Miért Probléma, Ha Kifogy a Gázolaj a Dízel Autóból?

Sok autós hajlamos arra, hogy addig húzza a tankolást, amíg a jelzőlámpa ki nem gyullad.

A 100 as benzinről

Egy biztosítási cég statisztikái szerint az autósok negyede biztos abban, hogy amikor a jelzőlámpa kigyullad, még mindig ráérnek tankolni, mert jó 50-60 kilométerre elég benzin van a tank alján. A legtöbben bevallották azt is, hogy ilyenkor még simán válogatnak is, hogy olcsóbb benzinkutat találjanak. Azonban ez a szokás komoly problémákhoz vezethet, különösen a dízel autóknál.

Tankolás

Miért Káros a Dízel Autókra, Ha Kifogy az Üzemanyag?

Ray Sparrow autószerelő szerint a kellemetlenség mellett a motornak komoly baja is lehet, főleg a dízeles autóknál, mert a tömítések, pumpák és az injektorok is károsodhatnak, ha levegőt kapnak. A benzines autóknál pedig előfordulhat, hogy szakembernek kell a csontszáraz berendezésekbe újra életet lehelni, sőt a hirtelen leállástól is rengeteg alkatrész mehet tönkre, amiken már nem segít majd egy kannányi benzin.

A Totalcar szakértői szerint néhány motorkonstrukcióban valóban gondot okozhat, a jó hír azonban az, hogy minderre az autógyártók sem most jöttek rá. "Régebbi típusoknál légteleníteni kellett az adagolót, de erre jellemzően volt egy pumpa a motortérben, vagy indítózásra megtörtént. Ezek az autók azonban lassan kihalófélben vannak már. Benzineseknél nem történik semmi, leáll az autó, meg kell tankolni, két-három indítózás alatt felszívja a benzint, és kész. De a mai autóknál általában be is van építve megfelelő védelem, hogy ne fusson szárazon egyetlen szivattyú sem. Vagyis leállítja magát, mielőtt valóban kifogyna az üzemanyag" - tudtuk meg a kollégáktól.

A kosz felszippantása mellett azért sem jó, ha nagyon kevés benzinnel jár, mert nagy hőségben a kevés benzin hamar felforrhat, buborékos lesz, ami valóban nem tesz jót az autónak. Extrém esetekben valóban előfordulhat, hogy a vasúti átjáróban fogy ki a benzin, de a beláthatatlan kanyarban vagy a szűk feljárón leálló motor sem életbiztosítás.

Egy biztos: segítséget hívni, autót elvontatni biztosan drágább lesz, mint néhány forintot spórolni 10 liter benzinen. Ha pedig siet, akkor még inkább biztos lehet benne, hogy gyorsabban tud tankolni egy kicsit az autóba, mint amennyi idő alatt megérkezik a segítség és elvontatják az első benzinkúthoz.

Tisztító adalék hátrányai

Milyen Alkatrészek Hibásodhatnak Meg?

Elég bosszantó tud lenni, amikor elindulsz egy hosszú útra, beindul a kocsid, majd egyszer csak leáll. Ahhoz, hogy utánajárhass a problémának, jobban meg kell ismerned a motor és kapcsolódó alkatrészeinek működését. Autónk nem tud kellő minőségű és mennyiségű üzemanyag, hűtőfolyadék, motorolaj és elektromosság nélkül menni.

  • Üzemanyagszint-jelző: Az üzemanyagszint-jelző mindig figyelmeztet, amikor túl alacsony szinten van az üzemanyag, ám megeshet időnként, hogy meghibásodik a műszer. Ilyenkor akár észre sem veszed, ha kifogy a kocsiból a nafta.
  • Üzemanyagszűrő: Ha a kocsid leáll, miután gyújtást adsz rá, akkor akár az üzemanyagszűrő eltömődése is lehet ludas. Szerencsére ez a probléma könnyedén orvosolható üzemanyagszűrő cserével, valamint az üzemanyag rendszer kitisztításával.
  • Gyújtógyertyák: A belsőégésű motorok az üzemanyag-levegő keverék begyújtásával működnek. Az égéshez szükséges szikrát a gyújtógyertyák adják a benzines autókban. Ha a gyújtógyertyák tönkremennek, nem lesz gyújtás, és az autó nem fog tudni menni.
  • Akkumulátor és Generátor: Az autó mozgásához elengedhetetlen a jól működő akkumulátor és generátor. Főként ez a két alkatrész látja el árammal a kocsi elektromos alkatrészeit. A motort működtető állórészt az akkumulátor tartja üzemben. Ezt az energiát átveszi a generátor, és mozgásba hozza az autót.
  • Elektronikus Vezérlőegység (ECU): Az autó elektronikus vezérlőegysége tulajdonképpen egy számítógépes rendszer, amely a motor különböző funkcióit vezérli, így az üzemanyag befecskendező rendszert is. Mivel a járműnek üzemanyagra van szüksége a működéshez, ezért az ECU meghibásodása esetén a kocsi le fog robbanni.
  • Üzemanyagnyomás-érzékelő: Az ECU-val szoros kapcsolatban működik az üzemanyagnyomás-érzékelő. Szükség van rá, ugyanis az üzemanyag magas nyomás alatt fecskendeződik be az égéstérbe. A befecskendező rendszerhez egy szenzor kapcsolódik, amely folyamatosan küldi az információkat a vezérlőegység számára, ami ezek alapján szabályozza az üzemanyag nyomást.
  • Gyújtáskapcsoló: Amikor tönkremegy a gyújtáskapcsoló, lehet, hogy simán beindul az autó, viszont néhány kilométer után lerobban. Közvetlenül a megállás előtt teljesítmény csökkenést is tapasztalhatsz.
  • Fojtószelep Házak: Amiket még érdemes megvizsgálni, azok a fojtószelep házak.
  • Kartergázelvezetés: A kartergázelvezetés helytelen működése miatt is lefulladhat a kocsi: ez a rendszer a motorból a szívócsőbe érkező gázok szabályozásáért felel.
  • EGR Szelep: Végül, de nem utolsósorban az EGR szelep állapotát is érdemes megnézni, ha egyszer csak leáll a kocsid. Ennek telerakódásakor hamarabb lefulladhat a kocsi.

Az "Öngyilkos Dízel" Jelenség

A dízelmotorok a mai napig sokak kedvencei, ráadásul vannak olyan felhasználási módok, amelyekre még mindig nincs jobb alternatíva, a modern dízelek pedig a közhiedelemmel ellentétben nem is kiemelten környezetszennyezők. Kis fogyasztásuk, nyomatékos karakterisztikájuk és a hosszú utakra tervezett mivoltuk figyelembevételével aligha lehetne vitatni, hogy jogos a ragaszkodás, még akkor is, amikor az Euro normák miatt lényegében kihalófélbe kerültek.

Van viszont egy olyan, végzetes hibalehetőségük, amiről sokan nem is tudnak: az úgynevezett "öngyilkos dízel", más néven "elszabadult dízelmotor" avagy angolul a "diesel runaway". Ekkor a motor magától felpörög, majd hiába állítod le, folytatja a pörgést, méghozzá hatalmas zajt és füstöt generálva, legtöbbször egészen addig, amíg túlterheltségében a motor számára végzetes károkat nem produkál.

A félelmetesnek hangzó hiba lényegében az is, ám nem kell rettegésben élni: ez a baj ritkán jön, de akkor valóban "csőstül". Ráadásul meg is lehet előzni, sőt, ha időben fel tudjuk ismerni, akkor a hiba bekövetkeztekor is meg tudjuk menteni az autónkat a még nagyobb kártól.

A hiba lehetősége a dízelmotor egyik legalapvetőbb működési sajátosságából, a benzinesekkel szembeni egyik legfontosabb különbségéből adódik: hogy az üzemanyag és levegő keverékét nem szikra, hanem a kompresszió és a hengerben jelenlévő magas hőmérséklet gyújtja be.

Skoda Fabia olajteknő szenzor: a repedés gyakori oka

A benzinmotort éppen ezért szinte bármilyen körülmények között le lehet állítani, ha ugyanis elveszed a szikrát, akkor nem lesz, ami begyújtsa az üzemanyag és a levegő keverékét. A dízelmotort ezzel szemben - szikra híján - úgy állítod le, hogy elveszed tőle az üzemanyagot, amit egyenesen a hengerbe fecskendez az üzemanyagrendszer, így nem lesz, ami begyulladjon az itt jelentkező nyomástól és hőmérséklettől.

A hiba éppen emiatt lehetséges: ha már jár a motor, akkor az üzemanyag magától gyullad be, így amennyiben az autó befecskendezőrendszerén kívül bármilyen "külső forrásból" érkezik üzemanyag, úgy hiába "állítjuk le" a motort, az továbbra is járni fog. Általában ez a külső üzemanyag a motorolaj lesz, az ugyanis éghető, ráadásul bizonyos körülmények között alkalmassá válhat arra is, hogy üzemanyagként funkcionáljon a dízelmotorban.

Normál működés közben azonban még minimális mennyiségben sem juthat motorolaj a rendszerbe, a legtöbb motor még kopottan sem tud ehhez elegendő kenőanyagot átereszteni a dugattyúgyűrűk mellett. Így az esetek 99 százalékában a problémát előidéző olaj a turbófeltöltőtől érkezik. Ennek az alkatrésznek ugyanis a motorolaj biztosít kenést és hűtést is, meghibásodása esetén pedig lehetséges, hogy ezt az olajat éppen a motorba áramló levegőbe engedi el.

Ha eközben az autó épp sebességben van, akkor a sofőr először csak annyit észlel, hogy gázadás nélkül elkezd nőni a fordulatszám, ha pedig kinyomja a kuplungot, vagy "N" állásba löki az automata váltót, akkor az ellenállás nélküli motor még jobban felpörög.

A természetes reakció ilyenkor a legtöbb sofőrnél a motor leállítása, ám mivel ezzel "csak" elvesszük a gázolajat a motortól, az tovább fog járni, hiszen már nem a befecskendezőrendszerből érkező üzemanyagot égeti, hanem a turbóból elszabaduló motorolajat.

Megoldások a jobbra húzó autóra

A megemelkedett fordulatszám azonban nagyobb olajnyomást, így még több olajat és még több beáramló levegőt, ezzel tovább növekvő fordulatszámot eredményez. Ez tehát egy önmagát generáló folyamat, amelynek a motor valós lehetséges legnagyobb fordulatszáma szab határt, így sokszor 8-10 ezerig is elforog a dízelmotor, amelyet legfeljebb hatezres percenkénti főtengelyfordulatra terveztek.

Ekkor már szinte lehetetlen leállítani a folyamatot, ráadásul sokan ekkor már pánikba is esnek, és kiszállnak, így nem marad más, mint megvárni a végét. Néhány percnyi horror után vagy eltörik valamelyik létfontosságú alkatrész a tervezettnél jóval többet forgó gépezetben, vagy egyszerűen elég az összes motorolaj és lefullad a motor.

Bár a fenti videó veszélyesnek tűnhet, és az adott helyzetben félelmetes is, két jó hírünk is van. Egyrészt nem veszélyes a közvetlen környezetére az autó ilyenkor, már persze abban az esetben, ha nem épp a motortérben matatsz, amikor valami elszabadul. A videón látható, a hangja alapján 1,9 vagy 2,0 literes TDI erőforrás ugyanis kibírta megsemmisülés nélkül, ám nem mindig húzzák addig a motorok, hogy elfogyhasson az olaj.

A másik jó hírünk, hogy az öngyilkos dízel valóban ritka jelenség, ráadásul kellő odafigyeléssel szinte nullára csökkenthető az esélye, hogy így járjunk, ha pedig már elkezdődött a baj, de időben felismerjük, akkor még meg is lehet állítani a folyamatot.

Öngyilkos dízel

Hogyan Előzhető Meg az "Öngyilkos Dízel"?

A legfontosabb alapvető tény ezzel a jelenséggel kapcsolatban, hogy egészséges motor ilyet nem csinál. Éppen ezért azzal tudod megelőzni, hogy így járj, ha a dízel autód turbójára különös tekintettel odafigyelsz.

Ennek két fő eleme közül az első a megfelelő olaj használata, akár annak specifikációját, akár korát és futásteljesítményét nézzük: érdemes legkésőbb a gyártó által előírt rendszerességgel, vagy akár annál gyakrabban olajat cserélni, és sohasem szabad lejjebb adni a minőségből.

A második a turbó használata, amelynek két fő mozzanata az indítás és a leállítás. Nem szabad indítás után rövid idővel komoly terhelésnek kitenni a motort, ideális fordulattartományban (dízel autóknál általában 1800 és 2500 között) óvatosan kell vele közlekedni, az olaj ugyanis üzemi hőfokon teljesít a legjobban.

Még fontosabb azonban, hogy sose állítsuk le azonnal a motort, ha éppen magas fordulatszámon vagy nagy terhelésen használtuk, az olaj ugyanis nem csak keni, hanem hűti is az akár 1000 fok feletti hőmérsékletű tengelyt. Ekkor a nagyjából 100 fokosan beérkező olaj alig néhány tizedmásodpercet tölt a turbótengely mellett, mégis közel 200 fokosan távozik, így elég néhány másodpercre megszűnnie az olajozásnak, hogy az ott maradt kenőanyag ráégjen, ezzel komoly károkat előidézve.

Mit Tehetünk, Ha Már Bekövetkezett a Baj?

Ha tehát vigyázol a turbóra, akkor közel nullára csökken az esélye az efféle bajnak, ám ha mégis bekövetkezik, akkor fontos tisztában lenni a teendőkkel.

Az első és legfontosabb, hogy amint észleled, hogy az autód magától gyorsít, hagyd sebességben, ne lépj a kuplungra és - miután meggyőződtél róla, hogy senki sem jön veszélyes közelségben mögötted - állj rá a fékre, amilyen erővel csak tudsz, ne engedd fel egy kicsit se, amíg meg nem állsz. Autópályán extra lépés, hogy a leállósávba érkezve kell végrehajtani a mutatványt.

Ha időben reagáltál, akkor az autó lassulni kezd, majd a motor erőlködésekor egyre erőteljesebben rázkódik a karosszéria, végül pedig lefullad az autó és hirtelen megáll. A lábadat csak akkor vedd le a fékről, amikor már az autó is teljesen megállt, a kuplungot pedig ne nyomd ki!

Ha nem reagáltál időben, vagy nem tudsz azonnal biztonságos helyre félreállni, ezért később kezdted el a lassítást, akkor előfordulhat, hogy már késő lesz és nem tudsz akkora fékhatást kifejteni, hogy meg tudd állítani az autót.

Ha hiába nyomod a féket, nem lassul az autó, vagy akadályhoz közeledsz, akkor inkább vészfékezz, tehát állj rá a kuplungra és a fékre együtt. Ekkor nagyon gyorsan fogsz megállni, a motor pedig - mivel már nincs terhelés alatt, de rengeteg "üzemanyagot" kap, felpörög és elkezdődik az olajégetés.

Amint megállt az autó, próbáld meg lefullasztani: húzd be a kéziféket, állj rá a fékpedálra és a kuplungra, tedd a lehető legnagyobb sebességi fokozatba, azaz ötödikbe vagy hatodikba a váltókart, és miközben a féket nem engeded fel, határozottan lépj le a kuplungról.

Ha sikerrel jársz, akkor az autó hatalmas rántással meg fog állni: nem kizárt, hogy a váltó egyes alkatrészei tönkremennek, ám még mindig így a legjobbak az esélyeid, hogy a lehető legkevesebb anyagi kárral úszd meg a dolgot.

Jóval nagyobb probléma, ha mindezt egy automata váltós dízel csinálja, akkor ugyanis erősen korlátozottak a lehetőségeink. Ahány váltó, annyi különböző esetleges jó válasz van, és egyik sem hoz biztos sikert. Ha pedig egy ilyen próbálkozás bukik, akkor vele együtt hal meg az automata váltó is, ráadásul még annak a kockázata is megvan, hogy az autó újra elindul és gyorsítani kezd.

Mennyibe Kerül a Javítás?

Ha pedig már a költségeknél tartunk, akkor érdemes arra is kitérni rendesen: mennyibe kerül helyreállítani egy így szétforgott dízelmotort?

A borsos áron mért hazatrélerezés után a rendberakás biztosan egy sok százezres turbófelújítással, vagy netán annak cseréjével indul, hiszen ez az alkatrész okozta a bajt. Mindenképp ki kell továbbá tisztíttatni az egész szívórendszert, hiszen tele lesz olajjal, majd meg kell vizsgálni a motort.

Ha csak néhány másodpercig forgott a határain túl, akkor jó eséllyel komoly kár nélkül megúszta, így csak az olaj és a vezérlés cseréje lesz kötelező. Ám manapság már ez sem aprópénz, egyes modelleknél, minőségi alkatrészekkel számolva csak az anyagköltség elmehet a hatodik számjegyig.

Ha nem sikerült időben lefullasztani, ezért a motorban eltört valami, akkor jó eséllyel annyi kár esett a rendszerben, hogy csak a motorcsere segíthet.

Akkor sem lélegezhetünk azonban fel, ha a motor kibírta a próbát és hosszú percek alatt elégette az összes olaját, majd csak akkor fulladt le magától, amikor a "10W-40" elfogyott.

Ekkor ugyanis a percekig tartó, irreálisan magas fordulatszám komoly kopást eredményez lényegében minden mozgó alkatrészen, majd amikor elfogy az olaj, akkor először a hengerfej alkatrészeinek szűnik meg a kenése, aztán sorban minden másnak is, végül pedig még a csapágyak is kenés nélkül futnak az utolsó 10-15 másodpercben.

Így tehát - amennyiben nem sikerült még az elején megállítani az elszabadult dízelt - valószínűleg nem úszod meg motorfelújítás vagy motorcsere nélkül, ami a hazai autópark 15 éves átlagos életkorát figyelembe véve jó eséllyel egy gazdasági totálkár lesz.

Az Üzemanyagpumpa Meghibásodása

Ha gyakran járunk kevés üzemanyaggal, a tartály alján felgyülemlett lerakódások, vagy szimplán a benzinkút pisztolyából a rendszerbe került szennyeződések nagyobb eséllyel tömítik el az üzemanyagszivattyú előszűrőjét. A pumpa egy darabig küzd, megpróbál megfelelő mennyiséget szolgáltatni még az eltömődött szűrőn át is, de egy idő után akár minden előjel nélkül felmondja a szolgálatot, és az autó leáll. A magasabb koncentrációban jelenlévő szennyeződés mellett azért is káros kevés üzemanyaggal járatni az autót, mert az üzemanyagpumpát az üzemanyag hűti is, nem kell sok fantázia hozzá, mi a sorsa egy-egy túlmelegedett alkatrésznek. Alacsony üzemanyagszintnél ez a visszaáramoltatás nem látja el rendesen a funkcióját, a gázolaj felmelegszik, ami így kenési problémákhoz is vezethet.

Az üzemanyagszűrő eltömődése miatt ingadozó üzemanyag-szállítás okozhat égéskimaradást, ami könnyen felvillantja a check engine-lámpát. Ha rendben találjuk az autót, és egy gyors átvizsgálás során sem derül ki, mi a probléma, gyanakodhatunk, hogy valami az üzemanyagszivattyú környékén nem stimmel.

Régebbi autók fém üzemanyagtartályánál alacsony szint mellett a pára is kicsapódhat a tank falára, ami azon kívül, hogy rozsdásodást okoz, a mai üzemanyagok 5-10%-os etanoltartalma miatt már keveredik a vízzel, így javult a folyadék vezetőképessége is.

Egyéb Problémák és Megoldások

  • Romlott Üzemanyag: Azt sem szabad elfelejteni, hogy a modern üzemanyagnak is van szavatossági ideje, ami körülbelül két hónap. Romlott üzemanyaggal is elmegy az autó, de a rossz benzin megtámadja a műanyag- és gumitömítéseket, ami szintén károsodást okozhat az autóban. Gázüzemű, vagy ritkán használt autóknál (például a veteránoknál) a benzinkonzerváló folyadék segíthet, mely stabilizálja az üzemanyag kémiai szerkezetét.
  • Pontatlan Üzemanyagszint-jelző: Ha kevés benzin vagy gázolaj jobban lötyög a tartályban, ugyanígy tesz az üzemanyagszint-jelző úszója is. A pálca egy kerámialaphoz csatlakozik, amely végeredményben jelzi nekünk az üzemanyagszintet, de elkophat, ha gyakran ugyanazon az alacsony álláson kell üzemelnie. A kopással tehát pontatlanná válhat az üzemanyagszint-jelzés.
  • Újraindítás: Tankolás után hagyjuk 20-30 másodpercig gyújtáson az autót, majd néhány másodpercig próbálkozzunk az indítással. Ha két-három ismétlés után sem indul az autó, a pumpa előszűrője valószínűleg eltömődött, minden további indítással csak azt kockáztatjuk, hogy az egész pumpa leolvad.
  • Légtelenítés: Különösen nagy szívás van a dízeleknél, hiszen ha kifogy az üzemanyag, könnyen levegő kerül a rendszerbe. Csak légtelenítés után fog újraindulni az autó, amire általában nem vagyunk felkészülve a világ végén, az út szélén lerohadva. A modernebb autóknál persze már van erre szoftveres védelmi mechanizmus, de azért jobb nem játszani a tűzzel.

Sokkal Drágább Kevés Üzemanyaggal Járni, Mint Gondolná

Azon kívül, hogy pusztán kellemetlen dolog az út szélén maradni egy elromlott üzemanyagpumpa vagy egy rossz üzemanyagszint-jelző miatti kifogyás miatt, még a rendőr is megbüntethet minket. Az üres tank miatti lerohadás az elkerülhető problémák közé tartozik, így például Németországban autópályán 30-70 euróig terjedő pénzbírságot kaphatunk, de máshol se lepődjünk meg, ha a rendőr úgy látja, a figyelmetlenségért kioszt pár hibapontot.

A fogyóban lévő üzemanyagot általában a mutatón felül valamilyen bimmbammolás és felvillanó LED is jelzi.

Tank Méretek

Néhány Mondeo tankméret:

Modell Tank Mérete
MK I-II 61,5 liter
MK III 58,5 liter

Fontos megjegyezni, hogy tankoláskor a rendszer felvehet plusz 3-4 litert is.

Érdemes tehát rendszeresen karbantartani az autót, és a turbóra is odafigyelni, ám rémálmaid valóban ne ettől legyenek. Az öngyilkos dízel még hazánkban is ritka, pedig ha valahol akadnak gyérül karbantartott, rossz állapotú dízelek, hát itt találni bőven.

tags: #miért #probléma #ha #kifogy #a #gázolaj