A VW Passat B7 elektromos lengéscsillapító rendszerei: Működés és hibák

Az autó futóművének egyik legfontosabb eleme a lengéscsillapító. Bár sokan csak egy „kényelmi alkatrészként” gondolnak rá, valójában a biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele. A futómű egy autóban az út és a jármű kapcsolatát megteremtő kerekek vezetéséről és megtartásáról gondoskodik. Számos részegységet fog össze egy szerves egésszé, úgy, mint a lengőkarokat, rugókat, lengéscsillapítókat, szilentblokkokat - a teljesség igénye nélkül. A futóművet szokás még felfüggesztésnek is nevezni, de ez a lényegen nem változtat: küldetése maximalizálni a kocsi tapadását, hogy az irányítható maradjon, és a komfortérzet se csökkenjen vezetés közben.

Az optimális kondícióban lévő felfüggesztés és kapcsolódó alkatrészei tehát nem csak az úton tartják járművünket, de a lengéscsillapítóval „karöltve” csillapítják a rázkódást, és nem utolsó sorban biztosítják a biztonságos fékezés opcióját. A lengéscsillapító az autó olyan alkatrésze, amely szinte az összes többi futómű alkatrésszel együtt dolgozik! A lengéscsillapítótól függ a vezetési stílus, mint például a sportosság vagy éppen a kényelmesség, komfort, de a teleszkópok adják a biztonságunkat is.

Mire jó a lengéscsillapító?

A lengéscsillapító mint írtam szinte az összes futómű alkatrésszel közösen dolgozik, de a legfőbb társa a rugó! A spirálrugó felelős a kocsi hasmagasságáért, a lengéscsillapító pedig az útfelület okozta lengések csillapításáért. Tehát a kerekek lengéscsillapító teleszkópok nélkül elpattognának. Nyilván ezt úgy kell elképzelni mint egy hullámot, ami szépen és folyamatosan csendesedik, na és pont itt jön a lengéscsillapító szerepe, mert az szinte egyből nyugalmi állapotba kényszeríti a elpattogó futóművet! A futómű és karosszéria közé szerelt lengéscsillapító rendeltetése szerint az utasok kényelmét, valamint az autóalkatrészek védelmét garantálja azáltal, hogy kiegyenlíti az aszfalt egyenetlenségeit. Minimális a holt löket. A lengéscsillapító feladata a gépjárművek stabilitásának, kormányozhatóságának és kényelmének biztosítása.

A lengéscsillapítók felépítése és működése

A lengéscsillapító felépítését tekintve három fő elemből áll: egy hengerből, melyben van egy dugattyú és az azt vezérlő szelepekből. Természetesen egy töltet is kell, ami lehet gáz vagy olaj vagy mindkettő. A cylinder egy henger alakú rész, ami a hidraulikus folyadékot tartalmazza. Ebben mozog a dugattyú, ami a folyamatot vezérli. A lengéscsillapító egy olajjal vagy gázzal töltött zárt rendszer, amelyben egy dugattyú mozog.

Menet közben az útegyenetlenségek által a kerekeknél gerjesztett periodikus lengő mozgás energiáját a lengéscsillapító alakítja át hőenergiává. Ennek köszönhetően a kerékterhelés dinamikus változása gyorsabban lecseng, egyenletesebb lehet a gumiabroncs és a kerekek között az útfelület síkjában átvihető erő. Ezért tehát a gépjárműveknél elsősorban teleszkóp szerűen kialakított, hidraulikus lengéscsillapítókat alkalmaznak. Ezt a kerék és a felépítmény közé szerelik be, rugalmas rezgés-, és zajcsillapító elemmel (gumi betétekkel) kiegészítve.

Üzemanyag-szivattyú relé hiba az 1996-os VW Passatban

Olajos és gázos lengéscsillapítók

Régebben a lengéscsillapítók csak és kizárólag olaj töltettel rendelkeztek, ám ez mára elavult és környezetszennyező is, ha tönkre megy, ezért áttértek a sokkal korszerűbb gázos lengéscsillapítókra. Azonban azt tudni kell, hogy a gázos lengéscsillapító is tartalmaz némi olajat. A gáz sokkal könnyebben kezelhető, vezérelhető, nincs habosodási szándék, a szelepek módosításával könnyebben változtatható a teleszkópok karakterisztikája. Hatásfokuk pedig 80% feletti.

A lengéscsillapító csőben a dugattyú alatti és feletti folyadék mennyisége a dugattyúrúd térfogatával eltér egymástól. Ennek kiegyenlítését egy rugalmas gázpárnára bízzák, melyet a lengéscsillapító belsejében alakítanak ki. Ez a változat a működés közben képződő hőt gyorsabban és közvetlenebbül át tudja adni a környezetnek, de a gáz és a folyadék tér szétválasztásához a két közeget egymástól szétválasztó dugattyút kell beszerelni. Ennél a változatnál a gáz tér a két cső közé kerül, jól elkülönül a folyadéktól. Ez hatékonyan csökkenti a habképződés veszélyét.

Az adaptív (elektromos) lengéscsillapító rendszerek

Az adaptív lengéscsillapító kifejezést egyre többször hallhatjuk manapság, főleg, ha új autókról olvasunk, vagy új autó vásárlása előtt állunk. Az adaptív lengéscsillapító olyan szerkezet, amely elektronikus segédlettel aktívan alkalmazkodik a körülményekhez. Az adaptív lengéscsillapító működési elve szerint aktívabban idomul a különböző körülményekhez, útfelületekhez egy elektronikus segédlet révén. Hagyományos társaihoz képest segítségével még tovább növelhető a kényelemérzet, ráadásul stabilabban tarthatjuk kézben kanyarodáskor vagy fékezéskor a karosszéria mozgását.

Sokkal kedvezőbb a változtatható csillapítási karakterisztika. Évtizedekkel korábban alkalmaztak gombnyomásra változtatható csillapítású lengéscsillapítókat is, de a változtatás a vezetőre volt bízva. Sokkal hatékonyabb, ha a csillapítást az érzékelők jelei alapján automatikusan állítja be az elektronika. A memóriában tárolt referencia értékekkel összehasonlítja a mért értékeket és ez alapján adja ki a parancsokat a beavatkozó egységnek.

Az adaptív rendszerek típusai és technológiái

Két fajta módszert vetnek be a gyártók az adaptív csillapítás modifikálására. Az egyik megoldás esetében ú.n. „egyszelepes” rendszerben csak egy, másodpercenként mintegy több százszor nyitódni-záródni bíró szelepen jut át a hidraulikus folyadék, legyen szó nyomó vagy húzó fokozatról. Ebben az esetben a zárás-nyitás arányának folyamatos módosításával valósítják meg az eltérő csillapítási faktort. A másik módszernél több, elektromágneses szelep kerül beszerelésre mind berugózáshoz, mind kirugózáshoz.

Kuplung csere lépésről lépésre

ZF Sachs CDC (Continuous Damping Control)

A ZF Sachs elektronikusan szabályozott lengéscsillapító rendszerét 1997-ben mutatták be. Először az Audi A8-ba, ezt követően a Ferrari Maranello-ba építették be. A közelmúltban megjelent már a középosztályban is és 2004-től a kompakt osztályban is találkozhatunk vele. Normál körülmények között növeli a komfortot, veszélyes helyzetekben pedig a biztonságot. A CDC előnye a hagyományos lengéscsillapítóval szemben, hogy nem csak egy előre definiált csillapítási jelleggörbéje van, mely macskaköves úton, lassú menetben is ugyanazt a csillapítást adja, mint gyorsan haladva kanyarodáskor. A CDC minden menethelyzetben a legmegfelelőbb csillapítást állítja be. Ez elektronikusan szabályozható arányos működésű elektromágneses szeleppel válik lehetővé. Ez a lengéscsillapító csőben az olaj áramlását kisebb, vagy nagyobb értékre állítja be.

Az elektronikusan szabályozható, arányos működésű szeleppel az olaj átáramlása folyamatosan állítható kirugózáskor és berugózáskor egyaránt. Ezen kívül a lengéscsillapító dugattyúját mindkét mozgásirányban kiegészítő szelepekkel is ellátták. A CDC2e-nél a lengéscsillapítóba két kiegészítő szelepet építettek be a ki- és a berugózási fokozathoz, mely külön-külön szabályozható. Ezen kívül további szelepek is rendelkezésre állnak a beállításokhoz.

"Skyhook" szabályozási algoritmus

A jármű úgy halad el az útegyenetlenségek felett, legyen az kisebb gödör, vagy éppen kiemelkedés, akár a jelzőlámpák előtt meghullámosított útburkolat, hogy a felépítmény szinte semmilyen függőleges irányú mozgást nem végez. Ezt a hatást nem úgy érik el, hogy gyárilag jó kemény lengéscsillapítót szerelnek a gépkocsiba, hanem ez a CDC rendszer elektronikájába beprogramozott úgynevezett „Skyhook” szabályozási algoritmusnak köszönhető. Ez minden pillanatban az optimális lengéscsillapítást állítja be. Amikor lehetséges komfortosan lágy, de amikor szükséges a sportosnál is keményebb csillapításra vált át. Az elnevezés onnan ered, hogy igyekeznek azt a hatást elérni, mintha a kocsiszekrény magasan az égben lenne felfüggesztve és a föld felszínével párhuzamosan suhanna tova. Így az útfelület egyenlőtlenségei kiegyenlítődnek. Ezt a szabályozási algoritmust a ZF Sachs fejlesztette ki és 2005-ben több Opel típusban is már bevezették.

Integráció az ESP rendszerrel

A CDC képes kifogástalan együttműködésre az ESP rendszerrel. Ez a CAN hálózat révén valósulhat meg. Amikor például az ESP aktívvá válik és kormányzási beavatkozással, vagy az egyik kerék fékezésével, és ezzel párhuzamosan a motor nyomatékának csökkentésével stabilizálja a gépkocsit, a CAN hálózaton keresztül utasítást ad a CDC elektronikának és az keményebbre állítja a lengéscsillapítót annál a keréknél, amelyiknél ez szükségessé válik. Így a két elektronikus rendszer támogatja egymás hatását. Kritikus manővereknél is megtartja forgalmi sávját a gépkocsi. A tapasztalatok szerint a CDC-vel szerelt gépkocsiknál az ESP csak ritkábban avatkozik be. Ugyanis a kellő pillanatban keményre állított lengéscsillapító nyomon tartja a gépkocsit.

MR folyadék technológia

Az eddigi alkalmazások bizonyítják, hogy alkalmas arra, hogy javítsa a gépkocsik úttartását és vezetési tulajdonságait méghozzá úgy, hogy nem növeli bonyolult megoldásokkal a tömeget. Az egyszerű szerkezeti kialakítású lengéscsillapító karakterisztikáját a mágneses erőtér hatására a különleges, úgynevezett MR szintetikus szénhidrogén alapú folyadék révén tudja változtatni. Ez az anyag speciális, szénhidrogén alapú, szintetikus folyadék, mely 3-10 µm átmérőjű mágnesezhető részecskéket tartalmaz, de azok gyorsan és csak a mágneses erőtér működéséig mágnesezhetők. A gerjesztő áram hatására az áramlási jellemzői megváltoztathatók anélkül, hogy más lenne a viszkozitása. Így tehát különböző lengéscsillapító karakterisztikák állíthatók be rendkívül gyorsan és zajhatásoktól mentesen.

Minden, amit a Passat B8 műszerfaláról tudni kell

Ez a „szemi-aktív” kerék-felfüggesztési rendszer valósul meg, mozgó alkatrészek nélkül. Az elektronika nagy sebességgel kiértékeli a kerekek és a felépítmény elmozdulásait, figyelembe veszi a vezető kívánságait, és ezek alapján széles határok között folyamatosan változtatja a lengéscsillapítást. Az érzékelő jelei, illetve az ESP rendszertől kapott információk alapján, állítja be a dugattyúkba szerelt tekercs gerjesztő áramát. Ennél a rendszernél szoftveresen állítható a csillapítási tényező. A kanyarban egymástól függetlenül akár minden keréknél is más lehet a lengéscsillapítók keménysége. Elsőként 2002-ben a Cadillac Seville STS-be építették be, majd a Chevrolet Corvette-be. Ugyanezt az elvet alkalmazza az amerikai Delphi Magneride rendszere, de itt nem a szelep, hanem a folyadék különleges: erős mágneses térben a viselkedése megváltozik, látszólag megnő a viszkozitása (belső súrlódása).

A VW Passat B7 és a lengéscsillapítók

A VW Passat B7 Variant tulajdonosok számára elengedhetetlen a jármű futóművének karbantartása. A hátsó lengéscsillapítók cseréje kulcsfontosságú a kényelmes és biztonságos vezetéshez.

Bár az elektromosan szabályozható lengéscsillapítók a komfortot és a biztonságot egyaránt növelik, a piacon számos más, kiváló minőségű alternatíva is létezik. Például az ST Sport Lengéscsillapítók kiváló választást jelentenek a VW Passat B7 Variant számára. Ezek a lengéscsillapítók hőálló ikercsöves kialakítással készülnek, fix csillapítási karakterisztikával. Fontos megjegyezni, hogy ezek a lengéscsillapítók NEM támogatják az elektronikusan állítható csillapító rendszereket, így más típusú, nem adaptív beállításokat kínálnak. Ráadásul, egy rövidített, krómozott dugattyúrúdnak köszönhetően a lengéscsillapító tökéletesen alkalmas a mélyített sportkocsikhoz is.

Az ST Sport lengéscsillapítók főbb jellemzői

  • Tengely: Hátsó
  • Szerelési pozíció: Bal/Jobb
  • OEM minőség
  • Az ültetés beállítása: Nem
  • Elektronikusan állítható csillapító rendszerek támogatása: Nem
  • Magasságállítás: Nem
  • Dugattyúrúd: Rövidített
  • Termékcsalád: Street sport lengéscsillapító
  • Javított kezelés
  • Jóváhagyás: Nem (regisztrációmentes)

Alkalmazás

  • Márka: Volkswagen
  • Modell: Passat (3C 3c) (B6 B7) 2WD
  • Típus: kombi
  • Évjárat: 08/05-10/14
  • Motor: 1.4TSi 1.8TSi 2.0FSi automata sebességváltóval
  • Teljesítmény: 90-118 kW

A lengéscsillapító hibájának jelei

Ha elhasználódik, nemcsak a komfort romlik, hanem a féktávolság is megnőhet, és az autó irányíthatósága is csökkenhet. A lengéscsillapító hiba komoly hatással lehet egy autó vezethetőségére és biztonságára, ezért fontos időben felismerni a problémát. A lengéscsillapítók feladata, hogy csökkentsék az úthibák és egyéb egyenetlenségek hatását, valamint stabilan tartsák a járművet a kanyarokban és fékezéskor. Ha ezek az alkatrészek meghibásodnak, az autó instabillá válhat, megnőhet a féktávolság, és az abroncsok is gyorsabban kopnak.

A probléma gyakran észrevétlen marad, mert a lengéscsillapítók fokozatosan veszítenek hatékonyságukból, így a sofőr lassan alkalmazkodik a változásokhoz. A lengéscsillapító hiba többféle módon is jelentkezhet, és a tünetek gyakran fokozatosan súlyosbodnak.

  1. Ha fékezéskor éles, csattanó vagy koppanó hangot hallasz az első futómű felől, az arra utalhat, hogy a lengéscsillapító kopott vagy a rögzítése meglazult. A fémes kopogás gyakran arra utal, hogy a lengéscsillapító belső alkatrészei elkoptak, vagy a rugóstag eléri a végállását egy nagyobb útegyenetlenségnél.
  2. Erősebb fékezéskor természetes, hogy az autó orra enyhén előrebillen. Ha azonban az első rész hirtelen és túlzottan lesüllyed, az a lengéscsillapítók gyengülésére utalhat.
  3. Ha az autó egy úthiba vagy fekvőrendőr után többször is „utánrugózik”, pattog, az azt jelenti, hogy a lengéscsillapító nem képes megfelelően csillapítani a rugó mozgását. Egy másik árulkodó jel a túlzott rugózás, amikor az autó az úthibák után hosszabb ideig "pattog".
  4. Kanyarodáskor az autó karosszériája enyhén megdől. Ha viszont azt érzed, hogy a jármű túlzottan billeg, instabil, vagy „úszik” az úton, az komoly figyelmeztető jel. A jármű billeg, fékezéskor előrebólint, kanyarban instabil, vagy az egyik oldal alacsonyabb.
  5. A hibás lengéscsillapító miatt a kerék nem érintkezik folyamatosan az úttal, ami egyenetlen, foltos kopást eredményezhet a gumiabroncson. Az egyenetlen abroncskopás szintén egyértelmű jele lehet a problémának, mivel a rosszul működő lengéscsillapítók nem osztják el egyenletesen a terhelést.
  6. Ha a lengéscsillapítók hibásak, a fékezési távolság is jelentősen megnőhet, mivel az abroncsok nem maradnak megfelelően az úton.
  7. Enyhe rezgés egyenetlen úton természetes. Ha viszont sima aszfalton is erősebb vibrációt tapasztalsz a kormányon, az a lengéscsillapítók, a futómű vagy a kormánystabilizátor kopására utalhat.
  8. A hidraulikus lengéscsillapítók működéséhez speciális olaj szükséges. Ha a külső felületen olajfolyást, nedvesedést látsz, az a tömítések elhasználódására utalhat.
  9. Az autó furcsa tartása is árulkodó lehet. Ha üres helyzetben a jármű hátulja nagyon lesüllyed vagy éppen indokolatlanul felemelkedik, annak oka általában a lengéscsillapító helytelen működése.

A lengéscsillapító kopásának okai és karbantartása

A lengéscsillapítók elhasználódása természetes folyamat, amely az idő előrehaladtával minden járműnél bekövetkezik. Azonban bizonyos tényezők gyorsíthatják ezt a folyamatot. Az egyik leggyakoribb ok a rossz minőségű útfelület, amely fokozott igénybevételnek teszi ki az alkatrészt. A gyakori nagy sebességű közlekedés, az agresszív vezetési stílus, valamint a túlterhelt autó szintén gyorsabb kopáshoz vezethet. Emellett a gyári hibák vagy a nem megfelelő beszerelés is problémát okozhat.

Ellenőrzés és diagnosztika

A lengéscsillapító hiba felismerése érdekében érdemes rendszeresen ellenőrizni az autó viselkedését és megfigyelni az esetleges szokatlan tüneteket. Minimum évente vagy 20.000 km-ként ellenőriztessük a lengéscsillapítókat. Ez azt jelenti, hogy olajcsere alkalmával nézessük át szerelőnkkel. Keressen rajta olajfolyást, deformációt, korróziót! Fontos megjegyezni, hogy a lengéscsillapító hibájához hasonló zajokat más futómű alkatrészek is okozhatnak.

Az egyik legegyszerűbb módszer az úgynevezett "pattintásos teszt", amikor a jármű egyik sarkát lenyomjuk, majd elengedjük, és figyeljük, hány alkalommal rugózik vissza. Ha az autó többször is "pattan", az arra utalhat, hogy a lengéscsillapítók már nem működnek megfelelően. Ha ezeket a jeleket tapasztalja, érdemes minél előbb szakemberhez fordulni vagy elvégezni a cserét.

Lengéscsillapító csere

A legtöbb szakértő azt javasolja, hogy a lengéscsillapítókat 80 000-100 000 kilométerenként ellenőrizzék és szükség esetén cseréljék. Azonban az autó használati módjától és az utak minőségétől függően előfordulhat, hogy ennél hamarabb szükség van a cserére. A legfontosabb dolog, hogy a lengéscsillapítót párban kell cserélni! Ez azt jelenti, hogy első vagy hátsó tengelyen egyszerre. Ennek több oka is van. Először is a gyártók a javítási gépkönyvek szerint így követelik meg, mert egy nagyon nagy fokú biztonsági alkatrészről van szó, továbbá garancia is így van rá. Mechanikailag egy tengelyen azonos hatásfokú teljesítményt kell nyújtania mind a kettőnek. Másrészről ha a lengéscsillapítókból tönkremegy az egyik, és csak egy újat rakunk bele, a két lengéscsillapítónak nem lesz egyforma a karakterisztikája, ami a fékezésben és az úttartásban is megmutatkozik.

A lengéscsillapító cseréje egy viszonylag összetett folyamat, amelyet célszerű szakemberre bízni. A csere során az autót megemelik, leszerelik a régi lengéscsillapítókat, majd az újak felszerelése után beállítják a futóművet. Mindenképpen szakemberrel végeztessük el a cserét! Van nagyon bonyolult kialakítás és van nagyon egyszerű, de ne felejtsük el, hogy a saját és más életével játszani nem szabad. Illetve, sok szerszám is kell hozzá és tapasztalat. Még a lengéscsillapítók vagy rugók szerelése során magunkban és az autónkban is könnyen kárt tudunk tenni.

VW PASSAT B7 Sedan hátsó lengéscsillapító csere [ÚTMUTATÓ AUTODOC]

A csere egyéb alkatrészei

A lengéscsillapító nem önálló alkatrész, hanem a futómű része, amelyet több más elem (pl. porvédő, ütköző, rugó) egészít ki. Érdemes a porvédőt és az ütközőt is cserélni. Ezek védik a lengéscsillapítót a kosztól és a mechanikai sérülésektől.

  • Porvédő (porszűrő): megakadályozza, hogy por, víz vagy sár bejusson a lengéscsillapító belső részébe.
  • Ütköző (ütközőgumi): védi a teleszkópot a végállásban történő túlütéstől.

Költségek: Szereld magad vs. Szerviz

A lengéscsillapító árak típusonként és fajtánként nagy mértékben eltérnek. A legolcsóbb darabok 10 ezer forint körül kaphatóak, de van hússzor drágább változat is. Maga a lengéscsillapító nem kimondottan drága, de négy darab van belőle egy személyautóban, amit négy helyen kell cserélni, így a végére azért több százezres tétel is lehet akkor is ha olcsóbb gyártmányokat választunk, de mindegyik cseréjére rászánjuk magunkat.

Művelet Szerviz költség Szereld magad költség (kb.)
Lengéscsillapító csere (első pár) 60 000 - 90 000 Ft A MyAutószerviznél a munkadíj helyett csak a munkaállomás és a szerszámok bérleti díját fizeted.

tags: #VW #Passat #B7 #elektromos #lengéscsillapító #működése