A karbon felnik előnyei és hátrányai a kerékpározásban
A kerékpározás világában a kerekek kiemelten fontos szerepet töltenek be. Komolyabb kerékpár építésekor talán a legtöbb tanakodásra és gondolkozásra adhat okot, hiszen csak egy agyból, sok küllőből és egy abroncsból áll. Azonban a megfelelő kerék kiválasztása jelentősen befolyásolhatja a teljesítményt, a kényelmet és az aerodinamikát.
Az utóbbi évtizedekben a karbon felnik egyre népszerűbbé váltak a profi és amatőr kerékpárosok körében. Azonban, mint minden technológiának, a karbon felniknek is vannak előnyei és hátrányai, amelyeket érdemes figyelembe venni a választás során.
A karbon felnik története
Több mint két évtized telt el azóta, hogy 1998-ban a Lew Composites elkészítette az első peremes karbon felnit. A cég tulajdonosa meg volt győződve róla, hogy az igazi nagy üzlet nem a tartalék szingóval járó óutis szamurájoknak akkor már néhány éve árult szingós szettekben van, hanem a mindenki által könnyen szerelhető és az alu, vagy acél felhasználásával készített felnik esetén „évszázados” bejáratott peremes megoldásban.
A karbon felnik előnyei
- Könnyű súly: Már régóta a hétköznapok része a karbon, így senkit nem fogok meglepni azzal, hogy a karbon felnik, illetve küllők, hovatovább a karbonházas agyak bizony könnyebbek alumínium megfelelőiknél. Gyorsan egy kis megjegyzést is kell fűzzek az íráshoz, hiszen az alukerekek is fejlődtek az elmúlt évtizedben, nem is keveset, így első ránézésre a különbség csekély.
- Aerodinamika: A gyártók az egyre több szélcsatornában töltött idő, az intenzív CFD-s tervezés vagy a Forma 1-ből érkezett Swissside mérnökök hatására rájöttek, hogy az utolsó tized és század kilométerek megnyeréséhez, a befektetett teljesítmény minél hatékonyabb felhasználásához a toroid (rövidebb oldalán kicsit szétnyitott ellipszis) forma a legideálisabb. Így a legtöbb helyen a V, illetve lecsípett V alakú felnik átadták helyüket a légáramlatot hatékonyan megvezető, az örvénygenerálást csökkentő formának.
- Szélesség: A szélesebb felni ugyanis aeróbb, emellett komfortosabb is, sőt lehetővé teszi a szélesebb külső gumik minél ideálisabb működését aero szempontból. A levegő a kerék esetében a gumival találkozik először ezért elsőrangú, hogy nem legyen túl sok különbség a gumi széle és a felni szélessége között. Amennyiben teszem azt egy 28-as gumit teszünk fel egy 20 mm széles felnire a túl széles gumi a felnire már örvénylő levegőt vezet, ami hátrányosan fog hatni az aerodinamikára, így a felni összes fejlesztését és technológiáját azonnal sutba vágja.
Karbon vs. alumínium felnik | Mi a különbség?
A karbon felnik hátrányai
- Oldalszél érzékenység: Ami az egyik oldalon viszont extra sebességet generál, az a másikon problémákat okozhat. A 30-32 mm magas alu felnik az oldalszélben meglehetősen nyugodtan viselkednek, ugyanakkor az igazi aero flenik 40 mm-nél kezdődő mélysége sokakban aggodalmat szül. Saját méréseim alapján (42 mm első, 55 mm hátsó felni) az első kerék veszélyes behatásai, amely mellett már nagyon figyelni kell a kormányzásra 7,8-8 m/s-nál és jellemzően nagy beesési szögnél jelentkeznek, míg a hátsó kerék esetén kicsit később, de körülbelül 10 m/s-nál következik be az instabilitás érzékelése.
- Fékhatás: Ha karbon kerekekről olvastunk a felnifékes verziók esetén elterjedt nézet volt a fékhatás gyengesége. Volt. Régen. Kiemelt téma és rántsuk le róla a leplet. A legújabb 1 és 3K karbon fékfelületek, valamint a kifejezetten karbonos fékezéshez készült fékpofák használatával személyes tapasztalatom alapján egy tetszőleges brand (Giant, DT, Roval, Fulcrum, stb.) fékfelület és a kerékhez adott/előírt fékpofa (ami nagy valószínűséggel Swissside Black Prince) használata !száraz! időben abszolút összehasonlítható teljesítményt nyújt az alu+gyári fékpofákkal (Giant felnik + Sram Red 22 fékek esetén). Itt fontos észrevenni, hogy a két anyaghoz más karakterisztikájú fékpofa dukál.
- Hőátadás: Évekig gond volt, hogy a fékpofák, főként komoly lejtőzések esetén történő fékezések alkalmával a felnit a mágikus 300 fok köré-fölé hevítették, amely során a karbonszövet rétegek összeragasztására használt epoxy gyanta megolvadt és a rétegek elváltak egymástól, delaminációt okozva. Ezt az újabb, jobb hőtűréssel rendelkező ragasztók, valamint a fent említett fékpofák alkalmazásával oldották meg. A másik lehetőség, amely előmozdította a tárcsafékek előretörését, az a puszta tény, hogy amennyiben a felni nincs kitéve a fékezésnek, így extrém hőhatásoknak nem kell ellenállnia, az könnyebb, még aeróbb formájú és egyben tartósabb konstrukciók eljövetelét hozhatja magával.
- Ár: A leginkább a Wiggle-CRC-Bike24 konglomerátumhoz köthető Prime esetén akcióban jóval 200 ezer forint alatt juthatunk hozzá kerékszettekhez, amennyiben nincsenek nagy igényeink a kerékagyakkal szemben. Ha esetlegesen magas minőségre vágyunk jó áron ajánlom az általam is használt Giant SLR 0 kerékszettet, amelyet egy kis német webshopban már 1000 EUR alatt megkaphatunk DT240-es agyakkal szerelve.
Összefoglalás
A karbon felnik számos előnnyel rendelkeznek, mint például a könnyű súly, az aerodinamika és a szélesség. Azonban figyelembe kell venni a hátrányokat is, mint az oldalszél érzékenység, a fékhatás és a hőátadás. A választás során érdemes mérlegelni az előnyöket és hátrányokat, valamint figyelembe venni a saját igényeket és a kerékpározási stílust.
| Jellemző | Karbon felni | Alumínium felni |
|---|---|---|
| Súly | Könnyebb | Nehezebb |
| Aerodinamika | Jobb | Rosszabb |
| Oldalszél érzékenység | Magasabb | Alacsonyabb |
| Fékhatás (felnifék) | Jó (speciális fékpofákkal) | Jó |
| Hőátadás (felnifék) | Problémás lehet | Jobb |
| Ár | Magasabb | Alacsonyabb |