Jonathan Swift: Gulliver Utazásai – Esszé Értelmezés
Jonathan Swift, az angol felvilágosodás egyik legnagyobb írója, Gulliver utazásai című szatirikus regényében saját életének politikai csalódásait és korának társadalomrajzát igyekezett átadni. Kora irodalmában a kalandos útleírások nagy népszerűségnek örvendtek, ezért Swift ezt a formát választotta művéhez.
Gulliver Utazásai
Mr. Lemuel Gulliver orvosnak szegődik az Antilop nevű hajóra, mely 1699 májusában hagyja el a kikötőt a déli tengerek felé. Rövidesen azonban egy hatalmas orkán a hajót egy távoli sziget szikláira veti. Gulliver kikászálódik a szigetre és kimerülten elalszik. Arra ébred, hogy körülötte és rajta is parányi emberek dolgoznak, hogy a testét pici cölöpökhöz rögzítsék.
Amikor megpróbál kiszabadulni és felül, azonnal nyílzáport zúdítanak rá a pici emberek, úgy dönt tehát, hogy inkább tűri, amit csinálnak. Hamarosan enni-inni is kap. A borába álomport kevernek, hogy bevontathassák a fővárosukba. A katedrálisban szállásolják el, és hamarosan a pici emberek császára is meglátogatja. Gulliver 1728 ember helyett eszik és 300 szabó varrja a ruháját, jól tartják, szinte kényeztetik.
Gulliver a személyi ügyek miniszterétől megtudja, hogy az országot belviszály is sújtja és külső ellenség is fenyegeti. A belviszály oka, hogy a két párt nem tud megegyezni abban, hogy az alacsony vagy a magas sarok legyen az új cipődivat. Még a jelenlegi uralkodó nagyapja, tojáshámozás közben, megvágta az ujját egy héjdarabbal, minek folytán az apja elrendelte, hogy a tojást ezután a hegyes végén kell megkezdeni, annak ellenére, hogy korábban ezt törvény tiltotta.
Ez óriási felháborodást és belviszályokat okozott, amit tovább szított a szomszédos birodalom, Blefuscu császára. Már tizenegyezer ember halt mártírhalált inkább, mint hogy fejet hajtson az új rendelkezésnek és a tojást a hegyes végén törje fel. A lilliputi császár azt szeretné, ha Gulliver, "az Emberhegy", megvédené az országot. Gulliver már megy is és az ellenség flottáját fonalakra fűzi és átviszi Lilliput kikötőjébe.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Ezek után a császár máris azt tervezi, hogy leigázza Blefuscu népét, Gulliver azonban ezt nem szeretné, ezért megromlik a viszonyuk. Amikor a császári rezidencián fellobbanó tüzet Gulliver a saját vizeletével oltja el, felségsértőnek kiáltják ki. Gulliver megismeri az ország törvényeit: a csalást nagyobb bűnnek tekintik, mint a lopást, mert nehezebb leleplezni, és egy hivatalnoknak nem a szellemi képességei számítanak, hanem az erkölcsei (= az embersége).
Gullivernek egy jóakarója megsúgja, hogy áskálódnak ellene, menekülnie kell. Gulliver ezúttal az óriások szigetére sodródik. Egy szántóföldön menekül éppen, amikor elfogja az egyik kaszáló óriás és a gazdájához, egy parasztemberhez viszi, akinek a gyerekei babának tekintik, ágyat, takarót is kap. Éjjel patkányokkal kell megküzdenie. Egy mesterember egy dobozt rendez be neki, és hamar a királyné játéka lesz, vele utazgat az országban.
Gulliver jól élhetne az óriások között, de a méretei miatt kellemetlen helyzetekbe kerül, hol a kutya kapja el, hol majdnem tehénlepénybe fullad, amikor megpróbálja átugrani. Amikor az úrihölgyek a dekoltázsukba rejtik és Gulliver szenved a bűztől. Elérkezünk a politikai részhez. A király kérésére Gulliver mesél Anglia történelméről és politikájáról, felmagasztalja, amennyire csak tudja, de a király mégis csodálkozik rajta, hogy tűrheti a hátán az angolokat, "ezeket a nyomorult férgeket".
Gulliver ezután felajánlja nekik, hogy megtanítja őket fegyvereket készíteni, de a költészet és erkölcsösség országában ezt elutasítják. Már három éve él Gulliver az óriások országában, amikor egy saskeselyű elrabolja dobozostul, majd a tengerbe ejti. Egy angol hajó halássza ki és juttatja haza, ahol a felesége azt mondja, többé nem engedi el. Gulliver nem tud otthon ülni, újra tengerre száll. Kalózok kapják el a hajójukat és őt csónakba teszik, amivel szerencsésen egy szigetre ér.
Amikor elhomályosodik a Nap, meglátja, hogy egy úszó sziget takarja el, felkéredzkedik rá. Az égen úszó sziget neve Laputa (=magas kormányzó), ennek is megvannak a maga szabályai. Az itt lakók mind hangszerek, csillagok és mértani alakzatok ábráit viselik a ruháikon, mert csak ezekkel a témákkal foglalkoznak: zenével, csillagászattal, matematikával. A praktikus dolgokban nem járatosak, ezért nincs egy egyenes fal sem az országukban.
Magyar kapcsolatok a SpaceBuzz-ban
Az asszonyok is szívesebben időznek az alsó kontinensről jött férfiakkal, amit a férjeik észre sem vesznek, ha közben matematikával foglalkozhatnak. Gulliver rájön, hogy a sziget közepén egy mágneses szerkezet van, a szigetet ezzel mozgatják. Amikor Gulliver elunja a szigetet, leereszkedik Balnibarbi területére, ahol a fővárosba, Lagadóba megy. Itt nyomorban élnek az emberek, mert annyira erőltetik az emberekre az akadémia fejlesztéseit, hogy az teljesen szembe megy az életszerűséggel.
Gulliver ellátogat az Akadémiára, hogy lássa, mi folyik ott. Az egyik "kitalátor" éppen a napfényt igyekszik kivonni az uborkából, egy másik a tápanyagokat keresi az ürülékben - de foglalkoznak még gyapjatlan birka tenyésztésével és jégaszalással is. Egy tudós megállapította, hogy a szavak kiejtése koptatja a tüdőt, ezért javasolta, hogy az emberek inkább a tárgyakat vigyék magukkal és mutassák fel azt, amelyikre gondolnak.
Gulliver inkább átment a szellemidéző mágusok szigetére, Glubbdubdribba. Itt sorban megidézik a történelem nagyjait (Nagy Sándort, Julius Caesart, stb.), akikről sorra kiderül, hogy csak talpnyalók, akik hazaárulók vagy szajhák bábjai voltak és csak az írók tették őket naggyá hősi énekeikkel. Innen Gulliver a halhatatlanok földjére megy, Luggnaggba, ahol az emberek egyre jobban megöregnek, elhülyülnek és összetöpörödnek, de nem halnak meg.
Gulliver ezúttal kapitányként kel útra, és úgy kerül ismeretlen földre, hogy lázadás tör ki a hajón. Ezen a földön a lovak (nyihahák) istállókban tartják az embereket (és jehunak hívják őket). Gulliver először megdöbben, de aztán megérti őket, megtanulja a beszédüket. Gulliver mesél a nyihaháknak az ő országáról, ahol a jehuk értelmes társadalomban élnek, de miközben ecseteli az értelmetlen háborúkat, a politikusok és a jogászok korrupcióját és önzését, vagy az orvosok nagyképűségét, egyre kevésbé védi az embereket, mert belátja, hogy "az egész emberiség bűnös hajszát folytat a pénz és a kéj után".
A nyihaha azt mondja, hogy a jehuk náluk is falánkok, buják, kapzsik és betegesek. Gulliver kezdi tisztelni a bölcs lovakat, akiknél nincs vita vagy hazugság, sem kényszer vagy erőszak.
Jonathan Swift - Gulliver utazásai I. rész 7. fejezet / hangoskönyv
tags: #swift #gulliver #esszé #értelmezés