A Skoda Octavia 1 Lambda-szonda: Működése, Hiba okai és Cseréje
A gépjármű motorjának zavartalan működése többféle alkatrész és elem hibátlan összjátékán múlik. Ezek egyike a lambda-szonda, vagy kevésbé ismert nevén oxigénszenzor, amely a kipufogó rendszer elengedhetetlenül fontos alkatrésze.
Mi az a lambda-szonda (oxigénérzékelő)?
A lambda-szonda vagy oxigénérzékelő a gépjárművekben található alkatrész, melynek feladata a levegő és üzemanyag arányának szabályozása. Fontos szerepet játszik abban, hogy az autó szén-dioxid (CO2) és egyéb szennyező anyag kibocsátása megfeleljen az Európai Uniós előírásoknak.
Kettős feladatot lát el: egyrészről garantálja, hogy a katalizátor elegendő oxigént kapjon a működéshez, másrészt, méri a kipufogógáz oxigéntartalmát, amely elengedhetetlen a levegő és üzemanyag arányának kontrollálásához. Feladata a kipufogógázban található oxigéntartalom mérése, amely alapján az üzemanyag-levegő keverék aránya optimalizálható.
A fontos alkatrészt az 1970-es években fejlesztette ki a Volvo. Az eszköz képes mérni az autó által kibocsátott gáz és a környezeti levegő oxigénkoncentrációja közötti különbséget, amelyet kommunikál a vezérlőegység (engine control unit, ECU) részére. A jelzés befolyásolja, hogy mekkora gázmennyiséget kap a motor, ez pedig elengedhetetlen a károsanyag redukció és a megfelelő motor működéshez. A modern karburátor nélküli járműveknél, ahol a befecskendezés is elektronikusan vezérelt, valamilyen szabályozást kellett alkalmazni, hogy az égés tökéletes legyen. Az égés tökéletességéhez éghető anyag, megfelelő mennyiségű oxigén és szikra szükséges. A szikrát a gyertya adja, a többi tényezőről pedig szenzorok segítségével a computer gondoskodik. Az egyik ilyen szenzor a lambdaszonda.
A Lambda-szonda Működési Elve
Amikor a motortérben a munkavégzés megtörténik, az égéstermék a kipufogó szelepen keresztül a kipufogóba jut, majd a szabadba. Mivel nem tudjuk, milyen volt az égés, tökéletes vagy tökéletlen, ezért közvetlenül a kipufogó torokba behelyeztek egy szondát. Ezt nevezik szabályzó szondának. Ez a szonda megvizsgálja az égéstermék oxigéntartalmát, és az alapján ad jelet a computernek, hogy min kell változtatni, hogy az égés tökéletes legyen, ezért is nevezik sok esetben oxigén szenzornak. Ha az érték nem megfelelő, a szonda ad egy jelet, hogy dúsítson, vagy szegényítsen a keveréken.
A lambda szondában belül egy gázt át nem eresztő kerámia test helyezkedik el, kívül pedig egy gázt áteresztő platina réteg. A szonda belső felülete a külső levegővel érintkezik, mely szolgáltatja a feszültséget, míg a külső felülete a kipufogógázzal érintkezik, ez adja a villamos vezető réteg negatív pólusát. Annak függvényében, hogy milyen a kipufogógáz minősége, annak megfelelően változik, hogy milyen feszültség érték megy a computernek.
Alapértelmezésben úgynevezett "feszültségugrás-szondákról" beszélünk. A szonda a kipufogógázok oxigéntartalmának függvényében változtatja a feszültségét, pontosabban feszültséget generál. Szegény keveréknél 0-0,3V, dúsnál 0,7-0,9V körüli ez az érték. Ez a hagyományos, úgynevezett Nernst szondára, és a planár szondára igaz. Az ideális, sztöchiometrikus, lambda=1 értékű keverékösszetételhez közelítésre, illetve ebből a tartományból történő kilépésre - nagyon szűk mezőn, az úgynevezett lambda ablakon belül - nagy feszültségváltozással válaszol. Ez teszi alkalmassá a motorvezérlő rendszerben betöltött kiemelt szerepére. A keverék változására rendkívül gyorsan reagál: a szakirodalom a szonda reakcióidejét 100ms alatti értékben határozza meg.
A vezérlőegység ennek alapján ha dús a keverék, szegényíti, ha szegény, akkor dúsítja azt, a befecskendező szelepek nyitási idejét változtatva. A szokásos szabályozási sáv lambda értéke 0,97-1,03, ezt a tartományt nevezzük lambda ablaknak. Ilyenkor a szabályozás visszacsatolásos (closed loop).
A Lambda Szonda Fejlődése és Típusai
A fontos alkatrészt az 1970-es években fejlesztette ki a Volvo. Kezdetekben a lambda szonda csak 1 vezetékes volt, melyen a jelet kapta a computer. Ilyenkor a működéshez, mivel ez is egy elektromos alkatrész, testre van szükség, ezt a házáról biztosították. Következő lépcsőben megjelentek a 2 vezetékes szondák, melyeket már külön testvezetékkel láttak el, hogy minél tökéletesebb legyen a működése, mivel az elődjénél sok esetben fellépett olyan probléma, hogy nem volt megfelelő a test.
A fejlődés a lambda-szabályozásban is jól követhető. A korszerű és szigorú környezetvédelmi sztenderdeknek megfelelő gépjárműveknél közvetlenül a katalizátor elé helyezik a második oxigénérzékelőt. A mai modern autókban pedig már két lambda-szondát is elhelyeznek. A mai modernebb autókban a káros anyag kibocsájtás csökkentés és a jobb motor kontroll miatt egyes modellekben 2 szondát is elhelyeztek. Ezt a szondát a katalizátor után helyezték, és ezeket nevezzük monitor szondának. Az ő feladata is ugyanaz, mint a szabályzóé, megvizsgálja a kipufogó gáz minőségét, csak ő már tisztítás után, és azokat a jeleket is továbbítja a computer felé. A motorvezérlő computer a monitor szonda adataiból ki tudja számolni, hogy a szabályzó szonda megfelelően működik-e, valamint hogy a katalizátor is tökéletesen végzi-e a dolgát.
Hagyományos feszültségugrás szondák
A szabályzószonda a motor és a katalizátor közé van beépítve. Mivel korrekt működése viszonylag magas hőmérsékleten indul el ("megszólalási hőmérséklet", kb. 350 Celsius fok), legtöbbször fűtőelemet is alkalmaznak. Az 1 vagy 2 vezetékesben nincs fűtőelem, a 3, 4, illetve több vezetékesben viszont igen.
- 1 vezetékes szonda: Itt a tévedés lehetősége kizárva, csak jelvezeték van, a jel test maga a kocsiszekrény. Az ilyen szonda nem tartalmaz fűtőelemet.
- 3 vezetékes szonda: Itt is egyszerű eligazodni a vezetékek között, például: egy jelvezeték (fekete) két fehér színű fűtésszál, ezek akár fel is cserélhetők. A következő generációja már fűtést is kapott, itt jelent meg a 3 vezeték, ami elosztásban, egy jel, két fűtés és a testet a házról veszi.
- 4 vezetékes szonda: Ezeken külön jel és jel testvezeték van, két fűtőszállal. 4 vezetékes kivitelnél pedig, 1 jel, 2 fűtés, és 1 test vezeték plusz még a házról is vesz testet.
A bemelegedett szonda már nem igényli a folyamatos fűtést. A fűtőbetét ellenállása szonda típusonként változó lehet. A motorvezérlő rendszerek egy része érzékeny a fűtőbetét ellenállására: ha az eredetitől eltérő ellenállással bír a kicserélt lambda szonda, hibaüzenetet generálhat.
Planár szondák
Bonyolultabb szerkezet a Bosch által kifejlesztett lapos mérőcellás (az autós köztudatban inkább a planár megnevezés ismert) szonda. A generált feszültség értéke itt is 0 és 1 Volt közötti. A kerámia egység magában foglalja a mérőcellát és a fűtőegységet is. A planár szonda lényegesen jobb tulajdonságokkal bír, mint a fentebb említett Nernst-szonda. Már 150 Celsius fokos kipufogógáz hőmérsékleten működik, így a "megszólalási ideje" rendkívül kicsi, 3-5 másodperc. Akár 930 fokos hőmérsékletet is elvisel, várható élettartama hosszú. A planár szonda mára teljesen kiszorította a Nernst-szondát a gyári, első beépítés tekintetében.
Szélessávú (5 vagy 6 vezetékes) lambdaszondák
A legújabb típus az 5, illetve 6 vezetékes (ún. szélessávú) lambdaszonda. Extra széles működési tartományban dolgozik, 0,7-4 lambda érték között. A kábelek száma és a csatlakozó az első pillantásra egyértelművé teszi: szélessávú szondáról van szó. Szegény keverékes közvetlen befecskendezésű rendszereknél csakis ez jöhet számításba. Egyes autógyártók (pl. VW-Audi csoport) előszeretettel alkalmazzák hagyományos, külső keverékképzésű motorjaiknál is, de a legtöbb részecskeszűrős dízelmotornál is megtaláljuk.
A tág szabályzási sáv miatt a szonda működési módja meglehetősen bonyolult. A szonda lelke a szivattyúcella, amely oxigén-ionokat "pumpál" a szenzor "hagyományos" (Nernst) cellájához. A szivattyúzáshoz szükséges áram arányos a két cella közötti oxigénkoncentráció-különbséggel. Azaz, ha a Nernst cellában fenntartjuk a "lambda=1" légviszonyt, akkor a szivattyúzó áram arányos lesz a pillanatnyi légviszonnyal. A nagyméretű szondacsatlakozó rejt még egy kalibráló ellenállást is, mely az ECU felé külön kivezetést kapott. Ez a magyarázat arra, hogy a szonda ugyan csak 5 vezetékes, a csatlakozótól az ECU-ig már 6 kábel fut.
Titán-dioxid ("ellenállás-ugrás") szondák
Az eddig említettektől teljesen eltérő az ún. "ellenállás-ugrás" szondák működési módja. Ezen a néven kevesen ismerik, beleértve a legtöbb alkatrész forgalmazót is. Az "5 Voltos, négyvezetékes szonda" jobban elterjedt megjelölés. Itt a kerámiaelem titándioxidból készül, ennek az a tulajdonsága, hogy az ellenállását az oxigénkoncentráció függvényében változtatja. Itt az ECU által előállított feszültség csökkenésének a mértéke a szonda ellenállásától függ, ezt használja fel az ECU a keverék pillanatnyi összetételének pontos megállapításához. Meglehetősen magas a megszólalási hőmérséklete, ezen részben segít a szonda fűtés. Nagyon kevés motornál találkozhatunk ezzel a szondatípussal, pl. a BMW, az Opel, a Volvo néhány típusán.
Bár a mérőcellát burkoló védőcső mérete és kialakítása is eltérő, az egyéb méretarányok is árulkodóak, a kábelszínekre tekintve tudjuk leggyorsabban azonosítani a titándioxid ("ellenállás-ugrás") szondákat.
Miért fontos a lambda-szonda megfelelő működése?
A lambda-szonda megfelelő műszaki állapota kiemelten fontos. A tökéletesen működő lambdaszonda nélkülözhetetlen szerepet vállal a károsanyag kibocsátás csökkentésében, amellett, hogy a fogyasztás optimalizálását is lehetővé teszi.
Meghibásodás következtében:
- fokozódhat az üzemanyag-felhasználás,
- növekedhet a környezetszennyezés,
- csökkenhet a motorteljesítmény,
- extra költségek jelentkezhetnek.
A környezeti terhelés csökkentése mellett, pénzügyi megfontolás miatt is érdemes extra figyelmet fordítani az oxigén érzékelőre. Otto-motor esetében a működésképtelen lambda szonda jelentős túlfogyasztást okozhat, a benzinben túl dús keverék ráadásul lemossa a hengerfalról az olajfilmet, ami rendellenes motorkopáshoz vezet. A benzinnel felhígult motorolaj kenési problémákat okozhat. A dús keverék miatt a katalizátor hatékonysága drasztikusan leesik, a környezetet feleslegesen terheljük.
A meghibásodás pénzügyi vonzata
Jól látható, hogy a lambda-szonda hiba igen nagy költség növekedéséhez vezethet, így érdemes probléma esetén mielőbb szervizhez fordulni.
Például:
- Átlagos üzemanyag fogyasztás: 7 liter / 100 km
- Lambda-szonda hiba miatti üzemanyag felhasználás hatékonyság csökkenés: 10%
- Átlag havi menettáv: 600 km
- Extra üzemanyag: 600 * 7 * 10% = 4,2 liter
- Üzemanyag ár: 560 forint (2023 májusában)
- Extra költség: 2352 forint
- Extra költség egy év alatt: 28224 forint
A Lambda-szonda Hiba Jelei: Így ismerhető fel a műszaki probléma
A lambda-szonda hiba súlyos konzekvenciákkal járhat. Fokozhatja az üzemanyag használatot, amely nem csupán költséges, de környezetszennyező is. Továbbá növelheti a károsanyag kibocsátást. Amikor a lambda szonda rosszul működik, és a katalizátor sem tud bekapcsolni, azt fogjuk tapasztalni, hogy a jármű fogyasztása akár 15%-kal is emelkedhet. A motor egyenetlen járása is utalhat a lambdaszonda hibájára. Rángat a motor? Megemelkedik a fogyasztás? Ingadozik az alapjárat? Felvillan a motorhibát jelző ikon a műszerfalon?
Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a jeleket, amelyekről felismerhető a lambda-szonda meghibásodás:
- Csökkenő motorteljesítmény gyorsulást követően: Azt tapasztalja, hogy csökken a motorteljesítmény gyorsulást követően? Könnyen lehet, hogy a lambda-szonda hiba a felelős a romló motorteljesítményért. Ilyen esetben érdemes professzionális diagnosztikai szolgáltatást igénybe venni a hiba kiszűréséhez.
- Fokozott káros gázemisszió: Sajnos, a megemelkedett káros gázkibocsátás nem észlelhető otthoni körülmények között. Így az oxigénérzékelőt érintő hibák kizárólag speciális eszközökkel ismerhetőek fel.
- Hibajelzés a műszerfalon: A műszerfalon felvillanó hibajelzés az egyik leggyakoribb árulkodó jel a lambda-szonda hiba kapcsán. A check engine hibajelzés egyéb hibára is utalhat. Ha megjelent az aggasztó jelző fény, forduljon szervizhez mielőbb!
- Megemelkedett üzemanyag fogyasztás: Indokolatlanul magas az üzemanyag fogyasztás? A hibás oxigénérzékelő téves jeleket adhat az ECU-nak, amely fokozhatja az üzemanyag felhasználást.
- Rándulás induláskor: Sok oka lehet annak, hogy az autó induláskor megrándul. Azonban az egyik leggyakoribb a lambda-szonda szenzort érintő meghibásodás.
- Záptojás szag: Mely már a katalizátor károsodására is utal.
- Az autó nehézkes indulása.
- A jármű alapjáratának és fordulatszámon történő működésének ingadozás /Bakkecske effektus/.
- Kipufogógáz fekete színű: Mely a tökéletlen égésre utal.
Ami nem látható, de hosszú távon hibát okozhat:
- A túl dús keverék lemossa a henger faláról az olajréteget, mely fokozott motorkopáshoz vezethet.
- A katalizátorba el nem égett üzemanyag maradvány kerülhet, mely ott öngyulladással begyullad és kiégeti a kerámia betétet.
- A túl dús üzemanyag miatt valamennyi keveredhet az olajba, ezáltal minimálisan felhígul az olaj és rontja a kenést.
Lambda-szonda Hiba Kiszűrése és Diagnosztika
A lambda-szonda hiba kiszűrése általában motor diagnosztikával és műszaki inspekcióval történik. Ezt kizárólag a megfelelő eszközök és szakértelem birtokában lehet elvégezni. Így a lambda-szonda hiba kiszűrése otthoni körülmények között nem lehetséges. A motor diagnosztika segíthet a probléma pontos és szakszerű azonosításában.
Az első lépés a hibakódok kiolvasása egy diagnosztikai készülék segítségével, ami pontos információkat nyújt az érzékelő állapotáról. A hagyományos lambdaszondák szakszerű ellenőrzése kizárólag oszcilloszkóppal lehetséges. A mindennapi gyakorlatban a legtöbb szerviz természetesen diagnosztikai készülékkel vizsgálja a lambdaszondákat, keverékkorrekciós értékeket.
A vezérlőegységek fejlődésével a lambda szondák jelének feldolgozása, hibadiagnosztikájuk is jelentős fejlesztésen ment át. Egy korszerű motorirányítás általában el tudja dönteni, hogy egy szonda működik-e, és ha hiba lép fel, az a szonda hibája, vagy esetleg más probléma merül fel. Ennek ellenére még mindig napi szinten találkozunk olyan esetekkel, amikor az ECU lambdaszonda hibának véli, ha például a tartósan szegény keverék miatt a szonda kimenő feszültsége 0V körüli marad. Ez azért veszélyes, mert a letárolt hibaüzenet ilyenkor a lambda szondára vonatkozik: a P0130-as kódcsoport tagjaival nagyon gyakran találkozunk akkor is, amikor a P0170-es hibakódoknak kellene megjelenni.
Egy V6 motor két, katalizátor előtti (szabályzó) lambda szondájának a vizsgálatáról készült kép azt mutatja, hogy a lambda-szabályzás mindkét hengersoron rendben van. A fenti oszcilloszkóp ábrát egy Skoda Fabia 1,4 típusú, 55 kW-os teljesítményű, 2005 évjáratú (BKY motorkód) NGK gyártmányú hibátlanul működő szélessávú szonda vizsgálatánál nyertük, alapjárati fordulatszámon.
Mikor szükséges a lambda-szonda csere?
Élettartama körülbelül 150000 kilométer, azonban meghibásodások és egyéb tényezők miatt ennél gyakrabban is szükséges lehet a lambda-szonda csere. A lambda-szonda csere általában 140-150000 kilométerenként szükséges. Azonban előfordulhat, hogy a csereperiódust megelőzően szükséges új alkatrészt beszerezni. Egy szonda általában 150-180 ezer km után kiöregszik, lelassul, a csúcstól-csúcsig feszültség értéke erősen lecsökken. Ilyenkor csak a csere segít.
Találkozni lehet 220ezer km-t futott, de még kielégítően működő szondával is. Ha a lambda szonda túl régi, vagy túl sok kilométer van mögötte, akkor az általa kibocsátott jel is gyenge és lassú lesz. Ilyen módon a motor vezérlőegysége nem kap megfelelő jelet, és nem kapja meg a helyes információt az égő keverék összetételéről.
Mitől megy tönkre a lambda-szonda?
Ahogy minden élő és nem élő tárgy megöregszik, úgy ez a szonda is elhasználódik. Az évek múlásával, a megtett kilométerekkel folyamatosan veszít a tulajdonságaiból. A lambda szonda többféleképpen is sérülhet a működése során. Általában csak az idő jár el felette, azonban ne lepődjünk meg, ha belső vagy külső rövidzárlat éri. Szerencsére ebben az esetben könnyen javítható.
A meghibásodás okát lehet a feszültségellátásban is keresni, de gyakran okozza például túlmelegedés. Ennek gyakori oka a motorhiba miatti kipufogógáz szivárgás, ami kárt tehet az érzékeny szenzorban. A kipufogógázok vegyi hatásai is befolyásolhatják a szenzor működését. A mechanikai sérülés olyan gond, amit általában csak a cserével hozhatunk helyre.
A lerakódások elkerülhetetlenek abban a környezetben, hiszen az alkatrész a kipufogórendszerben füsttel, korommal találkozik. A városi használat során ezek lerakódhatnak, ám egy közbeiktatott hosszabb út során valamelyest tisztul a szonda. Egy idő után azonban már nem képes önállóan koromtalanítani a rendszer, ezért jönnek elő a fentebb említett hibák. Előfordulhat, hogy a kábele szakadt el, de az is lehet, hogy az érzékelő felett már eljárt az idő.
Lambda-szonda csere
Gyakori kérdés a szerviz kapcsán: mennyi idő a lambda-szonda csere? A válasz sok tényezőtől függ, azonban a tapasztalt szakemberek körülbelül 30-45 perc alatt képesek beszerelni az új szenzort.
Hogyan cseréljük ki a lambda-szondát?
A kipufogógáz szonda bekötése sok esetben fejtörést okoz. Mint minden egyes javításhoz, ehhez is célszerű szakember segítségét igénybe venni, de ha mégis arra szánnánk magunkat, hogy megpróbáljuk magunk kicserélni, adunk egy pár tippet, mire ügyeljünk.
Fontos tudni! Minden esetben várjuk meg, míg a jármű teljesen visszahűl, mivel a lambda szonda és a kipufogó környezet nagyon forró, égési sérülést okozhat.
Ha már kiderítettük, hogy a lambda szonda a bűnös, és beszereztük a megfelelő szondát, nincs más dolgunk, mint kitekerni a régi hibás szondát a kipufogóból. Ehhez általában egy speciális, direkt erre a célra készített szerszámra van szükségünk. A csatlakozót széthúzzuk, és az egészet egyben kicsavarjuk. Ha szerencsénk van, pár perc alatt sikerült kiszedni.
A visszahelyezés is ugyan ennyi idő, annyi kivétellel, hogy a megvásárolt szondán vagy a szonda mellett találunk egy speciális pasztát. Ha nincs a csomagban, akkor rézpasztát kell beszerezni, mellyel a szonda menetét kell bekenni. Erre azért van szükség, mert ha legközelebb is ki kell szedni, akkor nem fog sikerülni, mert a két anyag összehegedhet. Így legközelebb is egyszerűen kivehető a szonda. Végezetül az elektromos csatlakozót összenyomjuk és kész is vagyunk.
Szerencsésebb esetben, ha még nem gyulladt ki a hibajelző lámpa, nincs is más dolgunk vele, ha viszont kigyulladt, érdemes kitöröltetni a hibát, mivel addig a motorvezérlő nem biztos, hogy figyelembe veszi a szonda által mért értékeket.
Oxigén szenzor, lambda szonda. Hol található? Mire való?
Tisztítás vagy csere?
A legtöbb esetben azonban a rá rakódott szennyeződések, főleg a korom okozza a galibát. Mielőtt azonban cserére kerülne a sor, megpróbálkozhatunk egy tisztítással, akár házilag is. Az oxigénérzékelő tisztítását maga az autó is végzi folyamatosan. A lerakódások elkerülhetetlenek abban a környezetben, hiszen az alkatrész a kipufogórendszerben füsttel, korommal találkozik. A városi használat során ezek lerakódhatnak, ám egy közbeiktatott hosszabb út során valamelyest tisztul a szonda.
A legjobb ugyanakkor, ha szakemberre bízzuk a műveletet, nehogy kárt tegyünk az alkatrészben. Mivel elég sérülékeny, ezért az autószerelők sem szeretik a tisztítást végezni, sokkal inkább a cserét javasolják. Egy használt lambdaszonda ugyanis ki tudja, meddig fogja tudni a kezelés után tökéletesen ellátni a feladatát, az új esetében ez hosszabb időre tehető.
Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbször nem csak az érzékelővel van a baj, hanem a körülötte lévő alkatrészek közül működik egy vagy több fals módon, ami miatt a szonda rövid időn belül újra szennyeződni fog, újra lerakódik rá a korom. Érdemes tehát az érzékelő mellett a hozzá kapcsolódó elemeket is megvizsgálni, mielőtt cserélünk, vagy éppen tisztítást végzünk. Ha ugyanis továbbra sem szeretnénk semmiképpen sem a cserét, akkor megpróbálkozhatunk a tisztítással. Nagyon óvatosan kell dolgoznunk, és nem árt néhány szerszámot sem beszereznünk hozzá: kellhet hozzá kiemelő adapter, kulcs készlet, kiszedő, sőt, akár menetjavító is. Ne feledkezzünk meg a speciális tisztítószerről sem, amelyet az autós boltokból tudunk beszerezni. Ha tudunk precíz, pontos munkát végezni, és nem teszünk kárt a lambdaszondában, akkor még hosszú ideig használhatjuk a régi alkatrésszel a kocsit. A lambda-szonda javítása nem mindig lehetséges, gyakran cserére van szükség.
Milyen lambda-szondát válasszunk?
Minden esetben azt javasoljuk az ügyfeleinknek, hogy az autóhoz saját csatlakozójukkal ellátott szondát válasszák. Viszont sok esetben az eredeti csatlakozóval ellátott szonda olyan összeget képvisel, hogy elgondolkodtató az univerzális szonda alkalmazása. Mi azt tanácsoljuk, egyeztessen a szerelővel, hogy milyen legyen a szonda, mivel némely típus az univerzális szondával nem működik megfelelően, mert nem jó referencia értékeket ad a computernek. Ilyen például a Volkswagen csoport egyes motorjai, valamint az Opel motorjai.
Márka tekintetében érdemesebb a minőséget választani, mivel egy alacsonyabb minőséggel csak problémák lehetnek. Mi az NGK, a Bosch, a Denso és a Delphi márkákat preferáljuk. Az olcsó, "utángyártott" szondákkal rossz tapasztalataink vannak. A boltok kínálatában már néhány ezer forinttól találunk szondát. Élettartamuk nem egy esetben csak napokban mérhető, az is előfordul, hogy az új szonda beépítése után azonnal kiderül: kidobott pénz volt. Ilyen szondákat nem vásárolunk, ezt ügyfeleinknek sem ajánljuk - persze mindenki maga dönt. A mindössze néhány, garantáltan jó minőséget nyújtó gyártó hosszú élettartamú (180-220e km), rövid felmelegedési idejű (5-6 mp) csúcskategóriás szondái nem olcsók.
Amire külön felhívnánk a figyelmet, az a gyártó cikkszám pontos betartása: ha a lambdaszonda cseréjére kerül sor, az első lépés alvázszám alapján a megfelelő cikkszámú termék azonosítása, esetleges cseretermék vagy továbbfejlesztett alkatrész kinyomozása.
Lambda-szonda csere árak
Az alábbi árak tájékoztató jellegűek, a tényleges költség függ az autó típusától és a szonda minőségétől.
- Lambdaszonda csere ára (1. kategória): 9.900 Ft.-tól
- Lambdaszonda csere ára (2. kategória): Egyedi ár
Fontos: A felsorolt árak nem teljes mértékben mérvadók, egy támpontot adnak, hogy kb. mégis milyen összeggel számolhat az ügyfél! Sokat befolyásol az autó típusa és állapota!