Pénzügyi Lízing Adózási Kedvezményeinek Feltételei Magyarországon
Cikkünk célja, hogy áttekintést nyújtson a pénzügyi lízinghez kapcsolódó adózási kedvezményekről Magyarországon. Az alábbiakban szakértőnk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.
A pénzügyi lízing egy népszerű finanszírozási forma, amely lehetővé teszi vállalkozások számára, hogy eszközöket szerezzenek be anélkül, hogy azonnal meg kellene vásárolniuk azokat. Ez különösen vonzó lehetőség a kis- és középvállalkozások (KKV) számára, amelyek számára fontos a likviditás megőrzése.
Zártvégű pénzügyi lízing
Beruházási Kedvezmény Mikro-, Kis- és Középvállalkozásoknak
A mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezményt, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény. A társasági adóról szóló törvény 7.§ (1) bekezdés zs) pontja értelmében az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózó - ha igénybe kívánja venni a beruházási kedvezményt, - csökkentheti adózás előtti eredményét bizonyos új tárgyi eszközök adóévi beruházási értékével, illetve új szellemi termék bekerülési értékével, amennyiben megfelel a törvény által megszabott további feltételeknek.
A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése. Nem feltétele a kedvezmény igénybevételének az, hogy az eszköz vételára teljes mértékben ki legyen egyenlítve. A vállalkozás által vásárolt autó akkor sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, ha közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét, vagyis ha tevékenységi profilt meghatározó eszköz.
Fontos tudni, hogy egy beruházásra adott esetben többféle kedvezményt lehet igénybe venni, ha az egyes kedvezményekre előírt kritériumoknak megfelel.
Hitel Kamatkedvezmény Kis- és Középvállalkozásoknak
A társasági adóról szóló törvény 22/A.§-a szerint, a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.
A pénzügyi lízingre vonatkozóan - mivel arra a Tao. tv. önálló definíciót nem ad - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely - 2015. január 1-jétől - rögzíti, hogy e tekintetben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
A Hpt. 6. § 89. pontja értelmében a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő lízingtárgyat a lízingbevevő határozott idejű használatába adja díjfizetés - tőkerész és kamat - ellenében. Megállapítható, hogy a pénzügyi lízing során - függetlenül attól, hogy zárt, vagy nyílt végű a pénzügyi lízing - a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben szerepel.
Ebből következően, ha pénzügyi lízing formában - akár zárt, akár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében - történik az ügylet, úgy a lízingbevevő a Tao. tv. 22/A.
A Kedvezmény Igénybevételének Feltételei és Korlátai
- Az adókedvezményre való jogszerzés szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontja az irányadó, vagyis ennek az adóévnek az utolsó napján kell az adózónak mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnie.
- Az adózó méret szerinti besorolása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény valamennyi rendelkezésének figyelembevételével történik.
- Az adókedvezmény kizárólag a pénzügyi intézménytől (hitelintézettől, vagy pénzügyi vállalkozástól) tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felvett hitel kamata alapján (ideértve a pénzügyi lízingszerződés alapján fizetett kamatot is) vehető igénybe.
Fontos, hogy amennyiben a beruházáshoz felvett hitelhez kapcsolódó szerződés megnevezése „eseti hitelszerződés”, melynek célja egyrészt egy beruházás finanszírozása, másrészt az adózó működéshez szükséges általános vállalatfinanszírozás, az adózó akkor sem jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha a beruházás értéke igazolhatóan tartalmazza a szerződésben szereplő teljes hitelösszeget. A működéshez szükséges általános vállalatfinanszírozás ugyanis nem felel meg a fentebb felsoroltaknak, így arra vonatkozóan kamatkedvezmény akkor sem vehető igénybe, ha azt beruházásra fordítják.
Külföldi pénzügyi intézmény és külföldi pénzügyi vállalkozás által folyósított hitel esetében akkor lehet élni a kedvezménnyel, ha a hitel felvétele a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXXVII.
A hitelszerződés mellett a pénzügyi lízing szerződés alapján fizetett kamat is kedvezményre jogosíthat.
Nyílt Végű és Zárt Végű Pénzügyi Lízing
A pénzügyi lízing kapcsán „örök kérdés”, hogy csak a zárt végű, vagy a nyílt végű pénzügyi lízing szerződés keretében megszerzett tárgyi eszköz kamat is jogosít-e adókedvezményre. E tekintetben megállapítható, hogy a pénzügyi lízing során - függetlenül attól, hogy zárt, vagy nyílt végű a pénzügyi lízing - a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben szerepel.
Ebből következően, ha pénzügyi lízing formában - akár zárt, akár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében - történik az ügylet, úgy a lízingbevevő a Tao. tv. 22/A. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
Az érvényesítés további korlátja, hogy az adókedvezményt utoljára abban az adóévben lehet igénybe venni, amelyben a hitelt az eredeti (még nem módosított) szerződés szerint vissza kell fizetni. Az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat teljes összege [Tao. tv. 22/A. § (2) bekezdés], de legfeljebb a számított adó 70%-os mértékéig [Tao. tv. 23. § (3) bekezdés].
Adózási tudnivalók pénzügyi lízing esetén
Amennyiben az adózó az érintett adóévben a számított adó 70%-át meghaladó mértékű kamatot fizet az adókedvezményre jogosító hitele után, úgy nincs arra lehetőség, hogy az említett korlátot meghaladó összegű adókedvezményre jogosító tételt az adózó a következő adóévben vegye figyelembe.
Amennyiben az adózó az adóév során a Tao. tv. 24/A. §-a szerinti rendelkezéssel élt, úgy a felajánlás nem képezi a beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésének korlátját.
A Tao. tv. 23. A Tao. tv. 22/A. § (4) bekezdése értelmében az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az adórendszeren belül nyújtott, közvetlen állami támogatásnak minősül (de minimis). Ennek alapján az adózónak nem csupán a Tao. tv., hanem az állami támogatásra irányadó közösségi rendeletben foglalt előírásoknak is meg kell felelni, ha az adókedvezmény érvényesítése mellett dönt.
Például egy a halászati ágazatban működő kis- és középvállalkozás az e tevékenységéhez beszerzett új tárgyi eszköz vonatkozásában nem érvényesíthet adókedvezményt abban az esetben sem, ha a Tao. tv-ben meghatározott feltételeknek megfelel, ugyanis a halászati ágazat támogatása mindhárom olyan közösségi rendelet alapján kizárt, amelyekre a Tao. tv. hivatkozik.
Az igénybe vett állami támogatás összegéről az adózónak adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. E kötelezettségének az adózó az adóévről szóló társasági adóbevallásban (’29, ’29EUD, ’71 jelű nyomtatvány) tesz eleget.
A ’29 jelű bevallásban például a 05-ös lapon kell feltüntetni az adókedvezmény összegét, a 02-es lapon pedig az adatszolgáltatási lap megfelelő sorát kell kitölteni.
A Tao. tv. bizonyos tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adóalap-, vagy adókedvezmény vonatkozásában meghatároz egy ún. figyelési időszakot, amelynek időtartama alatt szükséges az, hogy az adózó a kedvezménnyel megszerzett eszközt továbbra is a saját eszközei között kimutassa.
Nincs ez másképp a kis- és középvállalkozások beruházási hitelkamatának adókedvezménye esetében sem, a figyelési időszak itt tulajdonképpen 4 év. Ha ugyanis az adózó hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven (nem adóéven) belül a beruházást nem helyezi üzembe, (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el) vagy a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben (szintén nem adóév) elidegeníti, akkor az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés].
Amennyiben az adózó a figyelési időszak alatt más adózási formát választ, azaz áttér például a kisadózó vállalakozások tételes adójának, vagy pedig a kisvállalati adó hatálya alá, akkor önmagában az áttérés nem jár az érvényesített kedvezmény szankciós visszafizetésével
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [a továbbiakban: Katv.] 28. § (1) bekezdése értelmében ugyanis az adózó dönthet akként is, hogy a Tao. tv-nek a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása során az áttéréskor nem fizeti vissza a kedvezményt késedelmi pótlékkal növelt összegét.
E választás ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha az adózó kiva-, vagy pedig kata-alanyként mulasztja el az üzembe helyezést, illetve szegi meg az elidegenítés-tilalmi határidőt, akkor merül fel a fizetési kötelezettsége. Az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás kivételével - amely ez esetben is mentő körülmény - őt, mint, kiva-, kata-alanyt terheli a társasági adó késedelmi pótlékkal növelt összegének visszafizetési kötelezettsége, amelyről bevallást is be kell nyújtania.
A Katv. 28. § (3) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a kata, kiva-alany a visszafizetendő társasági adókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.
Érdemes megemlíteni, hogy a nyílt végű szerződés esetén, ha a lízingbevevő nem él azon esetlegesen biztosított jogával, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingelt dolgon tulajdonjogot szerezzen, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába, szerződésszerű teljesítés (magatartás) valósul meg tehát akkor is, ha a lízingtárgy visszaszolgáltatására kerül sor az adóalany részéről.
Egyéni Vállalkozók és a Pénzügyi Lízing
Felmerül a kérdés, hogy egyéni vállalkozó érvényesíthet-e kisvállalkozói kedvezményt nyílt végű lízingbe vett autó után. A válasz nem egyértelmű, és számos tényezőtől függ.
Elöljáróban azt meg kell állaptani, hogy a nyílt végű lízing keretében használatba vett személygépkocsi, sőt bármely más eszköz mint nem saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem vonható értékcsökkenési leírás alá a vállalkozói szja rendszerében. Az osztalékalap valóban csökkenthető a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenést meghaladó beszerzési értékével.
Valóban a csökkentésre lehetőség van akkor is, ha olyan személygépkocsit szerez be a vállalkozó, mely után a cégautóadót 4 évig megfizetik. De az egyéni vállalkozó az szja-törvény 5. számú mellékletének 3. alpontja értelmében az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként csakis a saját tulajdonú eszközöket tarthatja nyilván. Más tulajdonában lévő eszközre értékcsökkenést csakis akkor jogosult elszámolni, ha a részletre vétel esetén a tulajdont legkésőbb az utolsó részlet megfizetésével bizonyosan megszerzi.
Nyílt végű lízingbe vett eszköznél az értékcsökkenés elszámolása kizárt, így az eszközre az osztalékalap-csökkentést sem lehet figyelembe venni.
Ami a kisvállalkozói kedvezményt illeti: ezen kedvezményt kizárólag üzemi célú tárgyi eszközzel kapcsolatos beruházási költségekre lehet figyelembe venni. Való igaz: olyan személygépkocsik esetében, mely után 4 évig megfizetik a cégautóadót szintén figyelembe lehet venni a kedvezményt.
Viszont beruházási költség csakis olyan kiadás lehet, mely a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében merülnek fel, s melyeket az előírt tárgyi eszköz nyilvántartásban is feltüntet a vállalkozó. Nyílt végű lízing esetében, a kifizetett lízingdíjakat nem tekinthetjük olyan kiadásoknak melyek az eszköz üzembe helyezése érdekében merülnének fel.
Az szja-törvény rendszerében a nyílt végű lízing keretében használatba vett eszközök után fizetett lízingdíjak megítélése inkább a bérleti díjakhoz hasonlítható. Azok tehát nem beruházási költségek, így a fenti kedvezmények sajnos véleményem szerint sem érvényesíthetőek, még akkor sem ha utóbb ténylegesen megtörténik a tulajdonszerzés.
Más lenne a helyzet azonban, ha a személygépkocsit nem nyílt végű lízing keretében használná, hanem vagy egy összegben megvette volna, vagy akár részletfizetéses konstrukcióban vásárolná meg. Ezen esetekben már az eszköz valóban a vállalkozó nyilvántartásában szereplő tárgyi eszköz lenne, s a fenti feltételek mellet a kedvezmény érvényesíthető lenne.
Általányadózás Esetén
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak az átalányadózás évében felmerült összes költségét elszámoltnak kell tekintenie, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II.
A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozóra vonatkozó költségelszámolási szabályokat az Szja-tv. 11. számú melléklete részletezi, amely szerint nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. A saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsit beszerzési árával szemben átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás: nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.
Más költségek, az üzemanyag-felhasználás, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége az üzemi használattal arányosan számolhatók el, amelyhez útnyilvántartást kell vezetni.
Az üzemanyagköltségen kívül minden más költség (pl. A lízingbeadó a számlázott tőkerészek után áfát számít fel, amely az üzleti célú használat arányában levonható/visszaigényelhető. Az áfa levonásához szükséges feltételek, hogy a lízingbe vevő egyéni vállalkozónak áfa levonására jogosultnak kell lennie, és az autóhasználatának áfa-köteles vállalkozói tevékenységhez kell kapcsolódnia.
Ha áfa-köteles tevékenységhez használják az autót, akkor a lízingdíj tőkerészletéhez kapcsolódó áfa 50 százaléka levonható, vagy ha a használat mértékét útnyilvántartással igazolják, akkor az áfaköteles használat arányában akár 100 százalékos levonási hányad is érvényesíthető.
Jelen esetben az egyéni vállalkozó az Áfa tv. A (nyílt végű lízing, mint bérlet) lízingdíj minden évben az éves bevétel 1 százalékának mértékéig számolható el. Kivételt jelent az az eset, ha a vállalkozó - függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométernek megfelelő költséget számol el. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.
Ha az egyéni vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével, a NAV által közzétett ár alapján, a fenntartási költségek pedig a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el.
Nyílt- és Zártvégű Lízing Összehasonlítása
Ha viszont pénzügyi lízing mellett határoz egy vállalkozás, akkor nyílt- és zártvégű konstrukciók közül választhat. Kezdjük az ismerkedést a nyíltvégű lízinggel. Azért nevezik nyíltvégűnek, mert a futamidő végén három döntési lehetőség közül választhat a cég. Határozhat úgy, hogy visszaadja az addig használt gépjárművet a lízingbeadónak, de akár dönthet a tulajdonszerzés mellett is. A nyíltvégű konstrukciónál minden esetben önerőt kell letenni az asztalra. Hogy ennek mekkora a mértéke, az pénzintézetenként változó: a K&H nyíltvégű konstrukciójánál például már 10% önerő is elegendő lehet. nyíltvégű lízing vs.
Utóbbi rögtön rá is világít a nyíltvégű lízing egyik legfőbb pozitív hozadékára, az adózási előnyökre. A nyíltvégű lízing sajátossága, a futamidő végén fizetendő, ún. maradványérték, melynek megfizetésével akár a cég, akár az általa kijelölt harmadik személy megszerzi a gépjármű tulajdonjogát.
A nyílt- és zártvégű lízing közötti egyik különbség tehát a futamidő végén jelentkezik. A zártvégű lízingszerződésnél ugyanis a teljes vételárat ki kell fizetni ez idő alatt, a végén pedig az autó a vállalkozás tulajdonába száll - választási lehetőség tehát ilyenkor egyáltalán nincs. Jelentős eltérés az is, hogy - legalábbis személygépjárműre vonatkozóan - az áfa- levonhatósága nem lehetséges.
Mi a zártvégű lízing legfőbb előnye? Nos, egyértelműen az, hogy egyszerűbb az elszámolása és nyugodtan tekinthető egy sima részletre történő vásárlásnak.
Ahhoz, hogy teljesen megértsük a nyílt- és zártvégű lízingfinanszírozás működését, érdemes tisztában lenni a legfőbb fogalmakkal. Kezdjük a legfontosabb szereplőkkel: ki a lízingbeadó és ki a lízingbevevő?
A lízingbeadót akár finanszírozónak is hívhatnánk, mert ő vásárolja meg az autót és adja tovább használatra a lízingbevevőnek. A Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonjog ebben az esetben az autókereskedőről a pénzintézetre száll, a cég pedig üzembentartóként szerepel majd a forgalmi engedélyben.
Ez azért fontos, mert üzembentartóként korlátozottabbak a vállalkozás jogai: természetesen nem adhatja el az autót, és nem hajthat rajta végre átalakításokat. A nyíltvégű lízingre jellemző maradványértékről már ejtettünk szót. Most nézzük meg, miben tér el ez a piaci értéktől.
A maradványérték egy kalkulált érték, ami azt mutatja meg, hogy az autó - rendeltetésszerű használat mellett - minimum mennyiért lesz értékesíthető a jövőben. Ez az összeg lényegesen alacsonyabb is lehet, mint a hasonló paraméterekkel (évjárat, futásteljesítmény, felszereltség, motorizáltság stb.) rendelkező autók piaci értéke, hiszen a maradványérték egyfajta kockázat a lízingbeadó részéről.
tags: #pénzügyi #lízing #adózási #kedvezmény #feltételei