Miert Zug A Biztositek Panel Okai: Áramköri Hibaelhárítási Útmutató
A biztosítékpanelek meghibásodásának okai sokrétűek lehetnek, és fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a lehetséges problémákkal. Ha a fi-relét nem lehet visszakapcsolni, azért nem kell rögtön kétségbe esni és azonnal villanyszerelőt hívni. Az áram-védőkapcsoló lekapcsolása az esetek többségében teljes áramszünetet eredményez, ami rendkívül kellemetlen tud lenni kifejezetten sötétedés után.
Vizsgáljuk meg a leggyakoribb okokat és a megoldásokat.
Általános problémák és megoldások
Biztonsági retesz
Lehetséges, hogy a biztonsági retesz ami a nyomáscsökkentőnél van leoldott! Van rajta egy műanyag kallatyú azt kellene benyomni, és kb egy percig nyomva tartani.
Gázhiány a rendszerben
Szerintem semmi baja annak a kazánnak, csak amíg nemvolt gázórád elment a gáz a rendszerből. Utána még előfordulhat, hogy a csövekben azóta összegyűlt levegőt a gáz maga előtt tolja és a kazánnál még nincs elegendő gáz! Ezt csak úgy tudod kiküszöbölni, hogy valami módon kiengeded ezt belőle. Két módon lehet, meglazítod a kazánra menö flexibilis cső csatlakozását, és nagyon ügyelve engedsz onnan ki valamennyi gázt, ha érzed a szagát egyből zárd el, vagy húzd vissza a csavart.
Ventilátor problémák
Úgy nézem ezek a képek a netről valók. Így elsőre-mivel nincs nálam a kezelési utasítása- úgy tűnik, hogy ventilátor gondja lehet, esetleg a ventilátor preszosztája okozhatja.
Kazán problémák
Szia. Renova mini f12e kazanrol lenne szo. Az lenne a problemam hogy kb 2 honapig nem volt gazoram de visszaraktak es most f28 hibara all ki. Rakerestem es azt irjak hogy nincs bejovo gaz, rosszul van beallitva a gazszelep, hibas gyujtoelektroda es langerzekelo, hibas gyujtoszerkezet. Mielott leszereltek az orat mukodott. Keringet meg szikraztat de nem gyujt be. Valami otlet?
Vaillant kazán hibaelhárítás
Sziasztok! Segítségeteket kérem egy Vaillant VU 180/1 XE kazán + egy VIH70 tároló következő hibájának megoldásában. HMV készítésnél a láng leszabályozása után (amikor már a tárolóban lévő víz hőfoka megközelíti a beállított mőmérsékleti értéket) lekapcsolja a lángot majd újragyújt. Az újragyújtást most már kb. 5x-7x csinálja és minden alkalommal amikor HMV-t készít. Az égőautomatika paneljén piros körrel jelöltem a tárolóból jövő hőmérséklet érzékelő csatlakozási pontját. Lehetséges, hogy az érzékelő egy komparátor része és a bemenetekre kapcsolt kondik miatt bizonytalan a működés? Ha igen, melyek ezek a kondik?
Ariston kazán zúgása
Véleményeteket szeretném kérni az alábbi esetről. Két hetes Ariston clas premium evo 24 kombi gázkazán ma kézmosás után fura dolgot mívelt. Hangosan zúgott és nem hagyta abba, kb 10 percig zúgott mint teljes üzemben, és akkor is csak úgy hagyta abba, hogy megnyitottam ismét a meleg vizet. Azóta se tesz semmi furát. Meleg víz vételezés után hangosan zúg ugyan, de 10 másodpercen belül elhallgat. Szerintetek mi lehetett a gond?
Hőérzékelő problémák
Nekem is volt egy kicsit hasonló problémám a jó öreg Waillantunkkal, bár ez nem tárolós, csak sima kombi. Meleg víz készítésnél egy idő után egyre langyosabb vizet produkált és a lángot sűrűn leállította, majd újra gyújtogatta. Hiába tekertem feljebb a HMV hőfokszabályzót a víz alig lett melegebb. Ilyenkor a hőérzékelő hibájára, ( esetleg a váltószelepre ) gondol először az ember, de nálunk nem az volt, a hiba oka, hanem a bejövő feltöltő csappal egybeépített szerelvényben lévő áramlás érzékelő/jeladó kis turbinakerék csapágya kopott ki olyan mértékben, hogy az időnként kifeküdt és nem szolgáltatott a gáznyitáshoz, illetve modulációhoz értékelhető jelet. Tehát a hiba igazi oka az volt, hogy a vízben lévő homok, a műanyagkerék 2 mm-es furatát kúposan 2-3 mm átmérőre koptatta. A kis filléres jeladó kereket persze külön nem, csak a teljes szerelvénnyel együtt lehet megvenni majd 40 000-ért, ezért a kerék kopott kúpos furatát 3 mm átmérőre felfúrva egy megfelelő méretű golyóstoll betét végéből levágott persellyel kibejlagoltam.
Skoda Fabia olajteknő szenzor: a repedés gyakori oka
Junkers kazán hibaelhárítás
Van egy Junkers euroline ZW-23 típusú kazánom, és van vele egy pici problémám. Sajnos nem indul be, csak szikrázik, és a második próbálkozás után hibát jelez, villog a hibajelző és a 60 fokot jelző led. Reset sem segít. Viszont, ha szúró lánggal melegítem a képen látható bekarikázott érzékelőt, és úgy kapcsolom be, akkor begyullad, és ég rendesen, fűt, meleg vizet ad. Ha idő közben kikapcsol, és megnyitom a meleg vizet, akkor bekapcsol, csak ha eltelik egy kis idő, utána megint hibára fut a begyújtás. Találkozott már valaki ezzel a hibával? Szerintem lehet, hogy "hidegen" szakadt a hőérzékelő csak a túlmelegítés hatására zár rendesen, vagy a panel a hőérzékelőtől bejövő jelet nem értékeli ki jól és ezért jelzi a 60 fokot. ( lehet a bemenetén egy megnyúlt, soros ellenállás is.) A hőérzékelő vezetékét, csatlakozását, és a leadott jelet mérném ki először.
Szakember vs. Házilagos javítás
Természetesen a gázszerelőket nem bántom, de tudomásul kellene mindannyiunknak, hogy egy adott hibához hozzá illő szakembert kell hívni. A gázszerelők többségében csőhálózat szerelők. A berendezésekhez már műszerész kell! A panelon lehet egy pár forintos alkatrész cserével javítható. Sajnos a "gázszerelők" 30-50 eFt-ért panelcserét javasolnak, mert csak így tudnak javítani. Ritka olyan gázszerelő, aki tisztában van az elektronikával is, biztonságosan javít. Én is már ráfáztam, egyszer az egész készüléket kicseréltette, máskor matatott, kicserélt egy két hőérzékelőt 15-20 eFt-ért és akkor sem lett jobb. A műszerész helyszínen javította a panelt, olcsón és hamar.
A panel is alkatreszekbol all. Trafo cserelheto. Dioda kondi stb.
Tágulási tartály
Nem vagyok profi, de lehetséges, hogy a tágulási tartályon lévő szelep rossz. Az enyém Junkers, a tágulási tartályon egy sima autós szelep van, egyszer már ki kellett cserélnem, -pár forint.
Megoldások a jobbra húzó autóra
Légtelenítés
Minden radiátoron van valamilyen légtelenítő. Ha jól van felrakva, akkor a radiátor egy picit, szemmel nem is nagyon érzékelhető, a bekötéssel szembeni oldal, magasabb. Ott gyűlik össze a nem kívánt levegő. Meg kell nyitni, hallod a sziszegő hangot, ha, már nincs sziszegés és folyik kifelé a víz, vissza kell zárni, megindul az áramlás. A levegő általában egy egy fűtési kőr legmagasabb pontjánál szokott össze gyűlni. Ha, csak kicsi levegő van, akkor kopog, mint a veszedelem.
Nekünk két lakószinten összesen 16 radiátor van fenn, egyiken sincs légtelenítő szelep. Viszont mind a két szinten a csővezetékek legmagasabb pontján 2-2 db. automata légtelenítő szeleppel lett a légtelenítés megoldva. ( Plusz egy van gyárilag beépítve a kazánba.
Feszültségproblémák
Reklamáltam is, átraktam egy másik fázisra, most 220V-230V. A gond inkább akkor lenne, ha magasabb értéket mérnél. Bár a 240V-ot szerintem még a túlméretezések miatt elviselnék az eszközök. A jelenlegi eszközök amik nem trafós táppal bírnak általában 110-240V között vígan elvannak. De javítson ki aki hozzáértőbb.
Semmi gondod nem lesz belőle. De ha nagyon bosszant a dolog és nem nyugtat meg, nézd át a készülékeidet milyen feszültségre méretezték.
Ez sokkal inkább megviseli, főleg a régebbi kiadású elektromos berendezéseket. Pl. a SONY TV-m, csak úgy "zúg" mikor megemelkedik a a feszültség. Már volt is emiatt javítva.
Nálunk még csúcs időben se megy 236V alá. Sajnos közel lakunk a trafóhoz.
Teljesen normális a feszültség. Miért akarsz 230V-ot mérni a 220V-os effektívérték helyett? Amúgy a feszültségmérőd osztálypontosságát tudod? Digitális vagy analóg mérőd van?
Annyiból érdemes lenne a többi konnektort is megmérni (konkrétan olyat, ami másik fázison van), mert a rossz nulla vezetőt "elhúzhatja" egy nagyobb terhelés. Anno a koleszban mértünk az egyik konnektorban 100V körüli feszültséget, a másikban meg 300V felett. És persze a terheléstől függően gyönyörűen változott.
Hálózati feszültség szabványok
Ez igaz. Az áramszolgáltatóknak a kisfeszültségű hálózaton az MSZ 1:1993 szabvány szerint, a mérőhely csatlakozási pontján a feszültséget Un +7,8% és -7,4% között kell tartani. Az MSZ 447:1998 szabvány a csatlakozóvezeték és a fővezeték együttes feszültségesésére legfeljebb 2%-ot enged meg. Tehát a feszültség 247,94V és 208,38V között normális. A feszültség mérését az MSZ EN 61000-4-7:1995 és az MSZ EN 50160:2001 szabványok szerint valósidejű effektív érték (négyzetes középérték) mérése alapján kell elvégezni.
Fogyasztói hálózatok hatása
Általában a fogyasztói hálózatok okozzák a tápfeszültség ingadozását, a feszültség letöréseket stb. úgyhogy mielőtt az áramszolgáltatónak nekiesne bármely fogyasztó illene a saját hálózatában körülnéznie.
Régi elektromos hálózatok
A legtöbb 60-as 70-es és 80-as években épült ház elektromos tervezésénél, még a kor követelményeinek megfelelő tervezési szemlélet uralkodott. Az utóbb 20 évben a fogyasztók energiaigénye megnövekedett, a TV-k, légkondik, mikrók és számitógépek jóval nagyobb teljesítményt igényelnek a fogyasztói hálózatoktól mint amire azokat tervezték, úgyhogy vezeték áthúzás, megszakitó csere időszerű lehet a lakások nagy részében.
Hálózatfejlesztési díjak
Jelentősebb árat? Igen hálózatfejlesztési díj, a kiszállás és a szerelés van beleépítve az árba. Úgy emlékeszem 1*32A -ig az automata szerelési díját és a kiszállási díjat kell befizetni ez kb ~10000Ft Budapesten. De ha pl. az 1 fázisból akarsz 3 fazist csinálni azaz 3*16A-t akkor ki kell fizetned 3600Ft/A hálózatfejlesztési hozzájárulást, azaz 32*3600Ft-ot is. Ha 10A-ből 1*40A akarsz csináltatni akkor 8*3600Ft hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetned, valamint a szerelés és kiszállás árát is.
Nullavezető problémák
milyen oszlop? Amikor a nullavezető nem a 20KV/0.4KV transzformátor földelt csillagpontja, hanem ennek hiányában az épületen belüli nullavezetők alkotnak egy instabil fiktív nullavezetőt aminek fő sajátossága, hogy hamar tönkrevágja a rajta lévő eszközöket mihelyst bármilyen asszimetria fellép a fázisvezetőkre jutó terhelésben.
Névleges feszültség
Javíts ki ha tévedek, de Magyarországon hivatalosan nem 230V néveleges effektívfeszültség van?
Feszültség emelés
segítség, kettőhúsz jön a kettőhúszból, most mi lesz? fokozatosan emelik, több éven keresztül 220-ról 230-ra. igazából utoljára kb. egyébként, még soha, sehol nem találkoztam 230-al.
Alacsony feszültség
cégnél pl. irigylem a problemadat, nalunk rendszeresen 0V jon. ma is ejjel 3-tol reggel 6-ig.
Magas feszültség
Régen kisfalunkban túl közel laktuk a trafóhoz és 242 volt jött, ezt onnan vettem észre hogy vettem egy szünetmentes tápot és nem akarta tölteni az akkumlátort mondván magas a feszültség. Nálam most is 245-246 körül mutat egy Voltcraft Energy Monitor, pedig én viszonylag messze vagyok az utca végén lévő trafótól.
+1, egyebkent meg nalam a gagyi fogyasztasmero szerint, meg szunetmentes szerint is altalaban 240 volt kozeleben van.
A készülékeknek tudniuk kell a megadott tartományon belül működniük, tehát nincs a jelenlegi megoldással semmi baj. Egyszer úgy olvastam, hogy a +6/-10% tűrést a 230V-os átálláskor határozták meg, mégpedig azért pont így, mert nagyjából egybeesett a korábbi felső tűréssel - de lehet, hogy rosszul emlékszem. Ha ezt időnként - mindegy mire hivatkozva - feljebb tolják, akkor előbb-utóbb a régi gyártású eszközök nem fogják bírni.
Még nem láttam olyat, amin fel lett volna tüntetve a tolerancia, de van pl. olyan siemens kazettás deckem meg lemezjátszóm, amin még 220V szerepel.
A Siemens cuccaid elég régi darabok lehetnek, akár 30 évesek, mivel a németek nálunk hamarabb kezdték meg az áttérést 220V-ról 230V-ra. A 10% itt 23 V feszkó és nem 11 V. Azaz 207V-253V tartományban lehet a hálózati feszültség. Egyébként a 220V-os deck menni fog szerintem simán ebben a tartományban. Ugyan trafós táp lesz még benne, de már stabic-vel szerelve.
Igen, minél precízebben, költséghatékonyabban méreteztek meg egy trafót 220V-ra, annál inkább jelentkezhet ez a probléma 230V-ra történő átállás esetén, de a környezetemben nem találkoztam ilyen gondból fakadó meghibásodásokkal.
Azok a készülékek, amiket magam terveztem, magam gyártottam, mivel csak viszonylag kis darabszámban készültek, mindig kicsit túlméretezettek voltak, akár a választott trafót, akár az alkalmazott félvezetőket, reléket stb. tekintem.
Rendesebb (japán, de európai és USA piacra is szánt) készülékeken állítható volt a névleges hálózati feszültség, pl. 110-127-220-230-240V. Általában működtek 50 vagy 60 Hz-ről is.
Villamos energiát vezetéken szállítanak, a vezetékeknek van fajlagos vezetőképessége/fajlagos ellenállása, keresztmetszete, hossza, így ellenállása is, ami miatt a vezetéken feszültség esik a rajta átfolyó áram hatására. Feszültségesés szempontjából jó helyzet lenne, ha pl. ezüstből készült vezetéken szállítanánk minden háztartáshoz a villamos energiát valamilyen irgalmatlan nagy feszültségen, és mindenkinél lenne egy egyedi transzformátor, amin lennének különböző megcsapolások, és így bárki olyan feszültséget választana, ami neki tetszik. Lenne a házadban 230V-os hálózat, 220V-os, 127V-os, 110V-os (lehet még valakinél otthon ilyen rádió akár) stb.
A viccet félretéve: mivel többféle névleges feszültség és többféle tűrés volt érvényben az egyes országokban, szükség volt - legalább Európában - az egységesítésre, ezért választani kellett egy értéket, ami történetesen a 230V lett, nem a 220V, amit mi is használtunk, és nem is a 240V. Ezek után egyszerűbb lett az élet a gyártóknak és a fogyasztóknak is (kivéve annak, akinek egy-két 220V-os készüléke esetleg elpukkant, de ez nem jellemző).
Egyébként a villamos energia témakörében még egy fontos kérdés szokott felmerülni: AC vagy DC? Váltakozóáramot vagy egyenáramot szállítsunk nagy távolságra? Edison és Tesla sokat vitázott ezen, és végül Tesla érvei győztek, ezért használunk mindenhol váltakozóáramot, ezért kellenek irgalmatlan nagy (méretükben és a primer oldali feszültségük értékében is nagy) transzformátorok.
Az Edison - Tesla témához: azért a váltóáram győzött, mert - ha jól emlékszem - Edison kis kiterjedésű, szigetszerű hálózatokban gondolkodott, Tesla viszont felismerte, hogy szükség van nagy távolságok áhidalására. Akkoriban még nem nagyon volt eszköz egyenáram feszültségének ide-oda konvertálgatásához (legalábbis hatalmas veszteség nélkül), így maradt az AC.
Ezt szerencsére az MSZ EN 50160 szabvány rögzíti.
Esetleg megoldás lehet egy több csapolásos hagyományos trafó, ahol a 230-as bemeneten beengeded a hálózatot és a 220-as bemeneten leveszed a 10 V-tal kisebbet.
A legfontosabb: ne keverjük a hálózat névleges feszültségét a készülék névleges feszültségével és a készülék megengedett feszültségével.
Fi-relé problémák
Ha fi-relét nem lehet visszakapcsolni, azért nem kell rögtön kétségbe esni és azonnal villanyszerelőt hívni. Ha megkerülőáram jön létre akkor az fi-relé megszakítja a berendezés vagy berendezésrész táplálását.
Valójában a lekapcsolásnak számtalan oka lehet, de az esetek túlnyomó többségében ilyenkor testzárlatos készülék csatlakozik az elektromos rendszerhez, aminek a megtalálása nem kíván szakértelmet.
A kiinduló állapot. Tételezzük fel, hogy a legvalószínűbb eset áll fenn, azaz egy olyan készülék van bedugva, ami egy szigetelési probléma miatt áramot enged a védővezetőn keresztül a földpotenciál felé. Ahhoz, hogy fi-relét visszalehessen kapcsolni, elsőnek azt az áramkört kell megtalálni, amelyikhez a testzárlatos készüléket csatlakozik.
A testzárlatos készülék beazonosítása viszonylag egyszerű feladat, kizárásos alapon könnyedén kiszűrhető házilag is.
- Lépés: A biztosítéktáblában az összes kismegszakítót le kell kapcsolni! Ezzel a lépéssel a berendezés áramkörei és a fixen kötött fogyasztók is feszültségmentes állapotba kerülnek. Ezután a fi-relét vissza kell kapcsolni. Ha az meg áll az már fél siker! Ezután már csak azt az áramkört kell azonosítani, amelyikhez a testzárlatos szerkezet csatlakozik. A lekapcsolt állapotban lévő kismegszakítókat egyesével vissza kell kapcsolni. Amelyik kismegszakító felkapcsolásánál újra kiold a fi-relé azt lekapcsolva kell hagyni. Azt a kismegszakítót amelyik felkapcsolásánál levert a fi-relé, lekapcsolva kell hagyni.
- Lépés: A testzárlatos fogyasztót meg kell keresni, ami nagyon egyszerű feladat! Csak az kell kideríteni, hogy hol nincs áram. Az az áramkör amelyiket a lekapcsolva maradt kismegszakító védi, feszültségmentes lesz. Az összes fogyasztót ki kell húzni azokból a konnektorból, amelyekben nincs áram. Ha ez megtörtént vissza kell kapcsolni a kismegszakítót. Miután az összes olyan fogyasztó ki lett húzva, amit az adott áramkör táplált, visszalehet kapcsolni a kismegszakítót. Remélhetőleg a fi-relé nem vert le újra. Most már csak azt kell kideríteni, hogy melyik készülék okozta a fi-relé lekapcsolását.
Figyelem: A testzárlatos készülék kiszűrése rendkívüli figyelmet igényel.