Vélemények a Suzuki Autó Csopakról és Túrabeszámolók

Ebben a cikkben különböző túrabeszámolókat és véleményeket gyűjtöttünk össze, amelyek érintik a Suzuki Autó Csopakot és a természetjárás élményeit Magyarországon.

Éjszakai Túra Élményei

Az idei éjszakai túra kicsit télies volt, aminek sokan örültek. Nagyon remek kis túra volt, klassz útvonal választással, példás ellátással és lelkes rendezőcsapattal. A rajt/cél helynek szolgáló turistacentrum pedig nagyon kellemes helyszínnek bizonyult.

Ami furcsa volt, az a 18 órás rajt időpontja, de a rövidebb távon indulók számára ez is rendben volt. Sokan remélik, hogy lesz folytatás, mert az első rendezés családiasra sikeredett, bár nem jöttek sokan, de ez sokak számára pozitív volt.

Egy túrázó az új bringáját tesztelte ezen a túrán. Bubu képei alapján egy jó kis bicajos túrának ígérkezett. Mivel nem akart kavarogni az ismeretlen terepen, megpróbálta beszerezni előre az útvonalat. A fórumról kapott egy régebbi füzetet scannelve, azonban az útvonal azóta változott, így a rendezőkhöz fordult segítségül. Ezek alapján már könnyedén készített a GPS-be egy track-et.

Nagyon korán érkezett, hét előtt már ott volt a rajtnál. A kiírás egy picit megtévesztő volt, mert nem az iskolánál volt a rajt, de könnyedén oda lehetett találni, mert ki volt plakátolva az iskola bejáratánál. Gyakorlatilag 50 méterrel arrébb egy másik háznál fogadták a rendezők. A fogadtatás nagyon szívélyes volt, meglepő módon egyből mindenféle jóval kínálták: pogácsa, csoki, alma.

Baleno acélfelni specifikációk

A nevezés után megkapta a füzetet és a térképet is. Mindkettő nagyon színvonalasra sikerült. A füzetben minden benne volt: szájbarágós, nagyon aprólékos útvonalleírás, infók Bajza Józsefről (a gimnázium névadója), vers, hasznos tudnivalók és látnivalók leírása, szervezői telefonszámok és persze a pecsételõ rublikák. A térkép pedig egyenesen tökéletes volt: színes, hatalmas (A3), nagyon részletes és pontos, kitűnően használható. Még szóban is elmondtak pár fontos tudnivalót az útvonalról, látszott, hogy szívükön viselik a túrát.

Kerékpártúra a Mátraalján

A kerékpártúra Hatvanból indult, ahol a résztvevőnek először ki kellett jutnia a városból. Ahogy átment az M3-as alatt, egy jobbos letérőn máris egy földút váltotta fel az aszfaltot. Az egyik telek sarkánál egy kutya rontott rá, miközben éppen videózott. Valamilyen telephely mellett tekert, mikor hatalmas madárraj verte fel a csendet.

A széles útról aztán le kellett térni egy másikra, ami egy kis kerülővel elindult a Kisgombosi öregtölgyes felé. A kerítésen tábla hirdette, hogy a hely magánterület és veszélyes nagyvadak vannak elkerítve. A résztvevő meg is látott egy hatalmas vaddisznót, mögötte ólálkodtak a többiek is. A vezérnek látszó alfahím magabiztosan odacammogott és 1-2 méterre tőle megállt a másik oldalt. Mikor tovább indult a kerítés mellett futó úton, két példány követte és mellette kocogtak.

Végül már egészen be volt nőve az út, dús növények között tekerve érte el a fent lévő pontot. Innen egy rozzant állapotú betonút vezetett vissza a piros sáv jelzésre. Újra itt volt a jó kis poros földút, néhol igen mély homokkal, ami megnehezítette a tekerést.

Kiért a műútra, ami Rózsaszentmártonba vezetett, egy kis szakaszt ezen kellett megtenni, aztán a piros kereszten befordult a Vadrózsáról már ismerős útra. Innen is csodás volt a kilátás. Kiért az apci útra, majd megkezdte az emelkedést a Somlyóra. A hegyről lefelé vezető ösvény a túra legizgalmasabb része volt. A csúszós, köves, ágas-bogas szűk ösvényen meglepő stabilitással csörtetett lefelé. Lent beért pár iskolás csapatot, akik a rövidebb távokon indultak.

Ismerje meg a Suzuki Hayabusát

A piros kör jelzésen ereszkedett le izgalmas utakon a Széleskői bányató felé. Megkapta a pecsétet, és fordult is vissza, rákészülve a tolásra. A felfelé vezető út elég brutális volt még gyalog is. Felérve már sokkal jobb volt a helyzet, bár az út tovább emelkedett, de már tekerhető volt. A Hármas határ hegynél találta a következő ellenőrző pontot.

Átment az első pincesoron, majd a második, Nagyvölgyi pincesoron megtalálta a következő pontot. Alig indult tovább, egy trükkös letérőnél élesen balra kellett fordulni. Emelkedő jött, szőlősök között tekert, követve a szalagozást. Szücsi előtt beérte a futó srácot ismét. A Kecskekő alatt Éva, az egyik főszervező szalagozta az utat. Innen már hamar kiért a műútra, ami felvezetett a ponthoz, de felmenni már nem tudott. Le kellett állnia belsőt cserélni az út szélére. A bringa dobott egy hátast, ő pedig már kapta is le a kereket. Gumi ki, tartalék gumi be, pumpál, pumpál. Közben a futó srác megint visszaelőzött. Elég gyorsan végzett, talán 5 perc sincs az egész meló. Feltekert a ponthoz.

Itt lehetett gyorsulni, aszfalt út vezetett vissza Szücsibe. A faluban a Bajza-házat kellett megkeresni, itt volt a következő pont. Jól esett a frissítés, kicsit töltődött. A faluból kifelé egy darabig aszfalt, majd földút vezetett. Megtudta, hogy Dani fog neki pecsételni a következő pontnál, ő is szalagozott útközben. Elérte az első tavat. Az út tovább kanyargott, majd egy idő után egy susnyásba fordult. A szalagok vezettek, egyébként nehezen hitte volna, hogy erre kell jönni. Beérte Danit, akitől meg is kapta a következő igazolást. A második tavat balra kellett kerülni, egy szántás erdővel szegélyezett szélén emelkedett az út felfelé. Dani ismét beért és odafent elhúzott. Hatalmas szántások között haladt, majd elvétett egy elágazást és rossz felé száguldott lefelé Ecséd irányába. Az irány mondjuk jó lenne, viszont az út kegyetlenül elfogyott, és áthatolhatatlan erdő állta az útját. Mászhatott vissza az elágazásig. Figyelmetlenségének jutalma +1,2 km volt. Fent megtalálta a szalagokat a balra vezető úton. Zúgott lefelé a falu felé.

Útközben Danit ismét beérte, itt is rakosgatta a szalagokat. A faluban talált egy kék kutat, ami nagyon jókor jött, a vize már kezdett elfogyni. Jó meleg lett mostanra. A faluból kivezető utakon követte a szalagozást. Nagyon impozáns látvány volt a kápolna és szép helyen is volt. A személyzetet nem találta, pedig többfelé keresgélt. Ide még nem értek ki, sebaj. Szántók között futó széles utakon érte el újra a piros sávot, amin balra fordulva elindult visszafelé, Hatvan irányába. Elérte a már ismert szakaszokat ismét. A telkeknél megint rá rontott a kutya is. Leért a műútra, és könnyedén visszatekert a rajthelyig. Elsőként ért be a hatvanas távon, de nem sokkal utána már jöttek a keményebben küzdők, akik jóval később indultak és adtak vagy 1,5 órát. A célban evett egy lekváros kenyeret és egy almát, majd megjött a virsli szállítmány is. A végén még egy bónusz sajtos pogit is benyomott, az ellátásra igazán nem lehetett semmi panasz. A szervezésre sem. Nagyon lelkes volt a brigád, jó volt a szalagozás, tetszett az útvonal is. Egy remek túrát hoztak össze itt a kevésbé ismert Mátraalján, ahova érdemes eljönni és megismerni kicsit. A hosszú távon nem indultak sokat, de a röviden voltak pár százan.

Maxi Túra Beszámoló

A Maxi túra egy nehéz túra, sok küzdelmes órával. Mégis minden évben újra ott szeretne lenni Magyarkúton, hogy végigcsinálja. Várom a vonatozást a rajtba, a Börzsönyi nehéz kaptatókat, a Dunán való átkelést, a Fellegvár látványát, a Kisrigó vendégszeretetét, az éjszakát a Pilisben, és a megérkezést a Budai hegyekben. Sokan elmarasztalják a szervezőket, amiért lehetne ezt-azt másképpen/jobban csinálni. Én örülök, hogy egyáltalán megszervezik nekünk résztvevőknek, mindegy hogyan.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Egy túrázó pénteken megtudta, hogy 7 órától már lehet rajtolni. Ezen felbuzdulva elhatározta, hogy egyel korábbi vonattal utazik le, mint szokott. A kis piroson zötykölődve mellette egy idős túratárs erősen készült a mai napra. Elővett egy régebbi itinert, egy tollat, egy számológépet és egy papírt és valami iszonyat nagy matekozásba kezdett. Ahogy nézte, időtervet készített és ahogy elnézte ez betonbiztos lesz. 7 előtt meg is érkeztek a Magyarkút állomásra. Nem volt úgy tele a vonat, mint a későbbi szokott lenni. Elől loholva, elsőként érkezett a rajtba, de még sehol senki. Mint megtudta, még ébredeztek odabent. Hát itt nem lesz 7 órás rajt egyik távon sem. Sebaj, így legalább bőven volt ideje kajálni és összeszedni magát. Közben lassan alakultak a dolgok, fél 8 körül már az 50-esek indulhattak. A túrázó 7:53-kor vágott neki a távnak. Nagyon frusztrált, hogy majdnem pont 6 órája volt Nagymarosra érni a 14:00-s komphoz. Tavaly nagyon jól ment az első 50, és akkor 6:30 kellett hozzá. Borzalmasan kellett volna tolni, hogy odaérjen. Nem volt kipihenve mostanában, úgyhogy kicsit aggódott. Ennyire a mezőny elején még nem indult, de tetszett.

Ahol a kék balra felfele letér a szekérútról beért egy gyorsabb futókontingens, meg két bringás. Letért a Kő-hegy fele és hallotta, ahogy az egyik futó kiabál a többieknek, hogy tovább egyenesen, egyenesen. A bringások mormogtak valamit, és jöttek utána. Tolta felfelé, ahogy kell, és jól is haladt. Azon kezdett el agyalni, hogy milyennek szeretné a mai menetet. A tetőre úgy ért fel, hogy azt hitte még odébb lesz és tovább ment ahol jobbra kell fordulni a jelzéssel. A kis faépítményt ami itt megbújik talán még nem is látta eddig. Senkivel sem találkozott útközben, csak miután már átkelt a vasúti sineket a hegy aljában. Egy nagyobb bringás csapat küzdött felfelé az emelkedőn. Ők nem a kéken jöttek idáig. Beverekedte magát közéjük, aztán odafent persze megint otthagyták. Nógrád jött, majd a Csurgó forrásnál az első pont. A bringások pihiztek, ő csak a pecsétért állt meg. Nagyon szép volt a környék itt. Elkocogott a kálvária mellett, majd kiért a hatalmas rétre, amin keresztül ment tovább a jelzés. A nagy keresztnél egy idős pár virágokat helyezett el éppen. A bringás csapat ismét elhúzott. Nagyon jó volt a tempó, és még tudott rárakni. A Béla rét után újabb bringás csapat fogott be, ő meg zúgott utánuk. Egy lejtős résznél megbotlott egy kőben és majdnem felnyalta az utat, csak a kezén sínylte meg kicsit a bőr. Még jó, hogy hosszú emelkedő jött a Csóvi felé, vége az eszetlen száguldásnak. A Saj-kút után sorra fogta be a bicajos sporikat a meredek emelkedőn. A többség már javában tolta, de volt egy-két nagyon elszánt arc. Az egyik előtte taposta a pedált, látszott, hogy borzasztó küzdelmes a dolog. Megelőzte őt is, le is maradt, utána viszont utolért két srácot, akik látszólag még nagyon jól bírták a tekerést. Elképesztő! Egy tempóban haladtak, egy kemény tempóban. Jött egy még meredekebb rész, amit már nem lehetett tekerni, ott eléjük került. Megjegyezte, hogy nagyon jól tolják, erre az a szerény válasz, hogy épp az a baj, hogy tényleg tolják. A mögöttük lévők már rég feladták, szóval panaszra semmi okuk. Vissza is pattantak a nyeregbe és jöttek mögötte. Ő már lihegett elől, nyomta ami kifért, hogy ne akadályozza őket a szűk ösvényen. Így másztak fel együtt egészen a Foltán-keresztig. Brutális volt a teljesítményük számár, bringával ilyet.

Bűnügyi Eset Csopakon

A Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását annak a 34 éves csopaki férfinak, akivel szemben nagyobb kárt okozó rongálás bűntette, zaklatás vétsége és magánlaksértés bűntette miatt folyik büntetőeljárás.

A megalapozott gyanú szerint 2020. december elejétől, heti rendszerességgel, napi 20-30 alkalommal a késő esti órákban a gyanúsított telefonon felhívta a sértettet. Az egyik decemberi napon az utcán egy borotvapengével hadonászott a gyanúsított a sértettől hozzávetőlegesen 1 méterre állva, akit azzal fenyegetett meg, hogy megöli. A gyanúsított 2020. december 25-én a sértettet és feleségét - akik Csopakon sétálni indultak - tiltakozásuk ellenére követte, majd amikor azok családi házukhoz visszaértek, mindkettőjüket azzal fenyegette meg, hogy tönkreteszi a karácsonyukat és meg fogja őket ölni.

A fentieken túl a gyanúsított megalapozottan gyanúsítható még azzal is, hogy 2020. december 26-án a sértett feleségének tulajdonát képező személygépkocsiját megrongálta, szélvédőjét, ablakait betörte és a jármű belsejét meggyújtotta. A tüzet a sértett idejében észrevette és egy poroltóval sikeresen eloltotta.