Peugeot 3008 vezérműlánc csere gyakorisága: Minden, amit tudnod kell

A vezérműszíj vagy lánc a motor egyik legfontosabb eleme, amely több részegységet köt össze, és elengedhetetlen a motor megfelelő működéséhez. Bár ez így igen egyszerűnek hangzik, mégsem az. A szíj minden motor típusnál más és más attól függően, hogy a mérnökök hogyan számították ki a motor tervezésénél.

A vezérműszíj a főtengelyt köti össze a vezérműtengellyel. A lényege, hogy a motor főtengelye és a vezérműtengelye olyan tökéletes összhangban forogjon, hogy a négy ütem a lehető legtökéletesebben menjen végbe.

Amikor a motort indítjuk, akkor a főtengely végén lévő bordás kerékre helyezett vezérműszíjat az óramutató járásába elkezdi forgatni, mely meghajtja a vezérműtengely fogaskerekét vagy kerekeit attól függően, hogy soros 8 vagy 16 szelepes a motorunk, vagy esetleg V6 24 szelepes.

A vezérműszíj, ugyan erős anyagból készül, de ez is sérülékeny. Az, hogy csak úgy magától elszakadjon kvázi lehetetlen, mindig megvan az ok, hogy miért következett be a szakadás.

Az egyik leggyakoribb oka a helytelen csere. Számtalanszor halljuk, hogy elegendő csak egy szíj, mert a görgőnek még nincsen hangja. Na, pont itt a probléma. Azért mert a görgőnek nincsen hangja, az nem azt jelenti, hogy egy újabb periódust kibír.

Megoldások a Peugeot 206 kilométeróra hibáira

A gyártók minden motorhoz megadják a vezérműszíj és a vezérlésben szereplő összes alkatész által futható futás teljesítményt kilométerben és/vagy évben. Nagyon fontos, hogy az évet is. Ha el szeretnénk kerülni egy vezérműszíj szakadást és a vele járó esetleges nagy összegű javítást, minden esetben cseréltessük le a vezérlés összes elemét.

Sokan abba a hibába esnek, hogy még csak 5000 km van a szíjba, habár az már 7 éve rajta van.

Vezérműszíj és alkatrészei

A vezérműszíj és elemeinek a cseréjét bízzuk szakemberekre. A cseréje igen nagy precizitást és pontosságot igényel, nem mellesleg célszerszámokat is. Ha saját magunk szeretnénk a cserét elvégezni, számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy nem biztos, hogy a megfelelő periódust ki fogja bírni.

A szervizekben minden autó típushoz van egy javítási útmutató, mely pontos betartása nélkül nem lehet felhelyezni a szíjat. Vannak olyan motorok például melyeknél a szelepfedél eltávolításával és csak a vezérmű tengely lerögzítésével lehet vezérlést cserélni, de vannak olyanok is, ahol egy sor spéci szerszámot kell alkalmazni.

Peugeot 206 relé probléma

Általánosságban a 60.000 és 200.000 km megtétele után vagy 5 év attól függ, melyik következik be hamarabb, de vannak olyan modellek, melyeknél a csere periódus elvileg 240 000 km. Mi azt javasoljuk, inkább cseréljék le hamarabb. Egy arany szabály van; ha használt autót vásárolunk, mindenféleképpen érdemes egyből lecseréltetni. Nem tudhatjuk, a jármű javítás történetét vagy sajnos nem mindig bízhatunk benne, inkább érdemes kicseréltetni, még akkor is, ha megbontáskor úgy látszik, az újszerű.

Fontos betartani a következőket:

Mindig azokat az anyagokat építsük be, amit a vezérlés szett doboza tartalmaz. Ne használjunk például más csavarokat, és főleg ne eltérő tulajdonságúakat. 8,8 ! Ez a kulcsszó.
Kellő nyomatékkal húzzuk meg a csavarokat, se több se kevesebb!

Ha vezérmű láncos az autóm mikor cseréljem?

A vezérmű lánc érdekesebb, mivel itt a gyártók nem határoznak meg kifejezett cserét, csak ellenőrzést. Ezeknek a cseréje akkor szükséges, ha hangja van, kb. ezt úgy tudnám jellemezni, hogy megváltozik a motor hangja, mélyebbre kicsit csattogósra. Vagy találóan ahogy a köznyelvben megjelent, a benzinesből dízel lett!

Így jogosan gondolhatnánk, hogy egy láncos motor százszor jobb, mint egy szíjas, mert nagyon ezzel nem kell foglalkozni. Sajnos ebben a formában ez nem igaz, mivel van olyan benzines alacsony köbcentis motor, melyeknél láncot alkalmaztak, tapasztalataink alapján 100-150 ezer kilométerenként igenis ezt is cserélni kell, jellemzően amelyek egy sorosak. Például Skoda Fabia, Fiat 1,3 Jtd, Opel Corsa 1,0 1,2.

Persze a vezérműlánc nem a kis hengerűrtartalmú motorokra jellemző, hanem a nagyobb és erősebb motorokra. A képen egy Audi S4 V8 motor vezérlését láthatjuk, itt már nem egy láncot alkalmaznak, hanem egyből hármat. Ennek a vezérlésnek biztosan nem érdemes otthon neki kezdeni!

Minden a Peugeot 206 hűtőfolyadékáról

Audi S4 V8 motor vezérlése

Jó tanács a vezérműláncos motorok használóinak. Használjuk a kéziféket és a ne a motorfékre bízzuk a garázs előtti parkolást! Ebben a pozícióban folyamosan feszül a lánc és az autó teljes súlya feszíti azt.

Mikor esedékes a vezérléscsere?

A vezérlés cseréje is két paraméter alapján eldöntendő kérdés (már ha nem szakadt már el a szíj, vagy nem ment tönkre valamely eleme): nagyjából 3-6 évente, de 60.000 - 120.000 km-enként cserélni javasolt. Ez típustól, gyártói ajánlástól, de ugyanúgy természetesen, mint az olajcsere vagy váltóolajcsere, a gépjármű korától is függ.

Milyen jelek utalhatnak a vezérlési rendszer korai meghibásodására?

A csereperiódus előtt is meghibásodhat a vezérlési rendszer. A műszaki probléma leggyakoribb jelei a következők:

Alacsony motorteljesítmény: A vezérlés rendszer feladata, hogy összekapcsolja a vezérmű- és főtengelyt. A mozgási energia átadása történhet vezérműszíjjal vagy lánccal. Amennyiben ezek az alkatrészek a használat következtében megnyúlnak, csökkenhet a motorteljesítmény.
Gyakori gyújtáshiba: A meghosszabbodott, kinyúlt vezérműszíj hatására a szelepek nyitási és zárási sebessége lassabb. Ennek következtében gyakori gyújtás hiba léphet fel. Amennyiben rendszeresen tapasztal nehézséget a gyújtás adáskor, javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez a problémával. Ellenkező esetben költséges motorhibához vezethet a műszaki probléma.
Olajfolyás: Szivárgó olajra lett figyelmes a vezérműszíj területén? Ez lehet a vezérlő rendszerben található kilazult csavar, elhasználódott tömítés, kopás és túlmelegedés oka is.
Motorhiba: Arra lett figyelmes, hogy túl gyorsan forog a motor? Teljesen leállt a motor forgás? Mindkét hiba oka lehet az elszakadt vezérműszíj. Az utóbbi esetben a szakadás lehetetlenné teszi, hogy a főtengely meghajtsa a vezérlést, ezért nem forog a motor. Míg az előbbi esetben az elégtelen kompresszió miatt forog túl gyorsan a motor.

Mi a teendő, ha a vezérlés meghibásodására utaló jeleket tapasztalunk?

Amennyiben a fenti hibák bármelyikét észleli, érdemes haladéktalanul felkeresni egy szervizt. A megfelelő szakismeretek hiányában lehetetlen egyértelműen diagnosztizálni a vezérlés hibáit, így mindenképpen képzett és tapasztalt szerelő segítsége szükséges. Bár a vezérléscsere ára igen borsos lehet, a probléma ignorálása még költségesebb műszaki komplikációkhoz vezethet. Súlyos esetekben akár teljesen tönkreteheti a motort, amely szerviz költség akár több millió forintos tételt is jelenthet.

Fontos megjegyezni, hogy ha az autónkat nem használjuk, és az előírt felét vagy még annál is kevesebbet futott a jármű kilométer tekintetében, akkor is törekednünk kell az alkatrész cseréjére, hiszen az idő elteltével az vezérlés alkatrész használaton kívül is öregszik, vagy tönkremegy.

A vezérműszíj esetében rendkívül fontos, a fentebb említett csereperiódusra vonatkozó leírást betartanunk. A vezérműszíj anyaga legfőképp gumi. Ennek köszönhetően erős, ellenálló tulajdonágokkal bír, továbbá képes a motortérben keletkezett magas hőmérsékleti tartományban elvégezni az autó működéséhez szükséges feladatokat.

Ebből következően rendkívül sok előnyös tulajdonsága van a guminak, de itt meg kell említeni a hátrányát is. Sajnos mindegy, hogy milyen technológiával készítik a vezérműszíjat, a gumi néhány év alatt elöregszik, amely végül szakadáshoz is vezethet.

Természetesen nem törvényszerű, hogy egy-egy vezérműszíj akár ne működhetne két-háromszázezer kilométert is, azonban a gyártók 80-, és 100 ezer kilométer között határozták meg a vezérműszíj alkatrészek csereperiódusát.

Ennek a meghatározott értéknek a meghaladásával azt kockáztatjuk, hogy a vezérműszíj akármikor elszakadhat, aminek következtében nagyon súlyos károkat okozhat a motortérben. Miért? Gondoljunk bele, hogy menetközben egy ilyen nagy sebességgel forgó vezérműszíj elszakad, majd elszabadul és mindent, ami csak az útjába kerül üt, ver, összetör a motortérben. Az eredmény pedig nem lesz más, mint egy több százezer forintos kár az autónkban, amit megelőzhettünk volna, ha jobban figyelünk a szükséges csereperiódus idejére.

Pontosan milyen alkatrészeket cserélnek ki?

A karbantartás során nem csupán a vezérműszíj vagy lánc kerül cserére. Ilyenkor minden esetben a gyártói instrukcióknak megfelelően járnak el a szakemberek és általában az alábbi alkatrészeket cserélik:

feszítő görgők
főtengely szimeringek
hűtőfolyadék
vezető görgők
vezérműtengely szimeringek
vízpumpa

Vezérléscsere ár: milyen költségekkel lehet számolni?

A vezérléscsere komoly műszaki ismereteket és speciális szerszámokat igénylő feladat, amely nem végezhető el otthoni körülmények között. Minden esetben válasszon megbízható és tapasztalt szervizt a cseréhez. A vezérléscsere árak általában 40 000 - 80 000 forint közötti összeget jelentenek. A pontos összeget befolyásolhatja a munkadíj mértéke, az autó típusa és egyéb szempontok.

Alapvető, hogy csak azok az alkatrészek kerülnek kicserélésre, amelyek állapota indokolja, de bizonyos alkatrészek (mint például a fent felsoroltak) a vezérlés csere részei, és élettartamuk, használati idejük egyben értendő.

A vízszivattyú biztosítja a motor hűtéséhez szükséges hűtőfolyadék keringetését, így biztosítva, hogy ne melegedjen túl a motor használat közben. Meghajtását általában egy bordásszíj biztosítja, amely motor főtengelyéhez csatlakoztott elemként a vezérlés része is egyben. A vízpumpa szívja fel a hűtőfolyadékot a hűtőből, majd szivattyúzza át a motoron. Ahogyan a vízhűtő folyadék kering, elvezeti a hőt a motor alkatrészeitől, hogy azokat hűtse. Feladatuk, hogy a vezérműtengellyel és a főtengellyel együttműködve megfelelő szinkronitással mozgassák a szelepeket.

Bár sokszor egyben kezelik (hiszen feladatuk is egy), de a gyártók döntése, hogy melyik megoldást alkalmazzák. A vezérműlánc tartósabb, de hangosabb megoldás, tovább bírja, mint a vezérműszíj (200.000 km körül), de drágább és a csere is magasabb költségű.

Tengelytömítés, amely egy fémházból áll, mely a forgó tengelyt körülölelő úgynevezett tömítőajkat hordozza és emellett a statikus tömítésért felelős.

A leggyakoribb vezérműlánc problémák és a motor típusok

Természetesen sokkal több problémásnak mondott motor létezik, a lista nem is tartalmazza mindet, leginkább régiónk használtautó-piacán elterjedt típusokra korlátozódik. Az Autorevue.cz felhívja a figyelmet, amire mi is fel szeretnénk: abc-sorrendben készült, nem mutatja a meghibásodás valószínűségét/gyakoriságát. Ellenben óvatosságra int.

Alfa Romeo 2.0 TwinSpark 16V
Minden tizenhat szelepes TwinSpark motor kényes, főként az olajcsere-periódusra és az olaj minőségére. Főleg a legnagyobb, a kétliteres. Kifejezetten érzékeny a magas fordulatszámra hidegen - extrém esetekben akár dugattyútöréssel is járhat egy-egy gavallérrajt reggel.
Javaslat: A kockázatot leginkább sűrű olajcserével, a gyár által előírt olajat használva lehet csökkenteni.
BMW N47
A BMW N47-es alumínium turbódízelei a teljesítmény/fogyasztás arány bajnokai voltak, de ahogy múlnak az évek, úgy bukkan felszínre egyre több probléma a láncos vezérlésük körül. Az igazán zsebbenyúlós dolog a lánc lazaságából adódik. A laikus tulajdonos nem is hallja meg a halk csörgést, a laza lánc azonban kitartóan dolgozik, és a lánckerekeket is koptatja-élezi. Ezek cseréje meglehetősen költséges, főleg úgy, hogy az alsó a főtengelyből van kimunkálva. A főtengelycsere pedig nem olcsó.
BMW N63 4.4 Biturbo (2012-ig)
Az utóbbi évek legproblémásabb BMW-motorja. Leggyengébb pontja egyértelműen a hűtési rendszer, amelynek nem okvetlenül tesz jót a két hengersor közé épített turbófeltöltő-pár, melyeket hővédő lemezekkel vettek körbe. Mindez a turbók hűtéséért felelős vízkör gyakori meghibásodásával kombinálva oda vezet, hogy a turbófeltöltők turbinakereke iszonyatosan elszennyeződik, ráadásul a hőterhelés és a vízkör hibája miatt a tűzforró turbófeltöltők megsütik a két hengerfejet.
Javaslat: Már csak hab a tortán az ismételten megnyúló vezérműláncok és a becsöpögő injektorok miatti problémahalmaz.
BMW/PSA 1.6 „Prince”
Bőven foglalkoztunk már a motor problémáival mi is. Novoth Tibinél kevesen ismerik jobban, csak természetes, hogy a csehek figyelő szemeit sem kerülte el. Pedig dinamizmus és fogyasztás terén remekül sikerült ez az ezerhatos motor, talán a legjobb. Amíg nincs vele baj. A turbóval feltöltött változatok a nagymértékű kokszosodástól (koromlerakódástól) szenvednek, ez rengeteg különféle hibajelenséget produkálhat, az egyenetlen járástól az öngyulladásig bármit.
Javaslat: Aranyszabály, hogy minél fiatalabb évjárat, annál megbízhatóbb és hibamentesebb motor, hiszen azóta is folyamatosan fejlesztik-javítják.
Fiat 1.3 MultiJet I.
Nagyobb futásteljesítmény esetén horribilis olajfogyasztás, kompresszióvesztés jellemzi az első generációs kis turbódízeleket. Főleg a nagyobb, nehezebb típusoknál jönnek elő a gondok. Az elképesztően rosszul megadott long-life olajcsere-intervallum (eleinte 50 ezer kilométer!), amellyel az Opel egy időben saját dízelmotorjainál kísérletezett, erősen megviselte őket.
Javaslat: Az első generációs MultiJetek ráadásul előszeretettel szakítják el vezérműláncukat, és bizonyos modellekbe szerelve bizony könnyen víz is kerülhet a hengerekbe.
Ford Endura-D/DE 1.8TD
Bár már korosak az ezzel a motorral szerelt autók, kedvező áruk és az alacsony fogyasztás ígérete miatt még tartják magukat a használtpiacon. A költségkímélő közlekedést keresők azonban vigyázzanak, mert akár sokba is kerülhet az olcsó Ford. Még mielőtt közvetlen befecskendezéses Endura-DI lett belőle, voltak vele bajok. A régebbi változatok kombinált láncos-szíjas vezérlése szeretett összekuszálódni, ráadásul hosszában beépítve (Sierra) a hátsó henger nem kapott megfelelő hűtést.
Isuzu 3.0 V6 D-MAX
A motor, amitől minden autószerelő menekül. A Denso befecskendezők gyakori hibái, a rossz minőségű kábelezés, és a nagyon labilis, éppen csak megfelelő hűtőrendszer csak a kezdet. Utóbbi jellemzően a Renault-típusoknál jön elő, melyek vízhűtője könnyen koszolódik-eltömődik. Utóbbi igazi gazdasági totálkár és lényegében javíthatatlan, mert olyan összeg lenne egy új, üres motorblokk, amennyit jó eséllyel nem ér az egész autó.
Javaslat: Ráadásul az általános karbantartás is meglehetősen drága, a V6-os motor vezérléscseréje önmagában egy anyagi csőd.
Mazda Renesis (Wankel)
A Wankel-motor konstrukciójából adódóan csodálatos fordulatszám-tartományokat, egész tisztességes teljesítményt és horribilis fogyasztást ígér. És persze kb. 60 ezer kilométeres élettartamot, amit körültekintő tulajdonosok akár a duplájára is ki tudnak tolni.
Opel 2.2 16V Direct
A legnagyobb négyhengeres ECOTEC-motor létezett egyszerűbb változatban, szíjas vezérléssel (X22XE, Opel Sintra, Opel Omega B), a kisebb típusokban láncos vezérléssel, utóbbi szívócső- (Z22SE), illetve közvetlen befecskendezéssel (Z22YH). Utóbbi egyértelműen a legproblémásabb. A legkomolyabb gondot itt is a vezérmű okozza. Elkopik, vagy egyszerűen leszakad az egész feszítősín.
Javaslat: Visszatérő probléma az örvénykeltő csappantyúk megszorulása a szívóágban és főleg a befecskendezőrendszer: a nyomásszabályzó szelep hibája gyakran egybeesik a szivattyúéval.
Renault 2.2 dCi
Nem újdonság a régi 2.2D/DT common-railesített változatának feltűnése a listán, hiszen idehaza sincs túl jó híre. Drágán javítható hibák egész tömkelegét képes produkálni. Vezérlése meglehetősen bonyolult (a klasszikus vezérműszíj megfejelve egy fogaskerék-origamival, ami magát a vízpumpát és a kiegyensúlyozó tengelyt hajtja). Ezeket a kerekeket rugók feszítik egymáshoz, melyek nyúlnak, a kerekek kopnak, zörgős és pontatlan lesz, elmászik a vezérlés.
Javaslat: Mindehhez adjuk hozzá a forgattyús mechanizmus hibáit (ettől nem ritkán az 1,5- és 1,9-es dCi-k is szenvednek), melyek leginkább az eltúlzott olajcsere-intervallumból adódnak, a fölöslegesen bonyolult műszaki megoldásokat és a problémás PK6-os kéziváltót... és megkapjuk a kombinációt, amelytől meneküljön, ki merre lát.
Saab Turbo model 97
A gyártási költségek csökkentésének első szele már a feltöltött motorok régebbi - B204, 234 -es - szériáját is meglegyintette, főleg 1994-es modernizálásuk után. Igazán azonban az új generáció (B205 - 2.0 Turbo és B235 - 2.3 Turbo) idejében bontakoztak ki az ebből származó gondok. Legaljasabb problémájuk a motorblokk mechanikai instabilitásából adódik. A motorblokk elejének túlmelegedése, a turbófeltöltő rossz hőszigetelése miatt a forszírozottan használt példányok motorblokkja vetemedhet, ennek következtében a főtengelycsapágyak elmozdulnak helyükről, a főtengely pedig megszorul.
Javaslat: Érdemes odafigyelni a motorvezérlésre is: a vezérműlánc ritkán szereti a 200+ ezres futásteljesítményt.
Škoda 1.2 HTP
A Skoda által fejlesztett motor, melyet a VW-konszern egyéb típusaiban is megtalálunk, elég sok gyermekbetegségtől szenvedett, melyekből csak lassan és nehézkesen gyógyult ki. Itt is a vezérművel adódtak a legnagyobb gondok, mivel a rosszul megválasztott hidraulikus láncfeszítő túl nagy játékot hagyott a vezérműláncnak, amitől az képes volt akár több fogat is átugrani.
Javaslat: Sokféleképpen próbálták megoldani a problémát, de kielégítő megoldást csak a motor Euro V-ös normára való áttervezésekor hoztak, ekkor újfajta vezérműláncot és más láncfeszítő-rendszert építettek be.
Subaru 2.0D (bokszer dízel)
Az egyedi bokszer-turbódízel igazán remek - és finom - társ. Amíg működik és nem kell hozzányúlni. Sajnos az első változatoknak (ezek még Euro 4-esek voltak) akadnak gyermekbetegségei. Ezekre jellemző az injektorok meghibásodása, a túlzott koromképződés, és a részecskeszűrő is nehezen tisztul.
Javaslat: A gyártó becsületére legyen mondva, hogy garanciálisan javították az ebből kifolyó hibákat, ám ennyi idő elteltével (5 év vagy 200 ezer km után) a tulajdonoson már nem segít sem a vezetett szervizkönyv, sem az imádság. Az alkatrészárak magasak, utángyártott szinte nincs, a motor konstrukciójából adódóan a javítás is költségesebb.
Toyota 2.2 D4-D/D-CAT (2009-ig)
A maga idejében a Toyota négyhengeres dízelmotorja az abszolút csúcs volt kategóriájában. Az első gondok a meglehetősen komoly füstöléssel járó részecskeszűrő-tisztulással adódtak, majd csatlakozott az EGR-szelep, végül a vízkör nyomásproblémái.
Javaslat: Ezt leginkább a hengerfej túl kemény anyagból készült tömítése okozza, amely szó szerint nyomot hagy magán a hengerfejen és a blokkon is.
Volkswagen 2.0 PD TDI (Piezo-PD)
Alig négy évig készült csak a kétliteres PD-motor, nem véletlen, hogy ez volt az első, amelyet a Volkswagen leváltott a közös nyomócsöves kétliteressel. De jó szívvel senkinek nem ajánljuk. Ez a piezo-injektoros PD egy igazi betegágy, mivel a Continental által szállított adagolóelemek folyamatos hibáitól szenved. Kokszosodnak, gyakran okoznak zárlatot, ami miatt az elektronika az egész rendszert leállítja, akkor is, ha csak egynél lépett fel a probléma, az autó pedig megáll, mint a szög. Bárhol, bármikor.
Javaslat: A 170 lóerős változatnál vigyázni kell a DPF-re (részecskeszűrőre) is, helyettesíteni nem lehet, csak az adott szűrővel működik.
Volkswagen 2.5 TDI V6
A maga idejében közkedvelt motor hamar kimutatta a foga fehérjét. Sajnos sokszor az új vezérműtengely-hidrotőke-szelephimba kombó sem hosszútávú megoldás, ezért sokan kísérleteznek más olajszivattyúval is, változó sikerrel.
Volkswagen R5 2.5 PD-TDI
Az öthengeres TDI tulajdonképpen a V10-es TDI fele, annak minden nyűgjével egyetemben. Ez a motor teljesen új volt, alumíniumblokkos, az akkor már leköszönő PD-technológiával készült. Amely a sokat futott motorok esetében hajlamos a gázolajat az olajkörbe szivárogtatni, mivel a hengerfej furatain keresztül vezeti az üzemanyagot a befecskendezőkhöz.
Volkswagen V10 TDI
Az Audi hatliteres, 12 hengeres TDI-jével egyetemben minden idők legerősebb, szériában szerelt turbódízele volt a V10 TDI. A még PD-technológiát használó motor horribilis szervizköltségekkel jár.

Néhány hasznos tanács

A vezérműszíj (vezérműlánc) hibája a motort is tönkreteheti, így lesz egy viszonylag kisebb javítás elblicceléséből komoly motorikus hiba. Szeleptörés, szelepgörbülés, hengerfej sérülés, dugattyútörés, sőt akár súlyos esetben motorblokk törés is lehet egy elhanyagolt vezérmű következménye.

A vezérműszíj cseréjekor a legtöbb autómárkánál a vezető- és feszítőgörgő cseréjét is el kell végezni, így nem pusztán a szíjat, vagy láncot, hanem a vezérlés mechanikát is cseréljük.

A vízpumpa cseréjét is ekkor szokás elvégezni, mivel a csapágyhibás, elöregedett vízpumpa bármikor leállhat és elszakíthatja a vezérműszíjat.

Autónk számos alkatrészből áll, melynek többsége előbb, vagy utóbb elhasználódik, így nem marad más opciónk; az adott alkatrészt cserélni kell. A gyártók nagy segítségünkre vannak a tekintetben, hogy az autóalkatrészek használatának maximumát meghatározzák. Ettől függetlenül fontos, hogy mindig résen legyünk, ugyanis ezek a megadott paraméterek nem jelentik azt, hogy az adott autóalkatrész ne mehetne tönkre idő előtt. Ha van rá lehetőségünk minden évben ajánlott egy teljes körű átvizsgálás, ahol a szakembereknek lehetőségük van felmérni minden fontos autóalkatrész állapotát.