A Zsolnay Porcelán Jelzéseinek és Történetének Átfogó Áttekintése
Hazánk Zsolnay-lázban ég! Az aukciókon milliók röpködnek egy-egy csúcsdarabért. Cikkünkben kísérletet teszünk a Zsolnay-jelzések teljes körű bemutatására. Amikor valaki kapcsolatba kerül a Zsolnay gyár egy-egy termékével, hamar szembesülhet azzal, hogy ezek a tárgyak számos különféle jelzéssel készültek. A következőkben időrendi sorrendben végigvesszük a Zsolnay pécsi gyár összes jelzését, így a cikk végére Ön is biztosan meg fogja érteni a köztük lévő különbségeket.
A Zsolnay Gyár Gyökerei és Vilmos Korszaka
A pécsi gyárat 1852-ben Zsolnay Miklós alapította, és legnagyobb fiának, Ignácnak adata. Zsolnay Miklós jó nevű pécsi kereskedő volt, aki Vilmos fiát is kereskedőnek szánta, aki természetesen szót fogadott apjának, így elnyomva magában hosszú ideig művészi (festői) ambícióit. Sajnos Ignác egy bohém lelkületű fiatalember volt, így a vezetése alatt a gyár nem fejlődött, mi több, hanyatlásnak indult. Mikor Ignác megkapta a gyárat, akkor is érezte legbelül, hogy apja rossz döntést hozott, hiszen Vilmost mindig is érdekelte a majolika, kerámia, de nem szállt szembe apja döntésével. Végül az élet segítette hozzá őt, hogy a gyár megmentőjeként végül azt csinálja, amit igazán szeretett volna. Vilmos az évek során többször kisegítette testvérét és az üzemet, mire végleg átvette a gyárat. Akkor már elmúlt negyvenéves, de habozás nélkül vetette bele magát a kémia, a különböző technológiák, égetéstechnikák tanulmányozásába, a nyersanyagok tulajdonságainak megismerésébe.
Zsolnay Vilmos sikerre született. Egyszerre volt tehetséges és szorgalmas, makacsul kíváncsi és rendíthetetlenül maximalista. Már kereskedőként csúcsra járatta a Pécs centrumában álló áruházát. Öreg alkimistakinézetű gazda. Így írta le a festő Rippl-Rónai József a szakállas, mindig hosszú posztókabátban járó Zsolnay Vilmost. A Zsolnay porcelán története 1853-ra nyúlik vissza, amikor Zsolnay Vilmos megalapította a manufaktúrát Pécsett. A kezdetekben a cserép- és kerámiakészítés volt a fő tevékenység, de hamarosan a porcelán gyártása is megkezdődött.
A Zsolnay Jelzések Részletes Áttekintése
A Zsolnay porcelánok és kerámiák jelzései a gyár fejlődésével és a történelmi korokkal együtt változtak. Az alábbi táblázat időrendi sorrendben mutatja be a legfontosabb jelzéstípusokat.
| Évszám/Időszak | Jelzés Típusa | Leírás |
|---|---|---|
| Kezdeti idők | Benyomott jelzések | Leginkább „z.v. pécs” felirat, népi edényeken található. |
| 1877-től | Máz feletti aranyjelzések | Elsősorban az öt tornyos jelzés volt használatban. |
| 1878-tól | Családi pecsétes jelzés | Megjelenik a jól ismert családi pecsét, gyakran „Made in” feliratokkal kombinálva. |
| 1896 | Millenniumi jelzések | Különleges, Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából használt jelzések. |
| 1900-tól | Körbélyegző | Plasztikus formában is megjelenik. |
| 1922 | Pajzspecsét | Rövid ideig volt használatban. |
| 1926-tól | Körbélyegző eltűnik | Helyét az öttornyos és a pajzsos jelzés veszi át. |
| 1960-as évektől | Pajzspecsét újra | Újra használni kezdik a pajzspecsét jelzést. |
| 1970-es években | Öttemplomos jelzések | Az öttemplomos jelzések ajtajai visszakerülnek a jobb oldalra. |
Innováció és Különleges Technikák
Ahogy a Coca-Colának vagy az Unicumnak, a Zsolnaynak is van féltve őrzött titka, ez pedig annak a bizonyos eozinmáznak az összetétele, amelyet Zsolnay Vilmos Wartha Vincével és Petrik Lajossal kísérletezett ki. Azok a tálak, vázák, szobrok, melyeket ezzel a jellegzetes, kékes csillogású mázzal vonnak be, olyanok, mintha rejtélyes módon magát a fényt is rájuk festették volna. Ha nem is titkos, de legalább annyira jellemző a márkára a sajátos festéstechnika. A többi hazai porcelángyárban általában nyolcszázhúsz fokon égetik rá a festéket, a Zsolnayban ennél sokkal magasabb hőfokon. Gyakorlatilag színezett mázat használnak, és a mintákat az ember nemcsak látja, de az ujjaival ki is tudja tapintani. A manufaktúra innovatív technikákat vezetett be, mint például a „pirogránit” eljárás, amely lehetővé tette, hogy a termékek színesek és díszesek legyenek. 1953-ban újra megkezdték a használati edény- és díszmű porcelán gyártását, illetve hozzáfogtak a pirogránit modern stílusának kialakításához.
Autójavítás Pécs: Generál Autójavító
Termékek és Tervezők
A Zsolnay gyár számos tehetséges tervezővel rendelkezett. Klein Ármin a Zsolnay tervezők topmezőnyéhez tartozik. 1876-ban került a Zsolnay gyárba. Szobrász, modellőr és dekortervező volt egy személyben. Csihalek Ferenc 1906-ig volt a Zsolnay gyár eozin technikusa, ebben az évben elbocsátották. Zsolnay Vilmos első gyermeke az 1870-es évektől tervezett dekorokat a Zsolnay gyár számára. Zsolnay mindhárom gyermeke is a cégnél maradt, leányai, Teréz és Júlia tervezőművészek voltak, az apjánál jóval bohémabb Miklós pedig kereskedő.
Edényeken kívül csempéket, dísztárgyakat, szigetelőeszközöket, csöveket, egészségügyi eszközöket is gyártottak, és alig van olyan jelentős korabeli épület, melyet ne díszítettek volna a Zsolnaynál készült elemekkel. A klasszikus étkészletek ma is népszerűek. Volt a pillangós vagy a búzavirágos étkészlet, ugyanez kávéskészletben - mindez elérhető áron. A Zsolnay azért volt különleges, mert főúri és gazdag külföldi megrendelői mellett mindig gondolt a hétköznapi emberekre. A múlt században alig volt olyan háztartás, ahol ne akadt volna legalább egy Zsolnaynál készült fehér tál, vagy a jellegzetes rózsaszín kollekcióból egy tejesköcsög, boroskancsó, kuglófsütő. A legendás Zsolnay-rózsaszín.
A Zsolnay porcelán hírneve nem csupán a szépségéből, hanem a kiváló minőségéből is fakad. A manufaktúra szigorú ellenőrzéseket és teszteléseket végez a termékek gyártása során, így biztosítva, hogy minden egyes darab megfeleljen a legmagasabb elvárásoknak. A pécsi üzemben többgenerációs nagycsaládok is dolgoztak, mert biztos volt a megélhetés, jelentős a szociális gondoskodás. A festőműhelyben érdekesség, hogy az öreg Zsolnay idejében csak férfiak dolgoztak, majd fordult a kocka, vagy inkább változtak az idők, és nők vették át az ecseteket. A mintákat papíron tervezik, majd tussal rajzolják a tárgyra.
A 20. Századi Fejlődés és Változások
Ami talán érdekes, és erről kevesebbet tudunk, hogy 1895-ben Zsolnay Vilmos Budapesten is alapított egy gyárat a pécsi gyár leányvállalataként. Itt szintén egy korábban üzemelő gyárat mentett meg a csődtől. Ez a gyár viszont alapvetően „építészetei anyagárut” gyártott, azaz csempéket, szanitereket, egészségügyi porcelánokat. A pécsi gyárban az állami vezetés első éveiben a háború alatt üzemen kívül helyezett épületek felújítását és a termelés folyamatosságának biztosítását célozták meg. Az első ötéves terv idején főleg ipari porcelánt gyártott az akkori nevén Pécsi „Zsolnay” Porcelángyár Nemzeti Vállalat.
A villamosítás és iparfejlesztés igényeinek kielégítésével 1953-ban újra megkezdték a használati edény- és díszmű porcelán gyártását, illetve hozzáfogtak a pirogránit modern stílusának kialakításához. 1955-ben újraindult a kályha- és épületkerámia gyártás. A gyár 1963-ban elvesztette önállóságát, a Finomkerámiaipari Országos Vállalat Pécsi Porcelángyára elnevezés mellett közvetlenül irányított gyáregységgé minősült vissza. A Zsolnay nevet és márkát a gyár 1974-től Mattyasovszky-Zsolnay Margittal történt megállapodás alapján használta ismét. A legendás nevet a gyár a rendszerváltozás után kapta vissza, és a mai napig világszínvonalú darabokat készítenek a műhelyekben. A Zsolnay Kulturális Negyed ma is őrzi és bemutatja ezt a gazdag örökséget.
A pécsi veteránjármű egyesület tevékenységei