Minden, amit a lassú járművek műszaki vizsgájáról tudni kell
Az aratás közeledtével, vagy bármely más mezőgazdasági munka idején a gazdálkodók egyre nagyobb számban veszik igénybe a közutakat mezőgazdasági gépeikkel, hogy a terményt vagy az eszközöket elszállítsák. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek a lassú járművekre, mezőgazdasági vontatókra és mezőgazdasági munkagépekre vonatkozó törvényi rendelkezésekkel. A jármű közúti forgalomban való részvételének alapvető feltétele, hogy műszaki, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzőinek meg kell felelniük a jogszabályban rögzített feltételeknek. Ez a kritérium biztosítandó, a járműveknek rendszeres időközönként meg kell jelenniük a hatósági ellenőrzésen, az ún. műszaki vizsgán. Ez a cikk erre a sokak számára homályos területre kíván fényt deríteni, részletesen bemutatva a lassú járművekkel kapcsolatos tudnivalókat Magyarországon, beleértve a műszaki vizsgáztatást, a forgalomba helyezést és a közúti közlekedés szabályait.
A lassú jármű fogalma és kategóriája
Traktorunkat alapvetően két kategóriában lehet engedélyezve használni közúton: mezőgazdasági vontatóként és lassú járműként. Elsősorban meg kell néznünk, hogy gépünk eleget tesz-e a mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre érvényes feltételeknek. Amennyiben úgy döntöttünk, hogy járművünket lassú jármű kategóriába szeretnénk bejegyeztetni, megkapjuk a piros rendszámot. Ebbe a kategóriába tartozhatnak bele a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, ha tervezési sebességük nem lépi túl a 25 km/h-s sebességet, és általánosságban szólva a teljesítményük 90 LE alatt marad.
Szintén ebbe a kategóriába sorolandóak azok a munkagépek is, amelyek tervezési sebessége ugyan meghaladja a 25 km/h-t, ám igazolólapjukon a legnagyobb sebesség 25 km/h korlátozó szabályozás van feltüntetve. Mi szükséges tulajdonképpen még ahhoz, hogy egy jármű lassú járműnek legyen a rendszerben rögzítve? Először is fontos szempont, hogy vonófejjel kell rendelkezniük. Továbbá, mint minden egyéb jármű esetén, rendelkeznie kell világító berendezésekkel és rögzítő fékkel is. A legegyszerűbben a piros rendszámtábla - pontosabban fehér alapon piros karakterek és piros keret - alapján lehet megkülönböztetni a hasonló külső adottságokkal rendelkező járművektől. A rendszám azonosítója továbbra is 3 betűből és 3 számból fog állni, de a kezdő betű minden esetben az ‘Y’ lesz.
A lassú jármű előnyei és hátrányai
Miért is érdemes lassú járműként bejegyeznie járművét? Itt van például az első érv, amely felmenti a lassú járművet és annak pótkocsiját vagyonszerzési / átírási illeték megfizetése alól, amennyiben tulajdonosváltás történik. Ez a szabályozás annyiban tér el a mezőgazdasági vontatóra eső feltételektől, hogy annak a pótkocsija illetékköteles. Másodsorban a lassú jármű nem alanya gépjárműadónak, amely igen magas összegre is rúghat, hiszen teherbírás alapján kell fizetni. A hátulütője a dolognak, hogy a megengedett legnagyobb sebesség 25 km/h. Vannak olyan lassú járművek, amelyek magasabb sebességre is képesek, azonban a szabályozás értelmében ott is be kell tartani a sebességkorlátozást.
A műszaki vizsgáztatás folyamata és előkészítése
A vizsga célja és általános feltételei
A járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet hatálya a Magyarország területén közlekedő gépjárművekre, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre, ezek pótkocsijára, valamint a segédmotoros kerékpárokra terjed ki, kivéve a trolibuszokat, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a tűzoltóság által üzemben tartott járműveket, és a külföldi rendszámú járműveket. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának valamennyi műszaki feltételét. A rendelethez kapcsolódóan az időszakos műszaki vizsga menetét pedig az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet írja le.
Műszaki adatok: Honda CB500 (1998)
Vizsga előkészítése és tartalma
A műszaki vizsga előkészítése során figyelembe kell venni, hogy a kombájnok arató-cséplő részének, rakodógépeknek, trágyaszóróknak stb. műszaki állapota nem tárgya a vizsgáztatásnak. Csoportos vagy egyénileg történő vizsgáztatásra van lehetőség. Csoportos vizsgáztatás esetén megbízólevéllel kell ellátni egy megbízott személyt, aki nevükben eljár a Közlekedési Felügyeletnél, a szükséges adminisztrációs anyagokat beviszi, a pénzügyi befizetéseket intézi. Vizsgáztatás során nem kérnek külön mindenkitől, minden gép után megbízólevelet, vagy tulajdon igazolását. A megbízott a felmerült költségekkel, számlázással elszámol a megbízók felé. A műszaki vizsgáztatást követően győződjünk meg arról, hogy a megfelelő bejegyzések szerepelnek-e a műszaki adatlapon, különben hatósági közúti ellenőrzésnél gondot okozhat. Az eredményes műszaki vizsgát tett gépek műszaki adatlapját a helyszínen, vagy a Közlekedési Felügyeletnél lehet átvenni. „E” rendszámra kért vizsgáztatás (munkagép) lebonyolítása megegyezik a piros rendszámra kért (lassújármű) vizsgáztatással.
Műszaki Vizsga menete
Szükséges dokumentumok a vizsgáztatáshoz és forgalomba helyezéshez
A műszaki vizsgáztatáshoz és az azt követő forgalomba helyezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek:
- Közlekedési Felügyelet formanyomtatásának kitöltése „Munkagép forgalomba helyezési engedély kérelem” címmel.
- Jármű tulajdonát igazoló forgalmi engedély vagy számla, ennek hiányában közjegyző előtt tett nyilatkozat.
- Kötelező biztosítás befizetés igazolása, kötvény.
- Jármű megállapított adatai, a gépkönyvből ki lehet fénymásolni, vagy más vállalkozástól, forgalmazótól megkérni.
Az Önkormányzati Okmányirodában a következő dokumentumok szükségesek:
- Műszaki adatlap (14 napon belül be kell nyújtani az okmányirodába, mert elteltével újabb adatlapot kell kérni a felügyelettől 1000 forintért).
- Kötelező biztosítás.
- Tulajdont igazoló számla, adásvételi szerződés vagy ennek hiányában, közjegyző előtti nyilatkozat.
- Származási igazolás (gyártótól tulajdonosig), vagy ennek hiányában közjegyző előtti nyilatkozat.
Származási okmány hiánya miatt, az okmányiroda az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmünk alapján a Belügyminisztériumtól kér határozatot (2000 forint) a jármű egyedi azonosító adatainak, vizsgált műszaki adatainak és a járműokmány valódiságának megállapítására. A nyomtatványhoz az eredetiségvizsgálat igazolását is mellékelni kell.
A műszaki vizsga díjai
A mezőgazdasági járművek vizsgáztatása során felmerülő díjak a következők:
Ismerje meg a Mercedes-AMG G 63-at
| Vizsgáztatási tétel | Díj (nettó) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Mezőgazdasági pótkocsi, lassújármű, munkagép hatósági vizsgadíja | 5 200 Ft | Áfa-mentes |
| Mezőgazdasági vontató, lassú összkerék hajtású jármű pótdíja | 2 600 Ft | |
| Egyedi forgalomba helyezés kérelme | 19 300 Ft | |
| Jelző címke | 350 Ft | |
| Műszaki adatlap | 1 000 Ft | |
| Közúti pótkocsik vizsgadíja | 7 960 Ft | |
| 3,5 tonna feletti többtengelyes pótkocsik pótdíja | 50% | a vizsgadíjon felül |
Forgalomba helyezés és időszakos vizsgálat
Az első belföldi forgalomba helyezés előtt minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsit be kell mutatni az Autófelügyeletnél egyedi műszaki vizsgálat (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) céljából. Ha az Autófelügyelet az általa vagy a vállalat által végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, erről igazolást ad ki, megjelölve abban az első időszakos műszaki felülvizsgálat (továbbiakban: időszakos vizsgálat) határidejét.
Az időszakos vizsgálat határideje személyi tulajdonba kerülő jármű esetében három évben, közhasználatú személyszállító jármű esetében egy évben, egyéb jármű esetében két évben kell megállapítani. Fontos megjegyezni, hogy lassú járművekre, mind mezőgazdasági vontatókra az érvényességi idő meglehetősen hosszú, 5 év. Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs (összeépített, illetőleg külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott jármű), az Autófelügyelet a jármű megengedett legnagyobb sebességét a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során korlátozhatja. Az időszakos vizsgálat alapján az Autófelügyelet hosszabbítja meg a hatósági (forgalmi) engedély érvényességi határidejét, ha a jármű megfelel a műszaki feltételeknek. Érdemes a műszaki vizsga lejárta előtt pár héttel bejelentkezni a vizsgahelyre, ugyanis a lejárati dátumot megelőző 30 napban bármikor elvégezhető a vizsga, az új érvényesség kezdő dátuma nem a vizsga időpontja, hanem a lejárati dátum lesz.
Jármű összeépítése és átalakítása
A rendelet alkalmazásában jármű összeépítése: a jármű egyedi előállítása, illetőleg alkatrészekből történő összeszerelése, ha az előállított járművek száma öt darabnál nem több. Jármű átalakítása: a járműre - tartós alkalmazás céljából - különleges felépítmény felszerelése, a gépkocsi alvázának (alváz szerepét betöltő, alvázszámot viselő szerkezeti egységének) kicserélése, a jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban (összeépítési engedélyben) meghatározott bármely adat módosulását eredményezi. Gépjármű, mezőgazdasági vontató és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsi összeépítéséhez előzetesen engedély szükséges. Az engedélyt, kérelem alapján, az Autófelügyelet adja ki.
Nem minősül átalakításnak a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 23 1975. (XII. 31.) KPM rendeletben előírt vagy megengedett berendezésnek a járműre történő felszerelése.
Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija abban az esetben helyezhető belföldön közúti forgalomba, ha olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet típusbizonyítványt adott ki. Nem szükséges típusbizonyítvány az összeépített, valamint a külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott jármű forgalomba helyezéséhez. A típusbizonyítvány kiadását belföldön gyártott jármű esetében a gyártó vállalatnak (a sorozatgyártás megkezdése előtt), külföldről behozott jármű esetében pedig annak a vállalatnak kell kérnie, amely a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítvány kiadását a megrendelőnek kell kérnie.
Közúti közlekedés szabályai lassú járművekkel
Túlméretes járművek és útvonalengedély
Közúton túlméretes gépekkel csak a Közútkezelő KHT. által kiadott útvonalengedéllyel lehet közlekedni. Más megyébe átnyúló munkavégzésre nem ad ki engedélyt a megyei Közútkezelő KHT., arra a minisztériumtól kell megkérni az engedélyt. Kombájnnal csak saját eszközeit vontathatja, figyelmeztető jelzés használatára jogosult. Maximális haladási sebesség matrica felragasztása kötelező (kombájn 15 km/h, rakodógép 20 km/h).
Figyelmeztető jelzések és járműkíséret
Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és mezőgazdasági vontatmányból álló járműszerelvényre, ha az a külön jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladja. A 2,55 méter szélességi méretet meghaladó mezőgazdasági erőgépek, lassú járművek és önjáró munkagépek esetén nincs szükség figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését biztosító hatósági engedélyre, mivel annak használatát a 13/2010. (X. 5.) NFM-rendelet módosítása (37/2011. /VII. 22.) tette lehetővé. Korábban a túlméretes mezőgazdasági járművek vonulása esetén is szükség volt a közútkezelő hozzájárulása (útvonalengedély), de a 2011. július 22-től hatályos 37/2011. (VII. 22.) Korm. rendelet módosításával ez egyszerűsödött.
A járműnek a figyelmeztető jelzés használata mellett is a közút területének legkisebb igénybevételével kell közlekednie, úgy, hogy legalább 3,0 m széles burkolt úttest szabadon maradjon a forgalom elhaladása érdekében, de amennyiben az út szélessége miatt a 3,0 méter nem tartható be, félreállással kell biztosítani a mögöttes forgalom zavartalan továbbhaladását.
Amennyiben a jármű vezetője az út vonalvezetése, forgalomnagysága és az általa vezetett mezőgazdasági eszköz sajátosságai miatt úgy ítéli meg, hogy közlekedése az átlagosnál nagyobb baleseti kockázattal jár, akkor a közúton történő mozgását köteles járműkísérettel is biztosítani. Kizárólag járműkísérettel szabad közlekedni a 4,5 métert meghaladó szélességű mezőgazdasági járművel, továbbá minden lakott területen kívüli emelt sebességű útszakaszon.
Egyszerűsítésre került a járműkíséret tárgyi feltételrendszere is, így az alábbiakat kell biztosítani a felvezető autón a mezőgazdasági járművek kísérete esetén:
- Jól látható módon kell elhelyezni legalább 1 db figyelmeztető jelzést adó berendezést (sárga villogó), amelynek használata a kísérés ideje alatt kötelező.
- Folyamatos mobil hírkapcsolatot biztosító eszköz a kísérő és a kísért jármű között.
- Fényvisszaverő mellény, amelyet a járművön kívüli munkavégzés esetén a kísérő jármű személyzetének viselnie kell, és a jelzőőri jeladásra alkalmas jelzőtárcsával kell rendelkeznie.
Tűzvédelmi szabályok a mezőgazdaságban
Gabona betakarításában és szalma betakarításában részt vevő összes gépnek (kombájn, traktor, pótkocsi, teherkocsik, bálázó, bálaszállító, rakodógép stb.) tűzvédelmi szemlén kell részt vennie, az erről készített jegyzőkönyvet a fülkében kell tartani. A szemlét bárki elvégezheti saját magának, és erről jegyzőkönyvet készít. Ha nem rendelkezik tűzvédelmi szakképesítéssel, ajánlott egy szolgáltatásvezetőt megbízni ezzel. Önkormányzati tűzoltóságot nem kötelező meghívni a szemlére, de ajánlott. Jegyzőkönyv hiánya miatt gépenként akár 200 000 forint bírságra is számíthatunk, hatósági ellenőrzést követően.
Külföldi hatósági engedéllyel rendelkező járművek
A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. §-a szabályozza. Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a Kkt. 25/B. § (1) bekezdése szerinti rendszámnak kell tekinteni.
A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl. lakcímkártya, tartózkodási engedély) megfelelő. A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni.
A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A korábban hatályos szabályozástól eltérően a jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet. A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük.
Műszaki vizsgáztató szolgáltatások és előnyök
A járművek műszaki vizsgáztatását a Közlekedési Felügyelet végzi el a kistérségekben előre meghirdetett akciók keretében. A kijelölt helyeken lezajló műszaki alkalmasságot igazoló vizsgálat után a tulajdonosok az okmányirodában eldönthetik, hogy milyen kategóriába szeretnék beletenni gépeiket, amennyiben van választási lehetőségük. A vizsgálatot végző szakértő a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti az eredményeket, a műszaki vizsgálati bizonyítvány kiállításával pedig tanúsítja a jármű megfelelőségét. Ezzel párhuzamosan a forgalmi engedélybe is bejegyzésre kerül az új érvényességi idő.
A PKW Store Autószerviz például teljes körűen akkreditált műszaki vizsgaközpontként működik Sopronban, így biztos lehet benne, hogy járműve a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerül vizsgáztatásra. Az ilyen központokban a legmodernebb felszerelésekkel és két teljesen felszerelt vizsgasorral dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a vizsgálat gyorsan és hatékonyan történjen. Egy megbízható műszaki vizsgaközpont minden járműkategóriát képes vizsgáztatni, legyen szó személyautóról, teherautóról, motorkerékpárról, utánfutóról, lassú járműről vagy mezőgazdasági vontatóról.
Az időszakos műszaki vizsga, szerviz, az új járművek forgalomba helyezése és környezetvédelmi felülvizsgálat is egy helyen történhet. Rengeteg időt lehet megspórolni azzal, hogy mindent egy helyen és időben el tudunk intézni, így nem kell fölösleges köröket megtenni a Hatóságok között. A megfelelő időpontot eredetvizsgához, műszaki vizsgához online időpontfoglalással vagy telefonos egyeztetés alapján rögzíthető, így elkerülhető a felesleges várakozás. Szolgáltatók gyakran kínálnak értesítési rendszereket is, így nem fordulhat elő, hogy lejárt műszaki vizsga miatt büntetést kap valaki. Garantálják, hogy a megbeszélt időpontban elkészül az autó javítása, és virtuális szervizkönyvet biztosítanak, amelyben minden javítás, műszaki vizsga ideje és kilométeróra állás rögzítésre kerül.
Egyéb fontos tudnivalók
Ne feledkezzünk meg a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványról sem, és annak orvosi érvényesítéséről. Növényvédelmi szolgáltatást végző vállalkozások figyelmét felhívjuk arra, hogy csak műszaki vizsgáztatott vegyszerező gépekkel szabad munkát végezni. A Tapolcai Járási Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat két volt műszaki vizsgabiztossal, valamint egy cinkostársukkal szemben. A két, munkáját kormánytisztviselőként végző vizsgabiztos 21 lassú jármű és pótkocsi esetében szegte meg a hivatali kötelességét és a járművek tulajdonosainak jogtalan előnyt biztosítva, arra alkalmatlan helyszíneken végezte el a vizsgáztatást. Ez rávilágít a vizsgáztatás szabályosságának és az előírások betartásának kiemelt fontosságára.