Mit mond a KRESZ a megkülönböztető jelzést használó mentőkről?
Az életmentők akkor tudnak a leghatékonyabban dolgozni egy mentési helyzetben, ha a mentőgépkocsi-vezetők megkapják a segítséget a közlekedésben részt vevő többi szereplőtől is. A Szép Mentés felmérésünkből az derült ki, hogy a különböző közlekedési szituációknál érezhető a bizonytalanság a mentőautó elengedését illetően. A kutatás eredménye szerint háromból csupán egy ember tudta, hogy autóvezetőként mit tegyen, ha mentőautó közeledik felé. Egy elhibázott döntés viszont könnyen veszélybe sodorhatja a közlekedésben résztvevőket.
Célunk, hogy az alábbi átfogó útmutatóval felhívjuk a figyelmet a helyes közlekedési magatartásra, hogy magabiztosabban cselekedjünk, ha a mentőautó elengedéséről van szó.
Kezdjük az alapokkal! Mi a megkülönböztető jelzés?
Megkülönböztető jelzésen a villogó fény (piros, kék) és a sziréna együttes használatát értjük.
Milyen kötelességeink vannak?
A megkülönböztető jelzéseket használó járművek részére (legyen az mentő, rendőr, tűzoltó, vagy egyéb gépjármű) minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan tovább haladását - félrehúzódással, és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni. A KRESZ szabályai kimondják azt is, hogy minden közlekedő köteles elsőbbséget adni a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó járműveknek.
Miért szirénáznak a megkülönböztető jelzést használó járművek?
A sziréna használata nem csak azért fontos, hogy mielőbb a kórházba, a beteghez vagy egy baleset helyszínére érjenek, de ezzel biztosítják folyamatos haladásukat is: a hirtelen lassulás vagy gyorsulás, fékezés traumát okozhat a szállított betegnek.
Dízelmotor fejlesztések a Mazdánál
Miért sárga a mentőautó?
Nagyon egyszerű a válasz: jobban láthatók így a járművek. A fehérről sárgára történő színváltásnak megvolt az oka a 2010-es évek elején: egyre gyakrabban lehetett látni a különböző hibaelhárító egységek (gáz -és villamosművek, közlekedési vállalatok) autóit is megkülönböztető jelzést használni. Így még fontosabbá vált a mentők számára a jól látható, biztonságos vonulás. A sárga szín mellett a jármű oldalán fényvisszaverő csíkok, a motorháztető alatt beépített villogó kék-piros fényjelzés is növeli a járművek láthatóságát annak érdekében, hogy akadályoztatás nélkül tudják végezni munkájukat az életmentők.
Mi a helyes viselkedés megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű láttán?
Szögezzük le: a mentőautónak nem a száguldás, hanem a folyamatos haladás a fontos. Ehhez elengedhetetlen a többi közlekedésben résztvevő autós odafigyelése és segítsége. Hogyan tudunk segíteni?
Figyelem és tájékozódás
- Ne bömböltessük a zenét! Egyszerű az oka: ha üvölt a zene a kocsiban, nem fogjuk hallani a szirénát. Márpedig a sziréna hangja az első jelzés, amiből tudjuk: megkülönböztető jelzést használó jármű közeledik felénk! De még nem tudjuk, hogy honnan…
- Tájékozódjunk! Mivel egyelőre csak a sziréna hangját halljuk, de nem tudjuk, honnan közeledik a jármű, figyeljünk! Nézzünk körül alaposan, figyeljük a többi autót és a forgalmat, használjuk a tükröket.
- Mozogjunk együtt a forgalommal! Figyeljük a körülöttünk lévő autósok haladását és azt, hogy hogyan engednek utat a mentőnek. Ha a többi autós is segít az elengedésben, és mindannyian kicsit félrehúzódnak, akkor lesz hely a mentőautónak.
- Figyeljük a mentő irányjelzőit is, ezzel is jelzik, hogy merre haladnak tovább (kereszteződésben fokozottan fontos).
- Semmiképpen se késztessük hirtelen fékezésre a mentőt, mert ez komoly traumát okozhat a betegnek!
Hova húzódjunk le az autóval?
Jó, ha tudjuk: legcélszerűbb halszálka formában elengedni a mentőautót, az út két szélső oldalára húzódva. Ha a forgalom gyér, több sáv esetén a külső sávba kell lehúzódni, ha viszont nagy, akkor a belső bal szélére és a külső jobb szélére húzódva, halszálka formában biztosíthatnak a járművek szabad utat a szirénázó autónak.
Dr Czakler Éva, Alapítványunk alelnöke így foglalja össze, hogy ilyenkor mi a legjobb, amit tehetünk: "Ha bizonytalannak érezzük magunkat egy ilyen szituációban, a legjobb adható tanács, hogy ne kapkodjunk és ne hozzunk elhamarkodott döntéseket. Főleg, ne késztessük hirtelen fékezésre a megkülönböztető jelzést használó járművet. Figyeljük a többi autóst és igazodjunk hozzájuk, így adva utat a segítségnek."
A félrehúzódás módja az úttípus függvényében eltérő lehet:
Részletes elemzés a Ford Kugáról
- 2x1 sáv: tehát irányonként egy sávos az út, mögöttünk a mentő. Ebben az esetben a lehető legnagyobb mértékben jobbra kell húzódnunk, és a szembe jövő forgalomnak ugyanezt kell tennie. Így az úttest közepén keletkezni fog egy kis egérút, ahol elhaladhat a mentő.
- 2x2 sáv (osztatlan pálya): a mentőautó ilyenkor az úttest felezővonalához fog tartani, hiszen két irányból nagyobb eséllyel nyílik meg neki az út. Tehát megint jobbra kell húzódni, és ha kell, dudálhatunk is, hiszen vészhelyzet van.
- 2x2 sáv (osztott pálya): kvázi egyirányú, kétsávos útszakaszon vagyunk. A mentőkocsi középen fog utat keresni magának. A külső sávból jobbra, a belsőből balra húzódással segíthetünk a legjobban.
- 3 vagy több sáv: minden esetben meg kell nézni a tükörben, hogy melyik sávban jön a mentő. Ha a jobboldali visszapillantó tükörben tűnik fel, akkor balra kell tartani, ha a baloldaliban, akkor meg jobbra.
- Ahol van buszsáv: mivel ezek a sávok általában kevésbé telítettek, itt fog haladni a mentő/tűzoltó/rendőr. Számítsunk azonban rá, hogy beragad egy busz mögé, ilyenkor nekünk kell balra húzódva beengednünk.
| Úttípus | Helyes viselkedés |
|---|---|
| 2x1 sáv | Jobbra húzódás, szembejövő forgalom is jobbra húzódik, középen "egérút" kialakítása. |
| 2x2 sáv (osztatlan pálya) | Jobbra húzódás, mentő a felezővonalhoz tart. |
| 2x2 sáv (osztott pálya) | Külső sávból jobbra, belső sávból balra húzódás. |
| 3 vagy több sáv | Tükörben figyelni, jobboldali sávból balra, baloldali sávból jobbra húzódás. |
| Buszsáv | Balra húzódva utat engedni, ha a mentő a buszsávban halad, de elakad. |
Mi az, amit semmiképp ne tegyünk?
- Ne váltsunk sávot! A mentőautó sofőrjének megnehezítik a dolgát a manőverező sofőrök. Neki nincs ideje még az indexedre is figyelni.
- Ne tapossunk bele! Hiába nyomjuk a gázt, neki át szabad menni a piroson, nekünk meg nem. Egy idő után mindenképpen az útjában leszünk.
- Ne kövessük! Nem jó ötlet, mert egyrészt idegesítő lehet az életmentők számára a követő kocsi, másrészt ez roppant veszélyes mutatvány. Nem utolsó sorban pedig szabálytalan.
- Ne előzzük meg! A KRESZ szerint megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos.
- Ne kényszerítsük hirtelen fékezésre! Ez ugyanis komoly traumát okozhat a szállított betegnek.
Dudálhatunk?
Igen, ha úgy érezzük, mások nem észlelik a közeledő mentőautót, így jelezhetjük nekik a veszélyhelyzetet, ösztönözve őket arra, hogy adjanak utat a mentőautónak.
Mi a teendő gyalogosként?
Ugyanúgy az a legfontosabb feladatunk, hogy adjunk utat a mentőnek. Ne szaladjunk át a zebrán, ne induljunk keresztül az úton bringával, akadályozva így az útját, hiszen nem biztos, hogy jól fel tudjuk mérni, mennyire van közel a szirénázó autó. Legyünk körültekintőek! Ha elhaladt a mentő, akkor is várjuk meg, míg helyreáll a forgalmi rend, hiszen ilyenkor az autók is össze-vissza állhatnak, rálógva a járdára, átlógva a piros lámpán.
Ne feledjük: ha túl hangosan hallgatunk zenét fülhallgatóval, nem fogjuk hallani a szirénát, ami különösen veszélyes akkor is, ha gyalogosként, biciklivel vagy rollerrel közlekedünk. Márpedig a sziréna hangja az első jelzés, amiből tudjuk: megkülönböztető jelzést használó jármű közeledik felénk.
A KRESZ vonatkozó szabályai
A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól) részletesen foglalkozik a megkülönböztető jelzést használó járművekkel:
- A KRESZ 42. (1) bekezdése szerint "A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozóhangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni."
- A KRESZ 42. (3) bekezdése kimondja: "Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos." Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű és a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával. Ezen kívül az ilyen járművek mögött megfelelő követési távolságot kell tartani, hogy zavartalanul haladhassanak. A rendelkezés már egy hónapja érvényben van, így mindenkinek tisztában kell lennie vele.
- A KRESZ 42. (4) bekezdése szerint "A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni."
- A KRESZ 42. (5) bekezdése: "Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hó eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni."
Változások a KRESZ-ben és a "bírság a segítségért" dilemmája
Sebességkorlátozás a mentőautók számára
2023. október 13-án az Országos Mentőszolgálat bejelentette, hogy innentől sebességkorlátot vezetnek be a megkülönböztető jelzést használó mentőautók számára is. Az Országos Mentőszolgálat a saját hatáskörén belül változtatja meg a mentőautók vonulása alatt érvényes szabályokat. Most viszont hivatalosan is sebességhatárhoz kötik a vonulásokat, azaz a szirénázó mentőautó mindig csupán 30 kilométeres óránkénti tempóval lépheti túl az adott szakaszon a KRESZ által meghatározott maximális sebességet. Ennek értelmében tehát például 50-es táblánál 80-al siethetnek menteni, autópályán pedig maximum a 160 férhet bele.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A mentők sebességkorlátozása a szakemberek szerint várhatóan érdemben nem csökkenti a vonulások időtartalmát egy-egy riasztás után. Olykor amúgy is kénytelenek még szirénázva is lassabban haladni a mentők, mint tehetnék, mert a beteg állapota ezt kívánja. Mindannyiunk biztonságát szolgálja az intézkedés, hiszen a sebesség általános csökkentésével nő az az idő, ami a sofőröknek - nemcsak a mentősök, a többi közlekedő esetében is - a legjobb és legbiztonságosabb manőverek végrehajtásárra a rendelkezésére áll.
Piros lámpa és gyorshajtás a segítségnyújtás során
A KRESZ egyértelműen kimondja, hogy a piros lámpánál meg kell állni, ám azt is, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműnek minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és az akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással, vagy ha szükséges, megállással lehetővé kell tenni. Ebből következik, hogy a tilos jelzés ellenére, a lámpa elé félrehúzódhatnak a járművek annak érdekében, hogy a megkülönböztető jelzést használó jármű továbbhaladását biztosítsák.
Például, ha a piros lámpánál állunk, és jön egy mentő, miközben mögöttünk egy rendőr is megáll, majd mi behajtunk a kereszteződésbe, úgy gondolom, senki nem fog emiatt szólni, mert a körülmények ezt követelik meg.
Az összes KRESZ-szabályt nem lehet itt felsorolni, de összességében elmondható, hogy mindig be kell tartani azokat: nem lehet áthajtani a piroson, átlépni a záróvonalat, vagy gyorshajtást elkövetni. Az viszont már más kérdés, ha mindezt egy kamera rögzíti, amely zárt rendszerben automatikusan küldi a bírságot - ilyenkor könnyen érkezhet csekk.
Amennyiben ilyen esetben készül fényképfelvétel vagy videófelvétel, abban az esetben a járművezető fellebbezéssel élhet a bírságot kiszabó illetékes hatóság felé. A bírság összegét tehát nem kell befizetni, hanem fellebbezés szükséges, amelyet az első fokú határozat ellen nyújthat be az ember, melyet a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
Régebben volt egy eset, amikor egy nagymama a fuldokló unokája miatt kényszerült a leállósávon megállni, és őt is megbüntették. Miután az ügy nyilvánosságot kapott, méltányosságból elengedték a büntetést. Ez a helyzet valóban egy hiányosság a KRESZ-ben, jó lenne, ha tételesen szabályoznák. A rendőrség korábbi válaszából pedig kiderült, hogy a közigazgatási eljárásban nincs lehetőség méltányosság gyakorlására: a jogszabály nem ad lehetőséget sem a bírságok mérséklésére, sem azok elengedésére. Ez azt jelenti, hogy a méltányosság elvileg nem alkalmazható, a fenti eset kivételt képezett.