Az Emésztőenzimek: Típusok, Hatásuk és Létfontosságú Szerepük

Emésztő szervrendszerünk a bevitt ételeket mikro- és makrotápanyagokra bontja, melyek ezt követően felszívódnak beleinkből. Ehhez a folyamathoz azonban megfelelő mennyiségű emésztőenzimekre van szükség. Az emésztőenzimek létfontosságúak a tápanyagok lebontásában és hasznosításában. Olyan biológiai gyorsítók, amelyek a táplálék emésztését másodpercek töredékei alatt végzik el. Az emésztés egy összetett biológiai mechanizmus, amely a bevitt táplálékot energiává és tápanyagokká alakítja, amelyek életben tartanak minket. Ahhoz, hogy a bélben felszívódjanak és a véráramba kerüljenek, először kisebb molekulákra kell bontani őket. Ezt a folyamatot az emésztőenzimek - speciális fehérjék, amelyek biológiai ollóként működnek - végzik.

Minden makrotápanyagnak megvannak a saját enzimjei: vannak, melyek a zsírokat, mások a fehérjéket, megint más enzimek pedig a keményítőt, szénhidrátokat bontják le. Ha hiány van szervezetünkben emésztőenzimekből, akkor a tápanyagok csaknem emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, és mivel nem képesek hasznosulni ott, ahol kell, könnyen baktériumok táptalajává válhatnak.

Az Enzimhiány Tünetei és Okai

Amikor valamilyen betegség, helytelen étrend miatt az emésztőenzimek mennyisége lecsökken, anyagcsere zavarok léphetnek fel, ennek következtében pedig hiányállapotok lépnek fel szervezetünkben. A mérgek és salakanyagok felhalmozódnak, ez pedig további kellemetlen tünetekhez és betegségekhez vezet. A rossz emésztés le is gyengíti szervezetünk védekező képességét, fogékonyabbak leszünk a kórokozókra is.

Az emésztőenzim hiány tünetei általában a bélben jelennek meg először, kellemetlen, rossz érzés az étkezés után. Ilyenkor jön a puffadás, a hasi görcsök, a fokozott gázképződés, és az étkezés után fellépő erős hasi feszülés és diszkomfortérzet. A bajt legelőször a fokozott gázképződés jelzi, majd később a baktérium egyensúly felborulása miatt hasmenés vagy székrekedés léphet fel, de gyakori a kettő váltakozása is. Az emésztőrendszeri bajokra sokszor nem is derül fény, a korai stádiumban rejtve maradnak, és amikor fény derül a kilétükre, már nagyobb a baj.

Az Enzimhiány Lehetséges Okai:

• Veleszületett hajlam: egyes genetikai rendellenességek az emésztőenzimek csökkent termeléséhez vagy teljes működési zavarához vezetnek.
• Egészségtelen táplálkozási szokások: a feldolgozott élelmiszerekben és egészségtelen zsírokban gazdag étrend negatívan befolyásolhatja az emésztőenzimek termelését.
• Krónikus stressz: a stressz lassú emésztést, étkezés utáni gyomorpanaszokat, puffadást és székrekedést vagy hasmenést okoz, és csökkenti a hasnyálmirigy enzimtermelését.
• Idősebb kor: az öregedés az emésztőenzimek termelésének természetes csökkenésével jár.
• Betegségek: Az enzimhiány hátterében állhatnak enyhébb, de súlyosabb problémák is, mint pl. a hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy alulműködés, az epeműködés zavara, a gyomorsavhiány, a különböző ételallergiák és intoleranciák, a Candida fertőzés, az irritábilis bélszindróma, a Crohn-betegség, de akár egy súlyosabb daganatos megbetegedés is.
• Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek befolyásolják az enzimszinteket. Például az antibiotikumok elpusztíthatnak bizonyos olyan baktériumokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy egyes enzimek a legjobban működjenek.
• Élelmiszer-fogyasztási szokások hirtelen változása: A környezetszennyező anyagoknak való kitettség, a gyakori utazás és a váratlan időjárás-változások okozta stressz elviselése esetén is kifejezetten ajánlott az enzimkészítmény használata.

Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mielőbb szakemberhez fordulni. Az emésztőenzimek hiánya nemcsak az emésztés zavarát okozza, hanem általában hatással van a szervezet általános egészségére és vitalitására is, például krónikus fáradtsághoz, gyulladásokhoz vagy a bélmikrobiom megzavarásához vezethet.

A gluténérzékenység típusai

Emésztőenzim Pótlás és Támogatás

Ha egy egyszerű vérvétel vagy székletvizsgálat útján kiderül, hogy az emésztőenzim hiány okozza a problémát, akkor szerencsére ezek pótlására is van ma már számtalan lehetőség. Az emésztőenzimek speciális, gyógyszertárakban vagy bioboltokban, étrendkiegészítőket forgalmazó webáruházakban kapható készítményekkel jól pótolhatók. A leghatékonyabb persze, ha célzottan azt az enzimet pótoljuk, amelyből hiányt szenved a szervezetünk, ezt egy vérvétellel már ki lehet szűrni, de van amikor székletmintát is kérnek az orvosok.

Mivel az emésztőenzimek rendkívül sérülékenyek, és csak korlátozott számban állnak rendelkezésünkre, hiányok gyorsan kialakulhatnak. A multienzim komplex jelentősen enyhítheti a funkcionális diszpepszia tüneteit (étkezés utáni feszítő teltségérzet, puffadás, gázosodás, émelygés, gyomorégés, gyomoridegesség, büfögés, hányinger, hányás, ételdarabok a székletben, hasmenés, laza széklet), így támogatva egy egészséges emésztőrendszert.

Hogyan Válasszunk Emésztőenzim Kiegészítőt?

• Többféle emésztőenzim kombinációja jobb élettani tulajdonságokat kölcsönöz, mint ha külön-külön fogyasztanánk őket.
• Válasszunk emésztőenzim komplexet, ahol az összetevők között megtaláljuk: a FEHÉRJEBONTÓ ENZIMEKET (proteáz enzim, peptidáz enzim, papain enzim, bromelain enzim), a ZSÍRBONTÓ lipáz enzimet, a KEMÉNYÍTŐBONTÓ amiláz enzimet, a ROSTBONTÓ celluláz enzimet, a SZAHARÓZ-BONTÓ invertáz enzimet, a LAKTÓZBONTÓ laktáz enzimet és a GLUTÉNBONTÓ prolil-oligopeptidáz enzimet.
• Válasszunk olyan emésztőenzim terméket, ahol az enzimek mellett a nemzetközileg elfogadott enzimaktivitási egység van feltüntetve, mely a leggyakrabban használt mutató az enzimek erejének mérésére. Ha az enzimek mellett mg-os jelölést látunk, tudnunk kell, hogy az nem írja le az enzim aktivitási erejét.

Az Emésztőenzimek Főbb Típusai és Működésük

Nézzük, melyek a legfontosabb emésztőenzimek, és mely tünetek utalnak leginkább a hiányukra!

1. Lipáz

A lipáz az emberi szervezetben a zsírok lebontásáért felelős enzim. Az emésztő traktusban az epe emulgálja a táplálékban található zsírokat, majd a lipáz darabolja fel azokat. Csak így tudnak felszívódni a bélfalon át. A lipázt - sok más enzimhez hasonlóan - a hasnyálmirigy bizonyos sejtjei termelik, de előfordulhat a májban és a bélfalakon is. Elsődleges szerepe a szervezetbe kerülő zsírok emésztése, amelynek során a triglicerideket bontja le zsírsav komponensekre. A lipáz szintjének változása (az amilázéval együtt) hasnyálmirigy betegségre is utalhat.

• Hiányának tünetei: Ha a hasnyálmirigy alulműködése miatt hiányzik a lipáz enzim, akkor zsíros, nagy mennyiségű, híg és agyagszerű széklet alakul ki. A megfelelő zsírfelszívódás hiányában ilyenkor a vitaminok felszívódása is romlik, főként a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok hiánya alakulhat ki. A rossz zsírfelszívódás ugyanakkor egyéb tápanyag hiányhoz is vezethet. Alultápláltság, súlyvesztés, krónikus gyulladások, ingerlékeny belek és még számos probléma léphet fel.
• Magas lipáz szint: Akut hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy tumor, vagy veseelégtelenség is állhat.
• Lipoprotein-lipáz: Ez az enzim a vérzsírokat bontja. Hiányakor a szervezet a nagyobb vérzsírmolekulákat nem tudja lebontani, így azok még napokig ott keringenek és látszanak a vérben, ereinkben. A lipoprotein-lipáz hiányát jelezheti a magas triglicerid szint, és fokozottabbá válik az érelmeszesedés kockázata.

2. Amiláz

Az amilázok a keményítők cukrokká való bontását végző enzimcsalád. Megtalálhatók a növényekben és az állatok szervezetében is. Az emberi szervezetben a nyál és a hasnyálmirigy váladékában fordulnak elő. Ezért van az, hogy gyakran ajánlják az alapos rágást az étel lenyelése előtt, mivel a nyálban lévő amiláz enzimek segítenek lebontani a szénhidrátokat a könnyebb emésztés és felszívódás érdekében. Az Alfa-amiláz a keményítőt alkotó vegyületek, az amilóz és az amilopektin bontását végzi, makrodextrineket, majd oligoszacharidokat, végül glükózt, maltózt és maltotriózt eredményezve.

Gabonák szerepe az étrendben és az egészségben

• Hiányának tünetei: hasmenés, fáradékonyság és különböző gyulladások.
• Magas amiláz szint: Hasnyálmirigy gyulladásra utalhat, ilyenkor megtízszereződhet a mennyisége. Jelezhet rosszindulatú daganatot, fekélyt, mumpszot illetve bélelzáródást is.
• Alacsony amiláz szint: Veseproblémára, a hasnyálmirigy valamilyen károsodására, várandósságnál pedig terhességi mérgezésre adhat gyanút.

3. Laktáz

A laktáz enzim a tejcukor lebontásáért felel. A legtöbbünknél a vékonybél nyálka sejtjeiben található meg, és elengedhetetlen a laktóz (tejcukor) emésztéséhez. A laktózt szőlőcukorra (glükózra) és galaktózra bontja. Mivel a természet törvényei szerint erre az enzimre csak csecsemőkorunkban és kisgyermek korunkban van szükségünk, így természetes képződése később erősen korlátozott. Ahogy telik az idő, és idősödünk, az elegendő laktáz enzim előállításának képessége csökken.

• Hiányának tünetei: Ha a laktáz enzimek szintje kevés, akkor tejcukor érzékenységről beszélünk, amit úgy vehetünk észre, hogy tejtermékek fogyasztását követően jelentkezik a kellemetlen puffadás, gázképződés, hasi fájdalmak és diszkomfortérzet.

4. Proteolitikus Enzimek (Fehérjebontó Enzimek)

A proteázok, más néven proteolitikus enzimek, a fehérjéket bontják le aminosavakra. Központi szerepet játszanak az emésztésben, mivel több másik enzim aktivitásába is bekapcsolódnak. Emésztőrendszerünkben három fő proteolitikus enzim található: a pepszin, a tripszin és a kimotripszin.

Tripszin

A tripszin a fehérjék emésztéséért felelős, a vékonybélben bontja le azokat kisebb részekre, aminosav láncokra, azaz peptidekre. A hasnyálmirigy megfelelő működése esetén magában a mirigyben illetve a székletünkben is kimutatható a tripszin enzim.

• Hiányának tünetei: Ha a szintje alacsony, akkor gyulladásra, azaz a hasnyálmirigy gyulladására is lehet gondolni. A tripszin enzim vizsgálatával a cisztás fibrózis is kiszűrhető.

Pepszin

A pepszin a gyomor másik nagyon lényeges fehérjebontó enzimeinek egyike. Hasítja fel a tripszin által már előállított peptid láncot azokon a helyeken, ahol fenil-alanin, tirozin, leucin, aszparaginsav vagy glutamin egységek találhatók. Pepszin minden gerinces állat szervezetében megtalálható, proteolitikus emésztő enzim. Érdekesség, hogy a pepszin az egyetlen olyan enzim, mely képes megemészteni a kollagént.

Kimotripszin

Ő is a fehérjék emésztésének az egyik fontos felelőse, a harmadik proteolitikus enzim. A táplálékunkban lévő fehérjék kisebb, úgynevezett alegységekre való lebontásáért felel, munkája szintén a vékonybélben történik, mint a tripszin esetében is. Ez a fehérjéket lebontó enzim a hasnyálmirigy emésztőnedvének egyik alkotórésze. Ha a hasnyálmirigy egészségesen működik, akkor a kimotripszin kimutatható a vékonybélben és a székletben is. Az erre vonatkozó vizsgálat is a hasnyálmirigy egészségének vizsgálatára, illetve a cisztás fibrózis szűrésére szolgál.

Irodalom és technológia: Ady Endre esete

5. Betain

A betain egy növényi enzim, méghozzá a cukorrépából kivont aminosav származék. Az emberi testben is keletkezik természetesen úton betain, a kolin felbomlásával. A betain-hidroklorid (betain HCL) egyébként a gyomorsav növelésére is használt vegyület. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a betain HCL növelheti a gyomor savasságát az alacsony gyomorsav tartalmú emberek esetében, csökkentve ezáltal a reflux tüneteit. Alkalmazzák még alacsony káliumszint, szénanátha, vérszegénység, asztma, érelmeszesedés, élesztőgomba kezelésére, de hasmenés, ételallergiák, epekő, belső fülfertőzések, reuma és egyes pajzsmirigy rendellenességek kezelésére is.

6. Papain

Szintén nem az emberi szervezetben termelődő, de étrendkiegészítéssel könnyedén magunkhoz vehető hasznos kis enzim, mely a papajában található. A papain segít lebontani az aminosavak, azaz a fehérjék építőkövei közötti kötelékeket. Proteolitikus enzim, mely a fehérjéket segít lebontani - és ahogy minden proteolitikus enzim, a hosszú láncú fehérjemolekulákat rövidebb töredékekké - előbb aminosavláncokra (peptidekre), majd annak még kisebb alkotóelemeire, aminosavakra bontja. Érdekessége, hogy a női papaya gyümölcs éretlen formájában van jelen, de megtalálható a növény leveleiben, gyökereiben és a kaucsukot tartalmazó tejszerű nedvében is.

Az Enzimek Működését Befolyásoló Tényezők

Az enzimek működését számos tényező befolyásolhatja, melyek ismerete elengedhetetlen a hatékony emésztéshez:

• Hőmérséklet: A legtöbb enzim körülbelül 37 Celsius-fokos testhőmérsékleten működik a legjobban. Alacsonyabb hőmérsékleten vagy lassúbb működésre kapcsolnak, vagy megváltozik alakjuk és nem lesznek képesek elvégezni funkciójukat, azaz denaturálódnak. Nagyon forró vagy nagyon hideg ételek és italok fogyasztása szintén gátolhatja az enzimek tevékenységét.
• pH érték: A szervezetben minden testfolyadéknak más-más a pH tartománya. A gyomor például savas, ahol az enzimek 2-es pH-nál működnek a legjobban. A belekben ez a pH érték már 7,5-es.
• Kofaktorok: Egyes enzimek csak akkor képesek működni, ha kapcsolódik hozzájuk egy specifikus nem-fehérje molekula. Ezeket a nem-fehérje molekulákat kofaktoroknak nevezzük.
• Táplálkozás: Ha az étrendünk nagy részét feldolgozott és főtt ételek teszik ki, akkor valószínűleg nem jutunk hozzá esszenciális enzimekhez, és így előbb-utóbb meg fog jelenni a hiányállapot. Az étkezés alatti folyadékfogyasztás felhígíthatja az emésztőnedveket és lassíthatja az enzimek tevékenységét.
• Egészségügyi állapotok: Bizonyos egészségügyi állapotok, mint pl. a hasnyálmirigy-gyulladás károsítják a hasnyálmirigyet és csökkenthetik bizonyos emésztőenzimek számát és hatékonyságát.

Emésztést Támogató Táplálkozási Tanácsok

Adja meg emésztőrendszerének a szükséges támogatást! Az emésztés a táplálkozással is támogatható. Fontos azonban megjegyezni, hogy az enzimek termikusan instabilak. Ez azt jelenti, hogy az emésztést elősegítő élelmiszereket nyers állapotban (pasztőrözetlenül és nyersen) kell fogyasztani, hogy megőrizzék terápiás hatásukat.

• Ananász: bromelain, proteázok keverékét tartalmazza, amelyek lebontják a fehérjéket, elősegítve a fehérjeemésztést és az egészséges emésztőrendszert.
• Papaya: elősegíti a fehérjeemésztést, mivel a papain nevű fehérjebontó enzimet tartalmazza.
• Erjesztett élelmiszerek: élő probiotikus mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek különböző enzimek egész arzenáljával rendelkeznek. Emellett értékes forrása a különböző bioaktív anyagoknak és különösen a prebiotikumoknak, amelyek bélmikrobáink táplálékául szolgálnak.
• Méz: a valódi, pasztőrözetlen méz számos enzimet tartalmaz, például diasztázt, invertázt, glükóz-oxidázt, katalázt, proteázt és másokat. A méz fogyasztása elősegíti a szénhidrátok és a fehérjék emésztését. Számos tanulmány szerint a méz még prebiotikumként is hat, mivel elősegíti az egészséget elősegítő bélmikrobák, különösen a bifidobaktériumok és a laktobacillusok növekedését.

tags: #gabona #bontó #enzimek #hatása #és #típusai

• a tehergépjárművek gerince: a kamion alváz
• Kettős tömegű lendkerék Golfhoz: árak és tudnivalók
• Mindent a gépjármű eladás bejelentéséről
• MAP szenzor hibajelenségek Opel Astra G modelleknél
• Fogyasztási szokások Magyarországon