Párizs és a dízelautók fokozatos kitiltása: A környezetbarát közlekedés felé

Sok város küzd a légszennyezettség csökkentésével, és a dízeljárművek is hozzájárulnak ehhez a problémához. A dízeljárművek a benzinesekhez képest jelentősebb részecskeszennyezést, valamint nitrogéndioxid-szennyezést bocsátanak ki. A közvélemény a leginkább akkor szembesült a problémával, amikor 2015 őszén nagy botrányt okozott, hogy a Volkswagen meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatait, így kiderült, hogy a dízelautók valós környezetkárosítása sokszorosa a laborban mért értékeknek.

Fontos mérföldkőnek látszik 2025 az autózás életében, hiszen a jelenlegi tervek szerint ekkortól szünteti be Norvégia és Hollandia a nem villanymotoros új autók forgalmazását. Továbbá 4 főváros is bejelentette, hogy szintén ekkortól nem engedi be a dízelüzemű járműveket.

Párizs és a dízelautók kitiltásának szigorodó szabályai

Már biztosra vehető, hogy a világ nagyvárosait tömörítő C40 Csoport négy tagja 2025-től kitiltja a dízelüzemű autókat. Kérdés, hogy vajon követik még Párizs, Mexikóváros, Madrid és Athén példáját? A C40 Csoport 83 városa abban is egyetértett, hogy rávegyék az autógyártókat a dízelmotoros autók gyártásának leállítására 2025-től.

A francia fővárostól ez az intézkedés nem meglepő, hiszen Párizsba már most is csak korlátozottan hajthatnak be az 1997 előtt gyártott járművek. A szigorodtak a közlekedési szabályok Párizs úgynevezett alacsony kibocsátású zónájában (ZFE). Ez a régió az Ile-de-France néven ismert, amelyet lényegében az A86-os autópálya határol és Párizs nagyobb belvárosi régióját jelenti. A francia főváros szinte egész területéről, a külső körgyűrűtől a központ felé eső területről kitiltották a kicsit öreg dízel, valamint a nagyon öreg benzines autókat.

A munkaszüneti napokat leszámítva hétköznap reggel és este 8 között nem hajthatnak be az A86-os autópályán belül eső területre a 15 évnél régebbi dízel és 25 évesnél idősebb benzines autók. Konkrétan az Euro 1, 2 vagy 3 típusú környezetvédelmi besorolású dízelmotoros járműveket tiltották ki, amelyeket 2005. december 31-e előtt helyeztek forgalomba. A benzines autók esetén az 1995. december 31. előtt regisztrált autók érintettek.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A tiltást megszegőkre 68 eurós (23 ezer forint) bírságot szab ki a helyi hatóság, de persze vannak járművek, amik mentesülnek a korlátozások alól a koruk ellenére is.

Párizsban 2024-től a dízelüzemű járművek használatának teljes tilalma lesz érvényben, majd 2030-tól a benzinüzemű járművek re is kiterjed a korlátozás.

Utoljára akkor írtunk a Párizsi közlekedésről, amikor a városvezetés bejelentette: 2022-től csak az ott élő lakosok autóit engedi be a belső kerületeibe, így az átmenő forgalmat, azaz a jelenlegi autómennyiség felét kitiltják a város belső 14 négyzetkilométeréről. Ezzel az iránnyal összhangban áll a mostani, régóta tervezett szigorítás, amely a leginkább szennyező autókat tiltja ki a város közel egészéről.

Globális és európai trendek: A dízelautók kivezetése

Az Európai Unió célkitűzései

Szerdán mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament döntéshozói ugyanis megszavazták a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Tavaly júliusban tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazta. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek emelése, szigorítása.

Nem minden uniós ország támogatta, hogy a személyautókban kihaljon a belső égésű motor. Németország, és más, erős autólobbival rendelkező ipari országok sokáig haboztak. Lengyelország nemrég még azt is bejelentette, hogy pert indít a belső égésű motorok betiltása ellen. Akadnak azonban olyan országok is, amelyek üdvözölték az uniós terveket. Ilyen például a környezeti károkra különösen érzékeny Hollandia, amely már 2021 márciusában levélben kérte az EU Bizottságát, hogy nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére. Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Litvánia és Luxemburg is támogatta ezt a javaslatot.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

A 2024-es uniós választásokkal azonban megváltozott a széljárás. Az Európai Parlament zöld törvényhozói jelentős csapást szenvedtek, és a jobbközép néppárt és a szélsőjobboldal előretört. Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője a 2035-ös ICE-tilalmat ellenző centristák közé tartozott, azt állítva, hogy túl korai lenne az iparágnak alkalmazkodnia az átálláshoz. "Elemezni fogjuk a Bizottság javaslatát. A Bizottság javaslatáról most az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalni fog."

Városok és országok a dízelautók ellen

Világszerte egyre több nemzet tervezi a belső égésű motorokkal szerelt járművek értékesítésének a megszüntetését. Ez a dátum nagyjából egyet jelent az általunk megszokott autók megszűnésével.

Európa

• Norvégia: Az EU-n kívüli Norvégia még szigorúbb. Már 2025-től tilalmat tervez a belső égésű motoros új autók árusítására.
• Németország: Németország egyes városaiban dízel közlekedési tilalmat vezettek be a levegőminőség javítása érdekében. Fontos különbséget tenni a dízel közlekedési tilalmak és Németország környezetvédelmi zónái (Umweltzonen) között is. Ezek külön rendszerek, eltérő szabályokkal. Az alacsony kibocsátású zónákba való behajtáshoz zöld környezetvédelmi matrica szükséges, függetlenül attól, hogy dízel- vagy benzines járművet vezet.
  • München: Dízelbehajtási korlátozást alkalmaz a müncheni Umweltzone területén, amely a Mittlerer Ring gyűrűn belüli összes utcára kiterjed. Az Euro 4-es vagy annál alacsonyabb besorolású dízeljárművek nem hajthatnak be.
  • Stuttgart: Két olyan terület van, ahol a dízeljárművekre korlátozások vonatkoznak. Az első Stuttgart alacsony kibocsátású zónája, ahol az Euro 4-es vagy annál alacsonyabb besorolású dízeljárművek az év bármely szakában nem közlekedhetnek. Ez a szabályozás 2019. január 1-jén lépett életbe. A városon belül egy szigorúbb “kis környezetvédelmi zóna” is található, ahol az Euro 5-ös vagy annál alacsonyabb besorolású dízeljárművek korlátozás alá esnek. Ez 2020-tól van érvényben.
  • Darmstadt: A dízel közlekedési tilalom csak meghatározott utcákra vonatkozik.
  • Hamburg: A hamburgi dízel közlekedési tilalmat megszüntették. Hamburg 2023-ban szüntette meg. Korábban úgy tervezték, hogy Hamburg belvárosában a Max-Brauer-Allee és a Stresemannstraße utcákba csak az Euro 6 szabványnak megfelelő dízeljárművek hajthatnak be.
• Egyesült Királyság: Az EU-ból kilépett Egyesült Királyság szintén komoly célokat tűzött ki maga elé a Johnson-kormány idején. A britek közvetlenül a Brexit után, 2020 február elején jelentették be, hogy az új autókban a belső égésű erőforrások tiltását 2040-ről 2035-re hozzák előre. A tilalom a benzines, a dízel és a benzinmotorral szerelt hibrid modellekre is vonatkozik majd. A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak azonban most újabb irányváltást jelentett be. A belső égésű motorral felszerelt haszongépjárműveket és személygépkocsikat több lépcsőben - de 2035-ig - kivezetik.
• Skócia: A tisztán belső égésű motorok 2032-től történő betiltása már most biztosra vehető. Az értékesítési tilalom kiterjedne a külső töltőcsatlakozás nélküli, sima hibrid járművekre is.
• Dánia: Több más uniós tagállam (Írország, Hollandia, Szlovénia és Svédország) eddig ugyanazt a céldátumot tűzte ki, mint Dánia. A koppenhágai kormány még 2018-ban jelentette be, hogy 2030-tól kívánja betiltani a dízel- és benzinüzemű autókat. Terveit azonban vissza kellett vonnia, mivel azok ellentétesek voltak az uniós joggal.
• Franciaország: A korábbi tervek szerint 2040-ig akart időt hagyni magának.
• Spanyolország: A spanyol parlament nemrég fogadta el az energiaátállásról szóló törvényt, amely szerint 2023-ig minden 50 000 lakosnál nagyobb spanyol városban olyan zónákat kell létrehozni, amelyekben korlátozzák a különösen klímakárosító járművek közlekedését. Barcelonából időközben csaknem teljesen kitiltották a Spanyolországban 2006 előtt forgalomba helyezett dízelautókat és a 2000 előtt üzembe helyezett benzineseket is.
• Görögország: 2030-tól akarja betiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítését.
• Amszterdam: A holland főváros 2030-tól lehetőség szerint minden benzin- és dízelüzemű járművet be akar tiltani. Ez a motorkerékpárokra és robogókra is vonatkozik.
• Mallorca: Még az oly kedvelt Mallorca nyaralószigeten is megálljt parancsolnak a belső égésű motorral hajtott autóknak. Ott 2025-től nem lehet majd új dízelautókat forgalomba helyezni, míg a benzineseket 2035-től tiltják be.

Észak-Amerika és Ázsia

• Kanada: Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2035-re 100 százalékban zéró kibocsátású járműveket értékesítsenek az országban. Steven Guilbeault környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter jelentette be ezeket az úttörő intézkedéseket. Az elektromos autók megfizethetőbbé válnak, és egyre több töltőállomás létesül az országban. A zéró kibocsátású járművek piaci részesedése 2026-ra eléri a 20 százalékot, 2030-ra pedig ennek legalább a háromszorosát.
• Egyesült Államok: Nincs megállapodás szövetségi, azaz egységes kivonási forgatókönyvről. Amint azt környezetvédelmi és éghajlati kérdésekben már megszokhattuk, az új szabályozásban is Kalifornia jár az élen.
  • Kalifornia: A nyugati parti államban most döntöttek arról, hogy 2035-től betiltják a belsőégésű motoros járművek értékesítését. Ettől az időponttól kezdve az új autók már nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot. A terv köztes célokat is megfogalmaz. 2026-ra el kell érnie a 35 százalékot a helyben nulla károsanyag-kibocsátású új járművek arányának.
  • Washington állam: Az USA északnyugati részén található Washington állam kormánya a belső égésű motorok értékesítésének általános betiltásáról döntött 2030-ig. Ezzel öt évvel megelőzte az állam a környezetpolitika terén haladónak számító Kaliforniát.
  • New York állam: Kathy Hochul kormányzó 2021 szeptemberében törvényt írt alá, amely előírja, hogy 2035-től csak nulla károsanyag-kibocsátású személygépkocsikat és könnyű pickupokat lehet ott értékesíteni.
• Japán: 2030-ra szeretne készen állni a belső égésű új autók értékesítésének betiltására. Az ázsiai szigetország 2050-re nullára akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
• Thaiföld: 2035-től nem kerülhetnek új, belső égésű motorral felszerelt autók a piacra. Az ország emellett az elektromos autók gyártásának délkelet-ázsiai központjává akar válni.
• Kína: A központi kormány meglepő módon a belső égésű új autók árusítását csak 2060-ban tiltja be. Szakértők szerint Kína az új ötéves tervvel átállítja gazdaságát, és továbbra is lehetőséget ad a belsőégésű motornak és a szintetikus üzemanyagoknak, valamint az üzemanyagcelláknak.
• Izrael: 2030-ra szeretne készen állni a belső égésű motorok betiltására.
• Egyiptom: Afrikában azonban jelenleg csak Egyiptom szorgalmazza a belsőégésű motorok betiltását 2040-es határidővel.

Kihívások és kilátások Magyarországon

Ehhez képest Budapesten egyelőre dugódíj sincs, és a magyar főváros a C40 Csoportnak sem tagja. Még az idén meglesz a céldátum a dízelautók kitiltására - ígérte Karácsony Gergely a napokban azt követően, hogy a Greenpeace 45 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy a fővárosi vezetés 2026. szeptember 1-jéig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, és vonják ki a dízeles BKV-buszokat is a fővárosból. A Levegő Munkacsoport pedig arra kérte a főpolgármestert, hogy már jövőre kezdjék el kitiltani a gázolajjal működő autókat Budapestről.

Az ötlet, hogy a természetkárosító autóktól megszabadítsák Budapestet, nem a jelenlegi főpolgármester fejéből pattant ki, elődje, Tarlós István már 2018-ban azt mondta, „ki kell adni egy előzetes jelzést hamarosan Budapesten is, hogy gondolják meg az emberek a dízelautók vásárlását, mert nemsokára itt is terítékre kerül a kérdés”. Tarlós akkor úgy fogalmazott, hogy a lépés középtávon elképzelhető és indokolt Budapesten, de jelezte, hogy öt éven belül nem megoldható.

„az emberek ész nélkül veszik a dízelautókat. Ezért szeretnénk, hogy legyen céldátum a kitiltásukra” - mondja a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa. Ez így van a joautok.hu cikke szerint is: a használtautó-import szegmensében ugyanis 40 százalék feletti a dízelautók részaránya. Ennek a fő oka az, hogy a nyugat-európai környezetvédelmi intézkedések hatására az idősebb, Euro 5-nél alacsonyabb besorolású autók a korábbinál akár 15-20 százalékkal olcsóbban érhetők el. Arról nincs adat, hogy Budapesten hány dízelautó lehet, de az Eurostat táblázatából az látható, hogy 2019-ig folyamatosan nőtt a dízelautók száma az országban.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Gátfalvi a dízelautók kitiltására törekvést jó gondolatnak tartja, de ő is megjegyzi, hogy ennek kell egy kifutási idő. Erről írt a Főpolgármesteri Hivatal is a 24.hu-nak küldött válaszában, amelyben hangsúlyozták, hogy nemcsak a környezeti, de a szociális szempont is fontos lesz a kitiltáskor. A Greenpeace 2026-os céldátumot vár el a fővárostól, de ennek aligha van realitása. Gátfalvi Csaba szerint a változtatással inkább 2030-at lehet megcélozni, de erre is fel kell készíteni az embereket.

tags: #Párizs #dízel #autók #kitiltása #szabályozás

• Hogyan védje meg járművét a kulcs nélküli lopásoktól?
• Váltócsere árak Renault Clio V-höz
• 215/55 R17 téli gumi teszt
• Fejegység javítás Budapesten: Honda Jazz és City
• Tűzhely és sütő alkatrészek