Simándy József: Az Autószerelőből Világhírű Operatenor

Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. - Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, Magyarország egyik leghíresebb tenoristája. Nyolcvanegy éve alatt átélt két világháborút, egy forradalmat, néhány rendszerváltást, s mindeközben megmaradt egyszerű és természetes embernek.

Simándy József 1916. szeptember 18-án született Kistarcsán a helyi vasgyár lakótelepén, egy nagy szegénységben élő egyszerű sváb család gyermekeként. Édesapja géplakatos, szerszámkészítő, építésvezető, édesanyja háztartásbeli, családanya, később varrónő volt. Édesanyjától szép hangját, rendszeretetét, édesapjától a pontosságát és precizitását, mindkettőjüktől a céltudatosságát örökölte. Szülei kiskorában elváltak, édesanyja egyedül nevelte őt és két testvérét. A család szerény anyagi körülményei miatt József eleinte nem a zenei pályára készült.

A Csavarhúzótól a Hangjegyekig: Egy Tenorista Születése

Az 1916-ban született legendás tenorista hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető helyen kezdte pályafutását. A család szerény anyagi körülményei miatt József az elemi iskola, majd a polgári iskola elvégzése után autószerelő inas lett Budapesten a Kerepesi úti Szürke Taxi Vállalatnál. A sikeres vizsga után ugyanitt dolgozott autószerelőként 1939 őszéig. Csendes visszahúzódó fiú volt, egyetlenegy dolog érdekelte őt igazából, az autók bütykölése mellett: az éneklés.

Történelmi pillanatnak lehettek fültanúi munkatársai, hiszen ott énekelt először, és az ő biztatásukra kezdett el magántanulóként éneklést tanulni. A legenda szerint az egyik művezető felfigyelt rá, és arra kérte, hogy keressen egy tanárt, mert érdemes lenne képeznie magát, csiszolni, tökéletesíteni ezt a különleges hangot, amit a sorstól kapott. Simándy maga is megerősítette ezt: "Az autószerelő műhelyből mentem oda egyenesen."

Így került Possert Emíliához, a bécsi operaház dívájához, aki szeretettel fogadta, és mély empátiával kezelte. A tanárnő az első pillanatban hallotta, érezte, hogy különleges tehetséggel dolgozhat együtt, arról nem is beszélve, hogy ingyen képezte a szegénysorból hozzákeveredett fiút. Közben többször is jelentkezett operaházi próbaéneklésre. A hajdani Városi (ma Erkel) Színház szerződtette "kardalos segédszínésznek". Egy évvel később az Operaház kórusába került.

Autószerelők Érden: Vélemények

A Zeneakadémiától a Szegedi Debütig

A Zeneakadémián egyből a második évfolyamra vették fel 1943-ban és 1945-ben végzett. Karrierje a Zeneakadémia elvégzése után gyors fellendülést ígért. Sámy Zoltán, az Operaház rettegett igazgatója ugyanis benne vélte felfedezni a jövő nagy Wagner tenorját. Bemutatkozásként A bolygó hollandi Erik szerepére készült, de az előadást elsodorta a történelem. Az ártatlan tenorista pedig az igazoló bizottság jóvoltából nem kapott állást énekesként, megbízhatatlannak titulálták. Így aztán távoznia kellett az Operaházból.

1945 nyarán Veresegyházára készült kántornak, amikor a Magyar Állami Operaház művészbejárójánál találkozott Vaszi Viktorral. A legendás karmester éppen akkor szervezte a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatát és meghívta őt Szegedre. Az ifjú tenor a Tisza-parti város különleges hangulatába rögtön beleszeretett, és boldogan foglalta el az olcsó albérletét. Nem kellett sokat várnia arra, hogy bizonyíthasson. 1946 márciusában debütált beugróként a Carmen Don Joséjaként. Fergeteges sikert aratott Szegeden, aztán a folytatásban fellépett szinte valamennyi kultikus darabban. Karrierje az úgynevezett „felszabadulás” után indult és az 50-es években élte első virágkorát.

A Magyar Állami Operaház Magánénekese és a Világsiker

Persze, hogy visszahívták a fővárosba, 1947-től az Operaház magánénekese lett. Tóth Aladár igazgató személyesen kereste fel a „szegedi hőst”, mondván, neki itt, Budapesten a művészet templomában van a helye. Kitűnő művészi képességei mellett segítségére volt „megfelelő származása”. Simándyban az új rendszer is ideális hőst látott. Az Operaházban azonnal főszerepeket kapott, számos kiváló tenor-szerep tolmácsolója lett. Rövid idő alatt a magyar operajátszás egyik legjelentősebb alakjává vált.

A Szegeden már sokszor énekelt Don José és Mascagni Parasztbecsületének Turidduja után egyre-másra mutatkozhatott be új szerepeiben. Többek között énekelte Mozart Taminóját (A varázsfuvola), Beethoven Florestanját (Fidelio), Verdi Gabriele Adornóját (Simon Boccanegra), Radamesét (Aida), Manricóját (A trubadúr), alakította A mantuai herceget (Rigoletto), Don Carlost, és a számára oly fontos Otellót.

Ikonikus szerepét, a Bánk bánt 1953. március 22-én énekelte először. Még ebben az évben - a Rákosi-korszak közepén - megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. Bánk bán (Erkel Ferenc) szerepének legendás zenei-színészi megformálása a patriotizmus szimbólumává vált. Legnagyobb sikerű szerepét csak Budapesten majdnem százhússzor énekelte, azt azonban megszámolni sem lehet, hogy az áriát hányszor és hány helyen ismételte meg, mire eggyé váltak. Ez a szerep - a művész sváb származása ellenére is - bizonysága volt mélyen átérzett magyarságának. Utoljára 1984 őszén, már mint nyugdíjas énekelt Erkel operájában. "…ő mindenestől Bánkot jelenti egy egész generáció számára."

Vélemények Sivo József autószerelő műhelyéről

Országos ismertségét mégsem az operaszínpad által nyerte el Simándy, hanem Keleti Márton 1950-es Dalolva szép az élet című szocreál filmjének lelkes ifjúmunkás Varga elvtársaként, aki szorgalma jutalmául felvételt nyer a Zeneakadémiára.

Nemzetközi Karrier és Művészi Jellemzők

A müncheni Staatsoper művésze (1956-1960). 1956. október 22-én (egy nappal a forradalom kitörése előtt) egy nyugatnémet impresszárió szervezésében néhány megbízható magyar művész, Simándy mellett Takács Paula, Jámbor László, Székely Mihály és Komor Vilmos részt vehetett egy koncertkörúton. Simándy korábban sohasem járt nyugaton, de a többiek sem utazhattak arra hosszú évek óta. A német túráról mindenki hazajött, csak Simándy nem. Őt ugyanis meghívta Fricsay Ferenc, a Müncheni Állami Operaház főzeneigazgatója, hogy négy hét alatt tanulja be bajor-németül a Lammermoori Luciában Edgar szerepét. Az előadás után harminckilencszer tapsolta vissza a közönség.

Münchenben dolgozott ekkor Oláh Gusztáv is. Nem tudni, a három magyar művész hogyan reagált a forradalom eseményeire, útjaik azonban hamar szétváltak: Oláh váratlanul meghalt, Fricsay viszonylag hamar távozott Münchenből, Simándyt pedig Otto Klemperer meghívta Amszterdamba a Missa Solemis című oratóriumába énekelni. Hazafelé csak Bécsig jutott. Itt Litassy Györgynek, a Statsoper basszistájának segített a szereptanulás közben végszavazni. A korrepetitornak feltűnt Simándy hangja és megkérte, énekelje el Radames szerepét. Harmadszorra már Herbert von Karajannak énekelte el. Megkapta 1957-re a Bécsi Statsoperbe a Carmenből Don José szerepét. Múltak a hónapok és lassan kezdett bekerülni az európai vérkeringésbe.

Váratlanul azonban megjelent Bécsben az időközben igazgatóvá avanzsált Palló Imre, hogy hazahívja a tenoristát. Szervezett akcióról lehetett szó, végül Simándy kicsit késve, május 30-án érkezett Pestre, azzal az akkoriban páratlan lehetőséggel, hogy megtarthatta a müncheni szerződését is. 1956 őszétől évekig "ingázott" Budapest és a müncheni Operaház között; odakint több olyan szerepet énekelt, amelyeket itthon soha: Edgardo, Alfredo (Traviata), Olasz énekes (A rózsalovag), Rinuccio (Gianni Schicchi), Turiddu (Parasztbecsület), Radames (Verdi: Aida).

Európa-szerte ismert énekesként mind a lírai, mind a spinto, mind a hőstenor szerepkörben nagyszerű alakításokat nyújtott. Művészetét szuggesztív színpadi megjelenés, átélt, árnyalatgazdag szerepformálás, muzikalitás, kiegyenlített, különlegesen fénylő hang jellemezte. Hosszú és töretlen pályáján az operairodalom szinte valamennyi jelentős tenorszerepét elénekelte. Hangversenyénekesként is emlékezetes tenorszólókat énekelt. Simándy József alapelve és elvárása volt magával és partnereivel szemben a rendkívüli fegyelmezettség és felkészültség. Ezt értékelték a szerepek felkínálásakor és ez volt a sikerei alapja. "Ha 30 évvel később születik, akkor világsztár lett volna belőle. Nem tudok a világon hozzá fogható tenoristát mondani" - mondta róla Kovács János Kossuth-díjas karmester.

Feér József - A Suzuki sikereinek kulcsa?

Médiamegjelenések és Magánélet

Számos hanglemeze készült, gyakori szereplője volt a rádió és a televízió műsorainak, nagy sikerrel lépett fel a kontinens operaházaiban és hangversenytermeiben. Felvételeit állandóan sugározta a rádió, később pedig a televízió, fotói rendszeresen az újságok címlapjára kerültek. Már a kezdetektől sok felvételt készített, az 50-es évektől jelentek meg lemezei. Teljes rádiófelvételt készített például az Aidából és Turandotból, a Carmenből, az Álarcosbálból, a Bánk bánból. Tévéfilm készült vele a Bánk bán és az Otelló címszerepében, és a Fidelió II. felvonásáról. Később többek között a Trubadúrban, a Toscában, a Parasztbecsületben, a Bajazzókban, a Hunyadiban, a Bánkban hallhattuk hanglemezről, és énekelt operettrészleteket és dalokat is. Művészetét minden ma is elképzelhető eszközzel megőrizték az utókor számára.

1951-ben ismerkedett meg leendő feleségével, Hegedűs Judit balettművésszel, az Operaház Balettkarának tagjával. A nagy korkülönbség (18 év) ellenére 1954-ben összeházasodtak. Három gyermekük született (Judit, Katalin és Péter). A Simándy-család évtizedekig élt a XII. kerületi Mártonhegyi úton, és ha épp nem a csendes, elegáns budai részen töltötték a pihenőidőt, akkor Balatongyörökön ejtőztek, ahol eleinte egy faház, később egy minden igényt kielégítő kőház, egy csinos nyaraló jelentette az otthont számukra. Az énekes nem csak pihent a magyar tenger partján, saját szőlővel rendelkezett és bort készített. A sors is simogatta, a tenyerén hordozta, tíz unoka, és két dédunoka született, ahogy teltek az évek. Simándy, a magánember imádta a régiségeket, a kertjét, a borászatot és persze az autókat.

Díjak, Elismerések és Emlékezet

1973 novemberében vonult nyugdíjba, de továbbra is gyakran fellépett, az 1980-as búcsúelőadásig. A közönség tapsa mellé hivatalos elismeréseket is kapott Simándy József:

Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány ápolja. A szegedi Simándy Énekversenyen számos jelentős énekes tűnt fel, mint Gál Erika, Rálik Szilvia, Geszthy Veronika, Wierdl Eszter, Bretz Gábor, Fekete Attila, Kiss B. Abaújszántón a városközpontot jelentő tér központjában. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Kistarcsán egész alakos szobra áll, Balatongyörökön egy másik szobrászművész alkotása jelezte, hogy ki is élt ott. Simándy József a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar énekese, akinek öröksége ma is él.

tags: #simandi #jozsef #autoszerelo

• Gumiméretek Fiat Seicento-hoz
• Kipufogócsere útmutató Simson S51 Enduróhoz
• Tetőablak problémák a Mercedes C200-ban? Megoldások itt!
• autós akkumulátor csere tippek
• Melyiket válasszuk: Ford Fiesta vagy Skoda Fabia?