A vasúti átjárók biztonsága: a VÉDA kamerák szerepe és a Soroksári kereszteződések jelentősége
A vasúti átjárókban történt balesetek súlyos problémát jelentenek Magyarországon, évente számos tragédiát okozva. Ennek a helyzetnek a kezelésére a MÁV és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egy közös, átfogó akciótervet dolgozott ki, melynek elsődleges célja a balesetek megelőzése, nem pedig a büntetés. A közlekedésbiztonság javítása érdekében új technológiákat és figyelemfelhívó kampányokat vezetnek be országszerte, amelyek a közlekedők felelősségére hívják fel a figyelmet.
A VÉDA kamerarendszer bevezetése a vasúti átjárókban
A MÁV arról adott hírt, hogy az ORFK-val közösen a balesetek megelőzése érdekében, pilot jelleggel VÉDA-kamerák telepítését kezdte meg vasúti útátjárókban - összesen hat helyszínen lesz, 10 eszközzel. Ez a kezdeményezés a közlekedésbiztonság jelentős növelését ígéri.
A MÁV-csoport és az ORFK-OBB közös akcióterve alapján Magyarországon először a MÁV vonalán, Siófokon, Szabadifürdőnél lévő vasúti útátjáróban épült ki a VÉDA kamerarendszer. Az első kamerákat egy frekventált Balaton-parti vasúti átjáróban, Siófok, Szabadifürdő megállóhely mellett telepítették, amely különösen a nyári időszakban jelentős gépjármű- és gyalogosforgalmat bonyolít.
A telepített kamerák nemcsak a tilos jelzésen áthaladó járműveket rögzítik, hanem a gyorshajtást, a biztonsági öv használatának elmulasztását és sorompórongálás esetén is bizonyító erejű felvételeket készítenek. Ez jelentősen megkönnyíti a szabálysértők azonosítását és a kártérítési eljárások gyorsítását.
Mindent látó kamerák - 2015.11.05.
Baleseti statisztikák és a figyelemfelhívás fontossága
A vasúti átjárókban 2025-ben június 15-ig 26 közlekedési baleset történt, a tragédiákban 8 ember vesztette életét. Részletesebben, 26 ún. idegenhibás közúti közlekedési balesetből 7 halálos kimenetelű volt, melyben 8 személy vesztette életét, ezen kívül 3 esemény végződött személyi sérüléssel, amiben 3 személy súlyos, 7 személy könnyű sérüléseket szenvedett.
Az Országos Baleset-megelőzés munkatársai 2019-ben visszamenőleg 2010-ig vizsgálták a vasúti átjárókban történt balesetek statisztikáit. Ezekből kiderült, hogy a legtöbb baleset a fénysorompóval ellátott átjárókban történik (az esetek 45-70 százaléka). Ennek oka, hogy a fénysorompó nem képez fizikai akadályt, csak fényjelzéssel tájékoztat, így nem csak akaratlagos, tehát a jelzés ellenére történő áthajtások fordulnak elő, hanem emberi figyelmetlenségből adódók is. Mindegyik útátjárós baleset a KRESZ be nem tartása miatt következett be, minden esetben a gépkocsivezető figyelmetlensége okozta a tragédiákat.
A MÁV összesen 5460 szintbeli útátjárót üzemeltet. Ezek biztosítottsága az alábbiak szerint oszlik meg:
| Átjáró típusa | Darabszám |
|---|---|
| Fénysorompóval védett | 1240 |
| Félcsapórúddal védett | 1038 |
| Teljes mechanikus sorompóval védett | 221 |
| Nem biztosított (andráskereszttel jelölt) | 2961 |
| Összesen | 5460 |
A balesetek következményeként nemcsak emberi életek vesznek el, de a vasúti járműállomány is csökken: a megsérült motorvonatokat hosszabb időre ki kell vonni a forgalomból, sőt előfordul, hogy a jármű teljesen üzemképtelenné válik. Az anyagi károk is jelentősek: évente akár több százmilliós lehet.
A megelőzés és a közlekedési morál javítása
„16 éve nem történt baleset a vasút hibájából vasúti útátjáróban, de a felelősség közös, így vasúttársaságként is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az átkelés biztonságos legyen.” - emelte ki Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója. Hozzátette: „Mi azt szeretnénk, ha ilyen esetek nem fordulnának elő, ezért szeretnénk visszaszerezni a sorompó piros jelzésének presztízsét, ezért is dolgozunk közösen a rendőrséggel. A balesetek számának visszaszorítása mindannyiunk közös ügye, amelyhez a közlekedési morál javulása elengedhetetlen.”
Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője elmondta: „Elvégeztünk egy országos felmérést, amely során áttekintettük a közlekedési balesetek szempontjából veszélyes, vasúti átjáróval érintett helyszíneket. A MÁV-csoporttal közösen kijelöltünk 50 olyan vasúti kereszteződést, ahol a beavatkozás és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés indokolt lehet. Elsődlegesen hat vasúti átjárót jelöltünk ki, ahol összesen tíz kamerát telepít a MÁV-csoport, amely a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat rendszerében lesz integrálva.” Az ORFK-OBB és a MÁV együttműködésében további vasút átkelőknél építenek ki kamerarendszert a jövőben.
Bontók és alkatrész boltok Soroksári út
A MÁV-csoport a rendőrséggel együttműködésben 2022-ben indította el az „Érj haza biztonságban!” kampányt, melynek célja a lakosság edukálása és a közlekedési morál javítása. Ennek részeként óriásplakátokkal figyelmeztetik a közlekedőket, felhívva a figyelmet, hogy vasúti átjáróhoz közelednek. Emellett figyelmeztető táblákat helyeztek ki, melyeken olvasható a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám, a vasútvonal/HÉV vonal száma és a vasúti átjáró neve.
A kampány idén újabb figyelmeztető eszközzel bővült: a vasúti átjárós balesetek csökkentése érdekében az aszfaltra festett figyelmeztető piktogramokkal hívják fel a figyelmet a közlekedés közbeni telefonálás és fülhallgató használat veszélyeire, bízva abban, hogy a jól elhelyezett, élénk figyelmeztető jelzés még a képernyőre meredés közben is feltűnik. A pilot program első felfestését Budapesten, a 13. kerületben valósították meg.
A Soroksári átjárók és a helyi közlekedésbiztonság
Bár a VÉDA kamerák elsődleges telepítési helyszínei a legnagyobb forgalmú és legveszélyesebb országos átjárók voltak, mint például Siófoknál, a balesetmegelőzési felmérés során a közlekedési balesetek szempontjából veszélyes, vasúti átjáróval érintett helyszíneket is áttekintették. Ezen felmérés kiterjedhetett olyan helyszínekre is, mint a Budapest XXIII. kerületében (Soroksár) lévő vasúti átjárók.
Az ilyen helyszíneken történő beavatkozások, mint a kamerarendszerek kiépítése, a közlekedési morál javítása és a tudatos figyelemfelhívás kiemelten fontos a helyi közlekedésbiztonság szempontjából is. Egy vasúti átjáró besorolása, mint például a Budapest XXIII. kerületi átjáró esetében, a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 3. §-a alapján történik, mely befolyásolhatja az ott alkalmazandó biztonsági intézkedéseket és a jövőbeni fejlesztések szükségességét. Az ilyen adatok megismerése kulcsfontosságú lehet a további biztonsági fejlesztések tervezéséhez és indoklásához.