Az MPI Befecskendező Rendszer Hibáinak Jelei és Diagnosztikája

Minden autóvezető számára kiemelten fontos, hogy tisztában legyen azokkal a hibajelenségekkel, melyek vezetés közben nagy problémákat jelezhetnek. Ha időben felfigyelünk még a legapróbbnak tűnő problémára, akkor jó eséllyel megakadályozhatjuk azt, hogy túlságosan nagy baj legyen az adott alkatrésszel. Az injektort nagyon sok esetben szokták befecskendezőnek is hívni az autó tulajdonosok. Feladata pedig nem más, minthogy eljuttassa a motorba a kellő mennyiségű üzemanyagot.

A régebbi típusú gépjárművek esetén ezt a feladatot még a porlasztó, vagyis a karburátor látja el. Fontos tudni azonban, hogy az injektor igen nagy terhelésnek van kitéve addig, míg az üzemanyagot eljuttatja a motorba, ugyanis ez az alkatrész igen nagy nyomáson, magas hőmérsékleten működik. Mivel minden alkalommal tökéletes pontossággal kell az üzemanyagot a motornak adagolni, az injektor gyártás során igen precíz kialakítást kapott. Szerencsére sok egyértelmű jele lehet annak, ha az injektor kezd tönkre menni.

A Befecskendező Rendszer Általános Hibajelenségei

Az injektor hibát még laikusként is viszonylag könnyen észre lehet venni; elég látványos, jól érzékelhető jelei vannak a meghibásodásának. A benzin injektor hiba jelei közé felsorolhatjuk a gyorsításkor való akadozást, a motor egyenetlen járását, de intő jel lehet az is, ha nehezen indul a motor. Gyakori tünet lehet ezek mellett az is, ha magasabb lesz az üzemanyag-fogyasztás, hiszen az injektor meghibásodása miatt az üzemanyag adagolással lesznek problémák. De a benzin injektor hiba jelei közé tartozik az is, ha a kipufogón keresztül szokatlan mennyiségű füst távozik.

Ha az autót erőtlennek érezzük, ilyenkor általában a túl kevés üzemanyag állhat a probléma hátterében. Az is előfordulhat, hogy a nem megfelelően működő injektor különböző hangokkal jelzi felénk azt, hogy megérett a cserére. Ilyenkor észlelhetjük a kerepelő, pattogó, vagy kattogó hangokat is. Az autó megfelelő teljesítményéhez, illetve az optimális fogyasztásához egyaránt fontos, hogy az injektor hibátlanul működjön.

Indítási Nehézségek

Ha azt tapasztalod, hogy hidegen (pláne ha melegen) nehezebben indul a kocsi, akkor is bujkálhat injektor hiba a háttérben - főleg, ha egyáltalán nem bírod beindítani. Az indítási problémák akkor jelentkeznek, ha az ECU nem küld megfelelő jeleket a gyújtórendszernek vagy az üzemanyag-befecskendező rendszernek. Az előzőekben említett motormechanikai feltételeken kívül ilyen jellegű reklamáció esetén vizsgálni kell a kisnyomású tüzelőanyagellátó-rendszer tömítettségét és az izzító berendezést. Amennyiben nem ugrik be a motor „tiszta”, azaz üres hibatároló esetén, hasznos lehet egy pillantást vetni a vákuum-működtetésű dízelfojtószelepre. Ha a csappantyú, meghibásodás miatt, tartósan zárva marad, nem indul be a motor.

Használt injektor alkatrészek előnyei és hátrányai

A porlasztók környezetében fellépő hibák ugyancsak az indítás meghiúsulásához vezethetnek, de menetközben is okozhatják a motor leállását. A rendszer hasonlóan viselkedik akkor is, ha a forgattyústengely helyzet jeladója hibás. Tudjuk azt is, hogy amíg nincs meg az adott rendszerre jellemző minimális rail-nyomás, addig a vezérlés „alszik”. Így tehát a hibás rail-nyomásadó is oka lehet a motor nem indulásának. Továbbá akkor is hibát jelez a rendszer, és nem indul, ha a nyomás nem a szükséges sebességgel épül fel. Természetesen az immo-ról se feledkezzünk meg! Esetleg tegyünk egy „indítókulcs próbát”, azaz a tartalékkulccsal kíséreljük meg az indítást.

Egyenetlen Motorjárás és Teljesítménycsökkenés

Amikor pedig sikerül beindítani, akkor ingadozik az alapjárat, és lehetetlen néveleges alapjáratot konfigurálni benne. Ez azt jelenti, hogy az autó alapjáraton járva ingadozó fordulatszámot mutathat, vagy akár le is állhat. Nagy a valószínűsége, hogy meghibásodott az injektor, amikor menet közben lomha lesz a kocsi, alig akar gyorsulni, nehezen, lassan reagál a gázpedál nyomására. Ilyenkor hiányzik a motor végteljesítménye. A common-rail rendszerek eleme egy egyenletes- vagy nyugodtjárást elősegítő szabályzási funkció is. Feladata az egyes hengerek eltérő „kompressziójából” vagy a porlasztók által befecskendezett mennyiségek eltérő értékéből adódó fordulatszám, illetve forgatónyomaték különbségek kiegyenlítése. Az EDC-ECU a dózis mindenegyes hengerre külön kiszámított korrekciójával egyenlíti ki a fordulatszám egyenlőtlenségeket.

Ha a szükséges korrekciós mennyiségek az EDC ECU számára túl nagyok, kényszerfutásra kapcsol át, és rendszerint kigyullad a hibajelző lámpa. A nyíllal jelölt szelep szemmel láthatóan (is) eltér a többi háromtól, szállítása mintegy 30%-kal marad azok alatt. Ez a henger szegénykeverékes üzemben fut, annak minden hátrányával. Ekkora eltérés már egyenetlen járást, teljesítménycsökkenést okoz, amit vezetés közben nem lehet nem észrevenni. A motorvezérlő egység hibája esetén gyakran tapasztalható a motor teljesítményének csökkenése vagy akadozása. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy az autó lassan reagál a gázpedál lenyomására, vagy hirtelen leáll menet közben. Az ECU meghibásodása esetén az autó vészüzemmódba kapcsolhat, ami korlátozott teljesítményt és sebességet eredményez.

Megnövekedett Fogyasztás és Kipufogófüst

Az injektor meghibásodása miatt az üzemanyag adagolással lesznek problémák. Ez a probléma gyakran vezet megnövekedett üzemanyag-fogyasztáshoz, mivel az ECU nem tudja pontosan szabályozni az üzemanyag-befecskendezést. Az autó ilyenkor túldús keveréket használhat, ami nemcsak a fogyasztást növeli, hanem a motor károsodását is okozhatja hosszabb távon. Gyorsításkor a rövid ideig tartó füst „pamacs” normális. Tartós fekete füst teljes terheléskor viszont az ún. füst-korlátozó kiesésére vezethető vissza. Túl hosszú nyitási idők az égési levegő oxigénhiányához vezetnek, mellyel együtt jár a fekete füst, különösen az alsó fordulatszám tartományban és gyorsításkor.

Alapfeltétel azonban, hogy a motor egyáltalán elégséges égési levegőt kapjon (légszűrő!). Minden bizonnyal gond van az injektorokkal, ha környezetvédelmi vizsgálat alkalmával a határérték felett mérik a kipufogógáz károsanyag tartalmát (HC, CO). A hibás ECU nem képes megfelelően szabályozni a motor égési folyamatait, ami megnövekedett károsanyag-kibocsátást eredményezhet. Az emissziószabályozó rendszer működésének zavara miatt a kipufogógáz összetétele megváltozhat, és az autó nem fog megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak.

Túlfolyó működése dízelmotorokban

Kemény Motorjárás és Szokatlan Zajok

Kemény motorjárási reklamáció esetén a rail-nyomás érzékelő vizsgálata szükséges. Az érzékelő kiesése esetén (kábelszakadás, alkatrész hiba stb.) a vezérlőkészülék nyomásszabályozásról nyomásvezérlésre kapcsol át. Emellett megnöveli a rail-nyomást, melyre a motor a teljes üzemi tartományban keményebb járással reagál. A keményjárás porlasztóhibára is visszavezethető. Ha az ECU nem működik megfelelően, előfordulhat, hogy a motor szokatlan zajokat kezd el produkálni, például kopogást, vagy erős vibrációt érezhetsz a járműben. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a motor nem kap megfelelő utasításokat a vezérlőegységtől, és a működése nem optimális.

Különböző Befecskendező Rendszerek és Hibáik

A K- és KE Jetronic Rendszerek

A K-, illetve KE Jetronic befecskendező rendszerek esetében nincs elektromos csatlakozó a szelepeken. A szelep nyit, amikor a benzin nyomása a szeleptűt megemeli. A K-KE Jetronic rendszer befecskendező szelepének elszennyeződése a benzin belépő oldalon. Az elszennyeződés a szeleptű és a szelepház közé kerül, akadályozza a szelep korrekt zárását. Ilyenkor "bepisil" a szelep, a motor leállítása után kiürül a mennyiségelosztót a befecskendező szeleppel összekötő cső, aminek eredménye a nehéz újraindíthatóság.

A Common Rail Rendszer

A dízel befecskendezők története az 1990-as években kezdődött, amikor a Fiat megtervezte az úgynevezett common rail rendszereket. A Bosch, miután megvásárolta az alkatrészek szabadalmát, továbbfejlesztette őket, hogy sorozatgyártásban is készülhessenek. A dízel injektor a common rail „szíve”, elengedhetetlen központi alkotóeleme. Azért adták a rendszernek ezt a nevet, mert az összes befecskendező egy „közös”, azaz railcsőre kapcsolódik. A klasszikus és a common rail dízelmotorok között annyi a különbség, hogy a hagyományosnál minden injektornál külön idéződik elő a porlasztónyomás, míg az utóbbi esetében már külön zajlik a nyomás kialakítása, illetve a befecskendezés is.

A gázolaj a common rail-ben, azaz a közös csőben magas nyomás alatt időzik, és csak akkor indul meg a különböző befecskendező szelepekhez, ha már felhasználásra kerül. Az injektor ilyenkor épp annyi gázolajat nyom az égéstérbe, amennyi pont indokolt. A common rail rendszer még alacsony fordulatszámon is legalább 1500 bar nyomás alatt működik. Ennek a magas nyomásnak köszönhető, hogy nagyon finomra tud porlasztódni a gázolaj.

Kapcsolódó Alkatrészek Hibajelenségei

Motorvezérlő Egység (ECU) Hibája

A modern autók működésében a motorvezérlő egység, azaz az ECU (Engine Control Unit), kulcsszerepet játszik. Ez az eszköz a motor működésének minden aspektusát felügyeli és irányítja, beleértve az üzemanyag-ellátást, a gyújtást és az emissziószabályozást. Ha az ECU meghibásodik, az autó teljesítménye jelentősen romolhat, sőt, akár működésképtelenné is válhat. Az egyik legnyilvánvalóbb jele a motorvezérlő hibának, ha a műszerfalon a „Check Engine” lámpa vagy más figyelmeztető ikon világítani kezd. A lámpa kigyulladása esetén érdemes az autót mielőbb szervizbe vinni, ahol diagnosztikai eszközökkel pontosan meghatározható a probléma forrása.

Befecskendező rendszer problémái

Üzemanyag Nyomásszabályzó Szelep Hibája

A modern benzinmotorok működése nagyban függ az üzemanyag rendszer precíz szabályozásától. Az üzemanyag nyomásszabályzó szelep kulcsszerepet játszik ebben, hiszen ez az alkatrész gondoskodik arról, hogy a motor mindig az optimális nyomású üzemanyagot kapja. Ha a nyomásszabályzó szelep meghibásodik, az autó teljesítménye jelentősen romolhat, és különféle problémák léphetnek fel. Az üzemanyag nyomásszabályzó szelep hibája gyakran okoz nehézséget az autó indításakor. Ha a szelep nem képes megfelelő nyomást fenntartani az üzemanyag rendszerben, akkor az indításhoz szükséges üzemanyag mennyisége nem jut el a motorhoz. Ez a probléma akár teljes motorleálláshoz is vezethet, különösen akkor, ha a szelep teljesen elzáródik.

A hibás nyomásszabályzó szelep egyik tipikus tünete az egyenetlen alapjárat. A nyomásszabályzó szelep hibája miatt a motor nem kapja meg a megfelelő mennyiségű és nyomású üzemanyagot, ami a teljesítmény csökkenését okozza. Ha a nyomásszabályzó szelep nem működik megfelelően, az üzemanyag-ellátás nem lesz hatékony, ami megnövekedett fogyasztást eredményezhet. Egy másik figyelmeztető jel az üzemanyagszag észlelése az autó belső terében vagy a motortér környékén. A hibás nyomásszabályzó szelep miatt a motor égési folyamata nem lesz optimális, ami megnövekedett károsanyag-kibocsátáshoz vezet. A hibás üzemanyag nyomásszabályzó szelep szokatlan zajokat is okozhat a motortérben.

Diagnosztika és Javítás

Ha a fent felsorolt jelek közül bármelyiket is észleljük az autónkon, célszerű minél előbb felkeresni egy megbízható szakembert, aki remélhetőleg rövid időn belül fel fogja tudni tárni a problémát. A modern járművek érzékelők segítségével észlelik az injektorproblémákat. A motorvezérlő hiba pontos meghatározásához elengedhetetlen a hibakódok olvasása egy OBD2 diagnosztikai eszközzel. A dízeladagoló rendszerek hibafeltárását mindig előzze meg a motor mechanikus részeinek előzetes megvizsgálása, szükség esetén javítása, cseréje. Gyenge kompressziónál ne az adagolórendszerben keressük először a hibát. Ha a motormechanika jó, a diagnosztikai vizsgálat kezdődjön a hibatároló kiolvasásával. A diagnosztikai rendszerteszterekkel vagy akár a dízel EOBD-vel elvégezhető vizsgálatok mellett a „régi, klasszikus műszerekkel”, a multiméterrel és az oszcilloszkóppal elvégezhető vizsgálatokat se vessük el. Az ügyfelet is alaposan ki kell kérdezni, hogyan, milyen körülmények között jelentkezett a hiba és esetleg milyen módon reprodukálható.

Injektor Vizsgálata és Tisztítása

A fejlesztés során több szempontot kellett figyelembe vennünk. A legfontosabb a korszerű porlasztók vizsgálatának szükségessége volt. Képünkön kiszerelt befecskendező szelepek vizsgálata látható. A képünk alsó részén látható műszercsoporttal gyakorlatilag bármilyen frekvenciával, kitöltési tényezővel tudunk tesztelni injektorokat, vagy bármilyen más beavatkozó elemet, legyen az egy EGR szelep, vagy pl. egy töltőnyomás szabályzó szelep. A beépített oszcilloszkóp segítségével a jelforma beállítása egyszerű, és a kapott áramalak is megfigyelhető. Jó néhány befecskendező szelepet megvizsgáltunk, mennyi is az az "igen rövid" nyitási idő? A vizsgálat eszközigényes ugyan, de egyszerű: nulláról nagyon kis lépésekben emeljük a befecskendezési időt, vizsgáljuk, mikor kezdi el a szelep a szállítást, a képen látható esetben a befecskendező szelep alá helyezett papíron mikor jelenik meg az első permet.

Kiszerelés után tudunk mérni üzemi nyomáson időegység alatt átfolyó mennyiséget, vizsgálhatunk sugárképet, tömörzárást. A nem megfelelően teljesítő szelep/ek alapos tisztítása után ismét mérünk, a kapott eredmény összevetjük a gyári előírással. Ez közvetlen, megbízható mérés, amit visszaigazol beépítés után a jármű megváltozott dinamikája, és a gázelemzés értéke/i. A diagramon egy közel 150,000 km-t teljesített Bosch befecskendező szelep (0 280 150 804) tisztítás előtti percenkénti üzemanyag szállítását mutatja a nyomás függvényében. A gyár által megadott elvárt szállítás értékét az adott üzemanyag nyomáson kékkel jelöltük. Látható, hogy a használt, de még látványos hibát nem okozó szelep szállítása bő 10 %-kal marad el az elvárt értéktől. Megfigyelhető az üzemanyag szállítás jelentős növekedése a nyomás emelésének következtében. A motorteljesítmény növelés egyik első lépcsője éppen ezért az üzemanyag nyomás emelése.

Az alkalmazott tisztítási eljárástól és a felhasznált tisztítófolyadék összetételétől, valamint annak töménységétől nagyban függ a tisztítás eredményessége. Nem minden szeleptisztítási mód ajánlható feltétel nélkül. Természetesen a legkorszerűbb berendezés, a leghatékonyabb tisztítóanyag felhasználása mellett sem garantálható minden esetben a tisztítás eredményessége. A legegyszerűbb, közkedvelt módszer semmi megbontást nem igényel, az üzemanyagtartályba töltik a tömény tisztító folyadékot, amiből nagyon sokféle van forgalomban. Ezt a módszert nem alkalmazzuk, mert némelyik anyag rendkívül "hatékony", onnan is leoldja a szennyeződést, ahonnan nem kellene, pl. a tankból előremenő acélcső belsejéből.

Nem mindegy, hogy mennyi benzinhez adagolnak egy flakon injektor-tisztítót. Többször előfordult, hogy túl töményre sikeredett elegy megtámadta a befecskendező szelepek finom műanyagszűrőit. Megbontással jár az a módszer, amikor a visszafolyó vezetéket (ha van) lezárjuk, az üzemanyag szivattyú relét eltávolítjuk, és a motort egy nyomás alatti tartályban lévő speciális folyadékkal járatjuk. A nyomás az adott befecskendező rendszernek megfelelő értékre állítható. Előnye, hogy a tisztítófolyadék kizárólag az elosztócsővel (ha van ilyen) és a befecskendező szeleppel / szelepekkel érintkezik. Hátránya, hogy a tisztítás eredménye csak közvetve érzékelhető. Ez a módszer is odafigyelést igényel, nem mindegy, hogy milyen tisztítóanyagot használunk, és milyen töménységben. Az azóta már önállóságát vesztett német Tunap megoldása volt: a flakonban nyomás alatt tartott tisztító folyadék nyomáscsökkentő szelepen keresztül csatlakozik a befecskendező rendszerhez.

A Hibák Elhanyagolásának Következményei

Ha még időben elvisszük a gépjárművet egy szakemberhez, akkor ő be tudja vizsgálni az injektort, és szükség esetén el is tudja végezni rajta a javításokat. Ha mégis így marad, a motor ezt gyakran megtorolja, esetleg - mint ebben az esetben is - a dugattyú tetején diszkrét kis lyukat alakít ki, szelíd figyelmeztetésül a kocsi gazdájának: valami nagyon nincs rendben. Az eltömődött injektorok nem teljes égéshez vezetnek, ami arra kényszeríti a motort, hogy ennek ellensúlyozására több üzemanyagot használjon. Az eltömődött üzemanyag-befecskendezők a motor gyenge teljesítményének egyik leggyakoribb okai. Durva üresjárathoz, magas üzemanyag-fogyasztáshoz és lassú gyorsuláshoz vezetnek. Az üzemanyagszag nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is, mivel növeli a tűzveszély kockázatát. Az "ócsó kínai" Mostplus M02A80 típusjelű befecskendező szelepek esetében, melyeket szerencsére beépítés előtt megvizsgáltak, már ránézésre sem bizalomgerjesztőek: a tömítőgyűrűk sorjásak, a szelepek külső műanyag héja is sorjás, durva. Az már nem, hogy a négyből mind a négy becsöpög, beépítése erősen ellenjavallt.

tags: #mpi #befecskendezo #rendszer #hiba #jelei