A Befecskendező Rendszer Hibáinak Okai és Tünetei

A dízeladagoló rendszerek hibafeltárását mindig előzze meg a motor mechanikus részeinek előzetes megvizsgálása, szükség esetén javítása, cseréje. Gyenge kompressziónál ne az adagolórendszerben keressük először a hibát. Ha a motormechanika jó, a diagnosztikai vizsgálat kezdődjön a hibatároló kiolvasásával. A diagnosztikai rendszerteszterekkel vagy akár a dízel EOBD-vel elvégezhető vizsgálatok mellett a „régi, klasszikus műszerekkel”, a multiméterrel és az oszcilloszkóppal elvégezhető vizsgálatokat se vessük el.

Motor diagnosztika

Indítási Nehézségek

Az előzőekben említett motormechanikai feltételeken kívül ilyen jellegű reklamáció esetén vizsgálni kell a kisnyomású tüzelőanyagellátó-rendszer tömítettségét és az izzító berendezést. Az ügyfelet is alaposan ki kell kérdezni, hogyan, milyen körülmények között jelentkezett a hiba és esetleg milyen módon reprodukálható.

Például, ha a motor a sikertelen indítás időpontjáig problémamentesen üzemelt, és egyszerűen csak nem lehet többé elindítani, gyanús lehet a vezértengely helyzet jeladója. Ilyen hiba bekövetkezését követően a már üzemelő motor minden további nélkül tovább működik, de a legközelebbi indítási kísérlet már eredménytelen, mert hiányzik az EDC-ECU számára szükséges hengerfelismerés.

Azoknál a jeladóknál, melyek működéséhez tápfeszültség szükséges, ellenőrizzük annak meglétét. A Hall helyzet-adó korrekt négyszög jelének ellenőrzéséhez alkalmas az oszcilloszkóp. Néhány járműtípusnál ez a jeladó indukciós, működésének lényeges feltétele a korrekt beszerelési mélység is. Ezt hézagmérővel ellenőrizhetjük. A rendszer hasonlóan viselkedik akkor is, ha a forgattyústengely helyzet jeladója hibás.

A porlasztók környezetében fellépő hibák ugyancsak az indítás meghiúsulásához vezethetnek, de menetközben is okozhatják a motor leállását. Porlasztóhiba vagy vezérlési probléma esetén (pl. kábelszakadás) a motor ugyancsak nem működik. A porlasztók elektromos vezérlését legegyszerűbben lakatfogós árammérővel ellenőrizhetjük, melynek jelét oszcilloszkópon jelenítjük meg. Ha a megfelelő jel rendelkezésre áll, ki lehet indulni, hogy az ECU hibátlan. A porlasztó tekercsének ellenállását is meg tudjuk mérni.

Használt injektor alkatrészek előnyei és hátrányai

Porlasztócsere esetén el kell végezni a porlasztó elektronikus illesztését. A porlasztó tetején találjuk a kódszámot. Egyenetlen motorjárás esetén is célszerű a helyes kódolást ellenőrizni.

Tudjuk azt is, hogy amíg nincs meg az adott rendszerre jellemző minimális rail-nyomás, addig a vezérlés „alszik”. Így tehát a hibás rail-nyomásadó is oka lehet a motor nem indulásának. Továbbá akkor is hibát jelez a rendszer, és nem indul, ha a nyomás nem a szükséges sebességgel épül fel.

Amennyiben nem ugrik be a motor „tiszta”, azaz üres hibatároló esetén, hasznos lehet egy pillantást vetni a vákuum-működtetésű dízelfojtószelepre. Feladata a motor lágy leállítása, az utánjárás megakadályozása a leállítást követően a szívótraktus rövid ideig tartó lezárásával. Ha a csappantyú, meghibásodás miatt, tartósan zárva marad, nem indul be a motor. Funkcióvizsgálat kézi vákuumszivattyúval és szemrevételezéssel hajtható végre.

Természetesen az immo-ról se feledkezzünk meg! Esetleg tegyünk egy „indítókulcs próbát”, azaz a tartalékkulccsal kíséreljük meg az indítást.

Renault 1.5 dci, motor hiba, vagy injektor hiba ? Így állapítom meg 3 perc alatt az irányt....

Motorjárás Egyenlőtlenség

A common-rail rendszerek eleme egy egyenletes- vagy nyugodtjárást elősegítő szabályzási funkció is. Feladata az egyes hengerek eltérő „kompressziójából” vagy a porlasztók által befecskendezett mennyiségek eltérő értékéből adódó fordulatszám, illetve forgatónyomaték különbségek kiegyenlítése. Az eltérő dózis oka lehet a mechanikus alkatrészek kopása és a befecskendező rendszer elemeinek gyártási tűréséből eredő eltérés is.

Túlfolyó működése dízelmotorokban

Az EDC-ECU a dózis mindenegyes hengerre külön kiszámított korrekciójával egyenlíti ki a fordulatszám egyenlőtlenségeket. A soros diagnosztikai vizsgálat (mérési értékblokk / van érték / adatjegyzék) megfelelő vizsgálati menüjéből a hengerenkénti átlagos korrekció értéke, mm3/löket mértékegységben, kiolvasható. Egyes járműgyártók, saját maguk által választott adatokat használnak. A DaimlerChrysler, például az „ME” jelölést alkalmazza mennyiségegységként mindenféle fizikai mértékegységadat nélkül.

Elméletileg a motor-ECU 4,5 mm3/löket különbséget problémamentesen képes kiegyenlíteni. Ökölszabályként elfogadható, hogy üresjáratban az eltérés a bázisértéktől maximum 30% lehet. Nagyobb fordulatszám tartományban már lényegesen kisebb a kiegyenlítendő mennyiség. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy 1,5 mm3/löket értéknél feltétlen szükséges a hiba okának a megállapítása. A Gutmann-műszer képernyőjéről egy dóziskorrekciós mérés eredményét olvashatjuk le.

Ha a szükséges korrekciós mennyiségek az EDC ECU számára túl nagyok, kényszerfutásra kapcsol át, és rendszerint kigyullad a hibajelző lámpa.

Egyes diagnosztikai műszerekben (pl. Bosch KTS 650) megtaláljuk az alapjárati hengerenkénti fordulatszámmérés diagnosztikai mérési módszerét. A műszer letiltja az EDC-ECU-ban a járásegyenlőtlenség dóziskorrekcióját, és a CR porlasztókra azonos idejű kivezérlést ad. A motor így egyenlőtlenül fog alapjáraton járni, ezt hengerenkénti fordulatszám értékkel jeleníti meg. Egy jó motornál 826-820-816-820 min-1 értéksort kaptunk.

Az 5-8-ig sorban lévő paraméterek az egyenletes járáshoz szükséges dózis-korrekció mennyiségét mutatják. Az EDC-ECU által kiszámított értékekről van szó. Amennyiben az egyenlőtlen járás okaként az eddigi vizsgálatokkal semmit nem találtunk, keressük a hibát a kéttömegű tengelykapcsolóban. Ha ugyanis a kéttömegű belül már túl laza, a forgattyústengely érzékelője az ECU-nak állandóan változó, ugráló vonatkozási jelet küld. Ezzel viszont lehetetlen a nyugodt, egyenletes motorjárás biztosítása. Egy bizonyos játék a külső és belső részek között természetes és megengedett. Szükség esetén kérni kell a Luk, Sachs specialistáinak a tanácsát.

Motorkerékpár alkatrészek

Kéttömegű lendkerék

Lusták és Megtorpanók

A reagálási, engedelmességi tulajdonságokban bekövetkező hiányosság, úgymint a vontatott gázfelvétel vagy intenzív gyorsításkor a megtorpanás leggyakrabban két potenciális okozóra vezethető vissza: a hibás levegőmennyiség mérőre és/vagy az elkopott pedál-értékadóra (amennyiben az még potenciométeres). A légmennyiség mérő vizsgálata közismert. A pedál-értékadó ellenőrzése egyrészt soros oldali értékkiolvasással és jellefutás ábrázolással, másrészt közvetlen oszcilloszkópos jelvizsgálattal ellenőrizhető.

A soros oldali kiolvasásnál (paraméter megjelenítésnél) amikor egy jellemzőt nagyon pontosan akarunk vizsgálni, egyszerre csak egy, max két paramétert jelenítsünk meg, mert sok paraméter egyidejű kiolvasásával az egyes paraméterek mintavétele ritkul, így a valós jel képe torzul.

Fekete Korom

Gyorsításkor a rövid ideig tartó füst „pamacs” normális. Ne felejtsük el, hogy a dob is tisztul ilyenkor. Tartós fekete füst teljes terheléskor viszont az ún. füst-korlátozó kiesésére vezethető vissza. Ilyen reklamáció esetén legelőször mindig a levegőmennyiség-mérőt kell megvizsgálni, mely a legtöbb CR-berendezésnél ezt a korlátozó funkciót is ellátja. Újabban - koromszűrős dízeleknél - a füstkorlátozást a szélessávú lambdaszondára bízták, a légmennyiségmérő csak redundáns jelet ad.

Alapfeltétel azonban, hogy a motor egyáltalán elégséges égési levegőt kapjon (légszűrő!). A továbbiakban ellenőrizni kell a kipufogógáz-visszavezetés működését, melyhez szintén a légnyelés-mérőnek rendben kell lenni (itt is igaz, hogy koromszűrőseknél a lambdaszonda jelére alapoznak).

A diagnosztikai műszeren keresztül lekérdezett „van” érték segítségével értékelhető az EGR-szelep működtetés kitöltési tényezője. Túl hosszú nyitási idők az égési levegő oxigénhiányához vezetnek, mellyel együtt jár a fekete füst, különösen az alsó fordulatszám tartományban és gyorsításkor.

Keményjárás

Kemény motorjárási reklamáció esetén a rail-nyomás érzékelő vizsgálata szükséges. Az érzékelő kiesése esetén (kábelszakadás, alkatrész hiba stb.) a vezérlőkészülék nyomásszabályozásról nyomásvezérlésre kapcsol át. Emellett megnöveli a rail-nyomást, melyre a motor a teljes üzemi tartományban keményebb járással reagál.

A legegyszerűbb vizsgálati módszer ezért a nyomásérzékelőről a csatlakozó lehúzása. Amennyiben a csatlakozó le-felhelyezésekor a motor járási zaja megváltozik, a szenzor a jelet leadja. Ha a motor lehúzott csatlakozó esetén továbbra is keményen jár, az érzékelő a hibás. Multiméterrel a nyomásfüggő feszültségjel megléte megállapítható (Bosch rendszernél ez a középső érintkező). Alapjáratban az érték kb. 1,1 V, míg teljes gáz esetén max. 3,5 V lehet, feltételezve, hogy a megfelelő tápfeszültség mindkét külső csatlakozóvégen rendelkezésre áll.

Annak megvizsgálásához, hogy a rail-nyomásadó a teljes üzemi tartományban előírás szerint dolgozik-e - például ha a kemény motorjárás csak gyorsításkor lép fel - a jelfeszültség lefutását a teljes tartományban vizsgálni kell. Ehhez az oszcilloszkóp használható, ha a referencia értékek ismertek, vagy a diagnosztikai rendszer segítségével a megfelelő mért-érték-blokkok kiolvashatók. Az EOBD is sokat segíthet.

A keményjárás porlasztóhibára is visszavezethető.

Az ECU (Engine Control Unit) Hibájának Jelei

A modern autók működésében a motorvezérlő egység, azaz az ECU (Engine Control Unit), kulcsszerepet játszik. Ez az eszköz a motor működésének minden aspektusát felügyeli és irányítja, beleértve az üzemanyag-ellátást, a gyújtást és az emissziószabályozást. Ha az ECU meghibásodik, az autó teljesítménye jelentősen romolhat, sőt, akár működésképtelenné is válhat. Az alábbiakban bemutatjuk, melyek a motorvezérlő hiba leggyakoribb jelei, és hogyan lehet azokat felismerni.

  • "Check Engine" lámpa: Az egyik legnyilvánvalóbb jele a motorvezérlő hibának, ha a műszerfalon a „Check Engine” lámpa vagy más figyelmeztető ikon világítani kezd. Ez a jelzés arra utal, hogy az ECU valamelyik rendszer működésében hibát érzékel. A lámpa kigyulladása esetén érdemes az autót mielőbb szervizbe vinni, ahol diagnosztikai eszközökkel pontosan meghatározható a probléma forrása.
  • Teljesítménycsökkenés: A motorvezérlő egység hibája esetén gyakran tapasztalható a motor teljesítményének csökkenése vagy akadozása. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy az autó lassan reagál a gázpedál lenyomására, vagy hirtelen leáll menet közben. Az ECU meghibásodása esetén az autó vészüzemmódba kapcsolhat, ami korlátozott teljesítményt és sebességet eredményez.
  • Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: Ha a motorvezérlő hibás, az üzemanyag-keverék optimalizálása nem működik megfelelően. Ez a probléma gyakran vezet megnövekedett üzemanyag-fogyasztáshoz, mivel az ECU nem tudja pontosan szabályozni az üzemanyag-befecskendezést. Az autó ilyenkor túldús keveréket használhat, ami nemcsak a fogyasztást növeli, hanem a motor károsodását is okozhatja hosszabb távon.
  • Indítási problémák: A motorvezérlő hiba gyakran okoz problémát az autó indításakor is. Ha az autó nehezen indul el, vagy egyáltalán nem reagál az indítókulcs elfordítására, az ECU meghibásodása lehet a háttérben. Az indítási problémák akkor jelentkeznek, ha az ECU nem küld megfelelő jeleket a gyújtórendszernek vagy az üzemanyag-befecskendező rendszernek.
  • Károsanyag-kibocsátás: A hibás ECU nem képes megfelelően szabályozni a motor égési folyamatait, ami megnövekedett károsanyag-kibocsátást eredményezhet. Az emissziószabályozó rendszer működésének zavara miatt a kipufogógáz összetétele megváltozhat, és az autó nem fog megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak.
  • Szokatlan motorzajok: Ha az ECU nem működik megfelelően, előfordulhat, hogy a motor szokatlan zajokat kezd el produkálni, például kopogást, vagy erős vibrációt érezhetsz a járműben. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a motor nem kap megfelelő utasításokat a vezérlőegységtől, és a működése nem optimális.
  • Alapjárati problémák: A motorvezérlő hiba gyakran okozza az alapjárat szabálytalanságát is. Ez azt jelenti, hogy az autó alapjáraton járva ingadozó fordulatszámot mutathat, vagy akár le is állhat. Ez a jelenség különösen bosszantó lehet városi forgalomban, ahol az alapjárat stabilitása elengedhetetlen a folyamatos haladáshoz.

A motorvezérlő hiba pontos meghatározásához elengedhetetlen a hibakódok olvasása egy OBD2 diagnosztikai eszközzel. Ezek az eszközök képesek az ECU által tárolt hibakódokat kiolvasni, ami segíthet a szerelőknek a hiba pontos lokalizálásában.

A motorvezérlő hibák javítása sokféleképpen történhet, a probléma súlyosságától és típusától függően. Néha elegendő egy szoftverfrissítés vagy egy egyszerű javítás, de előfordulhat, hogy az ECU-t teljes egészében ki kell cserélni.

A motorvezérlő egység meghibásodása komoly problémákat okozhat az autó működésében, ezért a legkisebb gyanús jelre is érdemes odafigyelni. Az időben történő diagnosztika és javítás nemcsak az autó élettartamát növeli, hanem a költséges javításokat is megelőzi.

Az itt bemutatott adatokat, különösen az egész adatbázist, nem szabad másolni. Az adatokat vagy a teljes adatbázist a TecDoc előzetes beleegyezése nélkül tilos reprodukálni, terjeszteni és/vagy ezt harmadik félnek lehetővé tenni.

Jó, ha minden autóvezető tisztába van azokkal a hibajelenségekkel, melyek nagy probléma esetén jelentkezhetnek vezetés közben. Ha időben felfigyelünk még a legapróbbnak tűnő problémára, akkor jó eséllyel megakadályozhatjuk azt, hogy túlságosan nagy baj legyen az adott alkatrésszel.

Benzin Injektor Hiba Jelei

Az injektort nagyon sok esetben szokták befecskendezőnek is hívni az autó tulajdonosok. Feladata pedig nem más, minthogy eljuttassa a motorba a kellő mennyiségű üzemanyagot. A régebbi típusú gépjárművek esetén ezt a feladatot még a porlasztó, vagyis a karburátor látja el. Fontos tudni azonban, hogy a porlasztó igen nagy terhelésnek van kitéve addig, míg az üzemanyagot eljuttatja a motorba, ugyanis ez az alkatrész igen nagy nyomáson, magas hőmérsékleten működik.

Mivel minden alkalommal tökéletes pontossággal kell az üzemanyagot a motornak adagolni, az injektor gyártás során igen precíz kialakítást kapott. Szerencsére sok egyértelmű jele lehet annak, ha az injektor kezd tönkre menni. Jogosan merülhet azonban fel bennünk a kérdés, miszerint egy ilyen precíz kialakítással rendelkező alkatrész mégis milyen oknál fogva hibásodhat meg?

A benzin injektor hiba jelei közé felsorolhatjuk a gyorsításkor való akadozást, a motor egyenetlen járását, de intő jel lehet az is, ha nehezen indul a motor. Fontos tudni azt, hogy ezek a hibák nem minden esetben jelentik azt, hogy tönkrement a benzin injektor, ugyanis utalhatnak akár a nagynyomású szivattyú elhasználódására is. Gyakori tünet lehet ezek mellett az is, ha magasabb lesz az üzemanyag-fogyasztás, hiszen az injektor meghibásodása miatt az üzemanyag adagolással lesznek problémák. De a benzin injektor hiba jelei közé tartozik az is, ha a kipufogón keresztül szokatlan mennyiségű füst távozik.

Ha a fent felsorolt jelek közül bármelyiket is észleljük az autónkon, célszerű minél előbb felkeresni egy megbízható szakembert, aki remélhetőleg rövid időn belül fel fogja tudni tárni a problémát. Ha még időben elvisszük a gépjárművet egy szakemberhez, akkor ő be tudja vizsgálni az injektort, és szükség esetén el is tudja végezni rajta a javításokat.

Ahogy már fentebb írtuk, az injektor feladata elsősorban az, hogy eljuttassa a motorba a megfelelő mennyiségű üzemanyagot. Fontos, hogy az injektor mindig tökéletesen működjön, hiszen az üzemanyag befecskendezése egy igen precíz műveletnek számít. Az sem jó, ha túl sok üzemanyag jut a motorba, de az is problémát okozhat, ha túl kevés üzemanyag kerül az égéstérbe. Az autó megfelelő teljesítményéhez, illetve az optimális fogyasztásához egyaránt fontos, hogy az injektor hibátlanul működjön. Mivel ez az alkatrész a motor egyik legfontosabb része, terhelve van menet közben és el kell viselnie működéskor az extrém hőmérsékletet is.

Ha korábban nem tapasztalt dolgot észlelünk az autónkon, nem egyszerű dolog megállapítani azt, hogy pontosan milyen alkatrésszel lehet gond. Természetesen a gépjármű minden szokatlan viselkedése más és más alkatrész meghibásodását jelentheti. Azonban nem zárhatjuk ki az injektor meghibásodását abban az esetben sem, ha menet közben jóval több füst távozik a kipufogórendszeren keresztül, mint korábban. Ilyenkor általában a több üzemanyag okoz gondot.

Ugyancsak a befecskendezővel lehet gond akkor, ha az autót erőtlennek érezzük, ilyenkor általában a túl kevés üzemanyag állhat a probléma hátterében. Az is előfordulhat, hogy a nem megfelelően működő injektor különböző hangokkal jelzi felénk azt, hogy megérett a cserére. Ilyenkor észlelhetjük a kerepelő, pattogó, vagy kattogó hangokat is.

Szerencsésebb esetben nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, hiszen, ha csak egy enyhébb problémát észlelünk a benzin injektor hiba jelei közül, akkor jó eséllyel még az injektor javítható, felújítható, így megúszhatjuk a jóval költségesebb cserét.

Dízel Befecskendező Rendszerek

A dízel befecskendezők története az 1990-es években kezdődött, amikor a Fiat megtervezte az úgynevezett common rail rendszereket. A Bosch, miután megvásárolta az alkatrészek szabadalmát, továbbfejlesztette őket, hogy sorozatgyártásban is készülhessenek. Az injektorok megterhelő munkát végeznek az autók üzemanyag rendszerében, ezért viszonylag gyakran meg is hibásodhatnak.

Minden 1997 októberében kezdődött… A Fiat ekkor mutatta be az első dízel befecskendezővel szerelt, common rail rendszert alkalmazó modelljét, az Alfa 156-ot. A német autógyárak sem akartak lemaradni a modern, hasznos találmányról, ezért a Mercedes a 220CDi modelljét is common rail rendszerrel látta el.

A dízel injektor a common rail „szíve”, elengedhetetlen központi alkotóeleme. Azért adták a rendszernek ezt a nevet, mert az összes befecskendező egy „közös”, azaz railcsőre kapcsolódik.

A klasszikus és a common rail dízelmotorok között annyi a különbség, hogy a hagyományosnál minden injektornál külön idéződik elő a porlasztónyomás, míg az utóbbi esetében már külön zajlik a nyomás kialakítása, illetve a befecskendezés is. A gázolaj a common rail-ben, azaz a közös csőben magas nyomás alatt időzik, és csak akkor indul meg a különböző befecskendező szelepekhez, ha már felhasználásra kerül. Az injektor ilyenkor épp annyi gázolajat nyom az égéstérbe, amennyi pont indokolt. A common rail rendszer még alacsony fordulatszámon is legalább 1500 bar nyomás alatt működik. Ennek a magas nyomásnak köszönhető, hogy nagyon finomra tud porlasztódni a gázolaj. De mégis miért jó ez?

Dízel Injektor Hiba Jelei

Az injektor hibát még laikusként is viszonylag könnyen észre lehet venni; elég látványos, jól érzékelhető jelei vannak a meghibásodásának. Már az gyanússá válhat például, ha a szokásosnál jóval többet fogyaszt a kocsi, de ezen kívül semmi más baja nincs. Ha azt tapasztalod, hogy hidegen (pláne ha melegen) nehezebben indul a kocsi, akkor is bujkálhat injektor hiba a háttérben - főleg, ha egyáltalán nem bírod beindítani. Amikor pedig sikerül beindítani, akkor ingadozik az alapjárat, és lehetetlen néveleges alapjáratot konfigurálni benne. Nagy a valószínűsége, hogy meghibásodott az injektor, amikor menet közben lomha lesz a kocsi, alig akar gyorsulni, nehezen, lassan reagál a gázpedál nyomására. Ilyenkor hiányzik a motor végteljesítménye.

Minden bizonnyal gond van az injektorokkal, ha környezetvédelmi vizsgálat alkalmával a határérték felett mérik a kipufogógáz károsanyag tartalmát (HC, CO). Ha az említett jelek egyikére sem figyelnél fel különösebben, akkor a hibakódok, illetve a műszerfalon felvillanó hibajelző lámpa egyértelmű jelét adja a problémának.

A cikkben ismertetett hibajelenségeket persze eredményezheti más alkatrész meghibásodása is.

Bár az interneten ahány forrás annyi állítás, a legtöbb helyen mégis azt olvassuk, hogy a diesel injektorokat alkalmazó common rail rendszert a Fiat fejlesztette ki valamikor az 1990-es évek elején. A Fiat 1997 októberében rukkolt ki common rail diesel injektor rendszert alkalmazó az Alfa 156-tal.

A common rail rendszerről - amelynek központi eleme a diesel injektor - egy másik bejegyzésben már mi is írtunk. A hagyományos diesel motor esetében a porlasztónyomás minden injektor (porlasztócsúcs) esetén külön generálódik. A common rail diesel motor esetében szétválik a nyomás létrehozása és a befecskendezés. A diesel üzemanyag a közös nyomócsőben (common rail) várakozik nagy nyomás alatt, és csak akkor kerül az egyes injektor (befecskendező) szelepekhez, amikor felhasználásra kerül. A diesel injektor ebben az esetben pontosan annyi üzemanyagot fecskendez az égéstérbe, amennyi szükséges. A rendszer 1500-1800 bar nyomáson dolgozik még alacsony motorfordulatszám esetén is. A nagy nyomásnak köszönhetően a diesel üzemanyag nagyon finomra porlasztódik.

Dízel Injektor Hibák Okai

  1. Magas résolaj veszteség: Oka általában a magas résolaj veszteség. A résolaj a diesel injektor hűtéséhez szükséges. Ha azonban a visszaáramló résolaj mennyisége megnő, akkor a rail nyomás az üzemanyagtankba kerül. Mivel az injektorok sorba vannak kötve, ezért ha csak egy diesel injektor esetén is előfordul a hiba, akkor a motor leáll.
  2. Szállított üzemanyag mennyisége: A diesel injektor legfontosabb jellemzője a szállított üzemanyag mennyisége. Egy-egy injektor más-más mennyiséget szállíthat a rendszerben azonos üzemi körülmények között. Ezt a vezérlőegység (ECU) igyekszik korrigálni. Ha azonban a szállított diesel üzemanyag mennyisége túl kevés vagy túl sok, akkor a vezérlőegység nem tud korrigálni, a motor egyenetlenül jár. Minden gyártó egyedi kódot ad a gyártott injektor részére. A kód 16-32 számjegy illetve betű kombinációja lehet, ezek az adatok a gyártási tűrésből eredő különbségeket adja meg. Nincs két egyforma diesel injektor.

Látható, hogy a modern common rail rendszerek nagyon bonyolultak. Ha a szerviz szerint diesel injektor csere aktuális az autójában, akkor vegye fel a kapcsolatot cégünkkel. A Royal Diesel Kft járművének azonosítása után, pontos árat tud adni Önnek a szükséges diesel injektor beszerzésére.

A teljes porlasztó rendszer cseréje nagyon drága az elképesztő alkatrész árak miatt. Cégünk a porlasztók hibakód bemérését, illetve komplett felújítását, szét- és összeszerelését, tömítéskészlet cseréjét vállalja. Ha a porlasztó szivárog, vagy nem hozza a kívánt mérési értékeket, ez esetekben a szétszerelés után megtisztítjuk és kicseréljük a hibás alkatrészeket. Porlasztók esetében pl.

tags: #befecskendező #rendszer #hiba #okai