egyedi szerződésektől függ. Amiről Taylor Swift ügyében szó van, az a hangfelvétel-jogtulajdon, ami tekintetében az egész világon lényegében egységes szabályozás és gyakorlat van. Ezek a jogok már kiindulópontként sem a művésznél vannak, hanem annál a személynél vagy cégnél, aki szervezi, fizeti a felvétel készítését (ami persze akár lehet a művész is, de ez nem szükségszerű). Viszont a hangfelvétel-jogtulajdon nem az egész dalra vonatkozik, hanem csak arra az egy bizonyos, hangfelvételen rögzített lejátszásra. Egy opus, azaz a zeneszerző adott alkotásának sorszáma, az alkotó életművén belül is ezen jogi keretek között értelmezendő.
Taylor Swift Harca a Függetlenségért
Taylor Swift első single-jét 2006-ban jelentette meg a 2005-ben alapított Big Machine Records. Első hat albumának hangfelvételi jogai az őt a pályáján elindító Big Machine Label Groupnál voltak. Ezt vásárolta fel 2019 nyarán az Ithaca Holdings nevű cég, amit Swift „ősellensége”, Scooter Braun vezetett. Már a Big Machine eladásakor felmerült, hogy Taylor Swift megvásárolja az itt kijött lemezek jogait, de ebből nem lett semmi (a felek egymásra mutogattak, hogy kinek a hibájából.) Sajtóértesülések szerint az Ithaca 300 millió dollárt fizetett a kiadóért.
Scooter Braun cége komoly profitot realizált, amikor 2020-ban eladta a hangfelvételi jogokat a Shamrock befektetési alapnak, a különböző sajtóértesülések szerint kb. 300 vagy 360 millió dollárért. Ezt követően a befektetési alaptól vásárolta meg a jogokat Taylor Swift. Bár korábban kizárta a velük való együttműködést, mostani levelében csak jókat ír róluk: „Mindent őszintén, méltányosan és tisztelettel kezeltek. Számukra ez egy üzleti megállapodás volt, de úgy éreztem, hogy tudták, hogy számomra többről van szó: az emlékeimről, izzadságos munkámról, a kezem írásáról, évtizednyi álmaimról. Végtelenül hálás vagyok nekik.” Az árat szokás szerint nem hozták nyilvánosságra, de a korábbi pletykákkal szemben (amik szerint akár egymilliárd dollárt is kérhet az alapkezelő) úgy tudni, hogy közel volt ahhoz az összeghez, amit 2020-ban a Shamrock kifizetett.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Az Újrafelvételek Stratégiája és Hatása („Taylor’s Version”)
Taylor Swift nem sokkal a Big Machine eladása után bejelentette, hogy az itt kijött összes albumát újra felveszi és megjelenteti. A hat lemez közül eddig négyből jelent meg egy Taylor’s Version alcímű verzió, kiegészítve korábban meg nem jelent dalokkal. Ezek a megjelenésük után jóval felülmúlták hallgatottságban az eredeti verziókat (bár mint láttuk, azokat is jelentős mértékben streamelték).
Az ő zenéjén túlmutató eredmény pedig az volt, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb nyilvánosság előtt napirenden tartotta a hangfelvételi jogok kérdését.
Iparági Paradigmaváltás és Swift Öröksége
Swift esete arra is rávilágít, mennyire másként működik ez a rendszer az angolszász és a kontinentális jogkörnyezetben. Ő maga a Universal csoporthoz tartozó Republic kiadóval olyan szerződést írt alá 2018-ban, amiben csak a megjelenés utáni öt évre engedte át a hangfelvételi jogokat a kiadónak, azután ezek visszaszállnak rá. Természetesen nem egyedül Taylor Swift érdeme az, hogy egyre több előadó ilyen szerződést köt, bár például Olivia Rodrigót bevallottan ő inspirálta abban, hogy erről tárgyaljon a kiadójával.
Másfelől az is fontos tényező, hogy egyre komolyabb sikereket lehet elérni kiadói szerződés nélkül, ún. kiadói szolgáltatásokat nyújtó cégek segítségét igénybe véve, vagyis a tárgyalásokon a korábbiaknál kedvezőbb helyzetben vannak az előadók, mint akkor, amikor a sztárrá válás majdhogynem lehetetlen volt egy major támogatása nélkül. Levelében Taylor Swift is kitér erre: „Nagyon bátorító, hogy az én történetem nyomán elindult egy beszélgetés az iparágban. Minden alkalommal, amikor valaki elmondja, hogy az én harcomnak köszönhetően olyan szerződést írt alá, amiben ő a hangfelvételeinek a jogtulajdonosa, látom, hogy milyen fontos volt mindez. Köszönöm, hogy ilyen sokan érdeklődtek egy olyan téma iránt, amiről korábban mindenki azt gondolta, hogy csak a szűk iparági köröket érdekli, a nagyközönséget nem.”
Zenei Közösség és Önkifejezés Magyarországon
A cikk nemcsak a történet kronológiáját követi végig a Big Machine kiadó eladásától Scooter Braun közbelépésén át a Shamrock Capital befektetői szerepéig, hanem azt is bemutatja, milyen következményei lettek annak, hogy Swift újrafelvette saját dalait. Ez a mozgalom Magyarországon is visszhangra talált a „Magyar Dalszerzés Éve” keretein belül. A mozgalom a magyar dalok szeretetén és a szerzőik iránti tiszteleten alapul. A mozgalom e szeretet és tisztelet aktív, nyilvános kifejezése. A mozgalom egyéni és közösségi önkéntességen, valamint szabad önkifejezési formán alapul. Ne várj másra, ha ez számodra is fontos ügy, most mutasd meg! Csatlakozz önkéntesen és fejezd ki szabadon szeretetedet!
Magyar kapcsolatok a SpaceBuzz-ban
Taylor Swift Kvízest: A Dalok Ünnepe
Felismersz egyetlen másodpercnyi részletből egy Taylor Swift-dalt? Tudod, hogy milyen márkájú autó szerepel az „All Too Well” tízperces verziójához készült kisfilmben? Képes vagy megsaccolni (esetleg pontosan tudod), hányszor bukkan fel a „high school” kifejezés a Swift-életműben? Gyere el a Dalszerelőműhely és az ISON által közösen rendezett Taylor Swift kvízestre, és próbára tesszük, mennyire vagy swiftie! A kérdéssort a Taylor Swift Akadémia csapata állítja össze Fazekas Gergely zenetörténész vezetésével, ami biztosítékot nyújt arra, hogy ne a művésznő magánéletére és körülötte kavargó bulvárvilágra irányuljanak a kérdések, csakis a dalokra.