A svájci elektromos autó piac helyzete és jövőbeli kilátásai

A globális e-autó-piac dinamikus bővülése jelentős hatással van az egyes országok, köztük Svájc autópiacára is. A növekedés üteme, a piaci részesedések változása és a vásárlói preferenciák alakulása mind fontos tényezők, melyek befolyásolják az elektromos autók jövőjét.

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Az elektromos átállás Európa különböző országaiban különböző ütemben halad, de Svájc nem áll rosszul, például az EU átlagához képest is előrébb jár.

Pár évvel ezelőtt, amikor az elektromos autók eladásait elemeztük, a toplistákon mindig külön szerepeltek a villanyosok, hiszen a teljes kínálatból sokszor még a Top 20-ba vagy 50-be sem fértek be. Ez az elmúlt években sokat változott, és már Norvégián kívül is vannak olyan országok, ahol a villanyautók bekerültek a teljes eladási lista elejébe.

Svájcban tavaly a teljes autópiac legnépszerűbb modellje a Tesla Model 3 lett, azonban akkor még az SUV testvér csak az 55. helyre jutott be. Az első helyen a tavalyi győztes Tesla Model 3 végzett most is, azonban a második helyre befutott a Model Y. Ez nem rossz eredmény, tekintve, hogy a második negyedévben kevesebb, mint feleannyi Tesla érkezett Európába, mint amit szállítani szerettek volna, Berlin pedig épp csak elkezdett üzemelni.

A svájci autómobilimportőrök szövetsége nyilvánosságra hozta az elektromos modellek Top 15-ös listáját is, amelyen a két Tesla után a Škoda Enyaq és az Audi Q4 végeztek - a VW trió harmadik tagja, az ID.4 a hetedik lett.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

A 8,5 milliós lakosú Svájc újautópiaca jelenleg kétszer akkora, mint hazánké - az első fél évben 110 ezer kocsi fogyott.

Forrás: ACEA

Állami támogatás és annak hatásai

A szövetségi törvényhozás azonban most november 8-án úgy döntött, hogy január 1-től kivezeti ezt a támogatást. Persze 1997-ben könnyű volt ilyen támogatást adni, hiszen valószínűleg csak pár tucat elektromos jármű érkezhetett, részesedésük még 2015-ben is csak 1,2 százalék volt és csak két éve lépte át a 10 százalékot.

Bár a négy százalék nem tűnhet soknak, a svájci autóimportőrök szövetsége közleményében fekete napnak nevezte november 8-át. Mint írják a lépés szöges ellentétben áll azzal az erőfeszítéssel, hogy az ország csökkentse szén-dioxid lábnyomát, és ironikusnak nevezik, hogy pont akkor vezetnek be új adót a villanyautókra, amikor kivezetnek számos iparági adót, hogy felpörgessék a gazdaságot.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

A CO2 kibocsátás kérdése

A svájci energiaügyi minisztérium 2022-ben bízta meg az Infras kutatóintézetet, hogy tudományos alapossággal vizsgálják meg a kérdést, mikor éri meg a villanyautó vásárlása egy meglévő hagyományos helyett, ha kifejezetten a CO2 kibocsátás csökkentését nézzük. A 118 ezer frankért berendelt tanulmányban a kutatók három tézist modelleztek. Az első szerint az autós 125 ezer kilométer felett is megtartja a régi belső égésűt és egészen 200 ezerig ezt használja - ezt tekintik az autó élettartama végének, amin mi itt Kelet-Európában persze jót mosolygunk. A második szcenárióban a 125 ezret futott régit leadja megsemmisítésre és helyette egy új villanyautót vesz.

A tanulmányt 2024 őszén le is szállították, ám annak megállapításait a minisztérium nem hozta nyilvánosságra. Az anyagban egyébként vizsgálják a hagyományos, hibrid és plug-in hibrid alternatívát is, valamint azt is modellezték, mi lenne, ha a 125 ezret futott hagyományos helyett az autós egy használt elektromosat venne. Féltek, hogy kínos lehet.

Az egész történet egyébként talán nem is lett volna ennyire ciki a minisztériumnak, ha nem kezdik el rejtegetni a tanulmányt. Ez a válasz azonban a magazin szerint mellébeszélés és ezt alátámasztják a kikért belső levelezések is. a tanulmány már szinte akadémikus, mivel szerinte szinte senki nem foglalkozik a szén-dioxid-lábnyommal egy új autó vásárlásakor.

Mi ezt azzal egészítenénk ki, hogy azért nem nehéz belátni, hogy még az öreg autók élete is véges, kevésből lesz oldtimer, tehát valahol a lánc végén csak kiesik egy kohószökevény a sorból. Az átadott levelezésben olyan alternatívákon gondolkodtak, minthogy visszaküldik az anyagot a kutatóintézetnek, mondván nem fejezték be rendesen a munkát. De úgy látták ezt nem tudnák alátámasztani. Azon is gondolkodtak, mi lenne, ha nem végleges, csak folyamatban lévő munkaanyagként hivatkoznának a tanulmányra. Ám balszerencséjükre az írott anyag többször is végső következtetésekről beszél.

Corolla elektromos ablak beépítés

Forrás: e-cars.com

Globális és európai trendek

A globális e-autó-piac dinamikus második negyedéves bővülése a féléves növekedési adatokat is 27 százalékra húzta fel. A növekedés nagy részét Kína adta, ahol a globális BEV- (Battery Electric Vehicle) eladások közel kétharmada bonyolódott le.

Az év első hat hónapjában majdnem a felével (47 százalék) nőtt az eladott e-autók mennyisége 2024 azonos időszakához képest a világ második legnagyobb gazdaságában. Az öt legnagyobb európai piacon az első féléves eladások 25 százalékkal emelkedtek, piaci részesedésük pedig az eddigi legmagasabb, 15 százalékos szintet ért el.

2025 első felében először adtak el több mint egymillió akkumulátoros elektromos autót az elemzett európai piacokon. „Előrejelzéseink alapján 2030-ra az új eladások felét már a BEV-szegmens fedheti le, elérve az évi 6 millió feletti darabszámot” - emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási területének igazgatója.

Az ACEA friss adatai szerint augusztusban 120.797 új elektromos autó került forgalomba az Európai Unióban, ami 30,2 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. A legnagyobb piac továbbra is Németország, ahol 39.367 új elektromos autó állt forgalomba (+45,7 százalék). Utána az Egyesült Királyság (21.969 jármű, +14,7 százalék), Franciaország (16.992, +29,3 százalék) és Norvégia (13.482, +28,6 százalék) következik. Nemcsak a tisztán elektromos, hanem a különböző hibrid meghajtások is erősödtek.

A plug-in hibridek száma 54,5 százalékkal nőtt, 70.545 darabra, míg a lágy- és teljes hibridek 229.970 darabbal továbbra is az EU legnépszerűbb hajtásláncát adják. Egy gyártó azonban nem tudott részesedni a növekedésből. A Tesla eladásai augusztusban 36,6 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, 8220 darabra.

Németország BEV-piaca, amely a támogatások megszűnése miatt tavaly átmenetileg visszaesett, különösen erőteljesen tért magához, több mint 35 százalékos növekedést mutatva 2025 első fél évében, és a legmagasabb értékesítési darabszámot (közel negyedmillió autó) produkálva Európában. Ezzel a volumennel megelőzi a szintén 35 százalékos éves növekedést mutató Egyesült Királyság BEV-piacát.

Európában az év első hat hónapjában ugyanakkor Spanyolország mutatta fel a legerősebb növekedést, 84 százalékos ugrást produkálva 2024 ugyanezen időszakához képest. Így az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése már elérte a 8 százalékot. Az év első felébenaz Egyesült Királyság rendelkezett a legmagasabb BEV-piaci részesedéssel az eladásokban a top 5 között, 22 százalékkal, míg Németország és Franciaország egyaránt 18 százalékon áll.

A plug-in hibrid járművek (PHEV) növekedése szintén erős volt az öt vezető piacon, az értékesített autók száma 2025 első felében 30 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest. A hibridautó-eladások ennél kisebb mértékben, 18 százalékkal emelkedtek. Az elektromos járművek (BEV, PHEV és hibrid együttesen) teljes piaci részesedése az európai újautó-értékesítéseken belül 61 százalékot tett ki az év első hat hónapjában.

Forrás: DAT

Tovább zuhantak a tisztán elektromos autók eladásai az eddig a legnagyobb európai piacnak számító Németországban, az idei harmadik negyedévben mindössze 92 ezer járművet adtak el, 45 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derül ki a PwC negyedéves ágazati jelentéséből. Az Egyesült Királyságban közel 103 ezer tisztán elektromos autót értékesítettek, az előző év azonos időszakához képest ötödével bővülő brit piac ezzel átvette a vezetést Európában.

Nagy-Britanniában a kormány saját klímavállalásai hajtják az e-autó-piacot, 2030-ra az összes eladott autó 80 százalékának nulla kibocsátásúnak kell lennie a kitűzött cél szerint.

A német e-autó eladások akadozása mögött többek között a Kínából behozott járművekre kivetett büntetővámok állnak, ráadásul az EU éppen a negyedik negyedév kezdetén döntött arról, hogy tartósan meghosszabbítja az egyes gyártók esetében akár 35 százalékos, a 10 százalékos importvámon felül fizetendő vámok érvényességét, így jó eséllyel az év egészét nézve is előzi az Egyesült Királyság a német piacot, amelyen az első három negyedévben 6 ezerrel több e-autót adtak el - tavaly 9 hónap után még csaknem 150 ezer volt a különbség Németország javára.

Nem véletlen, hogy Magyarország mellett Németország is egyike volt annak az 5 uniós tagállamnak, amely ellenezte a vámok tartós meghosszabbítását. A döntés előnytelenül érinti azokat az európai gyártókat is, amelyek visszahoznák Európába a Kínában gyártott járműveiket. Így tett eddig a BMW és a Volkswagen is, utóbbi meg is érzi a kereslet visszaesését: a cég nyeresége a harmadik negyedévben 64 százalékkal esett, a csoport legalább három németországi gyárát is bezárná 2025-től.

Elektromos autók regisztrációja az EU-ban

Forrás: ACEA

Ezzel szemben a kínai gyártók éppen most építenének üzemeket az EU-n belül, hogy kikerüljék az importvámokat. Eddig három gyárat jelentettek be, köztük a BYD szegedi üzemét, amely jövőre kezdheti meg a gyártást, míg a Leapmotor lengyelországi és a Chery spanyolországi gyárában már idén legördülhetnek az első járművek a futószalagról. A PwC szerint négy további gyárról folynak az egyeztetések, az MG tervezett európai üzeméért Csehország és Spanyolország mellett Magyarország is versenyben van.

A tanulmány készítői úgy számolnak, hogy méretgazdasági szempontok miatt évente legalább 100 ezer autót kell produkálnia egy kínai cég Európában nyitott üzemének, hogy megérje a vámhatáron belül készíteni a járműveket. A BYD szegedi gyára ennél ambiciózusabb vállalkozás: kezdetben évi 150 ezer jármű lesz a kapacitás, ami idővel 300 ezerre nőhet. Ha mind a hét beruházás megvalósul, az elemzők szerint 2030-ra évente több mint 700 ezer kínai személyautót gyárthatnak az Európai Unión belül - és ebben még nincsenek benne az olyan, kínai tulajdonú európai márkák, mint a Volvo vagy a Lotus.

Világszinten továbbra is kitartóan nő az elektromos járművek piaca, július elejétől szeptember végéig 23 százalékkal több tisztán elektromos, plug-in és hibrid járművet értékesítettek globálisan, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedés a plug-in hibridek piacán figyelhető meg 59 százalékkal. Kínában 79 százalékkal nőtt ez a szegmens, miközben a tisztán elektromos járművek eladásai itt 15 százalékkal emelkedtek, a konnektorról nem tölthető hibrideké pedig mindössze 3 százalékkal. Az országban eladott több mint 17 millió kocsinak így 54 százaléka volt elektromos a vizsgált 3 hónapban, és az értékesített járműveknek negyede volt tisztán elektromos.

Nyugat-Európában ezzel szemben a tisztán elektromos és a plug-in hibrid járművek értékesítései is estek, előbbi 14, utóbbi 8 százalékkal. A többi hibrid piacán azonban továbbra is kitart a lendület, 16 százalékkal több ilyen járművet adtak el a harmadik negyedévben idén, mint az előző év azonos időszakában. Mivel utóbbiak teszik ki a piac nagyobb részét, összességében így is nőtt az eladott elektromos járművek aránya, azonban a korábbiaknál alacsonyabb arányban, mindössze 2 százalékkal.

A PwC által vizsgált 10 európai országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Ausztria, Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc) ezzel 46 százalék volt a különböző elektromos autók aránya az értékesített járművek között, igaz, ennek több mint kétharmadát továbbra is a konnektorról nem tölthető hibridek teszik ki.

Az amerikai vásárlók a plug-in hibridekből nem kértek július és szeptember között, mindössze 51 ezret vásároltak, 36 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tisztán elektromos és egyéb hibrid járművek eladásai azonban egyaránt nőttek, 11, valamint 28 százalékkal. Az USA-ban egyelőre messze elmarad az e-autók népszerűsége a belső égésű motoros járművekétől, utóbbiak tették ki az összes eladás 82 százalékát a harmadik negyedévben.

A tisztán elektromos járművek közül mindhárom piacon továbbra is a Tesla Model Y a legnépszerűbb, az EU négy legnagyobb gazdaságában (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) közel 53 ezer darabot adtak el belőle a harmadik negyedévben. A második helyre is Musk márkájának egy kocsija, a Model 3 ért oda 29 ezer eladott járművek. Több európai márkájú autó is előrelépett a toplistán, a harmadik két helyet előrelépve a Peugeot E-208 lett, a második negyedévben épphogy csak top 10-es Skoda Enyaqból már az ötödik legtöbbet eladott autó lett. A listára ezúttal felkerült a Fiat 500e is, annak ellenére, hogy a típus gyártását a Stellantis szeptemberben 4 hétre leállította.

Kínában is a Model Y az első, 338 ezer eladott példányát a BYD legnépszerűbb kocsija, a Seagull csak megközelíteni tudta 297 ezerrel. A Model 3 itt a 7. legnépszerűbb volt, a két Teslán kívül csak kínai gyártók járművei fértek be a top 10-be. Az Egyesült Államokban még nagyobb a Tesla dominanciája, mint az EU-ban, a Model Y 285 ezerrel az első, a Model 3 132 ezerrel a második lett, de a Cybertruckból is fogyott több mint 28 ezer, amivel az ötödik legnépszerűbb elektromos autó lett.

Az elemzők szerint a németországi visszaesés nem vetít előre hasonló fordulatot a világpiacon, sőt, globálisan töretlenül folytatódhat az e-autók értékesítésének bővülése. Idén az év végéig közel 33 millióra nőhet az eladott elektromos járművek száma, ennek közel felét, 45 százalékát Kínában értékesíthetik. Az évtized végére pedig még ehhez képest is több mint kétszeresére nőhet a piac, 2029-ben 67,3 millió eladott e-autót jeleztek előre a tanulmány készítői.