Pénzügyi lízing könyvelése és adózása: Részletes útmutató
A lízing egy olyan bérbevételi, illetve bérbeadási szolgáltatás, amelynek során a lízingbe vevő valamely eszközt a lízingbe adótól használat céljára, meghatározott időtartamra, a szerződésben előírt lízingdíj megfizetése mellett bérbe vesz.
A lízingbeadó azzal a céllal állít elő vagy vásárol különböző tárgyi eszközöket (épület, termelő berendezés, gép, szállítóeszköz, gépjármű stb.), hogy azokat tartósan, meghatározott díj ellenében más vállalkozásoknak használatra átadja. A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja.
A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízingügyleteket meg kell különböztetni a részletfizetésre történő vásárlástól. Részletfizetésnél a szerződésben az eladó a tulajdonjogát legfeljebb a vételár kiegyenlítéséig tarthatja fenn. Az eladó a részletfizetési kedvezménytől akkor állhat el, ha az a vevő az esedékesség időpontjában nem fizeti meg. A tárgyi eszközben bekövetkezett értékcsökkenés, kár teljes egészében a vevőt terheli.
A lízing típusai: operatív és pénzügyi lízing
A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből (adásvétel, bérlet, hitel) melyik a domináns.
Operatív lízing (tartós bérlet)
Operatív lízing esetében a lízingbe vett tárgyi eszköz csak átmenetileg, a lízing szerződés lejártáig marad a lízingbe vevő birtokában. A lízingbevevő - amennyiben az adott eszközre már nincs szüksége - a szerződést annak lejárata előtt megszüntetheti. A lízing tárgyát képező eszközök a lízingbe adó tulajdonát képezik, a beszerzés, valamint a lízingügylet teljes kockázatát a lízingbeadó viseli. Az operatív lízingre általában az a jellemző, hogy a berendezés gyártója egyben a lízingbeadó is. Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül.
Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel. Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint adózik.
Pénzügyi lízing
Pénzügyi lízing esetében a lízing díj két részből áll: egy tőketörlesztő és egy kamattörlesztő részből. A tőketörlesztő rész a tárgyi eszköz beszerzési árát és a lízingbe adó költségeit, míg a kamattörlesztő rész a még ki nem fizetett vételár kamatait tartalmazza. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani.
Zárt végű pénzügyi lízing
A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén a lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező.
Nyílt végű pénzügyi lízing
A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő.
A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor. Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése. Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra.
Jogi háttér és a 2014-es változások
E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű.
A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. A Számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Hpt. alapján beszélhetünk.
A Hpt. értelmező rendelkezése szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbe vevő:
- viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
- a hasznok szedésére jogosulttá válik,
- viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
- jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.
Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint a kamatrészét és törlesztésének ütemezését.
Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
Adózási tudnivalók pénzügyi lízing esetén
A számviteli törvény a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) szerinti pénzügyi lízing fogalmat emeli be a fogalomrendszerébe, amely eltér a korábbi, számviteli törvény által meghatározott definíciótól. Az új Ptk. és így a számviteli törvény is a pénzügyi lízing fogalmát a lízingszerződés alapulvételével határozza meg. Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingfogalom nem azonos teljes mértékben a korábbi számviteli törvény által meghatározott pénzügyi lízing fogalommal.
Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket abból az okból, hogy azok nem felelnek meg a 2014. március 15-e utáni előírásoknak.
Ha a vállalkozó 2014. március 15-e után kötött olyan szerződést, amelyet az új Ptk. szerint pénzügyi lízingként vett figyelembe, a módosított új előírások szerint, figyelemmel a hivatkozott átmeneti rendelkezésre is, a korábbi - 2014. március 15-e előtti - szabályokat nem kell alkalmazni.
Pénzügyi lízing elszámolása és könyvelése
Lízingbe vevőnél
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Aktiváláskor a lízingtárgy valós értékén vagy a minimális lízingdíjak jelenértékén (a kisebbiken), a közvetlenül kapcsolódó költségekkel növelve, levonható áfa nélkül történik.
A lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, majd elszámolja azt a költségek között legalább negyedévenként: T 571 - K 129, 139, 149. A lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. Ha nem várható tulajdonszerzés (nyílt végű), jellemzően a futamidő alatt írjuk le; ha életszerű a tulajdonszerzés vagy kedvezményes opció van, a hasznos élettartam szerint.
Könyvelési tételek a lízingbe vevőnél
A lízingbe adó számlája alapján történő könyvelés:
Termékbeszerzésként piaci értéken: T 161 - K 448, majd T 11-14 - K 161 az aktiváláskor. Külön tételben az előzetesen felszámított áfa: T 466 - K 454. (Az áfát a lízingdíjtól elkülönítetten indokolt pénzügyileg rendezni!)
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíj kifizetésének könyvelése (bankbizonylat alapján):
- Tőketörlesztő részösszeggel: T 448 - K 384
- Kamatrész összegével: T 8722 - K 384 (4821)
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén (a lízingbe adó számlája alapján):
- Tőketörlesztő részösszeggel: T 448 - K 384
- Tőketörlesztő rész áfája: T 466 - K 384 (454) (4821)
- Kamatrész összegével: T 8722 - K 384 (4821)
A maradványérték számviteli elszámolása megegyezik a lízingdíj elszámolásával (valójában az utolsó lízingdíj, amelyik esetleg már nem tartalmaz kamatrészt).
Lízingbe adónál
Mivel a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti, így a lízingbe adónak mindenképpen pénzügyi intézménynek kell lennie. A pénzügyi intézmények a rájuk vonatkozó külön kormányrendelet [250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)] előírásai alapján a vásárolt készletek értékesítésekor annak kivezetett könyv szerinti értékét az „egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből” ráfordítás kategórián belül a „nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai” között kötelesek elszámolni.
A számviteli törvény értelmében a lízingbe adáskor a lízing tárgyának a lízingbe adó által a lízingbe vevő részére történő átadását a készletértékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ezért a lízingbe adó magát a lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgyat is a készletek közé veszi fel nyilvántartásaiba, nem pedig a befektetett eszközök közé (mivel a lízingbe adás mozzanatát áruértékesítésként könyveli, annak tárgyát értékesítési célra beszerzett árunak tekinti).
A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része. Termékértékesítés/termékbeszerzés esetén viszont a lízingbe adónak számláznia kell (zárt végű pénzügyi lízing esetén az áfa felszámításával) a pénzügyi lízing keretében átadott eszköz piaci értékét a lízingbe vevő felé. A számlázási szabályok ismertetésénél két területet kell ismertetni. Először a lízingbe adó egy számlát köteles kiállítani az átadással egy időben, a számla tartalmazza az átadott eszköz értékét, nem tartalmaz viszont Áfa-t, mert nem valósult meg a termékértékesítés.
Könyvelési tételek a lízingbe adónál
Árbevételkénti elszámolással piaci értéken: T 198 - K 91-92. Külön tételben a fizetendő áfa: T 311 - K 467.
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíj befolyásának könyvelése (bankbizonylat alapján):
- Tőketörlesztő részösszeggel: T 384 - K 198
- Kamatrész összegével: T 384 (3913) - K 9736
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén (a lízingbe adó számlája alapján):
- Tőketörlesztő részösszeggel: T 384 - K 198
- Tőketörlesztő rész áfája: T 384 (311) - K 467
- Kamatrész összegével: T 384 (3913) - K 9736
Ha a lízingszerződés futamideje lejárt, akkor - helyes elszámolás mellett - a lízingbe adónál a 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés számlának, és a lízingbe vevőnél a 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek számlának nem lehet egyenlege, akár zárt végű, akár nyílt végű volt a pénzügyi lízing.
Adózási szempontok a pénzügyi lízingnél
A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik.
Áfa (általános forgalmi adó)
A lízingdíj Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik.
A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint adózik, szolgáltatásnyújtás, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Így a szerződésben meghatározott futamidő alatt az előírt részfizetési határidőkben a lízingbe adó számlákat bocsát ki, mely számla már Áfa összeget is tartalmaz. Nyílt végű esetben a tulajdonszerzés külön termékértékesítésnek minősül, a maradványértékről a lízingbeadó áfás számlát bocsát ki.
A zárt végű lízing esetében a lízingtárgy átadásakor Áfa elszámolásra nem kerül sor. Zárt végű pénzügyi lízing esetén az áfa felszámításával a pénzügyi lízing keretében átadott eszköz piaci értékét a lízingbe vevő felé számlázni kell. A termékeladásnak minősülő tárgyi eszköz részletre történő vásárlásánál a lízingbevevőnek a teljes áfa megfizetése után lehet az áfát visszaigényelnie.
Személygépkocsi lízing ÁFA-ja
A nyílt végű pénzügyi lízing ÁFA-jának 50%-a levonható külön igazolás nélkül, ha vegyes használatot feltételezünk. 2019.01.01-től a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50%-a levonható minden nyilvántartás nélkül. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a lízing futamideje 2018.12.31-e után kezdődött. Kizárólag üzleti használat igazoltan: akár 100% levonás is lehetséges (tárgyi és belső szabályzati/útnyilvántartási alátámasztás szükséges). Kizárólag magánhasználat esetén nincs levonás. A személygépkocsi „vételénél” az áfa-levonás főszabály szerint tiltott (kivételek: pl. taxik, autókölcsönzők). Az Áfatörvény 124. § (4) alapján a lízingdíjak ÁFA-tartalma teljes mértékben levonható, ha az üzleti használatot bizonyítjuk!
Társasági adó
Az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el. Az értékcsökkenés elszámolására kerül sor, és ez csökkenti az adózás előtti eredményt, így kevesebb társasági adót kell fizetni. A pénzügyi lízing kamata és az értékcsökkenés teljes egészében levonható a társasági adóból. Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék.
KIVA (kisvállalati adó)
A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját.
Egyéb adózási és pénzügyi szempontok
Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. Cégautóadót kell fizetni minden olyan személygépkocsi után, ami nem magánszemély tulajdonában áll, tehát a lízingelt autók után is. A fizetésre kötelezett jellemzően az, aki a költséget elszámolja (gyakran a lízingbevevő/üzembentartó).
Arról se feledkezzünk meg, hogy a lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e.
Speciális esetek és gyakorlati tanácsok
Lízingügylet meghiúsulása, felmondása
Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel.
Abban az esetben, ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek, hiszen az így megszűnt szerződés okán ezen költségek járulékossá minősítése nem értelmezhető. A felsorolt költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen szolgáltatást. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.
Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet.
A lízingelt autó aktiválása: Amikor lízingelsz egy autót nyílt végű pénzügyi lízinggel, az autó bekerül a vállalkozásod könyveibe, mint eszköz. Ez alapvető különbség az operatív lízinghez képest, ahol az autó a lízingbeadó könyveiben marad.
Maradványérték és futamidő vége
A nyílt végű lízing maradványérték az az összeg, amiért a futamidő lejártakor megvásárolhatod az autót. Ennek megfelelő elszámolása kulcsfontosságú. Vásárlás esetén: Ha úgy döntesz, hogy megveszed az autót a maradványértéken, az bekerül a vállalkozásod eszközei közé, és értékcsökkenést kell elszámolnod rá. Visszaadás esetén: Ha visszaadod az autót, akkor ez az összeg nem jelenik meg a könyvelésedben. Nincs sem ÁFA, sem értékcsökkenés ezzel kapcsolatban.
Például, ha az eszköz teljes bekerülési értéke 10 millió forint, a részletek összege 9 millió forint, és 1 millió forintért (vételi opció) kerülhet az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába, ebben az esetben az ésszerű gazdasági döntés az lehet, hogy a lízingbe vevő él opciós jogával. Ha az eszköz teljes bekerülési értéke 10 millió forint, a részletek összege 6 millió forint, 4 millió forintért (vételi opció) kerülhet az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába. Ebben az esetben az ésszerű gazdasági döntés kettős lehet, vagy él a lízingbe vevő opciós jogával, vagy sem.
Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing stratégiai előnyei és optimalizálása
A nyílt végű pénzügyi lízing segítheti a vállalkozást, hogy pénzügyi likviditását fenntartsa, mivel a céges autó lízing a készpénzes vásárláshoz képest nem jár nagy tőkelekötéssel. A cégautók modernizálása javíthatja a vállalat imázsát és versenyképességét. Hatékonyabbá válhat az ügyfelek kiszolgálása. A lízing előnyeinek teljes kihasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a vállalkozás a könyvelést és az adózást a jogszabályoknak megfelelően végezze.
Az ÁFA-visszaigénylés titkai: Azt tudtad, hogy alapvetően a lízingdíjak ÁFÁ-jának minimum 50%-át már most is levonhatod? Viszont, ha okosan csinálod, ennél sokkal többet is kihozhatsz belőle! Útnyilvántartással akár 90-100% lízing ÁFA visszaigénylés: Ez nem álom, hanem valóság! Ha részletes útnyilvántartást vezetsz, akkor a céges utak arányában, akár az ÁFA 90-100%-át is visszaigényelheted.
A RoadRecord adatai szerint az útnyilvántartásra való áttérés céges autók esetén átlagosan 2.100.000 Ft megtakarítást jelenthet autónként a teljes futamidő alatt. A hibás, összecsapott útnyilvántartás buktatói: Fontos, hogy az útnyilvántartásod pontos legyen!
Ahhoz, hogy kihasználd a nyílt végű lízing minden előnyét, elengedhetetlen a pontos és NAV-álló útnyilvántartás. A manuális, papíralapú megoldások nemcsak időrablóak, de tele vannak hibalehetőségekkel is. Egy korszerű, digitális útnyilvántartó programmal, mint amilyen a RoadRecord, nem csak időt spórolsz, hanem pénzt is. A program automatizálja a folyamatokat, így nem kell többé órákat töltened az adatok rögzítésével, és a hibák esélye is minimálisra csökken.
tags: #penzugyi #lizing #konyvelese #feladat