Sebességváltó áttétel számítás képlete

A mechanika, azaz a mozgás, erő és energia tudománya, számos alapelven nyugszik, amelyek lehetővé teszik a gépek és szerkezetek működését. Az áttétel nem csupán egy mérnöki elv, hanem a mindennapi életünk szinte észrevétlen, mégis nélkülözhetetlen része, a kerékpártól kezdve az autón át egészen a bonyolult ipari robotokig. Az áttétel alapvető célja, hogy a bemeneti energiát a kívánt kimeneti formába alakítsa át. Ez lehet például egy kis erőből nagy erő előállítása, egy lassú, de nagy nyomatékú mozgásból gyors, de kisebb nyomatékú mozgás generálása, vagy éppen fordítva.

Az áttétel a mechanikában egy olyan mechanikai szerkezet vagy elrendezés, amely az energiaátvitel során a bemenő és kimenő mozgásjellemzők (például fordulatszám, nyomaték, erő, sebesség) arányát módosítja. A fogalom alapját a mechanikai előny adja. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb bemeneti erővel vagy nyomatékkal nagyobb kimeneti erőt vagy nyomatékot érhetünk el, cserébe a mozgás útjának vagy sebességének arányos csökkenésével. Vagy fordítva: nagyobb bemeneti erővel kisebb kimeneti erőt kapunk, de nagyobb sebességgel.

Az áttételi arány (i) a rendszer egyik legfontosabb jellemzője. Ez az arány kifejezhető a bemeneti és kimeneti fordulatszámok hányadosaként, vagy fogaskerekek esetén a fogszámok arányaként. Például, ha egy hajtótengely 1000 fordulat/perc sebességgel forog, és egy áttételi rendszeren keresztül egy hajtott tengely 500 fordulat/perc sebességgel forog, akkor az áttételi arány 2:1 (vagy 1/2, attól függően, hogyan definiáljuk). Az áttétel tehát nem az energiát növeli meg, hanem annak formáját alakítja át a felhasználási célhoz igazodva. Egy motor például egy bizonyos fordulatszámon és nyomatékon működik a leghatékonyabban.

Az áttétel fogalma és alkalmazása az emberiség történetével egyidős. Már az ókori civilizációk is felismerték az egyszerű gépek, például az emelő és a csiga, mechanikai előnyét. Ezek a primitív eszközök lehetővé tették, hogy az emberek saját erejüknél sokkal nehezebb tárgyakat mozgassanak meg, vagy nagyobb magasságokba emeljenek.

Fogaskerék típusok, tervezési alapismeretek, alkalmazások és egyebek - A fogaskerekek alapjai

A forgó áttételek, pontosabban a fogaskerekek, megjelenése jelentős mérföldkő volt. Az első feljegyzések fogaskerék-szerű mechanizmusokról az ókori Görögországból származnak, például az Antiküthérai szerkezetben, amely egy bonyolult csillagászati számológép volt, Kr. e. 2. századból. A középkorban és a reneszánsz idején a vízi és szélmalmok elterjedésével a fogaskerekes áttételek fontossága tovább nőtt. Az ipari forradalom hozta el az áttételek igazi robbanásszerű fejlődését.

XF automata váltó hibaelhárítás

A gőzgép feltalálása és elterjedése, majd később a belső égésű motor és az elektromos motor megjelenése megkövetelte a hatékony és megbízható erőátviteli rendszereket. A gépek egyre összetettebbé váltak, és velük együtt az áttételi rendszerek is. A 20. században az autók, repülőgépek és a modern ipari gépek fejlődése során az áttételek tervezése és gyártása külön tudományággá vált. Megjelentek a speciális áttételek, mint a bolygóművek vagy a fokozatmentes sebességváltók (CVT), amelyek tovább finomították az energiaátvitel lehetőségeit.

Az áttételek típusai

Az áttételeket számos szempont szerint csoportosíthatjuk, de a leggyakoribb megkülönböztetés a mechanizmusuk alapján történik.

Fogaskerekes áttételek

A fogaskerekes áttételek a legelterjedtebb és talán a legrégebbi forgó mechanikai áttételi rendszerek. A működésük alapja a fogazott kerekek egymásba kapcsolódása, amelyek precízen továbbítják a forgómozgást és a nyomatékot.

Egyenes fogazású fogaskerekek: Ezek a legegyszerűbb és leggyakoribb fogaskerekek, amelyek párhuzamos tengelyek között továbbítják a mozgást. A fogak az oldallapokkal párhuzamosan futnak. Előnyük az egyszerű gyártás és a viszonylag alacsony költség.
Ferdefogazású fogaskerekek: Fogai spirálisan, a tengelyhez képest szöget bezárva helyezkednek el. Ez a kialakítás biztosítja, hogy a fogak fokozatosan kapcsolódjanak egymásba, ami sokkal simább, csendesebb és nagyobb terhelést elviselő működést eredményez. Ideálisak nagy sebességű és nagy nyomatékú alkalmazásokhoz, például sebességváltókban.
Kúpfogaskerekek: Olyan tengelyek között viszik át a mozgást, amelyek metszik egymást (általában 90 fokban). A fogaskerekek kúpos alakúak, innen ered a nevük. Lehetnek egyenes vagy ferde fogazásúak.
Csigahajtás: Különlegessége, hogy a hajtótengely és a hajtott tengely merőlegesen helyezkedik el, és a mozgás csak egy irányba lehetséges (a csiga hajtja a csigakereket, de fordítva nem, ami önzáró tulajdonságot kölcsönöz neki). Rendkívül nagy áttételi arányok érhetők el vele egyetlen fokozatban, és nagyon csendes a működése.

Fogaskerekek működés közben

Bolygóművek

A bolygóművek (vagy epiziklikus hajtóművek) egy központi napkerékből, azt körülvevő bolygókerekekből és egy külső gyűrűs kerékből állnak. Ez a konfiguráció rendkívül kompakt, nagy áttételi arányokat tesz lehetővé, és képes nagy nyomatékot átvinni. Különlegességük, hogy többféle bemeneti és kimeneti konfigurációval működhetnek, attól függően, melyik elemet rögzítik, hajtják vagy hajtatják meg.

Felicia váltógomb csere lépésről lépésre

Többfokozatú áttételek

Ezek a szerkezetek több fogaskerék-fokozatot tartalmaznak, hogy a kívánt áttételi arányt elérjék. A reduktorok a bemeneti fordulatszámot csökkentik és a nyomatékot növelik (pl. ipari gépekben, ahol a motor nagy fordulatszámát lassabb, de erősebb mozgásra kell átalakítani). A multiplikátorok pedig fordítva működnek: növelik a fordulatszámot és csökkentik a nyomatékot (pl. turbófeltöltőkben).

Lánchajtásos áttételek

A lánchajtásos áttételek két vagy több lánckerékből és egy láncból állnak. A lánc a lánckerekek fogai közé illeszkedik, és így továbbítja a forgómozgást. Előnyük, hogy nagy távolságok áthidalására is alkalmasak, és nem igényelnek nagy előfeszítést, mint a szíjhajtások. Nagyon hatékonyak az energiaátvitelben. Tipikus alkalmazásuk a kerékpárok, motorkerékpárok és egyes ipari szállítószalagok.

Szíjhajtásos áttételek

A szíjhajtásos áttételek két vagy több ékszíjtárcsából és egy szíjból állnak. A szíj súrlódás vagy fogazás révén továbbítja a mozgást a tárcsák között.

Súrlódásos szíjhajtások (lapos szíj, ékszíj): Ezek a szíj és a tárcsa közötti súrlódásra támaszkodnak. Előnyük a csendes működés, a rezgéselnyelő képesség és az, hogy túlterhelés esetén megcsúszhatnak, ami védelmet nyújt a rendszernek. Az ékszíjak profilja jobb erőátvitelt biztosít, mint a lapos szíjaké.
Fogasszíjas hajtások: Ezek a szíjak a belső felületükön fogakkal rendelkeznek, amelyek pontosan illeszkednek a tárcsák fogaihoz. Ez kiküszöböli a csúszást, pontos, szinkronizált mozgást biztosítva. Ideálisak olyan alkalmazásokhoz, ahol a pontos időzítés kritikus, például vezérműszíjak autókban vagy robotok mozgató rendszereiben.

Fokozatmentes sebességváltók (CVT)

Bár a súrlódásos áttételek általában nem olyan hatékonyak, mint a fogaskerekes rendszerek, léteznek olyan speciális alkalmazások, ahol előnyösek. A legfontosabb példa a fokozatmentes sebességváltó (CVT), amely kúpos tárcsák és egy speciális szíj vagy lánc segítségével folyamatosan változtathatja az áttételi arányt, ezáltal mindig az optimális fordulatszámon tarthatja a motort. Ez javítja az üzemanyag-hatékonyságot és a vezetési kényelmet.

Hidraulikus és pneumatikus áttételek

Ezek nem mechanikai áttételek a hagyományos értelemben, de az erőátvitel és nyomatékmódosítás szempontjából hasonló szerepet töltenek be. A hidraulikus rendszerek folyadékot (általában olajat) használnak az erő átvitelére és felerősítésére (pl. hidraulikus prés, fékek, markológépek). A pneumatikus rendszerek sűrített levegőt alkalmaznak hasonló célra (pl. pneumatikus fúrók, ipari robotok).

Polo 6N váltógomb csere útmutató

Az áttétel és a teljesítmény kapcsolata

Az áttétel lényeges funkciója a sebesség és a nyomaték közötti egyensúly finomhangolása egy adott mechanikai rendszerben. Ez az egyensúly a teljesítmény állandóságának elvén alapul, legalábbis ideális esetben, ahol a súrlódás és egyéb veszteségek elhanyagolhatók. Ha egy áttétel sebességet csökkent (reduktor), akkor a kimeneti fordulatszám alacsonyabb lesz, mint a bemeneti. Az energia megmaradásának elve szerint azonban a kimeneti nyomatéknak arányosan növekednie kell, hogy a teljesítmény közel azonos maradjon (figyelembe véve a hatásfokot). Fordítva, ha egy áttétel sebességet növel (multiplikátor), akkor a kimeneti fordulatszám nagyobb lesz, mint a bemeneti. Ebben az esetben a kimeneti nyomaték arányosan csökken. Erre példa egy kerékpár legmagasabb fokozata, ahol a pedál viszonylag lassú, de nagy nyomatékú forgatása gyorsabb kerékfordulást eredményez, kisebb nyomatékkal a keréken.

A mérnökök az áttételi arányok gondos kiválasztásával képesek optimalizálni a rendszerek működését. Egy motor például csak egy szűk fordulatszám-tartományban működik a leghatékonyabban. Az áttételek segítségével a motor mindig ebben az optimális tartományban tartható, miközben a hajtott gépelem (pl. kerék, fúró, szállítószalag) a szükséges sebességgel és nyomatékkal működik.

Természetesen, a valóságban sosem ideálisak a rendszerek. A súrlódás, a hőtermelés és a mechanikai deformációk miatt mindig fellépnek energiaveszteségek. Ezeket a veszteségeket a hatásfok (η) fejezi ki, amely a kimeneti teljesítmény és a bemeneti teljesítmény aránya.

Az áttétel tervezése és méretezése

Az áttétel tervezése és méretezése alapvető mérnöki feladat, amely precíz számításokat és mélyreható szakmai ismereteket igényel. Ez azt jelenti, hogy ha a hajtó keréknek kevesebb foga van, mint a hajtottnak (azaz zhajtó < zhajtott), akkor a hajtott kerék lassabban forog, és az áttétel nyomatéknövelő (reduktor). Egy komplex mechanikai rendszerben az áttétel nem egyetlen fogaskerékpár, hanem gyakran egy áttételi lánc, amely több fokozatból áll. A teljes áttételi arány a részáttételi arányok szorzata.

Anyagválasztás és gyártástechnológia

Az áttételi elemek, különösen a fogaskerekek, rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve. Az anyagválasztás kulcsfontosságú. Gyakran használnak edzett acélokat, ötvözött acélokat, de speciális alkalmazásoknál műanyagokat vagy kompozitokat is. A felületkezelés (pl. nitridálás, cementálás) növeli a kopásállóságot és a fáradási szilárdságot. A gyártástechnológia is meghatározó. A precíziós megmunkálás (pl. köszörülés, honolás) biztosítja a fogprofil pontos geometriáját és a sima felületet.

Kenés és hőelvezetés

A megfelelő kenés elengedhetetlen az áttételi rendszerek élettartamához és hatásfokához. Az olaj vagy zsír csökkenti a súrlódást, elvezeti a hőt, és véd a korróziótól. A kenőanyag típusát és a kenési módot (pl. olajfürdő, nyomás alatti kenés) az alkalmazás követelményeihez kell igazítani. A hőtermelés is fontos szempont. A súrlódás és a belső energiaveszteségek hőt generálnak, amelyet el kell vezetni, hogy elkerüljük az alkatrészek túlmelegedését és a kenőanyag lebomlását.

Alkalmazások

Az áttétel elve áthatja a modern technológia minden területét.

Sebességváltó: A manuális, automata és fokozatmentes (CVT) sebességváltók mind áttételeket használnak a motor fordulatszámának és nyomatékának a kerékre jutó arányának módosítására.
Kerékpárok: A kerékpárok az egyik legegyszerűbb, mégis legszemléletesebb példák az áttételre. A lánchajtás és a váltórendszer lehetővé teszi a kerékpáros számára, hogy a terepviszonyokhoz és a sebességi igényekhez igazítsa az erőkifejtést.
Szélgenerátorok: A szélgenerátorokban a turbinalapátok lassan, de nagy nyomatékkal forognak. Egy speciális multiplikátor áttétel felgyorsítja ezt a mozgást a generátor számára szükséges magas fordulatszámra, így hatékonyan alakítva át a szél energiáját elektromos árammá.
Mechanikus órák: A mechanikus órák a precíziós áttételek lenyűgöző példái. Apró fogaskerekek bonyolult láncolata felel a másodperc, perc és óra mutatók pontos mozgásáért, valamint a különböző komplikációk (pl. dátum, holdfázis) működéséért.

Jövőbeli trendek

Az áttételi rendszerek folyamatosan fejlődnek, a mérnöki kutatások és az új technológiák révén egyre hatékonyabbá, kompaktabbá és intelligensebbé válnak.

Új anyagok: Az új anyagok, mint a kerámiák, kompozitok és speciális ötvözetek, lehetővé teszik olyan áttételi elemek gyártását, amelyek könnyebbek, erősebbek, kopásállóbbak és magasabb hőmérsékletet is elviselnek.
Számítógépes tervezés és optimalizálás: A modern CAD/CAM szoftverek és a végeselemes analízis (FEA) lehetővé teszik a mérnökök számára, hogy virtuálisan tervezzék, teszteljék és optimalizálják az áttételi rendszereket még a fizikai prototípusok gyártása előtt. Ez drámaian csökkenti a fejlesztési időt és költségeket, miközben maximalizálja a teljesítményt, minimalizálja a zajt és optimalizálja az élettartamot.
Intelligens áttételek: A szenzorok és az mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével az áttételi rendszerek egyre intelligensebbé válnak. Prediktív karbantartási rendszerek monitorozzák a hajtóművek állapotát, előre jelezve a meghibásodásokat és optimalizálva a karbantartási ütemterveket.
Elektromos járművek: Az elektromos járművek (EV-k) elterjedése új kihívásokat és lehetőségeket teremt az áttételek terén. Mivel az elektromos motorok széles fordulatszám-tartományban képesek nagy nyomatékot leadni, sok EV-ben elegendő egyetlen, fix áttételi fokozat. Ez egyszerűsíti a hajtásláncot, csökkenti a súlyt és a költségeket. Azonban a nagy teljesítményű sport-EV-k vagy a nehéz teherjárművek esetében továbbra is szükség van többfokozatú áttételekre az optimális gyorsulás és a hatótávolság eléréséhez.
Fenntarthatóság: A globális környezetvédelmi célok és az energiahatékonyság iránti igény egyre nagyobb nyomást gyakorol az áttételi rendszerek fejlesztőire. Az új generációs hajtóművek tervezésekor kiemelt szempont a minimális energiaveszteség, a hosszabb élettartam és a könnyebb újrahasznosíthatóság.

Gyakori problémák és karbantartás

Bár az áttételek rendkívül hatékony és megbízható szerkezetek, működésük során számos kihívással és problémával szembesülhetnek, amelyek befolyásolhatják élettartamukat és teljesítményüket.

Kopás: Az áttételi elemek, különösen a fogaskerekek fogfelületei, folyamatosan érintkeznek és súrlódnak egymással. Ez a mechanikai igénybevétel idővel kopáshoz vezet. A kopás csökkenti a fogprofil pontosságát, növeli a holtjátékot, és zajosabb, kevésbé hatékony működést eredményez.
Fáradásos törés: A ciklikus terhelések hatására az anyagban fáradásos törések is kialakulhatnak. A fogak tövében jelentkező feszültségkoncentrációk repedésekhez vezethetnek, amelyek végül a fog letöréséhez.
Zaj és rezgés: Az áttételi rendszerek működését gyakran kíséri zaj és rezgés. Ennek oka lehet a fogaskerekek pontatlansága, a fogprofil hibái, a nem megfelelő illesztések, a rossz kenés vagy a tengelyek kiegyensúlyozatlansága. A túlzott zaj és rezgés nemcsak kellemetlen, hanem további kopáshoz, fáradáshoz és akár a rendszer meghibásodásához is vezethet.
Kenési problémák: A megfelelő kenés létfontosságú az áttételi rendszerek zökkenőmentes és hosszú élettartamú működéséhez. A kenőanyagok csökkentik a súrlódást, elvezetik a hőt, és védelmet nyújtanak a korrózió ellen. A kenési problémák (pl. kenőanyaghiány, szennyeződés, nem megfelelő kenőanyag) súlyos károkat okozhatnak.
Túlterhelés: Ha egy áttételi rendszert a tervezettnél nagyobb terhelésnek tesznek ki, az túlterheléshez vezethet. Ez azonnali meghibásodást (pl. fogtörést) vagy gyorsított kopást és fáradást okozhat.

Karbantartás

Az áttételi rendszerek rendszeres karbantartása elengedhetetlen a hosszú élettartam és a megbízható működés biztosításához. Ez magában foglalja a kenőanyag cseréjét, a tömítések ellenőrzését, a beállítások finomhangolását és az esetleges kopott alkatrészek cseréjét.

Összefoglalás

Az áttételek a mechanika alapkövei, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy az energiát a leghatékonyabb módon hasznosítsuk, átalakítva a sebességet, nyomatékot és erőt a kívánt cél eléréséhez.

Ezen kívül, megadható a te mostani hagyományos váltód áttétel sora, első hátsó lánckerekek fogszámai, akár 3*10-es rendszerek is. Jelenleg ez egy 1.0-ás verzió, hozzáértők segítségét várjuk, mi maradt ki, hol van benne hiba! Írjátok meg nekünk, hogy tökéletessé tehessük!

Kérjük ha használni szeretnéd és/vagy weboldaladon közzétennéd, inkább mutass erre az oldalra (ne a file-ra, hisz annak a neve a verzio szám miatt változik) egy linkkel, hisz így minden alkalommal a legfrissebb, javított változatot éred el!

Online alkalmazások kerékpár áttételrendszerének kielemzéséhez és összehasonlításához

Bármely váltórendszer áttételtartománya pontosan kiszámolható, erre számos praktikus on-line applikáció áll rendelkezésre, Windows és mobil alapú egyaránt. Ha a gyors áttekintés a cél, ott a BikeCalc.com, amelyben választhatsz „fixi” vagy váltós kalkulációt. Az előbbi érdekessége, hogy fékhatást is számol, vagyis mennyi erő kell a hátsó kerék blokkolásához. Ezen felül eltérő színben látod azokat az áttételeket, amelyeknél a lánc úgymond keresztbe áll, más szóval nem ajánlott. Az ideális áttételek pedig zölden virítanak.

Mobil eszközre szerintünk a Bike Gear Calculator a legjobb: ugyanazokat a funkciókat biztosítja, mint a BikeCalc.com, grafikus felülete intuitív, könnyen használható. Pillanatok alatt modellezhető, milyen lenne az országúti kerékpárod, ha a jelenlegi 53/39 lánctányéros hajtóművet egy modernebb 52/36 típusra cserélnéd. Ezen felül a saját bicajok áttételei elmenthetők, így nem kell minden alkalommal az elemzéshez betáplálni/kiválasztani. Ennek megfelelően az egyes bicajok is összevethetők: például hogy aránylik az országúti géped a gravel-hez, azonos pedálfordulattal melyik fokozatban mennyi lesz a sebesség. Androidos változat innen IOS pedig innen tölthető le.

Amennyiben maximalista szemlélettel állnál neki az áttételszámításnak, a Ritzelrechner.de lesz a befutó. Elképesztően jól összerakott segédeszköz, ráadásul magyarul jelenik meg, az applet automatikusan a böngésző nyelvéhez igazodik. Mindenek előtt célszerű kiválasztani a metrikus mértékegységeket (m, km/h), ha nem így jönne be az app. Alapértelmezésben egy 2×10 láncváltós 27,5” kerékméretű MTB gép áttételfokozatait látod, az első lánckerekek 36/22 fogszámúak (nem a leggyakoribb) hátul SRAM-kiosztású 11-36 fogas a lánckeréksor. Ha akarod, csökkentheted is a lánckerekek számát: ehhez kattints valamelyikre, és vonszold le balra a fogszámskáláról. Növelheted is a lánckerekek számát, ha az első vagy a hátsó lánckerék opcióból rávonszolsz egyet vagy többet a skálára. Azt is megteheted, hogy hogy az első vagy a hátsó lánckerekek legördülő menüjéből kiválasztasz egy olyan kollekciót (hajtóművet vagy racsnit), amelyik egyezik azzal, amilyen neked van, vagy amilyent látni szeretnél, majd ezt igazítod tovább kedved szerint.

A kerékméret megadásához két lehetőség közül választhatsz. A pontosabb módszer az, hogy felpumpálod a hátsó kereket az előírt/szokványos nyomásra, majd egy hajlékony mérőszalaggal milliméter pontossággal leméred a kerületét. A mérés millimétermen kapott eredményét beírod az ablakba, majd az értéket beolvassa a program, ahogy máshová kattintasz. Máris érvénybe lép a felülírásod. Ha a program talál egy hasonló névleges kerékméretet, akkor beírja azt is. Ha nem, a szöveges doboz üresen marad, és csak a kerület értéke látszik.

A kevésbé pontos módszer az, hogy leolvasod, mi van ráírva a külsőre, és megkeresed a névleges kerékméretek listáján. Miután kiválasztottad a névleges kerékméretet, a program azonnal beírja a kerék becsült kerületértéket abba az értékbeviteli ablakba, amelybe magad is beírhattad volna a pontos értéket. Grafikus megjelenítés fogszámokkal teljesen intuitív, és kétféle módon történik. A piros vonal első lánckerék fogszámát jelöli, a háromszögekben a lánckerekek fogszámait látod. A háromszögek elhelyezkedése fejezi ki az áttétel értékét a grafikon alján és tetején látható skálákon. A skálát ott kell leolvasni, ahová a háromszög alsó csúcsa esik.

A tolerált láncelhajlás lényegében a nem ajánlott keresztbe váltást mutatja. Ha elől egynél több lánckerék van a kerékpáron, akkor a háromszögek egy része ki lesz halványítva. Ezek olyan lánckerék-kombinációkat jelentenek, amelyeket nem célszerű használni, mert túlságosan ferdén fut a lánc, ami nem tesz jót a láncnak. Ideális az lenne, ha a lánc és mindkét lánckerék egyazon síkba esne, de a legtöbb kombináció okoz némi oldalirányú feszülést: minél ferdébb a lánc, annál nagyobbat. Hogy mit tolerál az ember, az tőle függ. Az appban a tolerált láncszög egy csúszka (láncelhajlás) segítségével megváltoztatható, modellezhető. A lánc eltűrt ferdeségéhez tartozó szög 1.5° és 3.5° között változtatható.

A leghasznosabb funkció mindenképpen két áttételskála összehasonlítása. Ezt indíthatod bármikor a folyamatban, amihez az „Összehasonlítás” gombot kell benyomni. Ezzel a grafikus felület két azonos példányban válik láthatóvá, ha most tovább dolgozol, a felső változatlan marad, az alsó viszont követők a változások. Újabb gombnyomásra eltűnik az előzmény, azaz a felső grafikus felület. Ha nem szeretnéd elveszíteni az eredetit, időben mentsd el! A munka elmentéséhez valójában semmit sem kell tenned, csak ki kell másolnod az ablak URL tartalmát.

Szerintünk a Ritzelrechner.de zseniális eszköz a kerékpár áttételrendszer kielemzéséhez és összehasonlításához. Tudni fogod, milyen pedálfordulathoz és sebességhez melyik lesz a megfelelő áttétel, melyik sor jobb ahhoz, hogy a lehető legkevesebbet álljon keresztbe a lánc és a több lánctányéros hajtóművek esetében a lehető legkevesebb legyen az áttételek közti átfedés: vagyis minél több egyedi fokozat álljon rendelkezésre. Ha idáig eljutottál a cikk olvasásában, akkor Neked íródott. Ezek szerint érdekel a kerékpár áttételezése, a külö...

tags: #sebessegvalto #attetel #szamitas #keplet