A Lada 2107 helyzetjelző felszerelése az USA-ban

A Lada évtizedeken át fogalom volt, különösen a gulyáskommunizmus időszakában Magyarországon. A márka, amely magán- és állami autóként is hatalmas karriert futott be, mára gyakorlatilag Oroszországba és néhány volt tagköztársaságba szorult vissza.

Az Szovjet Kommunista Párt az 1966-tól 1970-ig terjedő ötéves tervében célul tűzte ki a Szovjetunió gazdaságának fokozott modernizálását, különös tekintettel az autóiparra. A párt központi bizottsága egy teljesen új márka létrehozásáról hozott döntést, és a választás végül a Fiatra esett.

A feleknek sikerült is egyezségre jutniuk, így végül 1966. augusztus 14-én alá is írhatták a Fiat és a frissen létrehozott AvtoVAZ közötti szerződést, melynek értelmében az olaszok mind az új autó - egy, a Fiat 124-esen alapuló modell -, mind pedig a gyár létrehozásában segítséget nyújtanak.

Az üzem végül 1970 elejére vált alkalmassá a termelőmunkára, így a szalagról április 19-én legördülhetett az első autó, az olaszok által Fiat 124R-nek, az oroszok által hivatalosan VAZ-2101-nek elnevezett modell.

A Zsiguli érkezését izgatottan várták Magyarországon is, de az első itthoni vásárló csak a sorozatgyártás megindulása után bő egy évvel, 1971. június 14-én vehette át autóját.

Samara kerékcsapágy Francia típus

Az AvtoVAZ vezetőinek önbizalma folyamatosan erősödött, hiszen 1973-ban a cég az időközben jócskán kibővített gyártóbázison elérte az évi 660 000-es gyártási példányszámot.

A VAZ-2103 azért is nagy jelentőségű a gyártó számára, mivel 1973-ban ezzel a modellel lépett be a nyugat-európai piacra - igaz az ott értékesített autókat nem Zsiguli, hanem Lada néven forgalmazták. Kevéssé ismert tény, hogy az AvtoVAZ már 1973-at megelőzően is exportált járműveket a szocialista tömbön kívülre: Finnországban 1971-ben jelentek meg az ugyancsak Lada néven forgalmazott autók.

1974-ben négytagúra bővült a kínálat: bemutatták a VAZ-21011 hivatalos gyári kódot viselő modellt, népszerű nevén „ezerhármast”.

A VAZ-2103, azaz az „ezerötös” sikerei nyomán a gyártó akkori - és pláne a szocialista tervgazdálkodásban megszokott - mérce szerint korán, már 1975 decemberében előrukkolt a frissített változattal, amely hivatalosan a VAZ-2106 nevet kapta.

A VAZ-2106 jelentőségét leginkább mégis az adja, hogy ebben a modellben debütált 1978-ban az 1569 cm³-es, 78 DIN-lóerős, 122 Nm-es maximális nyomatékú erőforrás, a később legendássá vált „ezerhatos”.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

A Lada Canada 1979-ben kezdte meg a szovjet autók importját. Az első tengerentúli piacon megjelenő Zsiguli a Lada 2106 volt, a 2106-1-ből (1500s), illetve a 2103-ból (1500) átvett 1500 köbcentis motorral szerelve.

A Lada 2106-os keleti sikerét mutatta, hogy ez volt az első személyautó márka az 1970-es gyártás beindulása óta, amely átlépett a tengerentúlra, és az akkori hidegháborús politikai viszonyok mellett megpróbálta felvenni a versenyt az amerikai, a nyugat-európai és nem utolsó sorban a japán konkurens márkákkal.

A tényleges, szovjet viszonylatban nagyüzeminek tekinthető gyártás 1976 nyarán kezdődött meg, az autó ekkor kapta meg végérvényesen a VAZ-2106 típusnevet.

A VAZ ütközésekkel szembeni fejlesztései a viszontagságos terepviszonyokra tervezett NIVA modellnél testesedett ki. A jelentősebb ütközési energia elnyeléssel rendelkező cső lökhárítótartók és a hozzá kapcsolódó felfogatások bekerültek a 2106-os modellekbe is.

Az újfajta, Nivától kölcsönzött lökhárítók jelentős mértékben átformálták a Lada 2106-os megjelenését.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

A modellsorozat további érdekessége volt, hogy az első helyzetjelző és index lámpák nem a VAZ 2103-nál és 2106-nál megszokott homlokfalrészbe, az első lámpák alá kerültek, hanem a széles lökhárítókba kerültek beépítésre.

A Lada 2106 Canada magán viselte a tengerentúli járműszabványok más jellegzetes vonásait is, mint például az ugyancsak biztonságosabb láthatóságot adó teljes felületű narancssárga első index és helyzetjelző lámpákat, ahol az irányjelzéssel egyidőben a sárga búra alá rejtett helyzetjelző lámpa is villogni kezdett az irányváltások alkalmával.

Kezdetben extra, majd széria felszerelésként a Lada 2106 Canada a hátsó ködlámpák mellé első ködlámpákat is kapott. A kapcsolás a műszerfal panelbe beépített kétállású ködlámpa kapcsolóval történt, a lámpatestek felszerelésére a Niva 4x4 1600 Canada modelltől átvett lökhárítók alsó peremei adtak lehetőséget.

A rendszámtábla világítás is lekerült a lökhárítókról, fekete műanyag lámpaházban a kombinált lámpatesttel egy egységben került elhelyezésre.

A Lada 2106 Canada egyedi -tengerentúli sajátossága a Niva 4x4 1,6 lökhárítók felszerelésén túl a piros színűre festett index lámpabúrák, valamint a hátsó sárvédőkön elhelyezett szélességjelző piros lámpák.

Ugyan nem volt kiemelten hosszú a Lada modell a maga 4116 mm-ével azonban az amerikai és kanadai gyakorlat szerint nem csak az első, hanem a hátsó járműrészt is el kellett látni oldalsó helyzetjelző világítással. A sárvédőkre felszerelt piros helyzetjelzők az ugyancsak piros búrájú hátsó indexlámpákkal együtt villogtak irányváltoztatások alkalmával.

A szocialista piacra gyártott 2106-soknál elsősorban narancssárga hátsó helyzetjelző lámpákkal, majd ezt helyettesítő típusfeliratokkal lehetett megismerni a Lada csúcsmodelljét.

A kombinált hátsó lámpában már a ködlámpa számára nem jutott hely, így a kiegészítő lámpatest az első ködlámpákhoz hasonlóan a lökhárító alatt kerültek elhelyezésre.

A nyugati és tengerentúli export kivitel másik különlegessége a vinyl tetők toltak, az ilyen „extra” felszereltségű autóknál a Lada 2106-osok és Nivák tetőlemezét és „C” oszlopát díszvarrással ellátott műbőr burkolattal látták el.

Az ablaktörlő lapátokat a tükröződés mentesség érdekében matt fekete törlőkarokra és lapátokra cserélték, a krómozott ajtókeretek és esőcsatorna burkolattal azonban az autó exclusivitása mindvégig megmaradt.

Az utasok védelmét a Lada mércével „különleges” ütközési zónaképzés mellett első és hátsó biztonsági övek szolgálták, amelyek közül az első az export kezdetén már automata kivitelű volt, később a hátul ülők közül is a két szélső utas megkapta a 2105-ös és 2107-es modellekben megismert automata biztonsági öveket.

A biztonságot további kiegészítő felszerelés szolgálta. Az első biztonsági övek be nem kapcsolására hangjelzés figyelmeztetett, és a tengerentúli előírásoknak megfelelően erre a súlyos hiányosságra piros jelzőfénynek is fel kellett hívnia a vezető és az anyós ülésen utazó utas figyelmét.

A Lada Canada a 2106-os modellt „népautónak” szánta, a korabeli járműpiacon „egzotikusnak” számító modellek Kanadán kívül eljutottak az Egyesült Királyságba, Franciaországba, Belgiumba, Luxemburgba, Hollandiába, Németországba, Ausztriába és Finnországba.

A VAZ-2106 technikai jelentőségét leginkább az adta, hogy ebben a modellben debütált 1978-ban az 1569 cm3-es, 79 mm-es furatú, 80 mm-es löketű, egy vezérműtengelyes (SOHC), az ezerötösénél nagyobb teljesítményű karburátorral ellátott, 78 DIN-lóerős, 122 Nm-es maximális nyomatékú erőforrás, a később legendássá vált „ezerhatos”.

A szocialista relációban óriási lelkesedés övezte a fenti menetteljesítményeket, amelyek a 70-es évek végén nyugati mércével sem voltak szégyelni valók.

A VAZ-2106 presztízs jellegét külső és belső ismertetőjegyekkel egyaránt hangsúlyozni kívánták. A 2103-ashoz hasonlóan a kerékjárati ívek peremei krómdíszítést kaptak, a hátsó sárvédőkre a már említett téglalap alakú, piros vagy sárga színű szélességjelző lámpákat szereltek, valamint az autó a 2101-2102-2103-as modelleknél megszokott dísztárcsákkal szemben új, fekete műanyag kupakbetétes krómozott dísztárcsákat kapott.

A 80-as évek közepétől a nyugati export és kanadai modellek a hátsó üléstámla esetén is megkapták az ovális keresztmetszetű fejtámlákat. Később a 2105-ös és 2107-es ülései kerültek a Lada 2106 Canada belső terébe.

A VAZ 2106-nál új széria felszerelésként felbukkant a vészvillogó, a műszerfal háttérvilágításának erősségét szabályozó kapcsoló.

Az 1600-as motorral szerelt változatok után 1981-től megjelent a VAZ-21061-es típus, azaz a Lada 1500s - a nyugati exportpiacokon a Lada 1500L jelölésű autó. Az 1500s-es modell lényegében nem különbözött az ezerhatostól, a motor a VAZ 2103-ból került át.

A 80-as évek végén a „tisztogatás” a műszerfal betéteknek sem kegyelmezett, a VAZ 2106-osok normál fekete műanyag burkolatot kaptak.

A lejtmenet azzal folytatódott, hogy 2002-ben a modell gyártását az Ural délnyugati peremén lévő Izsevszkbe, Udmurtföld fővárosába helyezték át.

A Ladák iránti kereslet megcsappanásával a Lada kereskedések bezártak, illetve más olcsó autók foglalták el a Ladák helyét.

Lada 2106 export verzió

A Lada 2106 Canada modell főbb jellemzői:

Teljes felületű narancssárga első index és helyzetjelző lámpák
Első és hátsó ködlámpák
Niva 4x4 1,6 lökhárítók
Piros színűre festett index lámpabúrák
Hátsó sárvédőkön elhelyezett szélességjelző piros lámpák
Vinyl tetők
Matt fekete ablaktörlő karok és lapátok
Automata biztonsági övek
Biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető hangjelzés és piros jelzőfény

A Lada 2106 Canada modellek az 1998-as modellévtől fokozatosan eltűntek, a Ladák helyét az olcsó dél-koreai Daewoo Motors és a Kia Motors autógyár termékei vették át.