A Momentum Párt Emblémájának Jelentése és Kampányának Részletei
A Momentum ősszel országos plakátkampányt és honlapot indított, saját megfogalmazása szerint azért, hogy “minél több helyre eljusson az igazság” - elsősorban a magyar gazdasággal és a kormány gazdaságpolitikai lépéseivel kapcsolatban.
A plakátok megjelenésükben a Fidesz 2016-os kampányára hajaznak. Mindegyik plakát tetején a “Tudta?” kérdés szerepel, majd a következő szövegvariációk:
- Orbán Viktor 5 millióra emelte a saját fizetését
- Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb az infláció
- Nyugat-Európában olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon
- A választások óta 20-szor emelt adót a kormány
- 2022 óta 50 megszorítást vezetett be a kormány
Az elmúlt hetekben az üzeneteket nemcsak plakátokon, hanem az interneten is elkezdték hirdetni: YouTube-os reklámokban, Google-hirdetésekben pörgetik külön-külön az állításokat.
A Momentum kérésünkre részletes választ küldött arról, hogy milyen tényekre és forrásokra alapozták a kampány kijelentéseit. Az alábbiakban ezekkel együtt vizsgáljuk a plakátokon álló mondatokat. Azt találtuk, hogy:
- A plakátok többségének pontosan visszakövethető, ténybeli alapja van;
- A nyugat-európai árösszehasonlítás azonban csupán egyes konkrét esetekből kiindulva von le erős politikai kijelentést; és
- Bár a Momentum 50-nél is több, általuk megszorításnak ítélt intézkedésre küldött példát, a “megszorítás” fogalmát a Fidesz - politikai céljainak megfelelően - máshogy értelmezi.
Emellett a plakátok alján rendre feltűnik egy “Kösz, Orbán!” embléma, és a kampány egyéb üzeneteiben is egyértelművé teszi a párt, hogy a magyar gazdaság problémáiért a kormányt, a Fideszt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt teszi felelőssé.
Általánosságban viszont elmondható, hogy komplex gazdasági folyamatok a legritkább esetekben vezethetők vissza pusztán egyetlen okra. Az infláció kapcsán erről korábban részletesen írtunk: a Fidesz által közkedvelt “háborús infláció” kifejezés például azért nem állja meg a helyét, mert az inflációért nemcsak a háború, hanem a választások előtti költekezés, az energiafüggőség, a munkaerőhiány és egy sor más faktor is felelőssé tehető - de egyik sem kizárólagosan.
A Plakátkampány Kijelentéseinek Vizsgálata
"Orbán Viktor 5 millióra emelte a saját fizetését"
Ez az állítás igaz: Orbán Viktor miniszterelnöki fizetése idén júliusban emelkedett bruttó 3 millió 555 ezer forintról 4 millió 178 ezer forintra - derült ki a 24.hu adatkéréséből. Ehhez jön még az országgyűlési képviselői fizetés, ami idén bruttó 1 547 428 forint. Vagyis a miniszterelnök összfizetése jelenleg havi bruttó 5,7 millió forint. (Ez több mint tízszerese a magyar bruttó átlagkeresetnek, a KSH legfrissebb adatai szerint.)
"Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb az infláció"
A Eurostat adatai teljes mértékben alátámasztják a Momentum állítását. Már közel egy éve (2022 novembere óta) minden hónapban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban - és jelenleg is Magyarország vezeti a listát.
2022 novemberében Magyarországon 23,1 százalékos volt az infláció, ekkor még Lettországban, Litvániában és Észtországban is 20 százalék fölötti értéket jelentettek (az EU-s átlag 11,1 százalék volt ekkor).
Idén szeptemberre az EU összes tagállamában 10 százalék alá csökkent az infláció - kivéve Magyarországot, ahol 12,2 százalékos volt a drágulás üteme az előző év azonos időszakához képest, és Orbán Viktor szerint év végére lesz “biztosan 10 százalék alatt”.
Jaguar autó embléma evolúciója
Mint az alábbi ábrán is látható, a szeptemberi magyar adat több mint kétszerese az EU-s átlagnak (4,9 százalék), és rosszabb a többi V4-es országénál is (Szlovákia: 9%, Csehország: 8,3%, Lengyelország: 7,7%.
"Nyugat-Európában olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon"
Egy újabb kijelentés, amely a magyar árszínvonallal foglalkozik, és láthatóan kiemelt helyet foglal el a Momentum plakátkampányában. Azonban a plakáton szereplő kijelentés igazságtartalmát nem lehet pontosan vizsgálni, mert a mondat több eleme nem egyértelmű.
Mely nyugat-európai országokkal hasonlítja össze Magyarországot? Mit jelent egy “bevásárlás”, pontosan milyen termékek árait vetjük össze? Milyen módszertannal végezzük az összehasonlítást? Pusztán a termékek árait hasonlítjuk össze vagy azt, hogy az adott országok átlagos bérszínvonalához képest mennyibe kerülnek?
A Momentum a “sajtóban megjelent cikkek” közül szeretlekmagyarorszag.hu egyik írását linkelte a válaszában, amely a párt szerint “jól összefoglalja, miért olcsóbb Nyugat-Európában bevásárolni, mint Magyarországon”. Az idézett cikkben két országban (Skóciában és Spanyolországban), tíz termék árát hasonlították össze, olvasóik 2023 februárjában készült fotói alapján. Az így összehasonlított árak szinte minden esetben (a cukor és a virsli kivételével) Magyarországon voltak a legmagasabbak. Azonban cikk azt is megjegyzi, hogy “A körkép természetesen nem reprezentatív, de tanulságos.”
A fentiekből az látszik, hogy a Momentum kijelentése bizonyos esetekben, egyes konkrét termékek és országok összehasonlítása esetén igaz. Az egyes esetekből kreált politikai szlogen viszont már a fogyasztói árak általános összehasonlítására utal - ez viszont nincs alátámasztva adatokkal.
Információk a Honda VTX 1300-ról
Adóemelés, Megszorítások
A Momentum emellett két, egymással szorosan összefüggő állítást is reklámoz:
- A választások óta 20-szor emelt adót a kormány
- 2022 óta 50 megszorítást vezetett be a kormány
A Momentum kérésünkre elküldte, hogy pontosan mely adóemelésekre és megszorításokra utaltak a plakátokon. A párt az összállított listák forrásaként megjelölt különböző sajtóanyagokat és jogszabályokat is, valamint a megszorításokról azt írta: “ Korábban a Vastagbőr blog szedett össze számos megszorítást.”
Általánosságban elmondható, hogy a megszorítás lényege, hogy az állam bevételeinek szintjét egyensúlyba próbálja hozni a kiadások (és kamatköltségek) szintjével. Leegyszerűsítve: valahonnan többet vesznek el és/vagy valamire kevesebbet költenek, mint korábban.
A kormányzati kommunikációval ellentétben a Momentum a bevezetett intézkedések széles körét tekinti megszorításnak. Bár a plakátokon 20 adóemelést és 50 megszorítást tüntettek fel, a megküldött válaszukból kiderül, hogy ezeket nem külön-külön értelmezték, hanem az 50 megszorításba beleszámították az adóemeléseket is.
Az adóemelésekről szóló 20-as lista lefedi a 2022. júniusában, kormányrendeletben részletezett 15 különadót, illetve hozzátesz még 5 intézkedést. A legtöbb elem valóban adóemelésnek tekinthető, azonban az utolsó két intézkedés megítélése nem egyértelmű.
A 20 adóemelés mellett további 35 egyéb megszorítás szerepel a Momentum listájában: 23 vonatkozik a minisztériumok és háttérintézményeik kiadáscsökkentésére (10 százalékos létszámkeret leépítéssel); 2 szól a nagyobb állami beruházások leállításáról; 6 tartalmazza a családi kedvezmények megnyirbálását; 1 irányul a rezsi (átlagfogyasztás feletti) megemelésére.
A Momentum kötelességének érzi, hogy minél széleskörűbben elérhetővé váljanak a dokumentumok, ugyanis ez a gyanús esetek kivizsgálásának első lépése.
Bár a Momentum nem indul a jövő évi választáson, hogy ne osszuk meg az ellenzéki szavazatokat, a kormányváltást nemcsak ezzel, hanem országos kampányainkkal is segítjük. A következő hetekben számos olyan választókerületbe visszük el a plakátkiállítást, ahol néhány ezer szavazaton fog múlni a Fidesz jövő évi veresége.
A párt felháborítónak tartja, hogy „a Fidesz és szélsőjobboldali csatolmánya önös hatalmi érdekből fél évvel a választások előtt teljesen átírják a budapesti választási szabályokat. Ahogy Donáth Anna már korábban elmondta, szögezzük le most is: minden kerületben egy ellenzéki polgármesterjelöltnek kell szemben állnia a Fidesz jelöltjével.
Azt látjuk, hogy az új rendszerben könnyen előfordulhat, hogy külön listákkal az ellenzék több mandátumot szerezhet. Amíg 2018-ban a szolidaritási adó még a helyi iparűzési adóbevételekhez képest 3 százalék volt, 2024-re ez már 25 százalék. Hogy egyértelmű legyen: a Fidesz nagyjából annyit vesz ki minden évben a főváros kasszájából, hogy abból tudnánk építeni egy új metrót.