Mi okozhatja, ha rángat a Dacia Logan?
Sok autós tapasztalja, hogy autója rángat vezetés közben. Van, akinél ez egyenletes tempónál, másoknál gázadáskor vagy gázelvételkor jelentkezik. Ha a kocsi főként gyorsításnál rángat, azt komolyan kell venni, mert ez általában nem múlik el magától, és a háttérben súlyosbodó hibák állhatnak.
Nézzük meg a leggyakoribb okokat, amelyek a rángatást okozhatják:
- Koszos üzemanyag-befecskendezők
- Üzemanyagellátási problémák
- Elhasználódott gyújtógyertyák
- Beszennyeződött levegőszűrő
- Meghibásodott légtömegmérő
- Kompresszió hiány
- Letiltott katalizátorok, részecskeszűrők
- Sérült üzemanyagvezeték
- Sérült gázbowden, vagy vezetékek
- Hibás porlasztó
- Nedvesség a gyújtáselosztón
Részletesebben a lehetséges okokról
Üzemanyag-befecskendezők
A leggyakrabban a piszkos vagy részben eldugult befecskendező szelepek állnak a rángatás hátterében. Ennek következtében a motor "köhög", vagy kihagy egy-egy ütemet, amit a vezető rángatásként érez gyorsításkor, de sokszor már állandó sebességnél is észrevehető a remegés, a húzóerő-ingadozás.
Üzemanyagellátási problémák
Nem ritka az sem, hogy maga az üzemanyag-ellátás akad el valahol - például a szivattyú nem ad elég nyomást, a szűrő már nagyon el van tömődve, vagy a nyomásszabályzó kezd fáradni.
Gyújtógyertyák
Amikor a gyújtógyertya elektródája elkopik, a hézag megnő, vagy vastag koromréteg borítja, akkor már nem tud akkor szikrát adni, amekkorára és amilyen gyorsan a motor számít.
Autópálya és kormányremegés: Peugeot 307 probléma
Levegőszűrő
A levegőszűrő fontos szerepet játszik abban, hogy távol tartsa a port és egyéb szennyezőanyagokat a motorjától. Idővel azonban ezek a szennyező anyagok felhalmozódhatnak, és az autó nem gyorsul fel megfelelően.
Légtömegmérő
Ha nem megfelelően működik a légtömegmérő, az általa a vezérlőegységbe továbbított értékek tévesek is lehetnek, de megeshet az is, hogy az légtömegmérő egyáltalán nem ad jelet a motor felé. Ekkor az „autó nem húz rendesen”, illetve rángatás is jelentkezhet.
Kompresszió hiány
Ha a motor hengereiben valami hiba keletkezik vagy a szelepek megsérültek, beégnek, akkor a motor nem működik megfelelően. Érdemes szerelővel átnézetnie a hengerek állapotát, kompresszióméréssel kizárható a hibák többsége.
Katalizátor
Előfordulhat, hogy a katalizátor eltömődött. Amikor ez megtörténik, a motor nem tud „kilélegezni”. A kipufogógáz visszafelé torlódik, főleg nagyobb terhelésnél, tehát pontosan akkor, amikor a vezető padlógázt ad. Az autó ilyenkor jellemzően rángat egyet-kettőt, elveszti az erejét, „fullad”, és sokszor a fordulatszám sem emelkedik tovább egy bizonyos értékig. Ha egy régebbi autónál minden mást kizártak (gyertyák, injektorok, gyújtás, üzemanyagnyomás), akkor érdemes rákötni a kipufogógáz-visszanyerő nyomásmérőt is.
Üzemanyagvezeték
Ha valahol megszakad, megreped, elkopik vagy kilukad egy üzemanyagcső (akár a magasnyomású, akár a visszatérő ág), azonnal nyomásesés lép fel a rendszerben.
Hibaelhárítás: Benzinmotor kopogás
Gázbowden, vezetékek
Régebbi típusoknál a gázbowden teremt kapcsolatot a gázpedál és a motor fojtószelepe között. A gázpedál megnyomásával a kábel kinyitja a fojtószelepet, így az autó felgyorsulhat. Ezt manapság elektronika valósítja meg.
Porlasztó
A karburátor feladata lényegében ugyanaz, mint a modern befecskendezőé: pontosan adagolni kell az üzemanyagot a beszívott levegő mennyiségéhez. Az eredmény: az autó rángat gázadáskor, „köhög”, visszafullad, vagy éppen dadog egyenletes tempónál is.
Gyújtáselosztó
Ha kint havas, esős idő van, akkor a gyújtáselosztón felhalmozódó nedvesség is gondot okozhat. Ez jellemzően télen történik, amikor autójával szabad térben parkol.
Hibás gyújtótrafók
A hibás gyújtótrafók a meghibásodások legnagyobb százalékában a ludasok amikor rángatásról van szó. Leginkább alacsony fordulatszámról a 2.-3. fokozatban gyorsításkor jelentkező rángatáskor a trafók nem képesek megfelelően végezni dolgukat.
Generátor
Ha a generátor nem tölti az akkumulátort, és nem biztosít elegendő feszültséget a rendszerbe, akkor ez rángatózást okozhat az autó viselkedésében.
A kettős tömegű lendkerék szerepe és hibái
Manapság egyre több autóban használnak kettőstömegű lendkereket. Ez az alkatrész gyakorlatilag két fél lendkerékből áll, amelyből az egyik fél fixen kapcsolódik a főtengelyhez, míg a másik közvetlenül a kuplungtárcsához, közöttük pedig általában tekercsrugók és súrlódó elemek - némely kialakításnál például bolygókerekek - csillapítják a nem kívánt rezgéseket, ezáltal csökkentve az erőátvitelben segédkező többi alkatrész terhelését és a torziós rezgéseket.
Viszont jó tudni, hogyha a méregdrága kettőstömegű lendkerék tönkremegy - amit a motor leállításakor, csörgéssel „jelez” -, a növekvő igénybevétel miatt a kuplung jobban terhelődik. Ráadásul ezt sokan „költséghatékonysági” szempontból a kettőstömegű lendkerék összehegesztésével oldják meg, ami megint csak a kuplung halálos ítélete.
A kettős tömegű lendkerék feladata a motorban keletkező rezgések csillapítása. Lényegében két különálló részből áll. Az egyik rész a főtengelyhez van rögzítve, míg a másik a kuplung szerkezethez van hozzá csavarozva. A két rész egymáshoz képest el tud fordulni, mivel a lendkerék a motorhoz van hangolva. Ha a kettős tömegű lendkerék meghibásodik, a kuplung nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, a rezgéseket a lendkerék helyett a kuplung csillapítja.
Milyen jelei vannak a kettős tömegű lendkerék hibájának?
- Rázkódás
- Zaj
- Nehézkes váltás
Ha a kettős tömegű lendkerék meghibásodik, annak cseréje költséges lehet. A szerelési költségek is magasak lehetnek, mivel a motorból ki kell szerelni a lendkereket. Érdemes szakemberre bízni a cserét!
Peugeot 407 kettős tömegű lendítőkerék meghibásodás 2.
A rezgések hatása az autóra
A járművek rezgései számos problémát okoznak, módszeresen, apránként teszik tönkre az autó alkatrészeit. A rezgések emellett csökkentik a komfortérzetet, hosszútávon az egészségre is károsak lehetnek, és a zaj oldaláról nézve még a környezetterhelésben is kiveszik részüket.
Fő rezgésforrásunk a motor, hiszen a kerekeken keletkező hajtóerőt, vagyis a forgatónyomatékot a motor dugattyúinak alternáló mozgásából nyeri. A hengerben lejátszódó ütemenkénti gyors égéssel járó térfogatváltozás és gázmozgások, valamint a lendkerékben „tárolt” mozgási energia a dugattyúkat ütemes ide-oda mozgásra kényszeríti, és ez alakul át a forgattyús mechanizmusokon keresztül forgómozgássá. Tehát a motor dugattyúi az elsődleges, és a működési elv miatt megkerülhetetlen rezgésforrások.
A nem kívánt tömegerők - vagy inkább tömegnyomatékok - kiegyensúlyozása igen nagy problémát jelent az erőforrások konstruktőreinek, hiszen míg a forgó tömegerők a kiegyensúlyozatlan tömeggel ellentétesen elhelyezett ellensúlyokkal viszonylag könnyen kiegyensúlyozhatóak, addig az ide-oda mozgó tömegerőket nagyon nehézkesen lehet csak kiküszöbölni.
Ami nagyban segíti a motor vibrációjának csökkentését, az a hengerszám növelése. Nem véletlenül használnak már régóta a luxusautókban 8, 12, vagy egyes különlegességekben akár 16 hengeres motorokat. Persze a sok henger egyrészt bonyolítja és drágítja a gyártást, másrészt pedig plusz súrlódó felületet eredményez.
Rezgések szempontjából egyébként előnyös paraméterekkel bírnak a villanymotorok, bár azoknak sem nulla a rezgésük, hiszen a pólusváltások is okoznak vibrációt, nem beszélve a fordulatszám-szabályozás miatt használt frekvenciaváltók keltette rezgésekről.
Ezért az erőforrásokat rugalmasan, speciális gumibakokon támasztják a karosszériára, illetve a tengelykapcsolók, lendkerekek is tartalmaznak olyan elemeket, amik a rezgéseket csillapítják.
Futómű és a rezgések
Az úthibákból, útegyenetlenségekből származó rezgések is igen károsak, hiszen nagyon nagy a közölt gerjesztő energia, ami jelentős terhelést ad elsődlegesen az abroncsoknak, sőt, a futóművön keresztül az egész járműnek. Persze a futóműben is megtalálhatóak a kiegyensúlyozatlanságból adódó káros forgó tömegerők. Ezeket egyrészt a kátyúknak és a durva padkás parkolásoknak „köszönhetjük” - ilyenkor a kátyú pereméhez, vagy a padka éléhez történő ütközés során az abroncs a hatalmas deformációs energia miatt elveszti többnyire kör keresztmetszetét, és enyhén tojás alakúvá válik. Másrészről pedig a komoly vészfékezések miatti álló kerékkel való csúszás, illetve a gumi kopása miatt is keletkezhetnek „kagylók” a gumi futófelületén.
A kerekeket statikusan és dinamikusan is ki kell egyensúlyozni. És ezzel még nincs vége, mert sajnos nem csak a kerék, hanem a féktárcsa is tud deformálódni - és így rezegni - abban az esetben, ha a féket hirtelen lehűtjük.
Mit tehetünk a rezgések ellen?
A rezgések tovaterjednek az összes, egymással érintkező alkatrészre, így például egy kiegyensúlyozatlan kerék idővel tönkreteheti a féltengelycsapágyakat, a kerékagycsapágyakat, ezért érdemes utánajárni és megszüntetni a vezetés közben hallható, addig nem tapasztalt rezgéseket.
A vibráció leg alattomosabb tulajdonsága, hogy nem feltétlenül érzékelhető tapintással, vagy fülünkkel, hiszen például a nagyfrekvenciás, kezdetleges csapágyhibák, vagy mondjuk fogkapcsolati hibák is csak műszerrel mérhetők.
A rezgések meglepő módon nem csak azokat az alkatrészeket veszélyeztetik, melyek szemmel láthatóan kapcsolatban vannak a rezgésforrásokkal. A mai autóipar egyik legnagyobb kihívása a különböző elektronikus berendezések forrasztásainak időtálló kialakítása, de a rezgések sok fejtörést jelentenek a ragasztás-technikában is.
Megelőzés és karbantartás
Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük az autó állapotát, és figyeljünk a jelekre. Az átvizsgálás segít optimalizálni az autó működését, illetve meghosszabbítja az autó élettartamát. A modelltől függően a felülvizsgálatra minden megtett 15 000, 20 000 vagy 30 000 km után sort kell keríteni (illetve ha keveset vezet, akkor kétévente). Az átvizsgálás során kötelező jelleggel ellenőrzik az olajat, olajszűrőt, klímát, folyadékokat (ablakmosó, hűtővíz, fékek), illetve az autó biztonsági elemeit (fékrendszer, akkumulátor töltöttsége).
Ellenőrizze az abroncsok felületét: nem érhetik el a kopásjelző szintjét. A jelzésnek legalább 1,6 mm-nek kell lennie ahhoz, hogy a víz megfelelően eltávolodjon a felületről.
A megfelelő nyomású abroncsok garantálják a biztonságot (jobb úttartás) és a takarékosságot (alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás).
A klímaberendezés nem megfelelő karbantartása nagy mértékben szennyező gázszivárgást okozhat, és a kompresszor idő előtti meghibásodásához vezethet. Továbbá a karbantartás hiánya allergiához vezethet, mivel a szűrő gombás lehet. Minden évben végezze el az antibakteriális kezelést, illetve az áramkörök ellenőrzését, és 2 évente cserélje ki az utastérszűrőt.
Ellenőrizze a fékek állapotát kétévente, illetve minden megtett 20 000 km után. Cserélje le a fékfolyadékot a gyártó utasításai alapján 2 vagy 4 évente. A fékbetétek és féktárcsák cseréjére 300-500 km-es kopási időtartam vonatkozik.
A motorhiba elkerülésére végezze el 5 évente vagy minden megtett 60 000-160 000 km után a teljes vezérműkészlet cseréjét (szíj + feszítő). A segédszíj cseréjét határozottan javasoljuk, és ajánljuk a vízszivattyú cseréjét is.
Az akkumulátor elsősorban az autó elindulását, illetve a különböző elemek tápellátását biztosítja (fényszórók, elektronikus elemek). 2 évente ellenőrizze az akkumulátor állapotát, és végezzen ellenőrzést még tél előtt.
A gyertyákat azonnal cserélje ki, amennyiben a műszerfalon megjelenik a sárga „motorvezérlési hiba” jelzés, vagy a 4. év vagy 60 000 megtett km után (részletek a karbantartási programban). Egyszerre cserélje ki a négy gyertyát, különben egyensúlyhiány léphet fel a gyújtásban.
Autója láthatósága nagyban függ az ablaktörlő minőségétől és elhasználódási szintjétől. Évente egyszer cserélje le őket, lehetőleg tél végén. Rendszeresen mossa le őket vízzel, és óvja meg az ablaktörlő állapotát azáltal, hogy kizárólag ablaktörlő folyadékot használ.
A lengéscsillapítókat 80 000 km vagy 4 év után kell kicserélni (részletek a karbantartási programban). A lengéscsillapítókat mindig párosával cserélje, és ellenőrizze őket 20 000 km-ként.
A biztonság érdekében a járműnek tartalmaznia kell egy biztonsági mellényt és egy elakadásjelző háromszöget.
Az 1.5 dCi motor speciális problémái
Ha betartjuk a józan karbantartási javaslatokat, akkor az 1.5 dCi napjaink egyik legjobb kisméretű dízelmotorja. A kezdeti hajtókarcsapágyak nem voltak a helyzet magaslatán. Míg az alacsonyabb teljesítményűek akár 250 ezer kilométert is elfutottak gond nélkül, az izmosabbaknál a teljesítmény növelésével csökkent a hajtókarcsapágyak élettartama.
A hajtókarcsapágy nem túl drága, és 100-150 ezer kilométeres futás után ajánlott már cserélni. A kopás tünete ugyanis kívülről nem fog látszódni, ha pedig már baj van, akkor a hajtókarcsapágyakon túl a jóval drágább főtengely is cserélendő már.
A Fortuna Bt. által 100-150 ezer kilométer környékén ajánlott nagyobb karbantartásnál akár elővigyázatosságként is ajánlják a gyűrűk és a dugattyúk ellenállóbbra váltását, valamint természetesen az injektorok vizsgálatát is.
Gyakori kérdések és válaszok
Miért ráz a kormány fékezéskor?
A remegés a kormányon és/vagy a fékpedálon csak a gyenge fékezésnél érzékelhető. Az új féktárcsa felszerelése előtt nem lett megfelelően megtisztítva a kerékagy. Hőfutás nyomok láthatók a féktárcsa felületén, ami lehet egy vészfékezés vagy akár sportos vezetés közben bekövetkezett nagy fékezés eredménye is.
Mit tegyek, ha a kormány remeg?
Először műszeres fékhatás mérést kell végezni. A fékhatás mérés kiértékelése után következhet a fék megbontása, féktárcsa leszerelése. Itt kiderül, hogy a kerékagyat rendesen megtisztították a féktárcsa és fékbetét csere alkalmával vagy tiszta rozsda az egész felület. Ha rozsdás a felület először megtisztítjuk, majd következhet az indikátorórás kerékagy mérés.
Milyen hatással van a gumiabroncs állapota a kormánykerékre?
A gumiabroncsok állapota is nagyban befolyásolja a kormánykerék helyzetét. Ha fékezés közben erős rázkódást érzel a kormányon, elképzelhető, hogy nem megfelelően, vagy régen centrírozott gumiabroncsok okozzák. Kopott gumit is jelezhet a rázkódás, ilyenkor az abroncsokon látható mintázatok mélységét érdemes megvizsgálni.