A Mercedes-Benz története, ikonikus elemei és innovációi

A Mercedes-Benz nem csupán egy autógyártó, hanem egy ikonikus márka, amely több mint egy évszázada meghatározza az autóipart. A márka története tele van innovációval, mérnöki bravúrokkal és persze, egyedi logóval, amely szinte mindenki számára ismerős. A Mercedes-Benznél Ön a minőséget nemcsak látja, hanem érzi is. Azt a különleges Mercedes-Benz érzést, amint beszáll. Minden részletre gondolunk, és a kiválóságot kivételes időtállósággal határozzuk meg.

Az alapítók és a kezdetek

Vaskos tévedés lenne a Mercedes-Benz autók történetét a Daimler AG 1898-as megalapítására datálni! Hiszen nem csak a stuttgartiak, de még legádázabb ellenfeleik is elismerik, a világ első automobilját Karl Benz készítette, és nem sokkal később Gottlieb Daimler is megkezdte autói árusítását. Pénzügyi támogatók és üzleti partnerek segítségével mindkét mérnök egyéni fejlesztőmunkájához saját vállalkozást alapított.

Karl Benz úttörő munkája

A modern gépkocsi-technológia egyik úttörője Karl Benz, aki Karlsruhéban született 1844-ben. 34 évesen egy újfajta kétütemű gázmotort tervezett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Benz 1883 októberében Mannheimben megalapította a Benz & Cie. nevű céget. 1879-ben szabadalmaztatta első kétütemű erőforrását - innentől kezdve már csak a lóvontatás nélküli jármű gondolata foglalkoztatta. Mivel az akkori műhely- és gyártulajdonosok még nem láttak fantáziát a dologban, Benz kénytelen volt saját vállalkozást alapítani. A rendezett technológiai és anyagi háttérnek köszönhetően két évvel később, 1885-re elkészült Benz belső égésű motorral meghajtott járműve, amelyet a világ első automobiljának tartanak. A háromkerekű jármű akkoriban valóságos technikai csodának számított forradalmi fém vázával, fémből készült küllős kerekeivel, tömör gumiabroncsaival, fogasléces kormányzásával. Az autót hajtó, hátul középen elhelyezett, szintén Benz által tervezett 954 cm³-es, 0,9 lóerejét 400-as percenkénti fordulatszámon leadó egyhengeres, négyütemű motor lánc segítségével hajtotta meg a kereket.

Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach hozzájárulása

Gottlieb Daimler és Karl Benz az 1880-as években egymástól függetlenül feltalálták a magas fordulatszámú motort és az automobilt, amivel lefektették a motorizált személyszállítás alapkövét. Daimler és Maybach 1882-ben, a Stuttgart melletti Cannstattban - a Deutztól kapott végkielégítésből - létrehozták saját műhelyüket, ahol gőzerővel álltak neki egy olyan nagy fordulatszámú benzinmotor kifejlesztésének, amely bármilyen jármű meghajtására alkalmas lehet. A Daimler által a hasonlatosság miatt „Standuhr”-nak (azaz „állóórának”) vagy „nagypapa órájának” nevezett motor végül 1885-ben készült el. Az erőforrásból még abban az évben készítettek egy kisebb méretűt is, amelyet egy fából készült biciklin helyeztek el. A felhőtlen öröm csak addig tartott, amíg Daimler és Maybach hírét nem vették, hogy az alig 100 kilométerre lévő Mannheimben Benz már háromkerekű járművel döcög a város utcáin. Ezt nem hagyhatták annyiban: vásároltak egy delizsánszot, amelybe a „nagypapa órájának” 1,1 lóerős verzióját építették be. A következő évben, 1890-ben Daimler és Maybach megalapították a Daimler Motoren Gesellschaft (DMG) nevű céget, amelynek fő profilját Daimler eredeti elképzelésének megfelelően olyan kisméretű motorok kifejlesztése és gyártása képezte, amelyek szárazföldi, vízi és légi járművek meghajtására alkalmasak.

A Mercedes név eredete

A Mercedes szó spanyolul eleganciát jelent. Ezt a nevet viselte Emil Jellinek lánya. Emil Jellinek egy rabbi gyerekeként született, és az évek során igazi munkamániás férfivá érett. Elsősorban dohány kereskedelemből alapozta meg a vagyonát, de később konzulként találkozott először az automobilnak nevezett járművel. Az 1889-es Párizsi világkiállítás hozta el az első igazán nagy érdeklődést Daimler számára, ahol találkozott Emil Jellinek-kel. Mivel Jellinek nagy autórajongó volt, így az évek alatt már nem vásárlója, vevője lett a cégnek, hanem az eladója, értékesítője is. A női névből lett autómárka Emil Jellinek nevéhez kötődik, aki egy tavaszi napon látta meg a napvilágot 1853-ban, Lipcsében. A diplomataként dolgozó Jellinek a világ számos pontján megfordult, majd özveggyé válása után Nizzában telepedett le három gyermekével. Több háromkerekű, majd egy Benz birtoklása után egy újságban látta meg a Daimler-féle automobilt, ami annyira megtetszett, hogy hamar fel is kereste a gyárat.

Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás

Jellinek nem esett kétségbe: 550 000 aranymárkát ajánlott fel Maybachnak, ha nagyjából fél év alatt kifejleszt és leszállít neki 36 darab, forradalmi versenyautót. További kikötése volt, hogy az újdonságnak a Daimler-Mercedes nevet kell adni egyetlen lánya után. Jellinek pontosan meg is fogalmazta a „nem a holnap, hanem a holnapután” autójával kapcsolatos igényeit: hosszú tengelytáv, karosszérián belül elhelyezett motor, alacsony tömegközéppont és az új, a Bosch által kifejlesztett indítórendszer. 1900. december 22-én pedig valóban megérkezett Nizzába a világ első modern autójának tartott Daimler-Mercedes 35 PS. A Francia Autóklub akkori elnökének kijelentését, miszerint "Beléptünk a Mercedes-korszakba" világgá repítette a sajtó. 1903-ban Jellinek felvette a Mercedes nevet.

A Mercedes-Benz embléma: a háromágú csillag története

A háromágú csillag, a Mercedes jelképe, az automobil készítés újonca, Gottlieb Daimler gyermekeinek az ötlete volt. Mikor az apa, Daimler képeslapott küldött haza nekik, egy csillaggal jelölte meg azt a házat, amelyikben lakott. Évekkel később, amikor a Daimler család a jelképüket keresték, újra rátaláltak a háromágú csillagra, amit aztán márkajelként védettek le. Ez 1910-ben történt. A megfelelő márkajel keresése közben Daimlerék nem tudtak dönteni a három- és négyágú csillag között, így mindkettőt levédették 1909-ben, de autóik hűtőjére végül csak a háromágú változat került fel. A csillag három ága a földön, vízen, levegőben terjedő motorizációt jelképezi.

A babérkoszorúval körülvett háromágú csillag 1925-ben jött létre. 1926-ban a csillag kiegészült a körrel, majd a két cég egyesülésekor a Benz emblémából átvett babérkoszorúval nyerte el végső formáját a márkajel. Ez tekinthető a Mercedes-Benz márka születési időpontjának. A logó nem egy szimpla embléma, beszédes, hogy a Mercedes-Benz az egyetlen európai cég a „Best Global Brands 2021” listán.

Egyesülés és felemelkedés

Daimler és Benz köztudottan egymás legnagyobb ellenfelei voltak, hosszú éveken át vetélkedtek. A történelem, az idő és a gazdasági helyzet azonban megoldotta ezt a problémát is. Összefogás nélkül egyikük sem maradhat életben. Ezért aztán a közös gazdasági érdekek miatt 1924-ben aláírták az egyesülési szerződést. 1926. június 28-án megszületett a Mercedes-Benz és vele az új jelvény is, a háromágú csillag bíborkoszorúval. Ekkor jelent meg a ma ismert, stilizált csillagot mintázó logó is: a három ág a Daimler egykori hármas törekvésére utalt, a babérkoszorú pedig a Benz emblémáról került át. Márpedig 1926-ban az ő vállalkozásaik, a Daimler Motoren Werke és a Benz und Cie. összeolvadásával jött létre a Daimler-Benz AG. és ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is, így jogosan tekinthetjük a Mercedest a világ legrégibb autómárkájának.

A Mercedes-Benz hamarosan az Opel és az Auto-Union után Németország harmadik legnagyobb autógyára lett, luxusautók és versenyautók mellett nagy sorozatban gyártották nagyobb tömegek számára is elérhető, de minőségükkel és tartósságukkal kiemelkedő autóikat. A Mercedes-Benz így lett a világ egyik legismertebb márkaneve, amely évtizedekig a német autóépítés magasiskoláját képviselte, és képviseli ma is! A nevéhez fűződő műszaki újdonságok felsorolása gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás.

Háttérképek Mercedes E220-hoz

A II. világháború árnyékában

Az új cég megerősödött, főleg a harmincas években Hitler uralma alatt prosperáltak. A náci vezetés ugyanis imádta a luxusautókat, és az autóversenyzés terén meg akarta mutatni a német erőfölényt. Utóbbira kirívó példa, amikor 1939-ben a Mercedes-Benz kifejezetten azért épített egy nyolchengeres versenyautót, hogy megnyerje a Tripolisz Nagydíjat. Luxusautók terén Hitler csak a legjobbal elégedett meg. Szintén 1939-ben, Hitler 50. születésnapjára egy különleges 770 K típusú luxusautót küldtek Stuttgartból ajándékba. A teljesen páncélozott nyitott luxusautót 394 lóerős 7.7 literes motor hajtotta. 4 centiméter vastag ablakokkal és 300 literes üzemanyagtartállyal szerelték fel. Hitler rajongott az autókért, de leginkább Mercedesekért. Vásárolt többek közt egy flottányi 770-est, illetve egy igen ritka 500 K kabriót is, amit csupán három évig gyártottak.

A II. világháború kitörése elég nagy hatással volt a márkára és annak modelljeire is, a háború végéig a Daimler-Benz AG kizárólag haditermelést folytatott, minden más tevékenységgel pedig leálltak. A második világháború végén a Mercedes megkezdte vezeklését a harmincas években tanúsított szerepéért. Ez a vezeklés az 50-es évek elejéig tartott.

Újjáépítés és innováció a háború után

A II. világháború utáni, az ország újjáéledése jelképének is tekinthető az 1951-ben debütált Mercedes-Benz 300, amely az ’50-es évek legnagyobb Mercedes modelljeként volt ismert, lényegében a mai S-osztályhoz lehet a legközelebb. Az autót „Adenauer-Mercedes” néven is ismert, mivel a Német Szövetségi Köztársaság első hivatalban lévő, legendás kancellárja, Konrad Adenauer (1876-1967) is ilyen autókat használt. Az autót 1957-ig gyártották, majd 300 d néven folytatta hódítását, a kora egyik legmodernebb autója volt szervo-rásegítéses fékjeivel, szervokormányával és az opcionálisan rendelhető klímaberendezéssel.

Az 1950-es évek közepétől a Mercedes visszavonult a motorsporttól és az innovációra, az új modellekre fektette a hangsúlyt. Sorra jöttek ki a mára már klasszikusnak számító modellek, mint az 1954-es New York-i autókiállításon bemutatott Mercedes-Benz 300 SL. A Mercedes-Benz gyárából 1936-ban gördült ki a világ első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautója, a Mercedes-Benz 260 D. A megközelítőleg 1500 kg tömegű kocsi 2,6 literes, négyhengeres dízelmotorja 45 lóerőt adott le 3000-es fordulatszámon, végsebessége pedig közelített a 100 km/h-hoz.

Driving The 1955 Mercedes-Benz 300SL Gullwing - The First Supercar Ever Made (POV Binaural Audio)

Jelentős modellsorozatok és technológiai mérföldkövek

Az évtizedek során a Mercedes-Benz számos ikonikus modellt mutatott be, amelyek mind hozzájárultak a márka hírnevéhez és az autóipar fejlődéséhez.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

W 114/115 - Az „Állólámpás” (1968-1976): A W 114-es Magyarországon állólámpásként, Németországban Strich Acht néven vált ismertté, valamint a „per nyolcas” becenévvel is illették a sorozatgyártás első évére utalva, amely 1968 volt. Egészen 1976 végéig gyártották.
W 116 - Az első S-osztály (1972-1980): Az 1972-ben bemutatott W 116-os S-osztály az akkori autótechnika csúcsát képviselte. Az impozáns, belül is tágas autó négyféle motorral készült, 1972-80 között több mint 150 000 darab készült belőle. A 280 S kivételével valamennyi változat befecskendezős volt. Az 1969 végén jóváhagyott formatervezés hatalmas előrelépést jelentett, több határozott vonallal, amelyek elegáns és sportos karaktert alkottak.
W 123 - A „Zöldséges Merci” (1976-1985): A Mercedes-Benz W 123 típuskódú modellt 1976 és 1985 között gyártották. Ez volt a Mercedes-Benz történelmének legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott modellje, összesen 2,7 millió talált gazdára. Készült belőle kupé, limuzin, nyújtott limuzin és kombi változat is. Magyarországon „zöldséges Mercinek” is nevezték, mert előszeretettel használta sok kisvállalkozó. Nemzetközi szinten taxiként is kedvelt volt.
W 124 - A tervezési csúcs (1984-1995): Nehéz meghatározni, hogy mikor is ért véget a korszak, amikor nemzedékekre, nem pedig évekre terveztek autót. A felső-középosztályban talán a W 124-es volt az utolsó modell, amibe még minden tudást és anyagot belerakott a Mercedes. Akkoriban világszámnak számított a légellenállási együtthatója a 0,28-as értékkel, még a korábbi rekordert, az Audi 100-ast is felülmúlta. Ekkor sokat számított, hogy az autó alja műanyag borítást kapott, így könnyebben tudott alatta áramlani a levegő.
W 140 - A „Bálna” (1991-1998): A W 140-es „bálna” hét évig képviselte a márka csúcsát a 90-es években. Méretével és műszaki túltervezettségével új mércét állított fel a luxusautók piacán. A közönség az 1991-es Genfi Autószalonon csodálhatta meg először a világ akkoriban legmodernebb autójának számító W 140-est. Dupla rétegű, hangszigetelt ablakok garantálták a beltér teljes csendjét, a gombnyomásra behajló, fűtött tükrök és a tolatást segítő, csomagtartóból kiemelkedő fém pöckök akkoriban meglepték a Genfi Autószalon résztvevőit.

A 90-es években a biztonság volt a fő csapásirány a vezető autógyártóknak, a 2000-es évek elején pedig a környezetvédelemről szólnak a fejlesztések. A Mercedes több modelljében bevezette a BlueTec technológiát, ami egy kipufogógáz-tisztítási rendszer, az új, környezetbarát dízelmotorjaihoz.

Driving The 1955 Mercedes-Benz 300SL Gullwing - The First Supercar Ever Made (POV Binaural Audio)

A Mercedes-Benz ma: diverzifikáció és a jövő

A Mercedes-Benz a luxusautók mellett ma is számos speciális járművet kínál, és folyamatosan fejleszti technológiáját. A márka exkluzivitása és kényelme az alapja a mai termékeknek is. Mivel mi találtuk fel az autót, mi határoztuk meg a minőségét is. A közlekedők biztonsága a legfőbb prioritásunk és egyik alapértékünk. A Mercedes-Benz minden járművében megtalálható magas szintű biztonsági szabványok annak a hosszú hagyománynak az eredményei, miszerint energiánkat és kutatásainkat azokra a különleges pillanatokra fordítjuk, amelyek remélhetőleg soha nem következnek be. Személyre szabott élményekkel könnyítjük meg az életét. Mert minden Mercedes-Benz tele van újításokkal. Ezt minden nap számos részletben megtapasztalhatja. Például az egyre intelligensebb, tanuló asszisztensrendszerekben, amelyek előre látják az Ön kívánságait. Vagy akár közvetlenül is kommunikálnak Önnel. Célunk, hogy a világ legmegnyerőbb autóit építsük. Az Ön összes érzékének szentelt autók, amelyek minden szinten megérintik, mert minden részletre gondolunk. Ezért a mi csillagunk az egyik legelismertebb és leginspirálóbb luxusautó-ikon.

Különleges modellek és divíziók

Mercedes-AMG: Üdvözöljük a Mercedes-AMG világában. Hiszünk a versenyben, az ötletekben, a csúcsteljesítményben és kiválóság fölényében. Ott, ahol a mérnöki művészet nagyon különleges hozzáállással találkozik.
Mercedes-Maybach: A Mercedes-Maybach a Mercedes-Benz innovációját a Maybach egyedülálló luxusmárkájával párosítja. Itt a teljesítmény exkluzivitással párosul.
G-osztály: A G-osztály 45 éve a terepjárók szegmensének mércéje. A kiemelkedő terepjáró képességek és az ikonikus megjelenés egyedülálló kombinációjának köszönhetően a G-osztály kultikus státuszt ért el.

Modellnévrendszer

Vannak gyártók, amelyek egész részlegeket foglalkoztatnak egy-egy ütős típusjelzés kitalálására, a Mercedes viszont egyszerűen az ABC betűivel jelöli a típusait évtizedek óta. A fő modellek méret szerint csökkenő sorrendben az S, E, C, B és A betűket kapják, ezekhez jönnek majd szép rendben a különféle előtagok. A terepjáró-jellegű modelleket a GL, a négyajtós kupékat a CL, a roadstereket az SL előtag jelzi. Hogy ez érvényes legyen, ahhoz persze itt-ott igazítani kell a neveken, például a nagy terepjárót GL helyett GLS-nek hívják a jövőben, az ML-t GLE-nek keresztelik át, a GLK pedig GLC néven folytathatja a pályafutását. Az SLK szintén új nevet kell kapjon az új rendszerben, SLC lesz belőle. Az új rendszerből csak két modell lóg ki többé-kevésbé: a G osztály nevét meghagyják, hisz a G-Wagen egy legenda, stratégiai hiba lenne új nevet aggatni rá. Az SL, amely egyébként a logika szerit az SLS nevet kellene, hogy kapja, szintén megtarthatja a nevét, egyrészt mert az SLS rövidítést már egy másik modell - az épp leköszönő szupersportkocsi - viseli, másrészt az SL-ről ugyanúgy egy fél világ tudja, mit jelent, mint a G osztályról, és egy ilyen legendát aligha érné meg a kukába dobni.

Fenntarthatóság

Fenntartható üzleti stratégiánk központi eleme a 2039-es célkitűzés, amellyel az éghajlatvédelem és a légszennyezés elleni küzdelem holisztikus megközelítését tűztük ki célul. A cél az, hogy 2039-re az új járművek teljes flottája szén-dioxid-semleges legyen a teljes értékláncban és a járművek teljes életciklusa során.

Technológiai betekintés: motorfejlesztések és szervizintervallumok

A Mercedes-Benz mindig is az innováció élvonalában járt, különösen a motorfejlesztés területén, és nagy hangsúlyt fektet a járművek karbantartására.

Versenytechnológia: az előkamrás gyújtás

A Ferrari már ismeri, de még nem tudja megfelelő hatékonysággal alkalmazni a Mercedes különleges motortrükkjét. De mi teszi ennyire speciálissá a címvédő erőforrását, és miért akadozik a gépezet a riválisnál? Részletes háttérelemzésünkben többek között ennek is utánajártunk! A HCCI, azaz a homogéntöltetű kompressziógyújtás (angolul Homogenous Charge Compression Ignition) technológiája Japánból ered, egészen az 1970-es évekig visszavezethető, komolyabban azonban a 2000-es évektől foglalkoznak vele a nagy autógyárak. Az ilyen elven működő motor a benzinmotorok és a dízelmotorok előnyeit igyekszik ötvözni. Ezen módszernél a hengerekben a nyomás jóval magasabb, mint a hagyományos motoroknál, miközben az égéstérbe érkező benzin-levegő keverék ritkább, azaz a folyamat kevesebb üzemanyagot igényel. Az előnye, hogy a gáz maximális hőmérséklete a ritkább keverék miatt alacsonyabb marad, mint a hagyományos motoroknál, eközben viszont a gyújtószikra hiánya miatt az égés egyenletesebb, így a fogyasztás azonos teljesítmény mellett kisebb.

A MAHLE Jet Ignition az az újítás, amely többleterőt ad a maranellói motoroknak. A befecskendezés még az előtt történik, hogy az emelkedő dugattyú elérné a tetőpontját. Az üzemanyag 97%-a a fő égéskamrába, a maradék 3%-a az előkamrába megy. A két kamrát egy szívóka köti össze, melynek oldalán lyukak találhatók - a keverék ezen keresztül nagy nyomású sugarakban érkezik a fő kamrába. A gyújtásra az előkamrában, nem sokkal a dugattyú csúcspontra kerülése előtt (22 fokos állásnál) kerül sor, majd az ott begyulladt üzemanyagot a fő kamrába eresztik, amely aztán - immáron szikra nélkül - begyújtja a többi üzemanyagot is. A megoldás előnye, hogy ritkább keveréket ereszthetnek a főkamrába (kevesebb benzin és több levegő), mivel a gyújtást már nem közvetlenül a gyertya, hanem az előkamrában begyújtott üzemanyag idézi elő. Az F1 szabályai ciklusonként öt gyújtást engedélyeznek, az előkamrás megoldással azonban gyakorlatilag kettős gyújtást érnek el (egyet közvetlenül, egyet öngyulladással), így az egyes ciklusok is hatékonyabbá, az égés egyenletesebbé tehető. A mezőnyből egyelőre csak a Mercedes és a Ferrari alkalmazza az előkamrás gyújtástechnikát, ám ez még az idei szezonban megváltozhat.

Mercedes-Benz szervizintervallumok (Service A és B)

Időnként megjelenik a Mercedesek műszerfalán a Service A vagy Service B jelzés. A következő gyári adatok a 2009-es vagy újabb gyártású Mercedesekre vonatkoznak. A "Service A" és "Service B" szervizlámpa eltüntetéséhez, illetve a szervizintervallum beállításához gyári Mercedes diagnosztikai program szükséges.

Mit jelent a "Service A"?

Az első A szervizt 25 000 kilométer vagy körülbelül 1 év után kell megtenni, utána pedig 50 000 kilométerenként vagy 2 évente. Tehát a gyári előírások szerint a következő megtett kilométerenként elvégezni az A szervizt, ha nem értük el a 2 éves intervallumot: 25 000 km, 75 000 km, 125 000 km, 175 000 km, 225 000 km.

Mit jelent a "Service B"?

Az első B szervizt 50 000 kilométer vagy körülbelül 2 év után kell megtenni, utána pedig 50 000 kilométerenként vagy 2 évente. Várhatóan a következő megtett kilométerenként kell elvégezni a Service B-t, ha nem értük el a 2 éves intervallumot: 50 000 km, 100 000 km, 150 000 km, 200 000 km.

A gyári előírások rendszerint erősen túlzóak, a megadott kilométer intervallumok semmiképpen nem tesznek jót a motor élettartamának.