Miért Késik a Bioélelmiszer Fogyasztás Áttörése Magyarországon?
A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük, miközben egyre többen teszik le a voksukat a saját kiskertjükben is a vegyszermentes, ökológiai művelés mellett. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) elemzése szerint az ökológiai élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma egyenletes növekedést mutat Magyarországon a NielsenIQ (NIQ) piackutató cég által mért termékkategóriákban. Európában 2022 és 2023 között 3%-kal nőtt a biotermékek forgalma, hazánkban ez a fejlődés ugyanezen időszakban elérte a 19%-ot. Bár a növekedés biztató - 15 százalékos éves bővülés -, a bioélelmiszerek fogyasztása itthon továbbra is alacsony.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy míg Európában 2023-ban átlagosan 66 eurót (kb. 25 ezer Ft-ot) költöttek a lakosok évente biotermékekre, addig Magyarországon csupán 9 eurót (kb. 3600 Ft-ot) áldoztunk fejenként bioélelmiszerre. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője rámutatott: 2024-ben 38,7 milliárd forintot tett ki a hazai bioélelmiszerek forgalma, ami még mindig csak 0,6 százalékát jelenti a teljes élelmiszerpiacnak. Az egy főre jutó évi 10 eurós költés eltörpül a nyugat-európai 66 eurós átlag mellett. A válságok közepette egyre fontosabbá válik, hogy mit milyen forrásból szerezhetünk be. A biotermékek fogyasztásában élen járnak a fejlett nyugati és skandináv országok. Dániában, Svájcban, Ausztriában, Svédországban, Németországban, Luxemburgba és Hollandiában már 2016-ban is meghaladta a 3%-ot a biotermékek részesedése a teljes élelmiszerpiacból. Összességében a közép- és kelet-európai országokban komoly lemaradás volt látható.
Mi a bioélelmiszer?
A bio (vagy organikus) élelmiszerek olyan termékek, amelyeket mesterséges vegyszerek, hormonok, antibiotikumok és génmódosított szervezetek (GMO‑k) nélkül állítanak elő. Ez vonatkozik a növényekre és az állati eredetű termékekre is. Az organikus gazdálkodás során a földet és a terményeket természetes trágyával és fenntartható módszerekkel kezelik, így minimalizálva a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Az organikus állattenyésztésben tartott állatok nem kapnak hormonokat, antibiotikumokat, és szabadabb körülmények között élnek, ami javíthatja az állatok jóllétét.
A "bio", "öko", "ökológiai", esetleg "organikus" elnevezésekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy az Európai Unióban jogszabályban rögzítették, hogy ezek a kifejezések egymás szinonimái lehetnek. Bármelyik elnevezéssel veszi le a vásárló az élelmiszert a polcról, ugyanolyan fenntartható, környezetbarát és egészséges termékre esik a választása.
Magas állatjóléti szabványok
- Az ökológiai gazdálkodásban magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg az ökológiai gazdálkodók.
- Biztosítják az állatok igényeihez illeszkedő méretű istállókat, kifutókat, szabad területeket.
- Nem engedik meg az állatok csonkítását.
- Hormonkezelést nem alkalmaznak.
- Antibiotikum kezelést csak bakteriális fertőzésre, gyógykezelésként alkalmaznak, vagyis rutinszerű kezelésként nem használnak antibiotikumot.
- A gyógyszerhasználat utáni várakozási idő jóval hosszabb a szokványosnál.
Ellenőrzött, tanúsított, megbízható: A bioélelmiszerek felismerése
A termékek bio vagy öko jelölését mindenhol a világon az élelmiszerláncért felelős hatóság, vagy az általa akkreditált ellenőrző szervezetek tanúsítják. Hazánkban jelenleg két NÉBIH által akkreditált ellenőrző szervezet működik, de a piaci bővülésnek köszönhetően folyamatban van további két cég akkreditációja is.
A bioélelmiszerek termesztése és előállítása a természetes anyagokra és módszerekre épül, csökkentve a vegyi anyagoknak való kitettséget, és bizonyos esetekben magasabb antioxidáns- és tápanyagtartalmat kínálhat. Az Egyesült Államokban a USDA organikus tanúsítvány, Európában pedig az EU bio-címkéje biztosítja, hogy a termék megfelel a szigorú előírásoknak.
Az organikus termékek címkéje eltérhet a százalékos összetétel szerint:
- 100% organikus: kizárólag organikus összetevők.
- Organikus: legalább 95% organikus összetevő.
- Organikus összetevőkkel készült: legalább 70% organikus összetevő.
Ha az összetevők kevesebb mint 70 százalékban organikusak, a terméken nem szerepelhet „organikus” címke.
Ha piacon vagy kistermelőtől vásárol az ember, a személyes bizalom alapvető, és a termelő munkában edzett keze lehet a bizonyíték az élelmiszer eredetére. A szabály azonban az, hogy ha egy gazdálkodó nem áll szerződésben egy tanúsító szervezettel - amely az éves tevékenységét üzemmérettől függetlenül évente legalább egyszer helyszíni szemle keretében felülvizsgálja -, akkor nem értékesítheti bioként sem a saját, sem pedig a beszerzett termékét. Előrecsomagolt termékek esetében a tudatos vásárló logók után kutat. Magyarországon két független szervezet adhat „bio” hitelesítést a termékeknek, amelyekre a szervezetek kódszáma is felkerül. Az „EU bio” logó mellett tehát a „HU-ÖKO-01” és a „HU-ÖKO-02” kódszámot is keresheti.
Miért drágább a bio: a magasabb ár mögött meghúzódó okok
Sokakat foglalkoztat a felár kérdése, és gyakran felmerül a kérdés: Miért olyan „drága” a biotermék a konvencionálishoz képest? Igazából az, hogy valami „drága”, csak nézőpont kérdése. Először is két alapvető dolgot érdemes említeni: az ökológiai gazdálkodásban megjelenő magas kockázat és a kisebb hozam a termelésben.
Skoda Fabia olajteknő szenzor: a repedés gyakori oka
Nem kell elmélyült mezőgazdasági ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy tudjuk, a növényeket gombás, baktériumos betegségek és kártevő rovarok, atkák támadják meg. Ezek ellen a biogazdálkodásban csak néhány biztonságos, fel nem szívódó szer használható, amik természetesen nem veszélyeztetik az egészségünket és a környezetünket, ugyanakkor nem lehet velük olyan megsemmisítő csapást mérni, mint a szintetikus vegyszerekkel. A hatékony vadriasztó sem alkalmazható, és a termés akár 70%-ban megsemmisülhet. A növénytermesztéshez megfelelő mennyiségű tápanyagnak kell lennie a talajban ahhoz, hogy jóízű, megfelelő mennyiségű termés realizálódjon, amit aztán el lehet adni a piacon. Biogazdálkodásban csakis a talaj természetes tápanyag szolgáltatására támaszkodhat a gazda, kiegészítésként zöldtrágyával, szerves trágyával, komposzttal, illetve az előveteményként használt pillangós növények nitrogén megkötő hatásával gazdálkodhat.
Az ökológiai gazdálkodásban a talaj kizsigerelésének elkerülése miatt, eleve kevesebb csíraszám vethető 1 hektár területre, mint a konvencionális gazdaságban. Az alábbi táblázatban látható a különbség a termésátlagok tekintetében:
| Termék | Vetőmag csíraszám (db/ha) | Várható termés (t/ha) |
|---|---|---|
| Őszi búza (konvencionális) | 5-5,5 millió | 5,5-6,5 |
| Őszi búza (ökológiai) | 4-4,2 millió | 3,2-3,8 |
| Napraforgó (ökológiai) | Kb. 40%-kal kevesebb a termő növényegyed szám, mint konvencionálisnál | --- |
Természetesen vannak még okok, ilyen a nagyfokú kézi munka igény a gazdaságban. Ami jó munkahely teremtő, viszont a gazdának ki kell fizetnie a munkabéreket. Ehhez olyan járulékos költségek párosulnak, mint az Európai Uniós jogszabályoknak való megfelelés igazolása, a bio tanúsítvány költsége. Sokan a méretgazdaságosság hiányát említik lényeges tényezőként. Egyrészt bióból nem lehet hatalmas földterületen éveken át ugyanazt az egyfajta növényt elvetni, másrészt a biogazdaságok többsége családi üzem, ezért sokkal kevésbé hatékony, mint az ipari módszerekkel dolgozó mezőgazdasági nagyüzemek.
Vincze Piroska szerint a bio nem a nyugat-európai gazdagok luxusterméke, hanem olyan áru, amely magasabb rendű és jobb minőségű, mint a hétköznapi, és ezt a különbséget jelzik az eltérő árak. Szerinte nem a bio drága, hanem a nem bio lett mesterségesen olcsó. Ráadásul az ipari mezőgazdaságban sem engedélyezik már olyan vegyszer használatát, amely közvetlenül ártalmas lehet az egészségre, tehát emiatt sem szabadna aggódnunk.
Egészségügyi előnyök és a tudományos megközelítés
Napjainkban nagy érdeklődés övezi a kérdést: vajon egészségesebbek az ökológiai gazdálkodásból származó bioélelmiszerek, mint a szokványos, tömegtermeléssel gyártott társaik? Sokan választják a biotermékeket egészségük védelmében, azzal a feltételezéssel, hogy ezek táplálóbbak. Az ökotermékeknek magasabb a vitamin, tápanyag és ásványi anyag tartalmuk. Ha bioélelmiszereket fogyasztunk, akkor jóval kevesebbet leszünk betegek, nem költünk annyit gyógyszerekre, orvosra. A biotermékek GMO-, vegyszer- és műtrágyamentesek. Erre mondják azt, hogy a biotermék drága, az egészségünk még drágább!
Megoldások a jobbra húzó autóra
Tápanyagok és antioxidánsok
A kutatások azonban vegyes eredményeket mutatnak. Egyes tanulmányok szerint az organikus gyümölcsök és zöldségek magasabb antioxidáns-tartalommal rendelkezhetnek, és bizonyos vitaminok, például a C-vitamin, valamint ásványi anyagok, mint a vas és a cink mennyisége is nagyobb lehet. Az organikus tej és hús esetében szintén kimutatták, hogy kedvezőbb a zsírsav-összetétel, több omega‑3 zsírsavat tartalmazhatnak, ami a szív- és érrendszeri egészség szempontjából előnyös lehet. Roszík Péter, a bioélelmiszerek tanúsítását végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője szerint a manapság használt növényvédő szerek maradékai néhány év után már nem mutathatóak ki a termésben. Ezért is írja elő a törvény, hogy legalább három év átállás után lehet csak bioterméket előállítani azokon a földeken, ahol előtte vegyszeres gazdálkodás folyt.
Kevesebb vegyi anyag és szennyeződés
Az egyik legfontosabb ok, amiért sokan a biotermékeket választják, az a vegyszereknek való kitettség csökkentése. Kutatások szerint az organikus növényekben gyakran alacsonyabb a nehézfémek, például a kadmium szintje, és kevesebb rovarirtó-maradvány található bennük. Ez különösen fontos lehet kisgyermekek és terhes nők számára, akik érzékenyebbek a vegyi anyagokra. A bioélelmiszerek csökkentették a káros peszticideknek való kitettséget is, amelyek számos betegséggel, többek között a rákos megbetegedésekkel és az idegrendszeri rendellenességekkel hozhatók összefüggésbe. Ennek azonban olyan országokban van jelentősége, ahol Magyarországgal szemben a mezőgazdasági célú vegyszerhasználat nem szigorúan szabályozott.
Egészségügyi hatások - A tudomány állása
Bár a bioételek fogyasztása bizonyos antioxidánsok és tápanyagok tekintetében előnyöket kínálhat, a tudomány jelenlegi állása szerint nem bizonyított, hogy az organikus étrend jelentősen csökkentené a krónikus betegségek vagy a rák kockázatát. Néhány tanulmány szerint az organikus ételt fogyasztó gyermekeknél kevesebb allergia vagy ekcéma fordult elő, és az állatkísérletekben is kedvező hatásokat figyeltek meg, de ezek az eredmények nem tekinthetők egyértelmű bizonyítéknak. Fontos kiemelni, hogy az „bio” címke nem jelent automatikusan azt, hogy az étel egészséges vagy alacsony kalóriatartalmú.
A European Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent egy szisztematikus irodalmi áttekintés, amely azt a kérdést járta körül, hogy valóban egészségügyi előnyökkel jár-e a bioélelmiszerek fogyasztása a „hagyományos” élelmiszerekkel szemben. A review szerint a bioélelmiszerek fogyasztása csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát és javíthatja a kardiometabolikus egészséget, mivel egy kifejezetten ebből célból végzett tanulmány a kontrollhoz képest 35%-os kockázatcsökkenést állapított meg a bioélelmiszereket gyakrabban fogyasztó csoport tagjai esetében. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása összefüggésbe hozható a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia és a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb arányával. Két kettős vak vizsgálatban nem tapasztaltak jelentős különbséget a cink és a réz bevitelében és felvehetőségében, felszívódásában a bio- és a hagyományos étrend között. A bioélelmiszerek fogyasztása bizonyos gyulladásos biomarkerek alacsonyabb szintjével és az olyan jótékony tápanyagok, mint a karotinoidok, a magnézium és a linolsav magasabb szintjével is összefüggött.
Megjegyzendő azonban, hogy a rákkockázatot számos tényező befolyásolja, ezért ezeket az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Számos tanulmány arról számolt be, hogy a bioélelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztása alacsonyabb testtömeggel és az elhízás kockázatának csökkenésével jár együtt. Egy három éven át folytatott francia vizsgálat azt mutatta ki, hogy a bioélelmiszereket gyakran fogyasztóknál kisebb mértékű volt a testtömegindex (BMI) növekedése, és jelentősen csökkent a túlsúly vagy elhízás kockázata. Egy másik tanulmány szintén arra a következtetésre jutott, hogy a bioélelmiszerek gyakoribb fogyasztása alacsonyabb elhízási rizikóval és BMI-vel járt együtt, még akkor is, ha az életmódbeli tényezőket is figyelembe vették a résztvevők között. A review által megállapított eredményeket azonban óvatosan kell értelmezni a vizsgálati elrendezések és módszerek közötti különbségek miatt, és már csak azért is, mert az elsősorban bioélelmiszereket, azaz drágább termékeket fogyasztó résztvevők valószínűleg eleve egészségesebb életmódot folytattak, ami jelentősen befolyásolhatta az eredményeket. A vegyszerhasználat hiánya miatt nagyobb lehet a mikrobiális szennyeződés kockázata is.
Környezetvédelem és fenntarthatóság az ökológiai gazdálkodásban
Az ökológiai gazdálkodás és a bioélelmiszer nemcsak a jó minőséget szavatolja, hanem egy olyan gazdálkodási forma, ami szorosan összekapcsolódik a környezettudatossággal. A 20. században a zöld forradalom a műtrágyák, a növényvédő szerek és az öntözés révén jelentősen növelte a megtermelt élelmiszer mennyiségét, és bár ezekkel az erőfeszítésekkel sikerült az éhezést megelőzni, visszaszorítani, ezek az intézkedések negatívan hatottak a környezetre, mivel növelték a talajdegradáció és a vízszennyezés kockázatát, ráadásul a növényvédőszer-expozíciót olyan egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozták, mint a rákos megbetegedések és az anyagcserezavarok. Erre jelent meg válaszul a biogazdálkodás, amelyet olyan fenntarthatóbb módszerként hirdettek meg, amely védi a környezetet, csökkenti a növényvédőszer-használatot és javítja az élelmiszerek minőségét.
A biogazdálkodási módszerek világszerte egyre népszerűbbek, az ily módon megművelt földterület mérete és a biotermelők száma jelentősen növekszik az egészségesebb és környezetbarátabb élelmiszerek iránti növekvő fogyasztói igény miatt. Természetesen, mindez a környezetünk és a mezőgazdaság fenntarthatóságának érdeke, nem csak a gazdáé. A biodiverzitás megőrzése fontos a jövő generációi számára, és sok esetben a vegyszeres kezelések a mezőgazdasági területeken kívül élő növényekre és állatokra is negatív hatással van. A biogazdálkodás nem törekszik a kártevők és gyomok teljes kiirtására. Minden biogazda szereti a környezetét és a biogazdálkodás nem csak a terméshozamokról szól, hanem a fészkelő madarak, a beporzó szervezetek, a vizek és élőhelyek, a talaj védelméről.
Az ökológiai gazdálkodás a világ élelmezésében nem a terméshozamok növelésével kapna szerepet, hanem a tudatos termeléssel. A megtermelt áruk, nyerszöldségek és alapanyagok sokkal tovább eltarthatóak, így nem kell őket kidobnunk egy-két nap után. Sokkal nagyobb az ásványi és tápanyag tartalma, kisebb mennyiség bevitelével is fenntarthatjuk a szervezetünk egyensúlyát és nem alakul ki „B” kategóriás éhezés. A megtermelt mezőgazdasági termékek 1/3-a minden évben kukában végzi, aminek a megtermeléséhez természetesen energiát és vizet használunk fel. Vízből például 250 km3-nyi mennyiséget, ami a világ összes háztartásának vízszükségletét fedezné.
A legkedveltebb hazai biotermékek
Az ÖMKi és a NielsenIQ (NIQ) piackutató cég együttműködésében végzett elemzésében az úgynevezett hagyományos kiskereskedelmi pénzforgalmi adatok szerint itthon a legnépszerűbb biotermékek a biobébiételek. A biobébiételek és -italok iránti kereslet évről évre nő, egyre több szülő tartja fontosnak a természetes és egészséges táplálkozást már csecsemőkortól kezdve. A biobébiételek forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között több mint harmadával, 6,4-ről 8,6 milliárd forintra nőtt.
A biozöldségek közül csiperkegombából, uborkából, répából, paradicsomból és hagymából vásárolnak a legnagyobb értékben a hazai fogyasztók. A biogyümölcsök között legnépszerűbb a citrom, a banán, a narancs, az alma és a mandarin. Legnagyobb része a friss bio zöldség-gyümölcsnek a diszkontáruházakban talál gazdára. A biodéligyümölcsök nemcsak azért szerepelnek az élen a biotermékek között, mert ellenőrzött, garantáltan fenntartható termelésből származnak, hanem azért is, mert héjukon nincs vegyszeres, például gombaölő szeres utókezelés. Elkülönítő csomagolásuk pedig megakadályozza a keveredést a nem bio termékekkel. A bioként jelölt citrom és narancs héjának fogyasztása ezért népszerűbb.
Az ökogazdálkodás terjedése és a hazai export kihívásai
Az elmúlt években dinamikusan bővült az ökológiai gazdálkodók száma és a hasznosított területek nagysága. Mára már közel 350 ezer hektáron zajlik ökogazdálkodás Magyarországon. A KSH adataiból kiderül, hogy 2019-ben több mint 303 ezer hektárnyi terület állt ökológiai művelés alatt. Ez majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak, és két és félszerese az öt évvel ezelőttinek. 2019 volt a csúcsév a hazai mezőgazdaságot tekintve. 2016-ban új uniós támogatási formák nyíltak meg, amelyek felgyorsították az átállást. Az elmúlt évekre jellemző felfutást elég jól mutatja, hogy 2019-ben hazánkban közel 120 ezer hektárnyi ökológiai átállási terület volt. Nemzetközi összevetésben ugyanakkor itthon a teljes mezőgazdasági termelés arányában még mindig elég visszafogott a biogazdálkodás aránya. Érdekes jelenség, hogy noha szinte minden országban nő a biogazdaságok aránya, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban csökken.
Mindezek ellenére a hazai boltokban kapható élelmiszerek csupán 0,8 százaléka származik ilyen gazdaságokból. A megtermelt biotermékek 90 százaléka ugyanis feldolgozatlanul elhagyja az országot, így azok társadalmi és egészségügyi hasznossága nem itthon jelentkezik. Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint a közétkeztetés kiaknázatlan lehetőség az ökogazdálkodás számára. Dániában például az iskolai és közintézményi étkeztetésben döntő részben bioalapanyagokat használnak, ami évente fejenként 300 euró egészségügyi megtakarítást jelent. Hasonló törekvésekre itthon is szükség lenne, hogy ne külföldön hasznosuljanak a hazai ökoértékek.
Biokertészkedés: A saját otthoni forrás
Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadója elmondta, hogy míg pár évvel ezelőtt nem volt trend, most az új kertek kialakításakor egyre többen döntenek úgy, hogy kisebb-nagyobb területet kertészkedés céljára leválasztanak. Először is szilárdan el kell határoznunk, hogy biokertészek leszünk. Ez az elhatározás megkívánja, hogy egész hozzáállásunkat, gondolkodásunkat átalakítsuk. Azt is tudnunk kell, hogy több fizikai munkára kell számítanunk. Az nem járható út, ha az ökológiai módszerek mellett itt-ott még használunk vegyszert.
Vegyük szemügyre a kertünket! Milyen a tájolása? Milyen a lejtése? Hol haladnak a vízösszefolyások? Ha mellőzzük a vegyszereket, az ökológiai sokféleségre kell támaszkodnunk. Klasszikus hármas a kukorica, a bab és a tök együttélése. A kukorica szára támaszként szolgál a babnak, amely a talaj nitrogénpótlásáról gondoskodik, a tök pedig leveleivel véd a gyomosodás és a talaj kiszáradása ellen. A tökfélék és a hüvelyesek párosítása magaságyásban is remekül működik. Legyünk türelmesek! Figyelembe kell vennünk, hogy a bioeljárások hatását csak később tudjuk lemérni, és a korrigálás is hosszabb időt vesz igénybe. Egy biokertet nem lehet egyik napról a másikra kialakítani, a folyamat 2-4 évet is igénybe vehet. Fontos, hogy a biokertészkedés ne érjen véget a telekhatáron, mert egy olyan kiskert, amelyet olyan területek vesznek körül, ahol a kémiának van elsőbbsége, csupán egy kis sziget a tengeren.
Ha belegondolunk hosszútávon sokkal gazdaságosabb a bioélelmiszer fogyasztás, de ugyanez elmondható a termelésre is, ha megfelelő idő intervallumot használunk. A talajok tápanyag mennyiségének növelése több évnyi biogazdálkodás során mérhető, a bioélelmiszer fogyasztás jótékony hatása is lehet, hogy csak idősebb korunkban fizetődik ki, amikor nem járunk annyit az orvoshoz és teljes életet tudunk élni. Azonban vannak olyan tényezők a bioélelmiszer fogyasztás mellett - mint például az íz- és zamatanyagok, a magasabb szárazanyag tartalom -, amely miatt már az étkezés alatt is megéri a biot választani. Háziasszonyoknak ajánlott, hogy próbáljanak meg elraktározni télire bio és konvencionális almát, zellert, krumplit egyaránt, mert a tapasztalatok szerint minden esetben a biotermék jön ki győztesen tavasszal.
tags: #miert #keves #a #bioelelmiszer #fogyasztas