Milyen Járművek Közlekedhetnek Szembe a Forgalommal? Kivételek a KRESZ-ben
A közúti közlekedés szabályai egyértelműen meghatározzák, hogy mely járművek és milyen feltételekkel közlekedhetnek a forgalommal szemben. A KRESZ előírásai biztosítják a közlekedés biztonságát és zavartalanságát. Fontos tisztában lenni a szabályokkal, hogy elkerüljük a baleseteket és a bírságokat.
Érezhetően nőtt a kerékpárt használók száma, főként az olyan nagyvárosokban, ahol a forgalom óriásivá vált. Ilyenkor a bringák elképesztően hasznosak tudnak lenni, mivel gyorsabban eljuthatunk a célállomásra, ráadásul ez egy sokkal környezetkímélőbb megoldás. A kerékpározás rengeteg előnnyel jár, elvégre az egészségünkért is tehetünk vele, más járművekkel ellentétben a környezetet is kíméljük, nagyobb városokban időt spórolhatunk, de a pénztárcánk is hálás lesz, ha kevesebbet kell költenünk tankolásra, vagy töltésre.
A kerékpárosokra ugyanúgy szabályok vonatkoznak, mint azokra, akik bármilyen más járművel, netán gyalog mennek valahová. A biciklivel való közlekedés során viszont ugyanúgy felelősséggel tartozunk mások iránt, mintha autóban ülnénk, a vonatkozó szabályok szerint kell közlekednünk, mégis sokan nincsenek tisztában a legalapvetőbb szabályokkal.
Gyalogos közlekedés szabályai
Kevesen gondolnak erre, de a biciklizés közben több veszélynek is kitesszük magunkat. Már egy kisebb egyensúlyvesztésből is baleset lehet, ha pedig zsúfolt helyen közlekedünk, a körülöttünk lévők is gondokat okozhatnak. A balesetek több mint fele május és szeptember között történik, mivel ilyenkor a kellemesebb időjárás miatt többen közlekednek kerékpárral. Ugyanakkor az olyan figyelmetlenségekből, mint például az elsőbbség meg nem adása, hirtelen vagy szabálytalan irányváltoztatások, illetőleg keresztező irányú járművek ütközéséből komolyabb incidensek szoktak születni.
Kerékpáros balesetek statisztikái Magyarországon
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
A Kerékpáros Közlekedés Szabályai
A szabályok értelmében a kerékpár egy olyan jármű, amely legalább kétkerekű és emberi erő hajtja, rendeltetésszerű használatához ez nélkülözhetetlen. A bringánknak rendelkeznie kell két egymástól független fékkel, csengővel, az első keréken elhelyezett, minimum két darab borostyánsárga színű küllőprizmával, elől egy villogóval vagy egy fehér, esetleg kadmiumsáraga fényt adó első lámpával, hátul pedig egy piros fényt kibocsájtó lámpával vagy villogóval.
Az egyik legtöbb probléma a gyalogátkelőnél van. Itt csak tolhatjuk a kerékpárt, amihez le kell szállnunk az eszközről, ha pedig mi keresztezzük a zebrát, akkor a gyalogost elsőbbség illeti meg. Ami az alkoholfogyasztást illeti, csak vezetésre alkalmas állapotban szabad kerékpárra ülni, de a KRESZ azt is kimondja, hogy kerékpározni csak egymás mögött szabad.
Kerékpársávok és Buszsávok
- Kerékpársávok: Kizárólag egyirányú közlekedésre valók, ha ilyet látunk, csak ott mehetünk.
- Kerékpárok által is használható buszsáv: Alapesetben tilos az autóbusz forgalmi sávon biciklizni, de ha a tábla azt mutatja, hogy kerékpárosok is használhatják, más a helyzet.
Gyalogos-Kerékpáros Zóna
Ugyanazok a szabályok vonatkoznak erre, mint a gyalog- és kerékpárútra, ugyanakkor a megengedett sebesség miatt van némi eltérés.
Kerékpározás Főútvonalon
Főútvonalként megjelölt útnál akkor tudunk haladni, ha az úttest jobb széléhez húzódva közlekedünk.
Amennyiben tábla nem engedélyezi, nem haladhatunk biciklivel autóbusz forgalmi sávban, behajtani tilos tábla esetén egyirányú utcában a forgalommal szemben, kerékpárral behajtani tilos tábla esetén, gyalogos zónában, gyalogúton, mindkét irányban behajtani tilos táblánál és járdán. Az utolsó kettőnél viszont vannak érdekes kivételek. Előbbinél szabad behajtani kerékpárral, ha ezt buszoknak és taxiknak is engedélyezték, járdán pedig kerékpározhatunk, ha lakott területen alkalmatlan erre az út, illetőleg a 12.
Alapvetően lakott területen belül és azon kívül, ha nem viselünk sisakot, maximum 40-es tempó engedélyezett, sisakban viszont itt már az 50 is belefér. Várakozhatunk és megállhatunk a járdán is, de a gyalogos forgalom zavarása nélkül, legalább másfél méternyi helyet meghagyva.
A kerékpár közlekedés szabályai értelmében a biciklit tilos másik járművel vontatni, oldalkocsit és egyéb vontatmányt kapcsolni hozzá (kivéve a kerékpár-utánfutót), kerékpáron ülve állatot vezetni, gyalogátkelőn, vagy azelőtt öt méterrel megállni.
Kivételek és Speciális Esetek
A 2010-es KRESZ-módosítás csak minimális változást hozott az egyirányú utcákra vonatkozóan. A keresztező utcákban közlekedők ugyanis nem számítanak a rossz oldalról érkező kerékpárosokra! Az utcákat általában úgy egyirányúsítják, hogy a párhuzamos utcák felváltva ellenkező irányba egyirányúak.
Amennyiben a kerékpárt külön nem engedélyezik, a buszsávban tilos kerékpározni! Ezek a buszsávok általában túl keskenyek ahhoz, hogy a busz és a kerékpáros egymás mellett elférjen. Amennyiben a jobb szélső sáv a buszsáv, akkor (elvileg) az ezután következő sávban kell kerékpározni. Ezt azonban senkinek nem ajánlhatjuk jó szívvel. Nem biztonságos, ha jobbról-balról egyszerre előznek az autók és a buszok. Lehetőleg kerüljük el az ilyen többsávos utakat!
Amennyiben egyéb tábla ezt nem engedélyezi, akkor gyalogos zónában tilos kerékpározni. Ha a kiegészítő tábla csak bizonyos időszakokban tiltja a behajtást, akkor a többi időszakban legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad kerékpározni.
Járdán tilos kerékpározni! Kivétel ez alól a 12. évnél fiatalabb gyerek, mivel főútvonalon még nem kerékpározhat, így a párhuzamos járdán haladhat, legfeljebb 10 km/h sebességgel. Lakott területen csak akkor szabad a járdán kerékpározni (legfeljebb 10 km/h-val), ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan (például földút). A KRESZ jó okkal tiltja a járdán való kerékpározást: a járda a gyalogosoké. A gyalogosok mozgása (főleg a gyerekeké és időseké) gyakran kiszámíthatatlan, így veszélyhelyzetek sokasága adódik. Emellett a kapualjakból kihajtó autósok nem számítanak a járdán nagy sebességgel közlekedő biciklisre. A mellékutcák keresztezése szintén veszélyes a járdáról lehajtva ugyanezen okból.
Egyéb Járművek és a Forgalommal Szembeni Közlekedés
A közúti forgalom ellenőrzése során a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést; azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.
A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.
Rendőrautó forgalommal szemben autópályán
Megkülönböztető Jelzést Használó Járművek
A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet - közismert nevén a KRESZ - határozottan előírja, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműveknek minden esetben haladéktalanul elsőbbséget kell biztosítani, szabaddá kell tenni előttük az utat. Az előírást sajnos gyakorta sokan nem tartják be, akadályozva a mások segítségére siető mentő vagy tűzoltó járművet.
A KRESZ ugyanis egyértelműen előírja, hogy a megkülönböztető jelzéseket, vagyis a villogó kék fényjelzést és szirénát használó gépjárművek részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és annak akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással vagy a szükséghez képest megállással kell lehetővé tenni.
Az ilyen jellegű balesetek elkerülése érdekében, javasoljuk a következők betartását a közutakon közlekedők részéről:
- A megkülönböztető jelzéseket, vagyis a villogó kék fényjelzést és szirénát használó gépjárművek részére minden járművel, minden helyzetben adjanak elsőbbséget, és annak akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással vagy a szükséghez képest megállással tegyék lehetővé.
- Az ilyen fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, vagy mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
- A forgalomban haladó, megkülönböztető jelzést használó járművet megelőzni tilos, sőt, kötelező megtartani a veszélyhelyzetet kizáró követési távolságot.
- Gyér forgalom esetén a külső sávba kell lehúzódni, míg nagy forgalom esetén a belső sáv bal szélére és a külső sáv jobb szélére kell húzódni, így biztosítva a szabad utat középen az ott áthaladó tűzoltó járműveknek.
- Soha ne lépjünk hirtelen a fékre, hiszen azzal a szirénázó járművet is hirtelen fékezésre kényszerítjük. E helyett nézzünk szét és mérjük fel, hogy merre tudunk lehúzódni, indexeljünk le, ez által jelezve, hogy észleltük a megkülönböztető jelzést használó járművet, majd fokozatos fékezéssel húzódjunk le.
- Fontos tudni azt is, hogy a tűzoltógépjárművek nagy súlyukból adódóan lassabban blokkolnak, majd lassabban is gyorsítanak újra fel, mint a személygépjárművek, így ennek érdekében is nagyon fontos, hogy ne a hirtelen fékezés vagy megállás módszerét alkalmazzuk.
- Autópálya, autóút leállósávján a megkülönböztető jelzést használó jármű közlekedhet, így annak minden esetben szabad teret kell biztosítani.
- Különösen fontos, hogy a téli csúszós utakon még körültekintőbben tegyük lehetővé a megkülönböztető jelzéseit használó járművek továbbjutását.
A Folyamatos Figyelem Fontossága
A legfontosabb azonban a folyamatos figyelem! Vannak, akik észre sem veszik a megkülönböztető jármű közeledését, viszont vannak akik, amennyiben szirénát hallanak a távolban, nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Egyesek csak akkor veszik észre a mentőt, tűzoltóautót, ha a mögöttük haladó megkülönböztető jelzést használó jármű már erős fékezésre kényszerül.
Nagyon fontos, hogy már akkor, amikor a távolban meghalljuk a sziréna hangját, próbáljuk meg kideríteni, hogy honnan érkezik és vélhetőleg merre tart a tűzoltóautó. Ha azt időben észleljük, úgy jóval könnyebb lesz utat engedni, s a baleseteket is megelőzzük.
Természetesen a szabályozás alól még maga a tűzoltóautó sofőrje sem kivétel, hiszen a megkülönböztető jelzést adó berendezéseket csakis abban az esetben működtetheti, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.
A tűzoltójármű kizárólag a közlekedés többi résztvevőjének veszélyeztetése nélkül közlekedhet, piros lámpánál csak a többi jármű megállását, tehát az akadálytalan továbbhaladásról való meggyőződést követően haladhat át, számára is megálljt parancsol a vasúti átjáró vagy a rendőr tilos jelzése, autópályán és autóúton pedig csak a forgalom megállítását követően van joga forgalommal szemben haladni.