Peugeot 205 Fűtés Elektromos Rajza és Lakóautók Műszaki Tudnivalói
Ez a cikk a Peugeot 205 fűtésének elektromos rajzával foglalkozik, valamint általános műszaki információkat nyújt a lakóautókról. Bár a Peugeot 205 fűtésrendszerének konkrét elektromos rajza nem áll rendelkezésre, az alábbiakban bemutatjuk a lakóautókkal kapcsolatos fontos műszaki tudnivalókat, amelyek hasznosak lehetnek a járművek karbantartásához és javításához.
Lakóautók Általános Műszaki Tudnivalói
A lakóautók témakörében számos megnevezés használatos, melyek valamennyire tükrözik a jármű jellegét. Két nagy csoportjuk a kempingbuszok és a szűkebb értelemben vett lakóautók.
Előbbieket korábban inkább lakóbuszoknak nevezték, de mára a kempingbusz vált általánossá azon járművek megjelölésére, melyekkel ebben az írásban foglalkozunk. A korszerű, minden komforttal felszerelt kempingbuszokra használatos még az angolból eredő "van" kifejezés is, de ezt újabban mind gyakrabban a rövid, félintegrált lakóautókra is használják. A szűkebb értelemben vett lakóautók (ezeket a továbbiakban lakóautónak fogjuk nevezni) megjelölésére is több szó van használatban.
A német nyelvterületen "Reisemobil"-nak, az angolul beszélõk körében "motorhome"-nak nevezik, de kezd mind jobban elterjedni a "camper" vagy a "camping car" kifejezés. A gyakran használatos angol "caravan" és német "Wohnwagen" a mi lakókocsi fogalmunk, azaz a nem önjáró (saját motorral nem rendelkezõ, utánfutónak kialakított), de éjszakázásra alkalmas jármű megfelelője.
A tágabb értelemben vett lakóautók harmadik csoportjának tekinthetõek azok a pick-up-nak nevezett lakófelépítmények, melyek átmenetet képeznek a lakókocsik és lakóautók között. Ezeket az egyre népszerűbb szerkezeteket kisteherautókra lehet rövid idő alatt fel- illetve leszerelni és így igyekeznek használójuknak - számos súlyos megalkuvás árán - mind a lakókocsik, mind a lakóautók előnyeit biztosítani.
Megoldások a Peugeot 206 kilométeróra hibáira
Férőhelyek Száma
A lakóautók mindhárom csoportjánál igen érzékenyen merül fel a férőhelyek száma. E tekintetben különböző szempontok alapján háromféle adatot lehet megadni.
- A legfontosabb, és a jármű forgalmi engedélyében az S.1 pont alatt szereplő adat: a szállítható személyek száma. Ez általában a biztonsági övvel felszerelt ülések száma.
- A másik, általában megadásra kerülő férőhely adat a fekhelyek száma. Itt külön szokás megadni az állandó fekhelyek számát és a nappali ülőgarnitúrájából és/vagy a vezetőülésből ideiglenesen kialakítható fekhelyek számát (pl. 2+2).
- A harmadik, ritkán megadásra kerülő férőhely adat a nappaliban vagy ülőgarnitúrá(k)ban leültethető személyek száma. Ez gyakran magasabb az előző két adatnál.
Tömegadatok
Hasonlóan érdekes és meghatározó paraméterei egy lakóautónak - legyen az bármilyen kivitelű - a tömegadatok. Itt a forgalmi engedélyben két adatot, G: saját tömeg (korábban önsúly) és F.1: együttes tömeg (korábban megengedett maximális összsúly) adják meg.
A legfontosabb és országúti ellenőrzésekkor számonkérhető adat az együttes tömeg. Ez lakóautóknál általában 3500 kg, de ennél kisebb (3400, vagy akár csak 3000, kempingbuszoknál még ennél is alacsonyabb) adattal is találkozhatunk. Vannak lakóautók, melyeket a német piacra gyártottak, és technikailag ennél magasabb, általában 3850 kg együttes tömegre készítették (a katalógusokban ez az adat is megjelenik). Mindig a forgalmi engedélybe bejegyzett adat az irányadó. A 3500 kg-os érték tartásának több előnye van.
Elsődleges szempont az, hogy eddig a határig minősül a jármű személyautónak (a forgalmi engedélyben csak megjegyzésként jelzik, hogy lakóautó), érvényesek rá a személyautókra vonatkozó közlekedési szabályok (pl. sebességhatárok, behajtási szabályok, tilalmak) és vezethető a jármű "B" kategóriás jogosítvánnyal. Ez a határ az autópályahasználatnál is fontos. Általában jelentősen alacsonyabb a tarifa, sőt több országban (Németország, Ausztria, Szlovénia) egészen más tarifa rendszer érvényes a 3500 kg-ot meghaladó megengedett együttes tömegű járművekre.
A saját tömeg értelmezése lakóautóknál a víz- és gáztartályok tartalma miatt nem is olyan egyszerű. A gyártók általában menetkész tömeget adnak meg. Ennek tartalma származási országonként és sokszor gyártónként, sőt van, ahol egyazon gyártó különböző tipusainál is változik. Sokak nem is adják meg az adat számításának módját.
Létezik egy EN 1646-2 jelű szabvány, mely ezzel foglalkozik, de a német gyártók hivatkoznak egy 92/21 EWG jelű szabályozásra is, sőt megjelenik egyes helyeken a 95/48 CE jelű EU direktíva is, mint irányelv. A németek például a 90 %-os töltöttségű üzemanyag-, frissvíz- és gáztartályok (ez utóbbinál két palackkal számolva) mellett még az elektromos kábelt is figyelembe veszik. Ugyanakkor más gyártóknál 10, 50 vagy 100 literes adattal találkozhatunk a frissvíz készletnél.
A lakóautók felépítménye az alapfelszereltség berendezési tárgyaival általában felemészti az alapjármű teherbírásának jelentős részét. Ezért ezek a járművek gyakran egy nagyobb személyautó hasznos teherbírását sem érik el. A tervezők állandóan küzdenek a súlyadatok tartásával, és ezt a problémát minden használónak is állandóan szem előtt kell tartania. Ezért célszerű mindig üres szennyvíztartállyal közlekedni, és csak annyi frissvizet, gázt és egyéb készletet vinni magunkkal, amennyi feltétlenül szükséges.
A felszerelési tárgyak (kerékpár, motor, csónak, hogy csak a nehezebbeket említsük) kiválasztásánál is gondolni kell a terhelésre. Itt azt sem szabad elfelejteni, hogy a saját tömeg adat az utasokat nem, csak a vezetõt veszi figyelembe, általában 75 kg-mal számolva.
Ezeknél a járműveknél természetesen a teljesen széria kivitelű felépítmény és az alapfelszereltség berendezései kerülnek beszámításra a saját tömeg adatba. Minden további felszerelés (légrugó, klima, előtető, kerékpár- és/vagy motortartó, rádió, TV, stb.) a hasznos teherbírás rovására megy, és bár fixen be van építve, nem jelenik meg a forgalmi engedélyben. Nem ok nélkül van, hogy mind több lakóautó értékesítő az extra felszereléseknél a tömegadatot is megadja. Egy-egy ilyen beszerzését célzó döntés előtt legalább olyan fontos szempont kell legyen az ezzel járó többlet terhelés, mint a használhatóság vagy az ár.
A gyártók meg szoktak adni még egy adatot, a maximálisan vontatható tömeget. A vontatás lakóautóval külön kérdés, mert a járműszerelvény együttes tömege meghaladja a 3.5 tonnát és ez a vezetõi engedély kategóriáját és a KRESZ-t érintő szempontokat vet fel.
Minden a Peugeot 206 hűtőfolyadékáról
Lakókocsi karbantartás kezdőknek: 12 alapvető éves lakókocsi karbantartási feladat
A Kempingbuszok
Ezek a járművek, melyek történelmileg elsőként jelentek meg, eredeti gyári karosszériában (mikrobuszban vagy dobozos kisteherautóban) kialakított szabadidős járművek. A teljesség kedvéért elvileg ide sorolhatók a dobozos felépítményű nagy teherautókból vagy normál autóbuszokból kialakított lakójárművek is, sőt azok a motor- vagy autóversenyzők által műhely és/vagy szállítójárműnek használt speciális karosszériájú gépjárművek, melyekben pihenésre kialakított rész is van.
Hasonló a helyzet a lószállításra kialakított és a kisérőszemélyzet számára is elhelyezést biztosító járművekkel is. Ezek mindig egyedi kialakításúak, az esetek nagy részében súlyuk miatt B kategóriás jogosítvánnyal nem vezethetők, és jelentősen eltérnek a hagyományosan kempingbusznak nevezett járművektől, rájuk ma is inkább a lakóbusz kifejezés illik.
Úgy hatvan évvel ezelõtt a hippik életformája tette elterjedtté, szinte a mozgalom szimbólumává azokat a kisbuszokat, melyekben tulajdonosaik járták a világot, és benne is éltek. Eleinte elegendő volt egy-két üléssort kiszerelni, helyére ledobni egy matracot és valamilyen egyszerű függönyt felszerelni (és természetesen minél rikitóbbra pingálni a karosszériát).
Később megemelték az "ágyat", alatta rakodóhelyet alakítva ki, esetleg egyszerűbb bútorokat (asztalt, szekrényt) is beépítettek, turista gázfőzőt, hűtőládát vagy kisebb hűtőszekrényt rögzítettek fixen. Ezek a járművek idővel egyre komfortosabbak lettek, és a házilagos kivitelezésűek mellett hamar megjelentek a sorozatban gyártott, profi céljárművek is. Mára az eredetileg kisméretű és alacsony járművek utódai képesek teljes komfortot nyújtani használójuknak.
Az utakat járó kempingbuszok nagyon változatos kivitelűek. Futnak több évtizedes példányok magukon viselve az építésük idején rendelkezésre álló technika jellegzetességeit. Ezen korai járművek között sok az alacsony komfortfokozatú. Tipikus problémájuk, hogy az alapjármű - melyből kialakították - belmagassága kicsi, így bennük felnőtt ember nem tud kiegyenesedve felállni.
Ezt a problémát orvosolja az a megoldás, mely leállás esetén a tető kiemelésével növeli meg a belmagasságot. Ennek két változata van. Az első esetben - melyet kisebb lakókocsiknál is szoktak alkalmazni - a jármű tetejének nagy részét 15-25 centiméterrel lehet párhuzamosan megemelni. A másik megoldásnál a kiemelhetõ tetőrészt a jármű hátsó, ritkábban első vége irányában lévő oldalánál felszerelt csuklós pánt, mint tengely körül mozgatva lehet kiemelni.
A tetőelem kiemelése során keletkezett nyílást mindkét esetben sátoranyaggal zárják le, és rajta általában szellőzőnyílásokat képeznek ki. A belmagasság probléma másik megoldása, ha magastetős alapjárművet használnak. Ugyanezt az eredményt lehet utólag elérni, ha az eredeti karosszéria tetőelemét cserélik le a belmagasságot növelő elemmel, esetleg az eredeti tetőelem és a kocsiszekrény közé építenek be egy "toldót". Ennél a kivitelnél gyakran ablakot helyeznek el a magasító elemen.
A korszerű járműveket emelt tetejű dobozos kisteherautóban alakítják ki. Belülről helyezik fel a szigeteléseket az ablakok és technológiai nyílások (elektromos és víz csatlakozás, WC kazetta kezelés, hűtő szellőzőrácsok, stb.) kialakítása után. Hőszigetelésnek az oldalfalakon PE-habot, a tetőn Styropor-t, a padlólemezen RTM-habot alkalmaznak tipikusan.
Alaprajzi elrendezést illetően elég kevés a variáció lehetősége. A fő fekvőhely a kocsi hátuljában keresztben, vagy hosszában kerül kialakításra (esetleg emeletes kivitelben), alatta tárolóhellyel, mely gépészeti szerelvényeknek (gázpalack, víztartály, vízmelegítő, vagy kombikazán) is helyet biztosíthat. A jobb oldali közlekedéshez épített járműveken a menetirány szerinti jobb oldalon (ahol rendszerint tolóajtó található) kap helyet a konyha, másik oldalon a szekrény, ha van, a fürdőszoba (ebben az esetben a szekrény is a jobb oldalra kerül), és elõtte az asztal.
A korszerű kempingbuszokban a jobb helykihasználás érdekében általában élnek azzal a megoldással, hogy a vezetőfülke ülései beforgathatóak legyenek. Gyakran az ülőgarnitúra átszerelésével újabb fekvőhely alakítható ki, de ennek mérete rendszerint felnőtt ember számára nem elegendõ.
Az alapelrendezés mellett kisebb variációkra van lehetőség, elsősorban a többlet fekhelyek kialakításánál. Itt már elérhető az integrált lakóautók jellegzetes megoldása, a tetőhöz rögzített lehúzható kivitel is. Mivel az alapjárművek oldalfala nem függőleges (a karosszéria általában felfelé keskenyedik) a bútorzattal kényszerűen követni kell ezt a formát. Az amúgy is szűkös helyen elsősorban a zuhanyfülkénél okoz ez problémát, de az akasztós szekrénynél is kellemetlen lehet.
Gépészeti (elektromos, víz- és gázellátás, WC, fűtés, konyha) felszerelésük azonos technikai alapon kerül kialakításra, mint a lakóautók esetében, csak ahol lehet, a kisebb méretű eszközöket alkalmazzák.
Ezekre a járművekre felszerelhetõ 2-4 kerékpár szállítására alkalmas tartó, sőt motortartó is, de ilyenkor a hátsó ajtó nyithatósága érdekében speciális szerkezetet kell alkalmazni.
A korszerű kempingbuszok érezhetően nagyobbak elődeiknél. A hossz 5-6.5 méterre nőtt, és a magasított tető miatt 2.6-2.85 méter a külső magasság, de vannak 3 méternél is magasabb járművek is. A szélesség az alapjármű szélessége (általában pár centiméterrel tér el a 2 métertől). Ez gondot jelent a fekvőhely méreténél. A tipikusan 185-195 cm hosszú ágy magasabb embereknek kevés lehet. Az összsúly is közelíti a személyautó, és ezzel a B kategóriás jogosítvánnyal vezethetõ járművek felső súly határát, a 3.5 tonnát.
A kezdeti időktől a kis járművek terének növelésére előszeretettel használják a karosszériához így-úgy kapcsolódó, de önálló elősátrakat. Ezeket úgy alakították ki, hogy a jármű eltávozhasson mellőle (ilyenkor a kempingbusz felé eső oldalt külön lappal lezárják).
Kezdetben a Volkswagen és a Mercedes mikrobuszai, kisteherautói voltak a legkedveltebb alapjárművek. Az első nagy siker a Volkswagen-Westfalia együttműködésben készült California volt. Ma inkább Fiat, Citroen, Ford, Renault, Peugeot, ritkábban Iveco alapokra építik a kempingbuszokat.
Számos lakóautó gyártó (Adria, Benimar, Bürstner, Chausson, Eura Mobil, Hymer, Laika, Roller Team stb.) választékában szerepel egy-két-három kempingbusz is. A közismert szabadidős járműgyártók közül e tekintetben a Knaus ajánlata a leggazdagabb. Vannak külön kempingbuszokra specializálódott cégek is. Ezek közül a széles választékot ajánló német Pössl a legismertebb. Ez utóbbi és a korábban felsorolt lakóautó gyártók általában a nagyobb, minden komforttal ellátott kempingbuszokat kínálják.
Vannak kevésbé ismert gyártók is, mint az olasz Auto Sleeper vagy a német CS-Reisemobile, akik kinálata szélesebb, ők az egészen egyszerű, kis járművektől a teljes komforttal ellátott járművekig számos variációt ajánlanak.
A kempingbusz építés a kezdetek óta sokak hobbija. Mára ugyan többségbe kerültek a gyári körülmények között, sorozatban gyártott járművek, de még mindig külön klubokba szerveződnek a különböző alapjárművekből lakóautót építő, sokszor fanatikus rajongók. Ennek köszönhetően a világot járva ma is számtalan érdekes, egyedi megoldással találkozhatunk. Ehhez a hobbihoz azonban nem elegendõ a lelkesedés és elszántság, komoly felkészültség, tapasztalat, felszerelés és sok-sok idő kell. Aki ezekkel nem rendelkezik, de szeretné saját elképzelései szerint kialakított kempingbuszban járni a világot, annak segítségére lehetnek olyan speciális műhelyek, melyek járműfelépítmények kialakításával foglalkoznak.
A kempingbuszok sok tekintetben eltérnek a lakóautóktól. Kezdetben, elsősorban az alacsonyabb felszereltség miatt, áruk érzékelhetően alacsonyabb volt. Ez a különbség mára eltűnt. Ha súlyuk nem is, de méretük még ma, a jobban felszerelt, nagyobb és terjedelmesebb járművek térhódítása után is jelentősen kisebb (hosszban 1-1.5 méterrel, szélességben és magasságban 15-20 centiméterrel).
Hibaelhárítási Tippek
Ha a Peugeot 205-ben vagy más járműben a töltésvisszajelző lámpa nem világít gyújtáskor, az alábbi lépéseket érdemes követni a hiba felderítéséhez:
- Ellenőrizze a vezetékeket: Húzza le a generátorról a vékony kék vezetéket, és testelje le. Ha így világít a visszajelző, akkor a generátorban keresendő a hiba, ha így sem, akkor a vezetékben vagy a visszajelzőnél.
- Kontakt hiba: Sajnos tipikus kontakthiba is okozhatja a problémát.
- Feszültségmérés: A kapcs rajz szerint minden vezetéket és kötést voltmérővel mérjen meg. Ha tizedvoltos értéket kap, az a jó. A rossz kötést javítsa ki.
Reméljük, hogy ez a cikk segített a Peugeot 205 fűtésrendszerével és a lakóautókkal kapcsolatos kérdésekben. Ha további kérdése van, forduljon szakemberhez.
tags: #peugeot #205 #fűtés #elektromos #rajza